Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

1988. FEBRUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Korszerű technika a Váci Kötöttárugyárban. Az üzem 20 millió' forintos beruházása lehetővé teszi az időigényes sza­básminták szériázási munkáinak automatikus tervezését. A spanyol gyártmányú Investronika komputeres szériázó és te­rítéktervező berendezés segítségével a tervezés és rajzolás ideje a felére csökkenthető, és a jobb anyagkihasználás nyo­mán évi 15—20 millió forint takarítható meg (Fotó: KS) Kisszövetkezetek OKISZ­bizottság alakult Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa kisszö­vetkezetek érdekképvi­seletének, érdekvédelmé­nek javítására kisszövetke­zeti bizottságot hozott létre. A bizottság feladata, hogy jogi-gazdasági tanácsadás­sal segítse a kisszö­vetkezetek munkáját, teret adjon javaslataiknak, köz­vetlen kapcsolatot teremt­sen a hozzá forduló kis­szövet kezetekkel. A bizottság tagjai heten­ként két alkalommal, — kedden és csütörtökön — ügyfélszolgálatot tarta­nak az OKISZ székházában a hozzájuk forduló kis­szövetkezeteknek. Még egy helyet megmozgatnánk Egy brigád munkát keres Nyílik az alattyám ta­nácselnök irodájának ajtaja és egy elnyűtt arcú 60 év körüli kisember, meg egy jóval fiatalabb, életerős, barna képű férfi lép be raj­ta. Mindketten cigányak. Kiss Károly tanácselnök hellyel kínálja őket, aztán a fiatalabbik belevág. S ahogy meséli a 32 tagú brigád kálváriájának történetét egyre jobban felizzik a te­kintete. — Jó három éve, hogy együtt dolgozott az a csa­pat — fészkelődik a szé­ken a fiatal Farkas János. Minden reggel autóbusszal vittek, este pedig azzal hoz­ták haza bennünket. Az Építő- Karbantartó Leány- vállalatnál dolgoztunk. Főleg TÉKÁ-nál — a Terézvárosi állami lakások felújításá­val, karbantartásával fog­lalkoztunk. Nem is volt ta­valy decemberig semmi baj. Akikor aztán végeszakadt mindennek. Fölmondták ne­künk, de nem is akárho­gyan — teszi hozzá nyoma­tékkai, miközben kutatni kezd a zsebében. De az öregebb társa, mintha tudná mit akar a másik, hamar­jában előhalász a kabátjából egy papírt, és az orrom alá dugja a hivatalos iratot. — Abban az 1988. január 8-i keltezésű levélben ar­ról értesítik őket, hogy a leányvállalat átszervezés miatt 1987. december 30- án megszűnt. Ettől az idő­ponttól a Fővárosi VI. ke­rületi Ingatlankezelő Vál­lalathoz helyezték át az öreget többi társával együtt. Mivel ön — folytatódik a személyre szóló levél — a felajánlott munkahelyét nem fogadja el, illetve vál­lalatunk ön által kért mun­kabérrel foglalkoztatni nem tudja, a munkaviszonyát 1988. január 31-el felmon­dom és a felmondási idő ledolgozása alól felmentem — fejeződik be a hivatalos levél. — Ök azt akarták — mu­tat az iratra a fiatalabb —, hogy maradjunk ott a munkásszálláson, mert nem fizetik tovább az autóbuszt, aztán majd hetente hazajá­runk. De könyörgöm, hogy tehettük volna ezt meg. Elég csórók vagyunk mi anélkül is. Mert ha mun­kásszálláson maradunk, akkor hetente ezer forintot ei kellett volna vinni ott­honról. Segédmunkásként kerestem hat és félezret, van három gyerekem, ta­valy építkeztem, fizetek 2600 forintot havonta az OTP-nek. Számolja ki, mi maradt volna. Csak a nagy semmi. Igen, hiába néz, csak a nagy semmi! Az utcán lépdelünk. Kis idő múltán előkerül a bri­gád vezetője, meg többen az otthon ülő és a faluban céltalanul őgyelgő munka­társak közül, mert hogy gyorsan terjed a hír. Szó szót követ, aztán az ifjú Csik István kerekedik felül a hangzavarban. — Sokáig nem mondtak nekünk semmit — toporog a ködös utcán a fiatalem­ber, aztán december köze­pén összehívtak egy mun­kásgyűlést és ott azt pa­polták, hogy március vé­géig naponta jár a busz. Addig döntsük el, mit akarunk: vagy ott mara­dunk a munkásszálláson, vagy mehet, ki merre Iát. — Akkor úgy beszéltük meg, hogy időközben kere­sünk új munkát — támasz­kodik kerkékpárjára Lő- rincz János a brigád veze­tője. De az új év első mun­kanapja vagyis január 4-e előtt a buszsofőr már tud­hatott valamit, mert szólt, hogy vigyünk magunkkal pénzt útiköltségre, mert ő még aznap leadja a buszt. — Voltunk azóta már 20— 25 munkahelyen, bizony­gatják kórusban a többiek, de mikor megtudták, hogy segédmunkások vagyunk, szóba sem álltak velünk. Mindenhol úgy köszöntek, hogy nincs felvétel. — Az biztos — állítja a brigádvezető, aki egyébként kőműves szakmunkás — hogy a segédmunkásokat ma már nem igen keresik. Ügy néz ki, nekem szerencsém lesz, mert a KÉV—MET- RÓ-hoz — igaz, kevesebb pénzért, de — fölvesznek, Persze, ha nem lenne szak­mám, megmondták, engem sem alkalmaznának. De mi legyen azokkal az ötven év körüliekkel, akik már nem tudnak tanulni — morgolódik az alacsony idős ember. Menjenek szét a világba? — kérdezi két­ségbeesetten? — és a belső zsebéből előkerül egy ke­mény fedelű könyvecske. — Nézze meg — tolja elém—, 1955 óta tagja vagyok a szakszervezetnek, de mit érek vele? Mégis az utcára kerültem. No, viszlát — nyújt kezet — azért bízunk benne, hogy majd csak akad egy cég, amelyik al­kalmaz bennünket. A bri­gád többi tagjával azért nem találkozhatott, mert most is munka után men­tek. Tudja, elvállalnánk mi már mindent, mert nem félünk a dologtól. — Megmozgatnánk még a hegyet is, csak legyen rajta fogás — öleli át a levegőt az életerős fiatalember, az­tán elindul a többiekkel együtt hazafelé. Pedig még nincs vége a napnak. n. Egyszerűnek látszott, de bonyolult Bruttósítás nélkül Nincs köszönet az olyan béremelésben, amelynek az a célja, hogy a fizetési borítékba kerülő bér, fizetés összege ne változzék. Mert a bérek, keresetek bruttósítása ilycn'jellegű és célú „béremelés”, amelynek az a legfőbb funkciója, hogy január elsejétől már alkalmazni lehessen a személyi jövede­lemadót, ám eközben — jut is, marad is elvet érvényesítve — azonos munkateljesítmény esetén a főmunkaviszonyból származó jövedelem összege, a nettó bér ne csökkenjen. Napjainkban már múlt időbe illene helyezni a brut­tósítást. Kétségtelen, hogy e munka dandárja — a próba- számítások, egyes vállalatok­nál a megsaccolt decemberi bérek, fizetések szerinti bruttósítás — mögöttünk van, a téma, a bruttósítás problematikája azonban vál­tozatlanul időszerű. A kö­zelmúlt napokban erre utalt az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal közleménye, amely a vállalati és intéz­ményi vezetők, általában a magasabb vezető tisztségben lévők keresetének helyes bruttósítására adott megké­sett útmutatást. A MÉM és a TOT vezetői ugyancsak nemrég foglalkoztak a mező- gazdasági szövetkezetek munkadíj-bruttósítással kapcsolatos gondjaival, s végezetül: az évindulás je­lenségeit és tapasztalatait értékelő kormány—SZOT megbeszélésen is a megvita­tott témák között szerepelt a bérbruttósítás. Vállalati, intézményi szin­ten és keretekben a bér­bruttósításnak számos terü­leten fékezője a fedezet hiá­nya. A nyereségérdekeltségi rendszerben gazdálkodók­nál elvben a megszüntetett béradó — népgazdasági szin­ten mintegy 30 milliárdos összeg — és a szabályozás módosítása következtében csökkenő kereseti adó bizto­sítja a bruttósítás fedezetét. Csakhogy egyes ágazatok — ilyen például a szénbányá­szat — adómentességet él­veztek, s az adómegszűnés náluk nem hozott létre fede­zetet az egyébként magas bérek, keresetek bruttósítá­sához. Fedezet-gondok adód­hattak azoknál a vállalatok­nál is, amelyek a közelmúlt­ban jól hasznosították a lét­számmegtakarítás nyújtotta bérfejlesztés lehetőségét, s bérszintjük magas lett. A költségvetési intézmények­nek — iskoláknak, rendelő- intézeteknek, kórházaknak — végképp nincs saját pénz­alapjuk a bruttósításhoz, a fedezetet a költségvetésnek kell rendelkezésre bocsáta­nia. Magyarországon az aktív keresők száma mintegy 4,8 millió, többségük a szocia­lista szektor vállalatainál,, intézményeinél — ideértve az állam- és közigazgatási szerveket is — dolgozik fő­munkaviszonyban, követke­zésképpen rájuk vonatkozik a bérek kötelező bruttósítá­sa. A bruttósítás — a sze­mélyi jövedejemadó előké­szítésekor — pofonegyszerű­nek tűnt, legfeljebb az lát­szott némiképp problemati­kusnak, hogy a vállalatok bér- és munkaügyi appará­tusának szokásos teendői el­látása mellett kell sokmillió bruttósítást elvégeznie. Sok­kalta többet, mint amennyit a foglalkoztatási adatok sej­tetnek, mert százezerszám vannak fő- és mellékállások, szerződéses munkaviszo­nyok, állást, állandó munkát vállaló nyugdíjasok. Egyszerűnek tűnt; mert az új adónem kidolgozói az adótörvények elfogadása­kor már kész recepteket, számítási sémákat, képlete­ket bocsátottak az érdeklődő adóalanyok és a vállalatok rendelkezésére; ezekkel fej­ben történő számítással is percek alatt meg lehet hatá­rozni, hogy az 1987. évi egy havi nettó bér, fizetés, jöve­delem nominál összegének 1988. évben történő megőr­zéséhez mennyit kell bruttó­sítani, felszorozni. A képlet­gyártókhoz rövidesen csatla­koztak az élelmes szoftvere­sek, akik különféle számító­gépeken alkalmazható brut- tósítási programokat kínál­tak a vállalatoknak, intéz­ményeknek. A számítási, a számolási problémák tehát megoldód­tak. A múlt év vége táján nagy lendülettel megindult bruttósítás során azonban kitűnt, hogy a számítási Budapest környékén Új RBC-áruházak Folytatódik a Budapest övezetében lévő települések ABC-áruházhálózaitának bő­vítése; az idén Kerepestar- csám, Tökölön, Érdligeten és Alsónémediben épülnek az alapellátás javítására új élelmiszeráruházaik. A me­gyei tanács összesen 12 mil­lió forinttal járul hozzá a költségekhez, de a beruhá­záshoz szükséges pénzt zö­mében helyi forrásokból te­remtik elő, támaszkodva a lakosság társadalmi munká­jára, településfejlesztési hozzájárulására is. A leg­nagyobb ABC-áruház Érd­ligeten épül, a 70-es út mellett; 1600 négyzetméter alapterületű lesz. A fővárosi agglomeráció­ban a népesség számához képest még mindig arány­talanul kevés az élelmi­szerbolt. Az újabb négy ABC-áruház 30—40 ezer lakos napi bevásárlásait könnyítheti majd meg. zók természetesnek és igaz­ságosnak tartják. A bruttó­sítás, amely adósávokban és adókulcsokban „gondolko­dik”, most azt igényli, hogy a többet teljesítő és többet kereső darabbéres nettóját nagyobb összeggel bruttósít- sák. (100 000 forint régi nettó bruttósításához tízezer, 120 000-hez már húszezer fo­rint kell. A levonások — nyugdíjjárulék, személyi jövedelemadó — szempont­jából a szükségszerű és logi­kus, ám kérdéses és kétsé­ges, hogy a dolgozók kollek­tívája, a közvélemény logi­kusnak, igazságosnak fogad­ja-e majd el a bruttósításnak azt a jellemzőjét, hogy a magasabb kereset nyugdíj­járulék és adó-fedezete progresszív mértékben ma­gasabb. A bruttósításhoz két válla­lati érdek kapcsolódik: ne csökkenjen a dolgozók nettó keresete, a bruttósításhoz igazított bérrendszer pedig ösztönző és működőképes le­gyen. Az utóbbi követelmény például kizárja a bruttósí­tást megkönnyítő, de az ösz­tönzést károsító, fékező meg­oldások — például a darab­bérek, a műszakpótlékok alapbéresítésének — alkal­mazását. A nettó keresetek megőrzése csak a számítá­sokban rendelkezik százszá­zalékos garanciával; az élet­ben, a valóságban ez nem­csak az egyes dolgozókon múlik. Előrelátó vállalatok A NEFAG abádszalóki fagyártmány feldolgoz ó üzeme Euró raklapokat és Szatmár almás­ládákat gyárt. Évente 14—15 ezer köbméter nyárfa alapanyagból 350 ezer ládát, mintegy egymillió ládatetőt és 60—65 ezer raklapot ké szítenek. Felvételünkön a szeletelőgép szalag­során a ládaelemeket osztályozzák (Fotó: D. G.) műveletek elvégzése során a bérrendszerek különböző sajátosságait és ösztönző funkcióit is figyelembe kell venni. A bruttósítás valóban egyszerű, ha a dolgozó sze­mélyi jövedelme az alapbér­ből és az úgynevezett általá­nos bérpótlékból áll. Az ál­talános bérpótlék egyes ko­rábbi áremelések ellentétele­zése 312 forinttal. Az ilyen két tételes személyi jövede­lem azonban meglehetősen ritka. Az a tipikus, hogy a havi kereseteket sok bérelem alkotja: alapbér, időbér, si­ma darabbér, műszakpótlék, prémium, jutalom stb. A részletezést nem folytatjuk, csupán arra utalunk, hogy a szocialista ipar átlagából a dolgozók jövedelmének 30— 40 százalékát a különféle, ál­talában teljesítményarányos pótlékok alkotják, ám egyes ágazatokban, például a szén- bányászatban a teljesít­ménytől függő jövedelemele­mek aránya még magasabb, összesen mintegy 50 bér- és keresetelem létezik. Az egyes gazdasági egysé­geknél a bruttósítás még ele­gendő fedezet esetén sem egyszerű. Itt van példának okáért az „egyenlő munká­ért — egyenlő bér” elve, amelyet legkövetkezeteseb­ben a darabbér érvényesít. A nettó keresetek teljesít­mény szerinti differenciáló­dását a darabbérben dolgo­Számos munkakörben az azonos teljesítmény fikció, s ahol mérhető, ott is történ­hetnek olyan változások — például beosztásban, mű­szakban, munkafeladatban — amelyek az azonos telje­sítmény elérése ellen hatnak. Az előrelátó vállalatok, ez­zel is kalkulálva, az idei év­ben esedékes és lehetséges bérfejlesztés egy részét tar­talékolják a bruttósítás hi­báinak korrigálására. Feltételezhető, hogy a vál­lalatok és intézmények ja­nuárban végül is befejezik a bruttósítással kapcsolatos — a számításokon kívül a bér­rendszer kiigazítását is fel­ölelő — munkáikat s a szak- apparátusoknak marad ener­giájuk külön-külön minden munkavállalónak elmagya­rázni a bruttósítás előírása­it, s megválaszolni azokat az indulatos kérdéseket, miért lett x. y. dolgozó bruttója magasabb stb. Ezt követően a szakapparátusok többet foglalkozhatnak tulajdon­képpeni és hagyományos fel­adataikkal, a bérezéssel, a bérelszámolással, a bérszám­fejtéssel, a munkaerő- és bérgazdálkodással. Vállalati szinten azonban a munka­ügyi és bérügyi feladatok egy további állandó teendő­vel egészülnek ki: az adóhi­vatallal való elszámolással, munkavállalóik személyi jö­vedelmi adójának havonta történő átutalásával. Az eb­ből adódó vállalati többlet- munka, adminisztráció még nem becsülhető fel. A személyi jövedelemadó, mint ismeretes az adófizető lakóhelye szerinti tanácsoké lesz. Idén még a nagy kalap­ba, az adóhivatal pénztárába folyik be az adó, s létszám­arányosan osztják el a helyi tanácsok között. Jövőre már a dolgozók lakóhelye szerint a városok, kerületek, közsé­gek tanácsai lesznek az adó- befizetések címzettjei. Ma még senki sem tudja, hogy a személyi jövedelemadó éven­te százmilliós befizetési téte­lei milyen útbaigazítási tech- nikával-munkával jutpak majd el a címzettekhez. Garamvölgyi István Mintegy 4,8 millió embert érint Ötvenféle bér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom