Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-18 / 41. szám
1988. FEBRUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mezőgazdasági gépésztechnikusok tesznek FALUGYŰLÉS CIBAKHÁZÁN ÉS JÁSZAPÁTIN II vízen járó óvodától a tehóig A pályaválasztás előtt álló fiatalok továbbtanulási lehetőségeit igyekezett bővíteni az az intézkedés, mely szerint az ország műszaki szakközépiskoláinak egy részében fokozatosan bevezetik a technikusképzést. így történt ez a Mezőtúri Dózsa György Gépészeti Szakközépiskolában is, ahol az elmúlt, 1986—87-es tanévben kezdték meg — kísérleti jelleggel — a mezőgazdasági gépésztechnikusok képzését. Az országban összesen öt iskolában — Kiskunhalason, Piliscsabán, Nagykanizsán, Makón illetve Mezőtúron — folyik hasonló jellegű oktatás, de csak ez utóbbiban tiszta profillal. A mezőtúri kísérlet sajátos vonása éppen az, hogy más szakközépiskoláktól eltérően a technikusjelölteknek az öt éves tanulmányi idő alatt nincs lehetőségük váltani: időközben nem szerezhetnek ugyanis a technikusnál alacsonyabb fokú szakmunkásbizonyítványt. Ennek a látszólag merev rendszernek az a célja, hogy olyan középfokú szakmai — elméleti és gyakorlati — felkészültségű szakembereket neveljen, akik alkalmasak a szakmunkásoktól elvárhatónál magasabb, de mérnöki felkészültséget nem igénylő feladatok önálló elvégzésére. Technikusi oklevéllel gépjavító- és szervizműhelyekben brigád-, csoport- és műhely- vezetőként helyezkedhetnek el a végzettek, a legjobb képes ^gű tanulóknak a továbbtanulásra is lehetőségük van. A mezőtúri szakközépiskolában már két osztály tanul az új tanterv szerint. A diákok alaposan elsajátíthatják a közismereti tantárgyak — például a magyar, a történelem, a matematika, a fizika — anyagát, ezekből a negyedik év végén érettségi vizsgát tesznek. Az ötödik — és utolsó — évben már csak a szakmai ismereteiket bővítik, így készülnek fel a képesítő vizsgára. A gyakorlati munka egyik mozzanatát ábrázolja képünk, melyen Bíró Gábor oktató irányításával dízelmotorok tűzelő- anyag-ellátó rendszerének oszcilliszkópos vizsgálatát végzik a tanulók. Cibakházán tavaly ott- • jártunkkor szenet meg fát nem lehetett kapni, de ezt már megírtuk. Ügy tűnik, azóta a dinamó lett hiánycikk, mert hétfőn este fél hat tájban nem győztük a kocsinkkal kerülgetni a vaksötétben pedálozókat. Velük ellentétben a helyi kultúrház nagytermét kellő módon kivilágították, ahol a falugyűlés levezető elnöke este hat órakor köszöntötte a százharminc érdeklődőt, közöttük Ürmössy Ildikót, a megyei tanács elnökhelyettesét és Takács Lászlónét, a Kunszentmártoni Városi Pártbizottság titkárát. Igaz, negyven-öt- ven szék üresen maradt, bár ennek az az oka, a településen meglehetősen „összejöttek az összejövetelek”. Előző héten tartották a téeszben a zárszámadást, az elnökválasztást, szóval úgy tűnik, a helybeliek egy része — egy időre — „befejezettnek vélte” közéleti szereplését. Kár, mert Fekete Géza tanácselnök beszámolóját a humor, a komolyság, a fény és az árnyék egyaránt színezte. Az előző falugyűlés óta megvalósult a felvetések zöme — igaz, az orvosi rendelő előtt a strand felé menő út rendezése még nem. A tervek elkészültek ezt elküldték egy pályázatra, remélve, díjat és vele együtt pénzt is kapnak a munkálatokhoz. A külterületeken a vízhálózat bővítése lassan halad. Hosszúak a távolságok, nem kevés a költség, és akad terület, ahol kétszáz méteren sincs egyetlen porta sem. Nem segítette a helyi gyarapodások maradéktalan teljesítését az sem, hogy tavaly a központi elvonás 366 ezer forint volt, és úgy tűnik, az idén ez az összeg a duplája lesz. Mégis szó esett nem is akármilyen gazdagodásról, hiszen tavaly novemberre befejeződött az iskolaépítés-bővítés, most meg jelentős megyei támogatással tornatermet is kap a létesítmény. Gyalogjárda is épült, igaz kevesebb akért- nél, és a szeméttelepet is sikerült körülkeríteni. Mindezeket az itt élők, illetve a helyi gazdálkodó egységek tízmillió forint társadalmi munkával segítették. Ez évre is maradt tennivaló; a község vezetői az iskola melletti járda, és kerítés elkészítésére kérték az itt élőket. Kell is a segítség, hiszen a tanács az idén 25 millióból gazdálkodhat, amelyből 22,8 milliót az intézmények zavartalan működtetésére, fenntartására kell fordítaniuk. Kétmilliót tartozásként fizetnek vissza, és a maradékból rendőrlakás építéséhez kezdenek, mert úgy tűnik, kevés a két körzeti megbízott. Az elhangzottakról heten mondtak véleményt, és legtöbben az utak, járdák állapotát kifogásolták, a külterületeken élőkkel való fokozottabb gondoskodást kérték, és a tehóhoz fűztek gondolatokat. A helybeliek gondjait legmarkánsabban talán Major József, a HNF községi bizottságának titkára fogalmazta meg. Elismerve a tanács, a község vezetőinek érdemeit az iskola építésében. egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a külterületeken élők zöme már hetven éven felüli. A velük való törődés, gondoskodás az egyik legfontosabb feladat. A tehóról megemlítette: inkább ellenszenvet, mint helyeslést váltott ki az emberekben, úgyhogy ezt a rendelkezést vagy meg kellene szüntetni, vagy fizetését önkéntessé tenni. Slzólt arról az ellentmondásról is, hogy a hagyatéki, bírósági, közjegyzői ügyekben Szolnok helyett a cibakiaknak Mezőtúrra kell járniuk. Innen ide pedig úgy lehet eljutni, hogy beutaznak a megyeszékhelyre és onnan Mezőtúrra, vagy Kunszentmár- tonon keresztül. Így is, úgy is körülményes a dolog, illetve marad még egy lehetőség: 5—600 forintért személygépkocsit rendelni. Érthetetlennek nevezte, vajon miért nem intézhetik az efféle ügyeiket Szolnokon, ahová jó a közlekedés és naponta tíz busz is indul. Kapott kérdést Ürmössy Ildikó is, aki válaszában elmondotta: sajnos, újabb pedagógus szolgálati lakások építését ebben az ötéves tervben a megye már nem bírja támogatni. Nyolc körül járt az idő, mire befejeződött az összejövetel és megtudhattuk, ebben az évben itt még marad a tehó, de jövőre... Szóval, akkorra már valami más lesz, akárminek is hívják. Remélhetőleg több forint jut majd a fejlesztésre a helyi tanácsnak, mint az idén. Merthogy el ne felejtsem, az I. számú óvodára is ráférne egy alapos felújítás. Egykoron ugyanis elspórolták az alapjaiból a cementet, meg az építőanyagot, így az ártatlan — ahogyan az egyik helybeli vezető fogalmazott — évek óta vízen jár. Ezer szerencse, hogy még lem „bontott vitorlát!” D. Szabó Miklós- b. j. - (Fotó: T. K. L.) Előadások, kiállítások, fórumok A fiatalok káros szenvedélyei ellen Lassul az eddigi fejlődés üteme A Vöröskereszt megyei vezetősége és a megyei tanács alkoholizmus elleni bizottsága „Az egészséges ifjúságért — ifjúság az egészségért” címmel megyei akciót hirdetett. A Vöröskereszt már ötödik éve minden február— március hónapban kezdeményez rendezvénysort, amelyhez az idén az alkoholellenes bizottság is csatlakozott! Az akció lényege, hogy a megye településein olyan ifjúsági programokat szervezzenek, amelyek segítik megelőzni a káros szenvedélyek kialakulását. Szolnokon pályázatot hirdetnek a nyolcadikosok számára Egészséges-e minden, ami divatos címmel. Több előadás is elhangzik: az egészséges életmódról, a káros szenvedélyek következményeiről, a családtervezésről (Egészség- ügyi Szakiskola), az AIDS- ről (Gépipari Szakközépiskola, Vízügyi Szakközépiskola). Egészségügyi fórumot rendeznek a MÁV Járműjavító Üzemben szakmunkástanulóknak; a KISZ megyei bizottságán pedagógusoknak (Dohánymentes iskola címmel), a Hazafias NépAz idei szezonban a korábbinál többet fizet majd az akácmézért a méhészeknek a Hungaronektár Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat, amely főként a külpiacon jobban eladható, keresett magyar mézféleség termelését ösztönzi. Az első osztályú akácmézért az eddigi 50 forint helyett a kistermelőknek kilogramfront székházában pedig a szülőknek. Általános isKolai napközis nevelőknek dr. Rotyis György tart előadást a káros szenvedélyekről. A Jászság iskoláiban vándorkiállításon ismerhetik meg a tanulók a dohányzás káros hatásait. A könyvtárakban kiállítást rendeznek egészségnevelési könyvekből, az általános és középiskolák iskolarádiói szünetekben egészségnevelő műsort sugároznak. Karcagon a káros szenvedélyekről a gimnáziumban dr. Molnár Erzsébet, a Zá- dor Üti Általános Iskolában Fülöp Andrásné, a művelődési házban és a SZIM-ben dr. Skolák Ferenc tart előadást. A Kiskulcsosi Általános Iskolában vetélkedővel kötik egybe az ismeretek átadását. A kisújszállásiak azon fáradoznak, hogy minél több dohányzás mentes iskola és munkahely legyen a városban. Dr. Bállá Mária vezeti a kerekasztal-beszélgetést a dohányzásról és az alkoholizmusról a kunszentmártoni szakmunkásképző intézetben és az alkoholellenes klubban. A Killián Lakótelepi monként 60 forintot fizet a vállalat; az áfészeknek — mivel ezek integrációval is foglalkoznak — öt forinttal többet, kilogrammonként 65 forintot adnak. Nem módosítják a vegyes virágméz és a napraforgóméz felvásárlási árát, mivel ezekre kisebb a kereslet. A vegyes virágmézért kilogrammonként továbbra is 44, a napraforgómézért 36 forintot fizetnek. Általános Iskolában a szülői értekezletek résztvevőivel dr. Pálfy Tibor konzultál a család felelősségéről. Mezőtúron a Dózsa György Szakközépiskolában Éljünk egészségesen címmel rendeznek vetélkedőt. A IV. Sz. Általános Iskolában rajzok, plakátok, irodalmi alkotások készülnek a káros szenvedélyek témájában. A tiszafüredi szakmunkás- képző és gimnázium tanulóit tejterrriék, rostos ívólé-bemutató és kóstoló várja. Az iskolarádió előadásai a gyógyszerszedés szabályairól szólnak. Törökszentmiklóson rajzpályázatot hirdetnek az általános iskolások számára. Túrkevén az üzemek szocialista brigádjai részére hirdetnek vetélkedőt. A középiskolák osztályfőnöki óráin rendőr és jogi szakember részvételével dolgozzák fel a káros szenvedélyek témáját. A városi könyvtár és a Vörös Csillag téesz F. Nagy Angélát hívta vendégül, aki a korszerű táplálkozás titkaival ismerteti meg az érdeklődőket. P. É. Héra helyett új gázégők A Ganz Villamossági Művek Tüzeléstechnikai Leány- vállalatánál új cserépkályha gázégőt kísérleteztek ki, amely a szükséges hatósági vizsgálatok és próbák után felválthatja az évtizedeik óta ismert Héra típusokat. Ez utóbbiak beszerelését már nem engedélyezik a cserépkályhával rendelkezőknek, legfeljebb a régebben felszerelt égők cseréjéhez járulnak hozzá a szakhatóságok. Jászapátin a féléve megnyílt új művelődési ház lenyűgöző belső terét sokan először látták a héten falugyűlésen. A széksorok hamar megteltek, a galériára is jutott érdeklődő, nem kellett a kezdéssel várakozni. A látvány a beszámoló alatt se hagyta nyugodni a jelenlévőket, a tekintetek gyakran fenn kalandoztak az íves gerendákon, karcsú oszlopokon. Már csak azért is, mert a falugyűlés egyik főszereplője maga a művelődési ház volt, mint építészeti alkotás, de úgy is, mint szórakoztatási, kulturális intézmény. A nagyterem belső hangulata, a vakító lámpák, a bársonyos széksorok által teremtett ünnepélyes légkör akkor kezdett oldódni, mikor Török Sándor tanácselnök a nagyközség eredményeiről, gondjairól, várható feladatairól beszélt. Jászapátin a népgazdaság nehézségei ellenére a múlt évben se torpant meg az utóbbi időszakot jellemző dinamikus fejlődés. Közintézmények épültek, vagy újultak meg, kiépült az ivóvízhálózat, a központi részeken megoldódott a szennyvízelvezetés, az utak több. mint felét leburkolták, javult az ellátás, a közbiztonság, ösz- szességében a lakók közérzete. A látványos eredmények a jól megválasztott céloknak, a községi vezetők összehangolt munkájának, a gazdaságosan tevékenykedő munkahelyeknek és a feladatokkal azonosult lakosság áldozatvállalásának köszönhetők. Az elmúlt hat év település- fejlesztési versenyében elért megyei és országos helyezések is mutatják az összefogásban rejlő erőt. Jászapáti szerencsés időben gyorsította a tempót, így várhatóan a szűkös esztendők beköszöntővel sem jár olyan törés, mint amit a pénzforrások erőteljes csökkenése indokolna. A negyedannyi fejlesztési pénzből legfontosabb feladat idén a középtávú tervvel összhangban, az egészségügyi ellátás javítása. Központi orvosi rendelő épül, ahol majd szakrendelés feltételeit is meg kívánják teremteni. Kialakítják az idősek klubját és a megmaradó pénzt útépítésekre fordítják. A tervezett szinten gazdálkodó hét jelentősebb ipari, mezőgazdasági üzem, szövetkezet a község lakóinak megfelelő megélhetést adott, huszonhét magánkereskedő és százhat kisiparos segítette az ellátást, a szolgáltatást. A születések, halálozások aránya megközelítőleg kie- egyenlítette egymást, a tíz és félezer lakosú nagyközség létszáma mintegy száz elköltözővel csökkent. Tehát az elért fejlődési ütem sem állította vissza a Jászság egyik legnagyobb községében a népességmegtartó erőt. Erre pedig különösen nagy gondot fordítanak Jászapátin. Nagyszabású körzet- központi funkciókat is betöltő beruházások tanúskodnak erről. Az elmúlt évek lendületének egyik szimbóluma a művelődési ház, önmagát mérte a község, mikor a művelődésnek ilyen hajlékot teremtett. Bátran kiálthatnak vele az ország színe elé és a falak között folyó munkával' is szeretnének az építészeti mű színvonalára felemelkedni. Ez azonban, a falugyűlés tanúsága szerint, nem megy konfliktusok nélkül. Igaz, vigyázni kell az épületre, de ha már 27 milliót áldoztak érte, ne legyen olyan „tiszta szoba”, amit csak országos ünnepek alkalmával használnak, hanem szolgálja a falu apra- ját-nagyját. A fiatalok azonban mégis a szomszédos településekre járnak, mert elégedetlenek a helybeli zenéstáncos rendezvényekkel. Igen, hangzott az ellenvetés, mert itt nem mérnek alkoholt, s nem is fognak. A dilemma azért mégis ott motoszkál a ház vezetőjének fejében, hogy a megnövekedett kiadások mellett, hogyan működtesse az intézményt, végsősoron hogyan tud megfelelni a lakossági és a saját igényeinek. Á tanácstagi beszámolók 160, a falugyűlés 20 hozzászólásának jelentős része a kommunális ellátással foglalkozott. Megoldották az intézményes szemétszállítást, az illegális szeméttelepek mégsem szűntek meg, és sok a panasz a kóborkutyák miatt is. A megoldásra váró feladatokról (építési tilalmak feloldásáról, dögkút üzemeltetéséről, szemétszállítás ki- terjesztéséről, benzinkút áthelyezéséről, közterületek, parkok, árkok gondozatlan- ságáról) annyi biztatót mondott az elnök, hogy körük egyre szűkül. Igaz, hogy a fejlődés újabb gondokat is szül, de a gazdasági egységek a jövőben se hagyják magára a tanácsot a községfejlesztési célok teljesítésében. Idén üzletközpontot épít a tsz, ABC-áruházat nyit az áfész, takarékszövetkezeti székház készül és építészeti megoldása miatt minden bizonnyal jellegzetes színfoltja lesz a falunak az új plébánia épülete is. L. P. Növelik a felvásárlást Többet fizetnek az akácmézért Új képzési forma .1 Mezőtúron
