Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-23 / 45. szám
1988. FEBRUÁR 23. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Köszöntés » POLITIKAI FELELŐSSÉG, GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁG Kaposvár belvárosában, a megszokott kocka alakú formák helyett, oszlopfős, boltíves panelházak vonják magukra a figyelmet. A terveket Rádoczy László, a Dél- Dunántúli Tervező 'Vállalat tervezője készítette. A korszerű igényt is kielégítő, százöt négyzetméterés lakások egy részébe már beköltöztek a lakók, a házak földszintjén tílilönböző üzletek, közösségi létesítmények kaptak helyet (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc — KS) Tegnap a 80 éves Dénes Ferencet, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét, a munkásmozgalom régi harcosát köszöntötte a megyei pártbizottságon Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára, s átadta neki a megyei pártbizottság köszöntő levelét és ajándékát. Részt vett az eseményen Varga Sándorné, a Szolnoki Városi Pártbizottság első titkára. Qlgatenyésztő közős vállalat Magyar—belga közös vállalat létrehozásával algatenyésztésre rendezkednek be a Csongrádi Állami Gazdaságban. A liégei egyetem algatenyésztéssel foglalkozó kutatói, illetve a tenyésztői munkát több országban szervező, összehangoló belgiumi vállalat, a Bioprex szakemberei javasolták; hogy Csongrád város határában hozzanak létre egy algatenyésztő telepet. A szakemberek számítása szerint a beruházás költségei — melyeket fele-fele arányban visel a magyar és a belga fél — három éven belül megtérülnek. ÁF A-gondok építkezésekre variálva II pénzgazdálkodás fontosabbá vált A gép nem ismeri a szabályozókat — A kulcs a lakásokra nulla Forintok két év múlva A múlt év eleje óta a széles nyilvánosságot is élénken foglalkoztató és a parlament „igen” szavazata után sem csituló adóreformvitában a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kérdések kaptak nagyobb hangsúlyt, ma azonban a másik új adóról, az általános forgalmi adó (AFA) bevezetésének hatásairól is sok szó esik. Vásárlóként a fogyasztói árak időnként meglepő változásait (például az ugyanolyan kivitelű gyermekcipő drágább, mint a nagyobb méretű) látva gondolkodunk el az ÁFA logikáján, a számviteli területen dolgozók pedig az új adónem alkalmazása óta megszaporodó teendőikről panaszkodnak. Lits Józseffel, a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat gazdasági igazgató-helyettesével az új feladatok megoldásának feltételeiről, a forgalmi adó gazdálkodásunkra gyakorolt hatásáról beszélgettünk. — Közismert, hogy a forgalmi adózás szabályait tartalmazó első rendeletek csak röviddel a hatályba lépés előtt, novemberben jelentek meg. Elég volt ennyi idő a vállalatnak a felkészülésre? — Az ÉVM-ben és a Pénzügyminisztériumban már november előtt tanulmányozhattuk a rendeletek tervezeteit, ebben a főhatóságok szakemberei partnerek voltak. Ezzel a „puskázással” sikerült valami előnyhöz jutnunk, kevésbé volt így szorító az idő rövidsége. Ám, az nem elegendő, hogy a mi szakembereink tudják, miként kell elvégezni a forgalmi adóhoz kapcsolódó teendőket. Száznál jóval több. a szabályokat pontosan rögzítő állásfoglalás még mindig nem jelent meg a hivatalos közlönyökben, így csak partnereink jóindulatán múlik, elhiszik-e, hogy a nálunk követett számlázási gyakorlat valóban helyes. Ha valamelyik megrendelőnk nem hinne nekünk, a jogszabályt „elé téve” nem tudnánk érvelni, mert mi is csak a tervezeteket tanulmányozva, a minisztériumokban konzultálva szereztük ismereteinket. — Az általános forgalmi adót most minden termelő vállalatnál fel kell számolni, a megvásárolt anyagok árában megfizetett ÁFA nyilvántartása, a szállítóknak fizetett és a vevőknek kiszámlázott adókülönbözetnek a költségvetéstől való visszaigénylése mind mi/i- kájukat szaporítja. Ismerni kell az adókulcsokat... A korábbi számviteli és pénz- üayi apparátus meg tud a SZAÉV-nél ennyi többlettel birkózni? — Nem is a korábbi apparátusnak kell elvégeznie a több munkát, az alkalmazottak létszámát — mint az egész vállalatnál — tavaly a számviteli és pénzügyi területen is csökkenteni kellett, és hasonló lépésekre az idén is szükség lehet. Persze, a létszámcsökkentést ésszerűen igyekszünk végrehajtani, tavaly például előre bekalkuláltuk. hogy egy, az ÁFA- hoz kapcsolódó feladatok megoldását segítő számító- gépes feldolgozással bíztuk meg a SZÜV-öt. Január elseje után aztán kiderült, a megvett program „nem ismeri” pontosan a szabályokat, így kézzel és az ekkora munkára a tulajdonképoen alkalmatlan saját számítógépes részlegünknek kellett több mint egy hónapig a forgalmi adózáshoz kapcsolódó munkát elvégezni — rengeteg túlórával. Február eleje után pedig a már kijavított program igényeinek megfelelően, visszamenőleg feldolgozzuk az alapadatokat. — Ahogyan a gazdasági szakemberek fogalmazzák, a forgalmi adó a termelő vállalatnál átfutó tétel, nem csökkenti a nyereséget, hiszen a továbbfeldolgozott anyagok árában megfizetett ÁFÁ-t a költségvetés visz- szatéríti. A vállalat pénzügyi helyzetére azonban mégis hatással van az adó, hisz az anyag megvásárlásakor ezt a pénzt is megfizette, igényelni viszont csak azután lehet, amikor késztermékét a cég eladta és számlázta. Ideiglenesen pénzt köt le az új adó ... Mégpedig nem is ikeveset, néldául az építőanyagok ára 25 százalék forgalmi adót tartalmaz. A kifizetett ÁFÁ-t pedig összegyűjtve havonta igényelhetjük visz- sza és addig nem jutunk hozzá „visszaiáró” pénzünkhöz. Ha fizetőképességét meg szeretné őrizni a vállalat és nem akarja, a működéséhez szükséges hitelek kamataival túlságosan megdrágítani termelését (amikor egyáltalán lehet hitelt kapni), meg kell változtatni a sok évtizedes vállalkozási, számlázási gyakorlatot, arra kell törekedni, minél- rendszeresebben és folyamatosan jusson bevételhez a vállalat, hogy minél kevesebb pénzét kösse le készletekben, befejezetlen termelésben. Az ilyen pénzgazdálkodási szempontok fontosságát a forgalmi adó sokszorosára növelte. — A SZAÉV termelő kapacitásainak felét lakásépítkezéseken hasznosítja. Ügy hiszem hát, a legilletékesebb helyen kérdezzük, valóban nem kell félni a lakásárak forgalmi adó miatti növekedésétől? Ismert, hogy a kész lakások ÁFA-kulcsa nulla... — Igen bonyolult a lakások forgalmi adójáról szóló rendelkezés és hivatalosan, írásban még senki sem foglalt állást, miként is kell értelmezni ezt a nulla adókulcsot. A ' tanácsi és az OTP- értékesítésű lakások esetében a kivitelező a részszámlákban és a végszámlában is felszámol 25 százalékos forgalmi adót, amit aztán a megrendelők a költségvetésből visszaigényelnek. A tanácsi bérlakások esetében azonban egészen más a szabály. A részszámlákban akkor is felszámítjuk a 25 százalékot, az épület átadása utáni végső számla viszont már nem tartalmazhat forgalmi adót. Ezt a nulla adókulcsot úgy érjük el, hogy a részszámlákban addig megfizetett 25 százalékok összegét levonjuk a végső számlából. Vagyis, a megrendelő, a tanács esetleg csak egykét év múlva jut hozzá „ideiglenesen” adóra költött pénzéhez. Két lehetősége van: addig kevesebb pénzből gazdálkodik — pedig amúgy sem dúskál a forintokban —, vagy hitel felvételére kényszerül, ennek kamatait pedig valakivel meg kell fizettetnie... A mostani helyzet, azonban még bonyolultabb. Mert írásban még sehol nem rögzítették a lakásépítés forgalmi adóztatásának pontos szabályait. V. Szász József Az ember jóléte a tét Sokan felfigyeltek arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága tavaly decemberi ülésén nem hozott határozatot az idei népgazdasági tervről, sőt, még irányelveket sem szabott a tervnek számszerű adatok, arányok meghagyásával, mint tette azt megelőzően rendszeresen. Ehelyett az előttünk álló súlyos gazdasági feladatok szükségszerűségéről, fontosságáról szólt, tudomásul véve a kormányzat számításait, önmagára vállalt tennivalóit az ülésről kiadott közleményben. A közéletben ekkora stílus- és hangsúlyváltást, eny- nyire megmásult szóhasználatot nem lehet véletlennek tekinteni, s jól teszi az. aki emögött szándékokat keres. Előfordulnak magyarázatok, amelyek a politika elhalványulását, a gazdasági szférából való visszahúzódását tételezik fel az új módszer konstatálásakor, mondván, ezután szabad kezet kap a gazdasági irányítás a társadalmi előtényezőktől. Jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünket tekintve még sokat várnak a bábáskodás, az el- » lenőrzés megszűnésétől. Ügy vélik, a távolságtartás a laikusok beleszólását csökkenti a minimálisra, a gazdaság pedig önerejével képes lesz megújulni. Azt hiszem, valamennyire is képzett ember nem „díjazhatja” a politika és a gazdaság szembeállítását. Már- csak azért sem, mert a történelemben a küzdelmek gazdasági megalapozásért folytak, s nagyon gyakran ennek eszközéül szolgált a technikai haladás, a földművelés, vagyis az ipar forradalma. Valóban, a politika nem másíthatja meg a gazdaság stabilizálásának ütném cselekedhet helyette. Viszont teljességgel bizonyos, Hogy az általa jónak látott társadalmi törekvések gazdasági megalapozásához kiválasztja gazdag tárházából a legcélravezetőbbet, a legszükségesebbet. Ezt meg is tette a Központi Bizottság, amikor társadalmi vívmányaink megerősítése érdekében megszabta a gazdasági stabilizálásának útját, oly módon, hogy a konvertibilis adósságnövekedés fékezését, a költségvetési hiány erőteljes csökkentését, a termelési szerkezetváltás gyorsítását, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását szorgalmazta. Ennek alapján a kormány kidolgozta az éves tervet, amelynek előirányzatait — minthogy azok a gazdaság-stratégiai meg a politikai szándéknak megfeleltek — már csak tudomásul kellett vennie a párt testületének. Még ha szokatlan eljárásról is van szó, ezúttal sem beszélhetünk a politika visz- szahúzódásáról. A párt igen határozottan képviseli a gazdaság megújulását, szükségességét azokkal a sokszor fájdalmas, vagy olykor a legszélesebb közvélemény által alig érthető követelményekkel együtt, amelyek ma sokunk gondolatait lekötik. Sőt, manapság, amikor gazdaságunk , kóros daganatainak kioperálását kezdeményezi politikai tekintélyével is, sokkal érdemibben foglalkozik a gazdasággal, mint amikor számokban határozta meg szándékait, vagy egy- egy illuzórikus gazdasági módszert, megoldást támogatott. Mondhatjuk azt, hogy súlyos következményekkel jár a politika és gazdaság tisztázatlan viszonya, egyiknek vagy másiknak abszolutizálása. azoknak az életnedvet szállító hajszálereknek az el- dugaszolása, amelyek ke- resztül-kasul összeszövik e két társadalmi szférát. A baj sohasem abból eredt nálunk, hogy a politika foglalkozott a gazdasággal, hanem éppen ellenkezőleg: abból, hogy nem rangján kezelte, rosz- szul sáfárkodott vele. Ez akkor is igaz, ha rengeteg szó esett a gazdaságról, éppenséggel még túlságosan sok is, elvéve a levegőt a gazdaság hangjának rezonálása elől, vagyis a szakemberek tárgyszerű véleményét is túlharsogva. Valójában az kecsegtet eredménnyel, ha a politika a maga szintjére emeli a gazdaság stratégiáját, megszabja annak a politikai szándékokból gyökerezte- tett kereteit, de meghagyja a gazdaságnak a gazdálkodás, a reformok szabadságát a kereteken belül, a törekvések számszerűsítését, a végrehajtást, s ehhez a legmegfelelőbb eszközök, intézményrendszer kiválasztását is. Nem titok, hogy ennek az elvnek megfelelően alakult át nemrégen a kormány az ésszerűség és a fokozott felelősségvállalás követelménye szerint, vált bürokrácia- mentesebbé a gazdaságirányítás kormányzati módszere, s az is köztudott, hogy folytatódik ez a folyamat. Fontos, hogy a gazdaság lo- komotívja a mai céljainkhoz vezető sínpáron magabiztosan és dinamikusan haladhasson, nem befolyásolva szükségtelen szemaforoktól. Az ember jóléte a tét. Ezt, ennek a célnak újbóli elérését, az életszínvonal jövőbeni emelését szolgálja a jelen megannyi intézkedése. Ehhez a szükséges gazdasági lépéseket meg kell tennünk, mégha átmenetileg lemondással járnak is. Az elbátortalanodás nem pusztán politikai kishitűségre vallana, hanem kárt is okozna, mivel válságba taszítaná gazdaságunkat, kikezdve és diszkri- minálva politikánkat is. Az utóbbi időben sok jel mutatja, hogy gazdaságunk egyre önállóbb és egyre szélesebb mozgástérhez jut, a gazdasági folyamatok a termelésben, és nem az irányító csúcsokon, vagyis a politikában dőlnek el (lásd az indokolatlan támogatások régi, rossz gyakorlatát). Ezzel együtt nem tagadható a politika felelőssége a gazdaságért, mint ahogy nem tagadható a gazdasági vezetők politikai felelőssége sem. Ez utóbbiban fejeződik ki ugyanis, hogy mire és miért vállalkozik az üzem, a vállalat. Hogy a vezetés megtalálja-e az utat a dolgozókhoz, és velük együtt annak módját; miként jövedelmezzen a munka többet nekik maguknak, s mindannyiunknak. K. F. Boldogházi tervek MTESZ-TERVEK Segítik a gazdasági feladatok megoldását Tornaterem összefogással Tavaly Jászboldogházán 13,6 millió forinttal gazdálkodott a tanács. Fejlesztésre 3,9 milliót szántak, amiből kiemelkedő feladat a tornaterem építése volt. Emellett még útépítést ütemeztek be a Bocskai utcában. Itt lakossági összefogással készült el az útalap, a záróréteg azonban kapacitás hiánya miatt elmaradt. Terven felül megépítettek 150 méter villany- hálózatot, felújítottak 200 méter vízvezetéket, vásároltak egy szolgálati lakást. A 700 ezer forintos felújítási, karbantartási keretet az iskola és művelődési ház elektromos hálózatára költötték. Idén 12,2 millió jut a tanácsi feladatok megoldására, ebből az intézmények fenntartása, működtetése mellett csak 2,3 milliót fordítanak fejlesztésre. Befejeződik a 18 milliót érő tornaterem 1986-ban kezdett építése, melyhez jelentős társadalmi munkával járul a téesz, a radiátor-gyáregység és a lakosság. Ehhez kapcsolódóan felújítják az iskolai kazánházat, és megszüntetik a kéttantermes iskolában is az egyedi fűtést. Az utóbbiban teljes felújítás, utólagos hőszigetelés is lesz. Elkészül az erre az évre áthúzódott munka, az út zárórétege, és felújítanak egy szolgálati lakást. Régi hagyomány, már, hogy ilyenkor, az év elején minden egyes cég, vállalat, üzem, egyesület, szervezet értékeli az elmúlt évi feladatok végrehajtását, és meghatározza a soronkövet- kező időszak tennivalóit. Így történik ez hosszú esztendők óta a MTESZ-nél is, ahol a megyei szervezet tavalyi tevékenységét nagyító alá véve megállapítható, hogy a munkatervben, s a kibővített cselekvési programban szereplő feladatokat — ha nem is hiánytalanul, de — teljesítették. Tavaly is érthetően a MTESZ munkájában, a gazdaságpolitikai célok megvalósítása került előtérbe, annak a sok éve'folytatott gyakorlatnak betudhatóan, amely az üzemi egyesületi tevékenységet tekintette legfőbb feladatának. A kézzel fogható eredmények mellett persze azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a megyei szervezethez tartozó 31 egyesületi csoport között akadt olyan is, amely nem tartott rendezvényt, 12-nél csökkent, kettőnél változatlan maradt, 16-nál pedig növekedett a rendezvények száma az előző évhez képest. Elgondolkodtató az. is, hogy 16 csoportnál csökkent a tagok száma, s a külföldi tanulmányutak és tanfolyamok is megcsapantak, az előbbiek 23-mal, az utóbbiak 9- cel csökkentek — s mindez a szűkös anyagi lehetőségekre, a pénz hiányára vezethető vissza. A hiányosságok, a gondok ellenére a megyei szervezet tevékenysége mégis jónak mondható, s nagy lehetőséget ad a munka további javítására, a társadalomban és a gazdaságban egyaránt jelentkező megújulási szellem. Ennek jelei egyébként már 1987-ben is mutatkoztak, hisz a megyei szervezet berkein belül tavaly 58 különféle tanulmány, terv és kiadvány készült — ez kilenccel több mint ’86-ban volt —, amelyeknek teljes bevétele meghaladta az 5 és félmillió forintot, a témák pedig, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy felölelték a gazdaság szinte egész területét: végeztek ugyanis energiaveszteség-fel- táró vizsgálatokat, kidolgoztak különböző rakodási technológiákat, készítettek hálózatfejlesztési terveket. Az idei feladatok egyik fő célja többek között a tervezés, a szervezés, az irányítás, a végrehajtás, az értékesítés, az elemzés színvonalának emelése. Ehhez hozzájárulhat az idén immár 19. alkalommal a megyében ismét megrendezésre kerülő műszaki és közgazdasági hetek rendezvénysorozata, amely április közepétől 'május végéig tart. Mindezekről szó esett a MTESZ megyei szervezetének tegnapi végrehajtó bizottsági ülésén, amelyet Szolnokon a Technika Házában tartottak.
