Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-18 / 41. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 18. IA tudomány világa A szülét ósszabály ozás korszerű módszerekkel Kutatások és eredmények a szülészetben A világ túlnépesedésének problémája évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat, a klinikai szakembereket. Ezért is alakult nemzetközi kutatócsoport a hatvanas években Svédországban, a Nobel-díjas Sune Bergström professzor irányításával, az Egészségügyi Világszervezet támogatásával. E kutatócsoport tagja a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Női Klinikájának számos orvosa is. Köztük Herczeg János egyetemi docens, aki a témakörben — saját kutatásai alapján — Bangkokban, Pekingben, Indonéziában, Dél-Koreában tartott előadásokat azokon a nemzetközi kongresszusokon, amelyek a napirenden lévő kérdést sokoldalúan elemzik. Herczeg János 1966-ban került a szegedi nőgyógyászati klinikára, és 1972 óta foglalkozik prosztaglandinok kutatásával. Tanulmányútjai során járt a Szovjetunióban, másfél évet töltött az Egyesült Államokban, ahol a Washington Egyetemen folytatott tanulmányokat és Bergström professzor meghívására Stockholmban, a Karolinska Egyetemen gyűjtött anyagot doktori értekezéséhez. Tudományos közleményeinek száma 100 körül van. Nemzeti programok Herczeg János legutóbb Indonéziában járt. Itt a lakosság lélekszáma 1980-ban 148 millió volt, de 2000-re az előzetes becslések szerint 233 millióra nő. Ezért igen nagy súlyt fektetnek a nemzeti családtervezési program megvalósítására. A születésszabályozás módszerei közül a terhességmegszakítás törvényileg tiltva van. Adott viszont a lehetőség, az abnormális, a sikertelen terhességek megszakítására. Ezért is kíséri nagy érdeklődés a prosztaglandinok kutatásának eredményeit, azok alkalmazásának lehetőségét. — Kérem, ismertesse a prosztaglandinok kutatásával kapcsolatos észrevételeit. — A prosztaglandinok klinikai vizsgálatába hazánk is bekapcsolódott, és tapasztalatainkra, kutatási eredményeinkre fölfigyeltek a világ számos országában. Ezen anyagokkal a terhes méh a terhesség bármely időszakában összehúzódásra serkenthető és a folyamat végeredménye, hogy a terhesség megszakad. Bizonyos prosz- taglandinoknak, így az E2- nek és a származékainak még azt a jó hatását is tapasztaltuk, hogy a méhnyakat megpuhítják, „kinyitják”, és így elkerülhető a művi terhességmegszakítások egyik legrosszabb szövődménye, a méhnyak mikroszkopikus sérülése, amely a későbbi terhesség megrövidüléséhez, koraszüléshez vezet. — Mi indokolja, hogy az Egészségügyi Világszervezet igen jelentős szellemi és anyagi erőket koncentrált a terhességmegszakításokkal kapcsolatos kérdések vizsgálatára? Van-e a kutatásoknak hazai jelentősége? — Magyarországon a koraszülés továbbra is a szülészet egyik legnagyobb problémája. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a magzatok átlagos születési súlya csökkent. (Hazánkban többek között Czeizel és Kiinger doktor végeztek ilyen vizsgálatokat). Az igen magas koraszülés-arányért pedig a korábban gyakran végzett eszközös méhnyaktágítással járó terhességmegszakítás tehető felelőssé, miután az ily módon kivitelezett méhnyaktágítás ugyan hatásos, de a méhnyakban láthatatlan repedések keletkeznek, emiatt a következő terhesség vetéléssel, vagy gyakorta koraszüléssel végződik. — Mi a megoldás kulcsa? — A szülészet két legnagyobb központi kérdése a méhtevékenység szabályozása, illetve a méhnyak ellenállásának legyőzése. (Bibliai hasonlattal élve a nők nagy árat fizetnek azért a bizonyos almáért: az emberi szülés napjainkban is sokszor kiszámíthatatlan, nehezen befolyásolható, esetenként szövődményekkel Is jár). Mindezért a „mascka” méhnyak a felelős, amely a zár szerepét tölti be a terhesség alatt. Amennyire problémát jelent u méhnyak a vajúdás nehéz óráiban, annyira vagy méginkább problémaként tornyosul elénk a terhesség kezdetén, amikor fiatal lány nemkívánt, nem tervezett terhességével terhességmegszakítást kér. A méhnyak ilyenkor újjnyi vastag, kemény, szorosan zárt, ezt kell kitágítanunk ahhoz, hogy a sokszor „pongponglabdányi” petezsákot vákuum aspirá- ciós módszerrel eltávolíthassuk a méhűrből. Ez a módszer kevésbé veszélyes, mind a korábban alkalmazott eljárás, amikor nem szívócsővel, hanem egyéb mechanikus eszközökkel távolítottuk el a petezsákot a méhűrből. Újdonság a biopolimer — Szeretnénk néhány szót hallani a szegedi klinika kíméletes terhességmegszakí- tási programjáról. — Az EVSZ-szel közösen 1975 óta vizsgáljuk a kíméletes terhességmegszakítás különböző módozatait. Ebbe a munkába sikeresen bekapcsolódott a hazai gyógyszeripar is, mégpedig prosztag- landin tablettáival. A legnagyobb sikereket mégis részijén hagyományos, tengeri moszatból előállított méh- nyaktágitó eszközökkel és újonnan felfedezett biopoli- merck alkalmazásával, valamint új prosztaglandin származékok bevezetésével értük el. — Hogyan lehet ilyen anyagokkal a méhnyakat kíméletesen tágítani? — Például úgy, hogy ha ilyen fiatal leány nálunk jelentkezik. akkor este egy la- minariaként ismert méhnyaktágító pálcikát helyezünk a méhnyakba éjszakára. Ez tengeri moszatból származik, az északi hideg tengerekben gyűjtik be, és ma már megoldott a sterilizálása. Vizet szív magába, reggelre megduzzad, és amikor a műtéthez készülünk, a méhnyak már szép fokozatosan kinyílt, általában 8 milliméter tágasságú, így többnyire nincs szükség további erőszakos tágításra, a vákuum szívás azonnal elvégezhető. Megjegyzem, hogy ezek a kis pálcikák nem olcsók, egy doboz (12 darab) kb. 50 USA-doIlárba kerül. Az EVSZ-től kaptuk ezeket ajándékba, és megkülönböztetés nélkül mindenkinél alkalmazzuk, ha szükséges. — Vannak más lehetőségek is? — Igen. hogyne. Előállították ezen ősi pálcikák modern változatait is. amelyek, nrnt például a Dilapan vagy Lamicel, már 4 óra alatt 10 milliméterre duzzadnak. így gyorsabban, de még mindig kíméletesen tágítanak. Ezek is vizet szívnak magukba a méhnyak szövetéből, és úgy látszik, ez a szöveti vízelvonás még fontosabb a tágító hatás kifejtésében, mint maga a mechanikai duzzadás. Észrevettük ugyanis, hogy az elért méhnyaktágasság sokszor nagyobb, mint amekkorára a pálcika megduzzad. Tehát a méhnyak képes érzékelni, hogy „benne van valami”, igyekszik attól eltávolodni. — Mindez azt jelenti, hogy a szegedi klinikán a szerencsétlen, „megesett” lányok fokozott gondoskodásban részesülnek, és kíméletes módszerekkel végzik a terhességmegszakítást? — Igen, azt jelenti. Még arról is tájékoztatjuk a pácienseket, hogy lehetőleg tartózkodjanak a Postinor szedésétől, mert az az érzésünk, hogy ennek szedését követően halmozottan fordulnak elő nemkívánt terhességek. Fájdalommentesen könnyebb — A jövőben mit terveznek még a megelőzés terén? Tovább folytatjuk a kíméletes terhességmegszaki- tást, azaz a méhnyak előtá- gítását követő terhességmegszakítások rutinszerű, minden nap történő alkalmazását. Eközben tanulmányozzuk a méhnyak működését is, hogy a szülészek sikeresen vehessék fel a harcot a bibliai döntés ellen: „Fájdalommal szülöd meg gyermekedet". Azaz szeretnénk elérni, hogy az ezredforduló körül, a méhnyak éppen olyan hatásosan befolyásolható legyen gyógyszerekkel, mint amilyen sikeresen tudjuk ma kezelni a méhtevékenység, a szülőtevékenység, azaz a motorikus aktivitás zavarait, így a most születő lányok remélhetik, hogy számukra a szülés 20—25 év múlva biztonságosabb, sikeresebb és jól kormányozható, gyorsabb és fájdalommentesebb lesz. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy mindenféle orvosi kutatásnak csak akkor van értelme, ha az segít az élet „minőségének” javításában. Ebből kiindulva, azt hiszem, lelkesítő perspektívát ajánlhatunk a fiatal nők számára. P. Z. Napkutató szondák vizsgálják Meleget adó plazmakitörések A Jupiter ötször, a Szaturnusz csaknem tízszer olyan messze van a Földtől, mint a Nap, mégis a Nap megközelítése bolygóközi rakétával nem könnyebb feladat, mint a külső bolygóké. Ennek oka, hogy a Föld 30 km másodpercenkénti sebességgel kering a Nap körül, s ezt a sebességet minden test „örökli”, amely elrepül a Földről valamelyik másik égitest irányába. (Kivétel a Hold, amely együtt kering a Földdel a Nap körül.) A megfelelő pillanatot kivárva ez a tekintélyes kezdősebesség nagyot lendít például a Jupiter felé induló rakétán, de béklyózó nyűggé válik, ha a célpont a földpályán belül helyezkedik el. Ahhoz például, hogy a Földről elindított rakéta egyenesen belehulljon a Napba, egy pillanatra nullára kellene csökkenteni a Naphoz viszonyított sebességét. Más szóval: a Föld keringési irányával ellentétesen mintegy 30 km mp-nyi „lökést” kellene alkalmaznunk, ami technikailag még megvalósíthatatlan. Köny- nyebb a feladat, ha nem a Napba akarnak lőni, csak a Nap közelébe. Ekkor is a Föld mozgásával ellentétes fékezést kell alkalmazni, de kisebb mértékben. Tekintve, hogy műszereink amúgyis elégnének a Nap közvetlen környezetében, elegendő olyan pályát választani, amely néhány millió km-re közelíti meg Naprendszerünk középpontját. 1974. december 10-én indult az első ilyen automata napkutató szonda az Egyesült Államokból. a nyugatnémet Helios—1. Pályáját úgy választották meg, hogy a Naptól mért legkisebb távolság 45 millió km, a Föld—Nap középtávolság 0,3-szorosa legyen. Tíz tudományos berendezésének mindegyike a napkutatást szolgálta, és úgy készült, hogy károsodás nélkül tudta elviselni a Nap közelében fellépő erős sugárzásokat is. A Helios—1 tömege 331 kg volt, átmérője antennák nélkül 270 cm, magassága 185 cm. A kapcsolatot a Földdel egy nagy teljesítményű és irányítható, valamint egy minden irányban egyformán sugárzó antenna biztosította — akár 300 millió km távolságból is (ennél messzebbre e szonda nem kerülhetett a Földtől.) A Földről részben az amerikai követőhálózat három, egyenként 26 m átmérőjű parabola-antennája, részben a hatalmas új nyugatnémet rádiótávcső (átmérője 100 m) továbbította a parancsokat, illetve fogta fel a mérőműszerek üzeneteit. Működési ideje alatt összesen 256 alkalommal lehetett parancsot közvetíteni a szonda fedélzetére. A berendezések feladata mindenkelőtt a Napból kiáramló plazma útjának követése volt a Nap közvetlen környezetében. A Helios—1 természetesen egyidejűleg más méréseket is végzett, rögzítette a bolygóközi mágneses tér irányát és erősségét, mérte a mikrometeori- tok számát stb. A bő egy évvel később fel- bocsájtott Helios—2, ugyancsak nyugatnémet űrszonda feladata az volt, hogy 43,5 millió km távolságig közelítse meg a Napot, miközben tanulmányozta a napszelet, az elektromos és mágneses teret, a kozmikus sugárzást stb. Ez a pálya 3 millió km-rel közelebb vezetett a Naphoz, mint a Helios—1-é, és ennek megfelelően napközeiben 15 százalékkal nagyobb volt a hőhatás. A Helios—1-et a napközeiben 132 C-fok meleg fogadta, de a berendezések kifogástalanul működtek. Képünkön a Helios—1 a szerelőműhelyben. (KS) NC-számjegyes technika Szerszámgépek automatizálása Az elektronika és a számítástechnika rohamos fejlődését napról napra megcsodáljuk, barátkozunk a robotokkal. A számjegyes technika (NC) fejlődését azonban a szakembereken kívül kevesen követik. Pedig a mechanikai gyártás területén az utóbbi évtizedekben szintén látványos átalakulás ment végbe. Az ötvenes évek elején az amerikai repülőgépiparban és űrkutatásban a rendkívül bonyolult alkatrészek Tíz éven belül elterjed Hő a rák ellen A világ mintegy 50 orvosi központjában végeznek, klinikai kísérleteket a rák- betegek hőkezelésével. Eddig főként a betegség utolsó szakaszában lévő rákbetegeket kezelték hiperter- miával, és jobbára a fájdalmak, továbbá a daganat mértékének csökkenését észlelték. Szakértői vélemények szerint a hiperter- mia jelentősen bővíti majd a rákbetegség ellen . küzdő orvosok fegyvertárát, és tíz éven belül általánosan elterjed. Főként a radiológiai központokban alkalmazzák majd. a rákos betegek besugárzásával kombinálva. A hipertermiának az. az. alapja, hogy a rákos sejtek jóval érzékenyebbek a hőre. mint. az egészséges sejtek. Felhevítheti az egész testet (altatásban). olvasztott viaszba vagy meleg vízbe merítve, nedves levegővel fűtőit'helyiségben elhelyezve a beteget, esetleg melegített vért átszivaty- tyúzva a szervezeten. Helyi hevítésre is sor kerülhet: elketromágneses sugárzással, ultrahangnyalábbal, forró folyadékkal elárasztva bizonyos szerveket. A Mississipi egyetemen a dialízis technikával értek el bizonyos eredményeket. A beteg vérét részben elvezették, 41,8 fokra felmelegítették, majd visszajuttatták a szervezetbe. 104 betegünknek csaknem a fele jól reagált a kezelésre. A hi- pertermia módszerének legkényesebb pontja az egyenletes hevítés, továbbá a pontos hőmérsékletmérés. A hőmérsékletet 0,1 fokos pontossággal kell szabályozni. mert az esetleg nagyobb eltérés nemcsak a rákos sejteknek lehet ártalmára. hanem az egészségeseknek is. gyorsabb, termelékenyebb és pontosabb megmunkálására fejlesztették ki az első számjegyes vezérlésű szerszámgépeket. A szokásostól eltérő — a bonyolulttól az egyszerűbb típus felé irányuló — fejlődés következtében a több koordinátás (3—8), pályavezérlé- ses megmunkálógépek után megjelentek a fúrógépek, esztergák és marógépek egyszerű vezérlései. Forradalmi lendületet az elektronika szédületes i fejlődése adott a számjegyes vezérlésű szerszámgépeknek. Az integrált áramkörök, majd a mikroprocesz- szorok egyrészt a vezérlések teljesítményének jelentős Egy automatizált esztergagép növekedését, másrészt a vezérlések méreteinek és árainak nagymértékű csökkenését eredményezték. Megnyílt a lehetőség az általános alkalmazásra. Ma már az NC-gépek nemcsald a nagy gyárak üzemeiben működnek, hanem a kis- é$ középvállalatok, sőt a magániparosok műhelyeiben is. A számjegyes vezérlés jellegzetességeit könnyen felfedezhetjük, ha összehasonlítunk egy hagyományos és egy NC-marógépet. A legszembetűnőbb és legmeglepőbb, hogy az, NC-ma- rógepen nem találunk (általában) szán- vagy asztalmozgató kézikart, illetve kereket, azaz nincs szükség kézi erőre az elemek mozgatásához. Elmarad az a figyelemösszpontosítás is, amit a számok pontos helyzetbeállítása igényel. A számjegyes vezérlésű szerszámgépeket úgy tervezték meg, hogy az alkatrész megmunkálása során semmilyen kézi beavatkozásra ne kerüljön sor. A gépek automatizáltsági fokától függően, egyes típusoknál a szerszámok ; sőt az alkatrészek cseréje is emberi beavatkozás nélkül megy végbe. Az automatizálás kezdeti lépéseihez képest, amikor egy hagyományos gépre adaptáltak számjegyes vezérlőt, a mai NC gépek alapvetően megváltozott szerkezeti felépítéssel rendelkeznek. A számjegyes vezérlés optimális alkalmazásának igénye forradalmasította a mechanikai tervezést. új, nagy pontosságú magasabb teljesítményű hajtások, szerkezeti egységek, szabályozási és mérőműszerek stb. kifejlesztéséhez vezettek.
