Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-23 / 45. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1938. FEBRUÁR 23. Jegyzetlapok. Három Az 1987 szeptember 1-én megnyílt új tiszafüredi 4. sz. Általános Iskolában a napok­ban fejeződött be a 15 személyes nyelvi laboratórium szerelése. A 150 ezer forint összköltséggel létesült labor az iskolai orosz nyelvoktatáson kívül a művelődési központ nyelvtanfolyamait is segíti majd UNOKÁINK IS LÁTNI FOGJÁK Keretek közt szárnyaló fantázia Ünnepre készülnek a né­pi ellenőrök, rövid szám­adásra. Hosszabb elmélke­désre aligha marad idő, hiszen sok, nagyon sok tennivaló vár jelenleg is érre az önzetlen, elkötele­zett közösségre. Az Elnö­ki Tanács 1958. február 3- án választotta meg a leg­első Központi Népi Ellen­őrzési Bizottságot, r»íg ná­lunk a megyei NEB 1958. február 21-én alakult meg. Ezt követően — né­hány héten belül — a me­gye városaiban és járásai­ban is megalakultak a né­pi ellenőrzési bizottságok. Mi volt a testület akko­ri célja? Az állami, állam- polgári fegyelem megszi­lárdítása, a társadalmi tu­lajdon védelme, a bürok­ratizmus, a beosztással va­ló visszaélés elleni harc. Egykoron népi ellenőreink sokszor kerékpáron, vona­ton vágtak neki az úticél­nak, és olykor bizony csak a másnap vetette haza őket. Azóta három évtized telt el, és ma már megyénkben kétezer népi ellenőr tevé­kenykedik. Akadnak kö­zöttük pedagógusok, mér­nökök, orvosok, jogászok, felkészült szakemberek: röviden szólva a társada- lam minden rétegének képviselői. A megalakulás óta a testület 6 ezer 415 vizsgálatot végzett 21 ezer 308 helyen, jobban mond­va egységnél. A vizsgálat témái követték a társadal­mi, a gazdasági viszonyo­kat, az állami élet fejlődé­sét, kapcsolódtak az éppen időszerű gazdasági és társadalompolitikai cé­lok megvalósításához. Így — a teljesség' igénye Szolnok megye sportve­zetőinek legutóbbi tovább­képzésén a legnagyobb vá­rakozás azt az előadást előzte meg, amelyet az ÁISH egyik közgazdasági szakembere a sport új fi­nanszírozási rendszeréről, a költségek, adók és bérek elszámolásának változá­sairól tartott. A hallgató­ság soraiban ugyan kevés közgazdász szakember ült, javarészt inkább társadal­mi sportvezetők, szakszö­vetségi elnökök, egyesületi aktivisták, akik közérthe­tő fogalmazásban szerették volna hallani a lényege­sebb változásokat, az ille­tékes országos vezetőtől. Tekintettel a téma fon­tosságára. igyekeztem tel­jes erőmből a mondottak­ra összpontosítani. Mint­egy fél órán át jegyzetel­tem is becsülettel, minden idegszálammal a hallotta­kat követve. Aztán a mind több szakkifejezés és kör­mönfont, hivatalos megfo­galmazás egyre jobban el- fárasztott. Fél óra múlva letettem a toliamat. Akkor aztán körülnéztem: a töb­biek is értetlenül bámul­tak az előadóra és egy­másra. Az előadást követő kérdések is arról tanús­kodtak, hogy a többség egy árva kukkot sem volt képes .kamatoztatni” az elhangzottakból. Sebai. gondoltam, majd a szaklap úgyis foglalko­zik a témával, nyilván va­lóban közérthető formá­ban. abból majd okosab­bak leszünk. Meg is je­lent a Népsportban egy cikk Támogatás adómente­sen címmel. Az interjú- alany ugyanaz a szakem­ber volt. íme így fogalma­zott az ország legolvasot­tabb napilapja: „A pénzügyminiszter rendelete szerint a költsé­gek között számolható el a gazdálkodó szervek által a sportegyesületek számára nyújtott támogatásainak és a sportlétesítmények üzemeltetési ráfordításai­nélkül — a népi ellenőrök vizsgálták az iskolai okta­tás személyi és tárgyi fel­tételeit, a szakmunkás- képzést, a lépcsőzetes mun­kakezdést, a telekhelyzetet, az öntözéses gazdálkodást stb. A népi ellenőrzés iránti bizalom jelének tekinthető, hogy az emberek sokszor akkor is igénylik, intézke­déseit, amikor a felvetett panaszokat egyértelműen más szerveknek, hatósá­goknak kell vizsgálnia. A munkában most a minőségi követelmények kerültek előtérbe, és a té­mákat tekintve az idősze­rű társadalmi-gazdaság­politikai feladatok, a nép- gazdasági egyensúly hely­zete, az életszínvonal idő­szerű kérdései és a közér­dekű bejelentések képezik jelenlegi, mindennapos tennivalóik gerincét. Ma délután rövid megyei megemlékezést tartanak Szolnokon, a városi tanács nagytermében, ahol átad­ják a KNEB kitüntetéseit, elismerő okleveleit a me­gyei kiemelkedő munkát végző népi ellenőröknek. Igazolva, bizonyítva, rájuk is, meg a többiek erőfeszí­téseire is számítanak, hi­szen az idén is hat orszá­gos, négy megyei és hu­szonöt helyi, városi vizs­gálat várja őket. Ehhez a sokszor nem könnyű tevé­kenységhez kívánunk sike­rekben gazdag, eredmé­nyes munkát és jó egészsé­get valamennyiüknek a megyei testület alapításá­nak harmincadik évfordu­lója alkalmából. D. Sz. M. nak tényleges összege. Va­lamint az a sportegyesüle­ti támogatás, amely a sportmunkatársak tényle­ges munkabére és annak — az egyesület által fize­tendő — társadalombizto­sítási járulékára utalnak át. Az 1987. évi szabályo­zás központi kérdése an­nak a kormányzati dön­tésnek a számviteli elszá­molásokban történő érvé­nyesítése. Ezek alapján az elszámolások helyesbítése a féllegális támogatások legalizálását nem szank­cionálja. A rendelet ki­mondja. hogy amennyiben a gazdálkodó szervezetek az 1987. évi mérlegzárását megelőzően — tehát 1988. február közepéig — felül­vizsgálja a sportlétesítmé­nyek üzemeltetésével kap­csolatos kiadásait, akkor az ennek a keretében fel­tárt, a számviteli előírá­sokkal eddig nem meg­egyezően elszámolt 1987. évi ilyen ráfordításait a jóléti (szociális) és kultu­rális alapon a különféle ráfordítások terhére átve­zetheti .. . Igen lényeges kapcsolódó tétel, hogy a vállalatok 1988-ban az 1987. évi létszámarányosan képezhető fejkvótáját — amennyiben ebből sport­célú ráfordítást eszközöl­tek — csökkenteni kell a sportegyesületek részére nyújtott támogatást 1987. évi tényleges összegével, legfeljebb azonban 85 fo- rint/fővel.” Tetszik érteni? Nem? Érdekes. Pedig a fenti so­rok 1988-ban jelentek meg. Az alábbiak viszont legalább 140 évvel ezelőtt, Petőfi Sándor tollából: „Föl nem érem ésszel, hogy vannak a nem min­dennapi emberek közt is olyanok, kik nem tudják vagy nem hiszik, hogy az egyszerűség az első és mindenek fölötti szabály, hogy akiben egyszerűség nincs. abban semmi nincs . . .” V. F. A Pártélet februári számából Milyen legyen a területi párlmunka? Vélemények a munkaerő át­csoportosításáról Hámori Csaba, az MSZMP Poiitikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára az ifjú­sági szövetség politikai jel­legének erősítésével foglal­kozik. Hangsúlyozza: A mostani, kihívásokkal teli időszak a KISZ-nek nagyobb mozgásteret nyújt, több po­litikai feladatot ad, mint a nyugodtabb, kiegyensúlyo­zottabb helyzetek. A fiata­lok nemcsak könnyebben tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, hanem türel­metlenebbül is sürgetik a lé­pésváltást. A helyi hatáskör növeke­désével, az önkormányzat kibontakozásával változnak a pártszervek helyi politizálá­sának, a tanácsok politikai befolyásolásának feltételei. Milyen legyen a területi pártmunka a megváltozott feltételek között? Erre a kér­désre válaszol Bálint Tibor. Széleskörű alkotó vita fo­lyik az alapszervezetekben, a különböző szintű pártbi­zottságokban- a párt vezető szerepéről, a politikai intéz­ményrendszer továbbfej­lesztéséről közreadott tézi­sekről. A viták tapasztala­tait, a javaslatokat már sok helyen összegezték, és eljut­tatták az irányító pártszer­veknek. Ezzel persze a vita még nem fejeződött be, hi­szen a tervek szerint a Köz­ponti Bizottság tavasszal tár­gyalja meg a pártvitára épü­lő összegzést. A szerkesztő­ség összeállítást közöl a megfogalmazott gondola­tokról, az elhangzott javasla­tokról. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára méltatja Mihail Gor­bacsov Átalakítás és új gon­dolkodás című könyvét. Gazdaságunk egyik leg­főbb gondja a teljesítmény- hiány. Ennek elsősorban az az oka, hogy a munkaerő je­lentős része nem ott van, ahol legjobban tudna hasz­nosulni. A szerkesztőség szakemberek részvételével kerekasztal-beszélgetést ren­dezett az elkerülhetetlen munkaerő-átcsoportosí­tásról. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet főszer­kesztője vezette. (KS) Tizenkilenc éve alakult meg a megyében a Magán- tervezői Szakértői Bizottság (MSZB), amely néhány éve, hasonló feladatkörrel az Épí­téstervezési Szakértői Bizott­ság, vagyis ÉSZB nevet vet­te fel. Feladata, hogy bírála­taival formálja, alakítsa a tervezők . munkáját, segítse az elsőfokú építési hatóság engedélyezési tevékenységét, észrevételeivel védje az épít­tetők érdekeit, közreműköd­jön a szép, ésszerűen épített környezet kialakításában. A megyei tanács építési és víz­ügyi osztályán tevékenykedő tervzsűri szakemberekből, tervezőkből, hatósági szemé­lyekből áll, akik meghatá­rozott rend és szempontok A mai falusi, kisvárosi há­zak legnagyobb része ma­gántervezők munkája, akik évenként 5—10—15 családi- ház-tervet, típusterv-adaptá­lást készítenek. A munka mellett, általában jövedelem­kiegészítést, ritkábban az építőművészi önkifejezésért művelt tevékenységgel mara­dandó értékek születnek. Azon lehet vitatkozni, és or­szágszerte dúl is a vita, hogy az anyagi értékeken túl, mi­lyen esztétikai értékkel gya­rapodik a falu. A házépítés egy életre szóló vállalkozás, sőt a tervező szellemi ter­méke emberöltőkön keresz­tül szolgálja az egymást kö­vető generációkat. A terve­ző felelősségét növeli, hogy az épület külső megjelené­sével hosszú évtizedekre meghatározhatja egy utca képét, tőle függ, hogy mi­lyennek látják majd unoká­ink környezetünket. Az építtető otthont akar, saját házat, ahol kényelem­ben, biztonságban érezheti magát, A tervező dolga, hogy a családi tűzhelyről alkotott elképzelést formába öntse, engedélyezésre alkalmassá tegye. Előírások szabta kere­tek között szárnyalhat csak a fantázia, és ezen túl még külön alku a megbízói igény összehangolása a tervezői javaslatokkal. Rendezési terv A 90—100 ezer lakosú Jászságban a hozzáértők sze­rint elegendő, legalábbis a megyei átlagnak megfelelő, tervező tevékenykedik. Jász­berényben 12, a községekben ugyanennyi technikus, üzem­mérnök és mérnök, építész él. Munkájuk színvonala megfelel a megyei és az or­szágos átlagnak, az ÉSZB szerint bírálják a beérkezett terveket. Az ÉSZB nemrég tájékoz­tatóval, konzultációvajl egy­bekötött, kihelyezett ülést tartott Jászberényben, a jászsági magántervezők és a tanácsok építési előadói ré­szére. A korábbi néhány ha­sonló jellegű találkozó nem járt sikerrel, a mostanit azonban kimondott várako­zás előzte meg. A magánter­vezők részéről ennek oka az ÉSZB működésében bekövet­kezett változások, a bírála­tok módja, elhúzódó ideje, a bírálatra kötelezett tervfajták megnövekedett arányú volt, az ÉSZB pedig a követelmé­nyek pontosítása, a gyakran előforduló hibák kiszűrése miatt készült a találkozóra. szabja meg a szintek szá­mát, az élőkért mélységét, beépíthetőségét; az Országos Építésügyi Szabályzat védő- távolságokat, funkcionális kapcsolatokat, nyílás- és he­lyiségméreteket ír elő, és vannak szerkezeti, hőtechni­kai követelmények, nem is beszélve az épület esztétiká­járól. Elvileg nincs két egyforma terv, mert más a családlét­szám, máshonnan süt a Nap, eltérő a telekméret, külön­böző az építőanyag, más a megbízó foglalkozása, egész életvitele. A panelházakban ugyan lakótelepnyi közös­ségek élnek teljesen azonos méretű, elrendezésű j dobo­zokban, a családi házak azonban nem követelik meg lakóik idomulását a szűkre szabott életterekhez, hanem előnyük éppen az, hogy az emberek igényeire formálha­tók. Még a típustervek is megengednek bizonyos mó­dosításokat, mégha pem is élnek ezzel mindig az épít­tetők. Sőt a kimondottan testre szabott lakóházak is nemegyszer sorozatban ké­szülnek, futószalagon. Mert egyszerűbb a tervezőnek az évek óta bevált 2—3 szoba- konyhás tervre rábeszélni páciensét, mint kipuhatolni a meg nem fogalmazott igé­nyeket. szerint az elkövetett hibák is többnyire hasonlóak. A szerkezeti hiba nem számot­tevő, az elutasított, v|agyis az engedélyezésre nem [javasolt terveknél funkcionális zava­rok, helytelen térkapcsola­tok, aránytalan tömelgek sze­repelnek. A bizottság küzd a környezetbe, tájba] nem il­lő formák, a gazdaságtalan II háromfejíí sárkány ás társai Iskolásokkal a káros szenvedélyek ellen Több rendezvénye is lesz a héten a megyei vöröske­reszt és a megyei alkohol- ellenes bizottság káros szen­vedélyek ellen a fiatalok kö­rében elnevezésű többhóna­pos akciójának. Karcagon a kiskulcsosi általános iskolá­ban Orvos Nagy Józsefné egészségügyi szakoktató ve­zeti a mai játékos vetélke­dőt, amelynek témája: a ká­ros szenvedélyek A háromfe­jű sárkány címmel, vetélke­dő lesz pénteken a kun­szentmártoni Killián lakóte­lepi általános iskolában is (Várkonyi Gvuláné tanár ve­zeti). A mezőtúri 1. sz. álta­lános iskolában ma hirdet­nek eredményt a „Ki tud többet arról, hogy a káros szenvedélyek hogyan ron­csolják szervezetünket?” címmel meghirdetett vetél­kedőben, amelyre plakátok­kal, rajzokkal, történetek­kel, cikkekkel lehetett be­nevezni. Általános iskolai vöröskeresztes titkárok ver­senye lesz ma Túrkevén. méretek, öncélú megoldások ellen. Ezeknél rendszerint az építtető is hibás, mert vala­hol, néha külföldön látott példához, homlokzathoz ren­deli meg az épületet, de az már a tervezők rovására írható, hogy a meggyőzés he­lyett vállalják a kritikátlan szolgai másolást. A szigorú hőtechnikai követelmények miatt is szaporodnak újab­ban az észrevételek, mert az egyszeri többletköltséggel nemcsak a fűtési kiadások csökkenthetők, hanem a pe­nészedések is megelőzhetők lennének. Az utóbbi időben észreve­hetően szaporodnak a bőví­tések, felújítások, korszerű­sítések. Legtöbbször pénz­kérdés, kényszerűség miatt, de a magánépítkezésben is megjelent a még használha­tó régi értékek őrzésének, megmentésének igénye. Saj­nos a kormányzat ezt nem támogatja kellően, mert na­gyobb összegű kedvezményes kölcsönt és százezrekre rú­gó szociális támogatást ak­kor kap az építtető, ha a lakható házát összedönti. Éppen ezért a szakma sem készült fel a nemzeti vagyon ezen részének átmentésére, pedig érdekes, izgalmas épí­tészeti feladatokat rejt egy 100 éves, jellegzetes paraszt, vagy polgárháznak a mai igényekhez való alakítása. A felkapott tervező, de még a középréteg is húzódozik az ilyen munkától, nincs meg­felelő építőanyag, kiforrat­lanok az építési technológi­ák, bizonytalanok az előírá­sok is. Formák harmóniája Egy településről az első benyomást az utcák, terek képe, az épületek formája, aránya, harmóniája kelti az emberben. A laikusban leg­feljebb kellemes vagy kelle­metlen hatásokat ébreszt a harmonikusan összeváloga­tott, formás, vagy a rende­zetlenül egymás mellé állít- gatott formátlan épületek együttese. Nem is volna más feladat csak a kellemes lég­kör megteremtése, amit az építészek azután a maguk nyelvén fogalmazhatnak bár­hogyan. A tervezők, a taná­csok, és az ÉSZB közös fe­lelőssége, hogy ilyen hangu­latot sugárzó épületeket, együtteseket örököljön az utókor. Lukácsi Pál Tetszik érteni? Izgalmas építészeti feladat Máshonnan süt a Nap

Next

/
Oldalképek
Tartalom