Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 25. IA tudomány világa I Nem gegg a GEG A gondozás anatómiája 1987. október 1-től a Szolnok Megyei Tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetében az általános sebészeti szakrendelés keretében beindult a gastroenterológiai gondozás (GEG) — hétfői napokon 8—18 óráig. A gondozás alapvető célja a gyomor, a bélrendszer be­tegségei miatt operált bete­gek életének megfigyelése, időnkénti kontrollvizsgá- latok elvégzése — a beteg­ség gyógyulásának, illetve esetleges kiújulásának észle­lése. A gondozás körébe tar­Mi a haszna ? A gondozás iránti igény már régebben felmerült ben­nünk, s az osztályunkon ope­rált betegeket eddig is gon­doztuk, csak más formában. A jelenlegi gondozási rend­szert (GEG) a nyugati orszá­gokban már régebben és jól működő gondozási rendsze­rek (out-patients’ follow-up care) mintájára terveztük meg, a hazai viszonyokra adaptálva. Lényege: minden betegről részletes és bármi­kor hozzáférhető dokumen­táció álljon rendelkezésre. Egyes betegségcsoportokra, ill. betegségekre „szabott” kontroli-vizsgálati modell van. Meghatározott. hogy például a fekélyműtétet kö­vetően (panaszmentesség esetén is!) milyen időközön­ként szükséges röntgen-, endoscopiás-, klinikai-, illet­ve laboratóriumi vizsgálat. Azért lényeges ezeket pa­naszmentesség esetén is el­végezni, mert pl. a fekélybe­tegség (főleg PSV= proxi- mális selectiv vagotomia — egy műtéttípus — után) ki­újulhat tünetmentesen is. Az is lehetséges, hogy a kiúju- lás első tünete komolyabb szövődmény lesz. Bizonyos Idejében fölismerni Egy betegségcsoporton, ne­vezetesen a fekélybetegség kapcsán szeretném érzékel­tetni azt, hogy milyen szoros kapcsolat van az egészség- ügyi ellátás és a gazdasági termelőmunka között. 1985-ben fekélybetegség miatt összesen több mint egymillió-hétszázezer napot voltak a betegek táppénzes állományban ebben az or­szágban. Számításaim szerint ez hozzávetőlegesen mint­egy 2 milliárd (!) forint vesz­teséget okozott társadal­munknak. A fekélybetegek anamnézisének hossza ha­zánkban majdnem 10 év, a nyugati országokban 2—3 év. Nem ritka az olyan beteg sem, aki 20—30 éve fekélybeteg, s csak ezután kerül műtétre. A korszerű szemlélet szerint gyomorfe­Koraszülöttek látáskárosodása toznak a gyomor- és nyom- bélfekélyes betegek Szolnok városból, valamint a (gastro- intestinalis) daganatos ill. daganatgyanús betegek a megye egész területéről. Ez utóbbi betegcsoportot eddig az onkológiai gondozó követ­te nyomon. daganatmegelőző állapotok­ból is kifejlődhet tünetmen­tesen a rosszindulatú daga­nat, amelyet, ha időben ész­lelünk, adott esetben gyó­gyíthatjuk. Természetesen, ha a betegnek bármilyen pa­nasza van. a szükséges vizs­gálatot soron kívül elvégez­zük. Szorosan együttműkö­dünk az endoscopos labora­tóriummal, a röntgenosztá­lyokkal, a belgyógyászati osztályokkal és a belgyógyá­szati szakrendeléssel, vala­mint a patológiai osztállyal és a körzetiorvosokkal. A be­tegeket gondozási könyvecs­kével látjuk el, amelyekben a legfontosabb adatok mel­lett szerepelnek a kontroli- vizsgálatok eredményei, te­rápiás javaslatok, illetve a következő berendelés idő­pontja is. A betegek nyil­vántartása jelenleg lyukkár­tyán történik, azonban a rendszer bármikor áttehető számítógépes nyilvántartás­ra. (Tudomásunk szerint, ha­zánkban a miénkhez hasonló — egy egész megye sebészeti gastroenterológiai beteg­anyagát felölelő — gondozá­si rendszer nem működik.) kélynél 3 hónap, nyombélfe- kélynél 1—2 év eredményte­len konzervatív kezelés után javasolt a műtét elvégzése. Ez a várakozás további 1 milliárd forint veszteséget jelent (betegenként évente kb. 35 ezer forint) — nem is beszélve arról a sok szenve­désről, amit az évek hosszú sora alatt a beteg elvisel. Egy másik nézőpont: a fe­kélybetegség fennállása alatt az idő előrehaladtával ará­nyosan nő a szövődmények veszélye! Mintegy 25 száza­lékban vérzés, 3—6 százalék­ban fekélyátfúródás, vala­mint gyomorfekélyek eseté­ben még a rákos elfajulás veszélye is fennáll! Addig, amíg a műtéti halálozás vá­lasztott időben történő mű­téteknél (elektív műtét) 1 százalék, illetve ennél ki­Digitális zene Impulzusokká alakított hangok Az oxigénnel dúsított in­kubátorok ugyan segítenek megmenteni a koraszülöttek életét, de a túlságosan sok oxigén látáskárosodást okoz­hat. Az Egyesült Államokban évente 1300 koraszülöttet ér enyhe és 250 koraszülöttet súlyos látáskárosodás az in­kubátorokban. A houstoni egyetem kutatói antioxidáns E-vitaminnal próbálják kivé­A Csehszlovákiában több, mint száz éve kipusztultnak számító barnamedvék vissza­térnek az ország erdőibe. A gondos védelemnek köszön­hetően Szlovákiában ismét 481 bamamedve él a leg­utóbbi vadszámlálás adatai szerint. Főként a Magas- és Alacsony-Tátra természetvé­deni a látáskárosodást. 50 koraszülöttnek testsúlykilo­grammra számítva napi 100 milligrammnyi, 50 másiknak napi 25 milligrammnyi E- vitamint adtak egész kórházi tartózkodásuk alatt az inku­bátorban. A nagyobb adag E- vitamin ugyan nem csökken­tette jelentősen az enyhe lá­táskárosodást, de lényegesen csökkentette a súlyos látás­károsodás eseteit. delmi területein élnek, s on­nan törnek nyugati irányba. Minthogy az utóbbi években csak néhány hím kilövését engedélyezték, a nőstények túlsúlyba kerültek, ebből kö­vetkezően sok a medvebocs is. Csehszlovákia olyan terü­letein is feltűnnek, ahonnan több, mint száz éve elűzték vagy kipusztították őket. sebb, sürgős műtét esetén (szövődmény kialakulása­kor végzett műtéteknél) a műtéti halálozás az előbbi érték 10—30 szorosára nő! Az ideális az lenne, ha a be­teget még a szövődmény ki­alakulása előtt meggyógyít­hatnánk. Az esetek egy ré­szében ez nem oldható meg — mivel pl. a fekélyátfúró- dások egyötödénél előzetesen a betegnek semmi panasza sincs. Az esetek négyötöd ré­szénél viszont legtöbbször több éve fennálló, krónikus fekélye van a betegeknek, s a kialakult szövődmény mi­att kerül sor a műtétre. A betegek kórelőzményében nem ritkán többszörös (!) vérzés vagy átfúródás szere­pel — ez mindenképpen el­kerülhető a gondozással. Részletes dokumentációval Nem lehet elégszer hang­súlyozni, hogy a rák idejé­ben felismerve gyógyítható! A gondozással lebetőség nyí­lik bizonyos rákmegelőző ál­lapotok nyomon követésére és az idejében történő meg­felelő beavatkozásra. A gon­dozási rendszer olyan, hogy beteg nem „veszhet el” ak­kor sem, ha nem jelenik meg ellenőrző vizsgálaton. Ez nagyon fontos, hiszen ha már komoly panaszok áll­nak fenn, s csak késve for­dul a beteg orvoshoz — sok­szor már elkéstünk a gyó­gyítással is. A már operált daganatos betegek nyomon követése so­rán az esetlegesen fellépő recidivát (kiújulást) időben észlelve és kezelve a beteg élete meghosszabbítható. A gondozás lehetőséget ad bár­milyen más jellegű (élet­mód-, pszichés, munkahelyi) problémák felismerésére, és adott esetben — a lehetősé­gekhez képest — azok meg­oldására is. Mindenképpen megnyugvást jelent a beteg­nek a gondozás, s többsé­gük nem zaklatásként köny­veli el az ellenőrző vizsgála­tokat. Tudja azt, hogy ez az ő érdekében történik. összefoglalva az eddigie­ket — gondozásunkat fontos­nak tartjuk, mind a dagana­tos betegségek megelőzése, mind a már operált dagana­tos betegek további nyomon követése szempontjából. A korszerű szemlélet bevezeté­se a belgyógyászati és sebé­szeti gastroenterológiai gya­korlatba — túlmenően azon, hogy a betegeket temérdek szenvedéstől menti meg — úgy gondoljuk, gazdasági szempontból sem elhanya­golható jelentőségű. dr. Csonka Csaba A cigaretta és a DNS Japán kutatók — elsőként — közvetlen bizonyítékot ta­láltak,' arra, hogy a szervezet öröklődési anyaga, a DNS cigarettafüst hatására kisebb szakaszokra bomlik, „törede­zik”. Kísérleteik során meg­állapították, hogy egyetlen cigarettának a füstje a te­nyésztett egyetlen emberi sejt DNS-ének egyik szálán tízezer törést okozhat. Nem tartják kizártnak, hogw a ci­garettafüst éppen ezért rák­keltő hatású. A törést a ci­garettafüst hatására keletke­ző erős oxidálószerek — pél­dául a hidrogén-peroxid vagy a szabad oxigéngyökök (Oi) — okozhatják. Bár a DNS-ekben bekövetkező leg­több károsodást maga a szer­vezet kijavítja, néhányuk ki­maradhat ebből a helyreállí­tási folyamatból, s ha ezek a hibák hosszú idő alatt fel­halmozódnak, ennek súlyos következményei lehetnek, különösen az erős dohányo­sokra nézve. Napjainkban egyre több híradástechnikai gyár él a digitalizálás lehetőségeivel: impulzusokká alakított hang" hullámokat rögzítenek, tá­rolnak, amelyek csak leját­száskor alakít vissza az erre a célra tervezett elektroni­kus berendezés az emberi fül számára érthető muzsi­kává. Az eredmény: a nul­lák és egyesek sorozatává alakított zene zavarmentes, nem romlik a minősége sem átjátszáskor, sem pedig a lemez vagy éppen a magne­tofonszalag hibás kezelése­kor. Az impulzusokká alakított zenét nem lehet a hagyomá­nyos technikával a hangtá­roló eszközökre (lemezre, szalagra) rögzíteni, a digitek árama ugyanis fantasztikus sűrűségű, információtartal­ma vetekszik a képekével. A jól bevált hangrögzítés elveit viszont minden to­vábbi nélkül felhasználhatja a digitális hangtechnika: a képlemezek, illetve a kép­szalagok kiváló hordozóként szolgálnak a zenét kódoló impulzusok számára. így született meg a holland Philips 11 cm átmérőjű le­mezújdonsága, amely köz­vetlen leszármazottja a 30 cm-es hosszanjátszó képle­meznek. A digitális hangle­mezek minősége minden vá­rakozást felülmúlt, s hang­visszaadásra oly tökéletes, hogy a szakemberek új jel­zőt emlegetnek: su-fi (su­perior fidelity = mégna- gyobb hanghűségű) zenéről beszélnek. Hasonlóan kitűnő zenét produkálnak a digitális magnetofonok is. Nevüknek megfelelően szintén impul- tuszenét rögzítenek persze mágnesszalagon. A Matsus­óceánok. Ha a teljes vízkész­letet a Föld felszínén egyen­letesen elosztva képzelnénk, úgy földünk felszínének minden négyzetcentiméteré­re mintegy 273 liter víz jut­na, vagyis Földünk felszínét egyenletesen 2730 méter vas­tagságú vízréteg borítaná. Sajnos, a teljes vízkészlet­nek a felszíni édesvízkészlet mindössze 0,01 százaléka. Ez azt jelenti, hogyha a tel­jes vízkészletet 10 000 egy­forma nagyságú fekete és fehér golyó jelképezné, ak­kor ezek közül 9999 lenne a sósvizet jelentő fekete és csupán 1 lenne az édesvizet jelentő fehér golyó. A vízigények kielégítését tekintve az ún. édesvíz a legfontosabb. Az édesvíz hita cég 43x28x35,5 centi­méteres digitális magneto­fonja például 86 decibeles dinamikával. 2 hertztől Í10 kilohertzig terjedő átvitelé­vel, s 0,03 százalékos torzí­tási tényezőjével a legjobb analóg stúdiómagnetofonok­kal vetekszik. A digitalizálási láz szülte meglepő újdonságok közül talán a legmeglepőbb 1 a hangszóró átalakítása volt. A japán Sony nemrég mu­tatta be kísérleti digitális hangszóróját, amelyet im­pulzusok szólaltatnak meg. A hagyományos hangszóróba semmiben sem emlékeztető berendezés kicsiny tölcsérék halmaza, amelyeket túlnyo­másos tartály táplál leve­gővel, de csak akjsor, ha |a tölcsér nyakán lévő szelep nyitott állapotban van. Le­vegő hatására a tölcsér adott hangon megszólal. Hogy mi­hely szerinti és időbeli el­oszlása, megjelenése szélső­ségesen változó. Van, ahol több található belőle, mint kellene. Van, ahol néha sóit, néha kevés, de olyan hely és olyan időszak is van — és sajnos ezek mind jobban szaporodnak —, ahol és ami­kor mindig kevés van belőle. Édesvízből tehát már nap­jainkban is kevés van, pedig az élethez, a rohamosan sza­porodó emberiség szükségle­teihez mindig több víz szük­séges. A víz már az ásványi kincsekhez hasonlóan víz­kincs, amellyel ugyancsak gazdálkodni kell. A különböző vízigények kielégítésére roppant nagy víztömegekre van szükség. Jól mutatja ezt, ha egy mo­dern városi környezetben élő kor melyik tölcsér, illetve tölcsércsoport zenéljen, azt a zenei hangnak megfelelő digitális kód dönti el: egye­seinek és nulláinak megfe­lelően nyitja, s zárja a szelepeket. A digitális kód hordozza a hangerősségre vonatkozó információkat is: hol kevesebb, hol több azo­nos hangú tölcsérke kap le­vegőt. A digitális hangszó­ró érdekessége, hogy kime­neti teljesítménye csak a levegőtartály légszivattyú­jának hatásosságától függ, s ez — egyelőre még — be­láthatatlan távlatokat ígér a wattokért vívott harcban. Lehet, hogy a digitális zene új fejezetet nyit a hi-fi, il­letve su-fi hangvisszaadá­sában. Felvételünkön a képmag­nóra emlékeztető digitális magnetofon. ember egy napi vízigényét vizsgáljuk. Kiszámították, hogy egy embernek átlago­san 113,6 liter vízre van szüksége. Ha ehhez a szemé­lyes igényhez városokban még hozzászámítjuk az üze­mek, az öntözés és a külön­féle hűtővizekkel kapcsola­tos igényeket, a tényleges fo­gyasztás ennek háromszoro­sára nő. Ez pedig azt jelen­ti, hogy az egy főre számí­tott napi vízigény eléri a 350 litert is. A vízigények nemcsak a víz mennyiségére, hanem annak minőségére is kiter­jednek. Legszigorúbbak az ivóvízzel szemben támasz­tott minőségi kikötések. A jó ivóvíztől, amellett, hogy íztelennek, szagtalannak, át­látszónak és megfelelő hő­mérsékletűnek kell lennie, azt is megköveteljük, hogy ne tartalmazzon szerves anyagokat, és baktérium- mentes legyen. A településeken a vízter­melés és a fogyasztás kö- zötti ingadozás kiegyenlíté­sére az ivó- és iparivíz-ellá- tással kapcsolatosan is ki- sebb-nagyobb medencéket, víztornyokat építenek. A vízfogyasztásban napi és év­szakonkénti ingadozások észlelhetők. Reggelenként a tisztálkodás időszakában ma­gasabb a vízfogyasztás, mint éjszaka, a délelőtti órákban pedig csökken, majd a fő­zés, mosogatás idején ismét növekszik. Képünkön: a víztornyok nem szépítik a tájat, bár vi­lágszerte törekednek a lehe­tőség szerinti esztétikus megoldásokra. Belgiumban így: 35 méter magas három acélláb — egyenként másfél méter átmérőjűek, és ben­nük is víz van, alkotja a víz­tárolót. (KS) Terjeszkedő barnamedvék Szigorú minőségi követelmények A víz az egyik legnagyobb kincsünk Létünk egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen alapja a víz. A víz a legfőbb jó. A Korán szerint elveheted az em­ber feleségét, lo­vát és becsületét, de a vízhez ne nyúlj. A víz szin­te megszámlálha­tatlan formában, alakban és módon szerepel az anya­gi világban. A nö­vények, az álla­tok, sőt az em­ber szervezeté­ben is jelentős al­kotótényező. S az élőlények világa mellett a holt vi­lág is sokféle for­mában tartalmaz­za, megtalálható mind a szerves, mind a szervet­len anyagokban. Földünk teljes vízkészlete óriási. Földünk felszíné­nek 71 százalékát borítják a tengerek és ti az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom