Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 15. IA szerkesztőség postájából I A Tájak-Korok-Múzeu- mok című mozgalom tízéves évfordulóján, január 22-én vetélkedőt rendeztünk a jászberényi Kókai László Űttörőházban. A város álta­lános iskoláiból hét ver­senyző csapat mérte össze tudását, számot adva arról, ki mennyire ismeri szőkébb hazáját, s az ország neveze- zetes 'tájait. A jól felkészült pajtásoknak nem okozott gondot a lébénymiklósi vagy a bélapátfalvai apátsági templom építési stílusának meghatározása vagy az a feladat, amikor néhány in­formációból kellett meg- mopdani, hogy a siklósi, az egri, vagy a diósgyőri vár­ról van-e szó. A vetélkedő a „30 pontot a TKM igazoló­füzetbe!” felhívással zárult. Ezt követően a résztvevők a Jász Múzeum kiállítását te­kinthették meg, ahol az el­ső bélyegző máris rákerül­hetett az igazolólapra. A ta­vaszi országjárásokon majd követheti a többi — írta Faragó László. Több emberséget Major László vezsenyi ol­vasónk sorait őszinte együtt­érzéssel olvastuk. Megírta, hogy édesapja időszakos or­vosi vizsgálatra indult el otthonról decemberben, de a sors kegyetlen játéka foly­tán nem érkezett meg a tü­dőkórházba. Az autóbuszon örökre elaludt. Utólag tudta meg, hogy a tragédia bekö­vetkezése után édesapja órákig feküdt Szolnokon, a Vosztok úti autóbusz-végál­lomás egyik padján. Család­ját senki sem értesítette azonnal. Egy ilyen tragikus esetben mindenkitől több emberséget várna el a hoz­zátartozó. A közömbösség egyre elszomorítóbb — írta, s e néhány sora szolgáljon tanulságként. Ritka ünnepség Tiszaburán Gyetvai Ferenc és felesé­ge (Pál Rozália) február 6- án ünnepelte 50. házassági évfordulóját Tiszaburán. Hét lányuk, három fiuk, s azok családjai, népes rokon­ságuk körében erősítették meg az egymásnak fogadott örök hűséget. Az idős házas­párt a helyi párt-, állam, és társadalmi szervezetek kép­viselői is köszöntötték. Ez­úton is jó egészséget, békés, boldog éveket kívánunk a Gyetvai házaspárnak — írta Szekeres János, a községi tanács elnöke. bodi János főépítésvezető el­mondta, hogy dolgozóik a terv szerint ásták ki a ká­belfektetés nyomvonalát. Sajnos, ezután derült ki, hogy valóban itt húzódik a villamoshálózat, de meg kell mondani hogy a város köz­műtervrajzán nem így sze­repel. Új helyen folytatják majd a munkát, a kocsibe­járókat és az utca rendjét pedig rövidesen helyreállít­ják. Egészségünk megőrzéséért A Vöröskereszt szandasző- lősi VII-es sz. alapszerveze­te február elején diétás étel­bemutatót rendezett a helyi művelődési házban. Ebben segítségükre volt a körzeti orvos, a gyógyszerész és a helyszínen diétás főnővér adott szaktanácsadást. Az ízletes, szemet gyönyörköd ­tető, az egészséges táplálko­záshoz szükséges ételeket Halász Ernő szakács készí­tette. Valamennyi közreműkö­dőnek ezúton szeretnek kö­szönetét mondani. Csillikné Nagy Mária Szandaszolős Válaszoltak - intézkedtek Felelősségre vonták a kalauzt Megszégyenített a kalauz címmel január 25-i szá­munkban közöltük Kméczik Jánosné nyugdíjas olvasónk levelét. Azt írta, hogy Szol­nokról Jászárokszállásra utazott január 19-én, s az autóbuszon a kalauz minő­síthetetlen hangnemben „ki­oktatta", amikor 90 százalé­kos kedvezményes jegyet kért. Olvasónk panaszát Máié János, a Jászkun Volán igazgatója kivizsgáltatta és arról tájékoztatott, hogy a kalauzt szigorú megrovás fegyelmi büntetésben része­sítették, mert megszegte a szolgálati szabályzat előírá­sait. Felhívták a figyelmét a mindenkori udvarias maga­tartásra, s a történtekért ez­úton kéri a tisztelt utas el­nézését. a Toshiba bűne Figyelmetlen kézbesítés címmel adtuk közre Tollas Lajos karcagi olvasónk leve­lét, melyben szóvá tette, hogy a neki címzett levél Orosházán kötött ki. Hogyan fordulhat az ilyesmi elő? — kérdezte a posta illetékesé­től. Antalka Géza, a Budapesti Hírlap- és Postaszállítási Igazgatóság forgalmi osz­tályvezetője kivizsgáltatta a panaszt és a következőket állapította meg: A levelet Toshiba gépsoron irányítot­ták. Karcag irányi ószáma A Néplap január 28-i szá­mában olvastam, hogy a karcagi M edgy esi Imréné, a megye utolsó mézeskalács­készítő kisiparosa nyugdíjba megy. Gratulálok neki és nyugdíjba vonulása alkal­mából jó egészséget kívá­nok. Ám meg kell mondani, hogy a kolléganőm nem az utolsó mézeskalácsos volt a megyében, mert én is mé­zeskalácsos kisiparos vagyok Jászberényben, akiről tavaly 5300, Orosházáé pedig 5900. A gép optikai leolvasója a hármast feltehetően kilen­cesnek érzékelte, s ennek megfelelően továöb'tctták Orosházára. A levél elkeve- redését tehát a gép tévedé­se okozta, ám az orosházi postahivatalnál ezt észre kellett volna venni. A leg­rövidebb időn belül az ere­deti címre kellett volna to­vábbítaniuk a levelet. Nem így történt, s ez súlyos em­beri mulasztás — írta töb­bek között, amiért olvasónk­tól ezúton is elnézést kér. szép riportot készítettek lap­jukban. Ez bizonyára most elkerülte a szerkesztőség fi­gyelmét, ezért kérem, hogy korrigálják a tévedést — ír­ta többek között Lampé Ká- rolyné mézeskalácsos. Leve­lének közlésével már meg is tettük és bizony elkerülte a figyelmünket, amikor a Központi Sajtószolgálattól kapott képes híranyagot ily módon adtuk közre. Elnézé­sét kérjük. (A szerk.) Hozzászólás cikkeinkhez Mézeskalács Elkelne a nagyobb komfort Nem pontos a közműterv? Február 3-án fogtak hoz­zá a szolnoki Pálma utcá­ban a telefonkábelek lefek­tetéséhez szükséges munká­latokhoz. Ott ásták az ár­kot, ahol a villamosvezeték nyomvonala húzódik. Jól is­merjük az utcánk föld alat­ti hálózatát, ezért szólta ne a munkásoknak, hogy ez így nem lesz jó, de nem hallgat­tak ránk. Az ügyben men­tünk a Titászhoz, majd a Közterületfenntartó Intéz­ményhez, s felhívtuk erre a figyelmüket. Nekünk adlak igazat. Mire kiderült, hogy ide valóban nem tehetik a telefonkábeleket, már az utca háromnegyed részét 80 centi mélyen kiásták. Le­nyelték a lakosság által ül­tetett és féltve gondozott fák gyökereinek felét. A kocsibejárókat fél méter szélességben feltörték, mert csak február 9-én állították le a munkát. Az emberek hiábavaló munkája, s az ebből szárma­zó kár felháborít bennünket. Az is bánt, hogy az utca szép fái megsínylik a fölös­leges gyökércsonkolást. Nem beszélve arról, hogy a ko­csibejáróinkat és az utca rendjét mikor tudják majd helyreállítani? Az itt lakok nevében: • Kun Sándor Szolnok Olvasóink észrevételével a kábelfektetési munkát vég­ző vállalatot, a Szolnoki KE- VIÉP-et kerestük meg. Om­A Szauna című, január 25-i írásunkban a szolnoki Damjanich uszoda szolgálta­tásainak hiányosságait bon­colgatták. Mindenben egyet­értek a szerzővel, azonban a saját tapasztalataim alapján hozzáfűzöm: Mivel edzett uszoda- és strandlátogató vagyok, az uszoda két nagy medencéjének vizével még most sem vagyok kibékülve Télen a külső hőmérséklet­től függően — több meleg­vizet kellene ezekbe enged­ni, mert fél órás úszói után is dideregve pattanunk ki belőle. A lelátó alap; pá­Bánhidi Károly, Kun­szentmártoni A lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi felté­teleiről és a szociálpolitikai kedvezményről, valamint a lyákkal — mely a közönsé­get szolgálná — régó - a az a gondunk, hogy többny.re úszópalánták nyüzsögnek benne, s egy-egy jól irány­zott rúgással törnek utat maguknak. Hétvégén elkel­ne az uszoda területén egy büfé, ahol üdítőt, kávét es egy kis harapnivalót lehet­ne kapni, s ami némi kom­fortot nyújtana a nem olcsó belépőjegyért. Végezetül: jó lenne, ha mielőbb megolda­nák az öltözők szellőztetését. Bódi István Szolnok tetőtér-beépítésről, az eme­letráépítésről szóló jogsza­bályok alapján a pénzinté­zet által nyújtható állam; kölcsön kamata évi 3 szá­Szerkesztői üzenetek IA tárgyalóteremből I Könnyű préda — súlyos büntetés 1987. július 7-én Raffael Ibolya (Szolnok, Üteg u] 22.) lakásán együtt szórakozott Kolompár József (Szolnok, Törteli úti lakos) és a fiatal­korú S. László. Foglalkozá­suk nem lévén csak eseti al­kalmi munkából volt |igen szerény jövedelmük. S. ^ász- lónak még a pártfogója is [igyekezett munkát találni, de a fiatalkorúnak egyik hely sem tetszett. A délutáni órákban a la­kás udvara mellett elhaladt Sz. L. besenyszögi lakos,; aki­ről Kolompárék különösebb vizsgálat nélkül megállapí­tották, hogy ittas. A sértett szatyorjában élelmiszeren kí­vül volt vermut, bor és ko­nyak, ami felkeltette S. László érdeklődését. Az it­tas, idősebb férfi könnyű prédának ígérkezett, így S. László javaslatára mindhár­man a nyomába eredtek. Bántalmazni kezdték a sér­tettet annak érdekében, hogy szatyrát és kevéske készpénzét megszerezzék]. Sz. L. nem hagyta magát, ezért Kolompár József a nála lé­vő nundzsakuval is meg­ütötte. S. László, biztos | ami biztos alapon még megütöt­te a sértettet, aki a főidre került. Ezt követően már együtt kutatták át a sértett ruházatát, majd a szatyorját és körülbelül 130 forintját elvéve a helyszínről elmene­kültek. A lakáson, mikor a meg­szerzett — jelentősnek sem­miképpen sem nevezhető — értékeken osztozkodtak vol­na, meghallották, hogy a rendőrséget értesítették a történtekről. Ijedtükben, hogy bűnjel ne maradjon, az elvett italokat, szatyrot, élel­miszert — az összérték nem érte el a kétszáz forintot — a WC-be dobták. A nyomozás során letar­tóztatták a két férfit, majd a bíróság elrendelte Raffael Ibolya előzetes letartóztatá­sát is, mivel — mint kide­rült — más esetek miatt lát­ta bűnösnek. A Szolnoki Városi Tanács 1988. február 9-én hirdetett ítéletet. Dr. Szentgyörgyi Il­dikó tanácsa csoportosan el­követett rablás bűntette mi­att Kolompár Józsefet és Raffael Ibolyát négy év hat hónapi fegyházbüntetésre, míg a fiatalkorú S. Lászlót a fiatalkorúak börtönében le­töltendő két év és hat hóna­pi szabadságvesztés bünte­tésre ítélte. Ez az ítélet is jelzi, hogy a rablókra sú­lyos büntetés vár, hiszen most is néhány száz forintos érték eltulajdonítása miatt hosszú éveket tölthetnek rács mögött az elkövetők, s gon­dolkodhatnak azon, hogy megérte-e. Az ítélet nem jogerős, mi­vel a vádlottak enyhítésért fellebbeztek, az ügyész az ítéletet tudomásul vette. — lőrinczy — Jogi tanácsadó Újabb mentesség a tévé-előfizetési díj alól Hegedűs Jánosné kisúj­szállási olvasónk kérdezte: Igaz-e, hogy módosították a tévéelőfizetési díj alóli men­tesség feltételeit? Igaz, a kormányzat január utolsó napjaiban — az anyagi le­hetőségek felülvizsgálata után — újabb döntést ] ho­zott e kérdésiben. Eminek alapján a 70 éven felüli] két nyugdíjjal rendelkező házas­párokat is megilleti a men­tesség ez év január 1-jétől. A már beküldött postai nyomtatványok érvényesek, újat csak azoknak kell ki­tölteni, akik két nyugdíjból élnek. Az időközben befize­tett díjat a posta legkésőbb hat hónapon belül hivatalból visszatéríti. Abban az eset­ben viszont, ha a házastár­sak egyike — bár nyugellá­tásban részesül —, de még nem töltötte be a 70. életé­vét, nem jár a kedvezmény. Az együttélő, 70 éven fe­lüli, nyugdíjjal rendelkező családokra (például testvé­rekre), akik önálló háztartást vezetnek, még akkor is vo­natkozik ez a kedvezmény, ha esetenként segítik egy­mást. (A szerk.). zalék, tehát továbbra is rendkívül kedvező. Az adha­tó kölcsön felső határa az építtetővel együtt beköltö­ző személyek számától füg­gően a következő: 1—2 fős családoknál 320 ezer forint,, 3—4 fős családoknál 330 ezer forint, 5—6 fős csalá­doknál 480 ezer, 6 főnéi na­gyobb családoknál pedig 540 ezer forint. A pénzintézetek továbbra is nyújthajtnak bankkölcsönt, amelynek! le­járati ideje legfeljebb év. Bankkölcsön nemcsak j az állami kölcsön kiegészíjtése­ként, hanem önállóan is ad­ható. Komáromi Sándorné, Me­zőtúr: A dolgozó munka­könyvét, valamint a mun­kaviszonyra vonatkozó sza­bályban megszabott igazolá­sokat, továbbá a munkabé­rét és egyéb járandóságait legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor — ha a munka alól korábban fel­mentik, az utolsó munkában töltött napon — kell kiadni. összeállította: Csankó Miklósné A régi Tabán (Csirke József szolnoki olvasónk felvétele) Jubileumi vetélkedő

Next

/
Oldalképek
Tartalom