Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUÁR 15. Nukleáris fegyverek csökkentése fi csúcstalálkozóig elkészülhet a dokumentum Sajtótájékoztató Moszkvában Kitoloncolás A Tel Aviv-i kormány mégis csak a keménység mel­lett döntött — mondhatni, a várakozásnak megfelelően, hiszen a Samir vezette izra­eli kabinet eddig is nagy hajlamot mutatott a legke­ményebb politikai magatar­tásra. A mégis szó csak az­ért indokolt, mert az elmúlt napok találgatásaiban sok­szor előbukkant az oka: im­már valóban az egész világ rosszallásával kell szembe­néznie Izraelnek. Emlékeze­tes, hogy nemrégiben még az Egyesült Államok is csatla­kozott a Biztonsági Tanács elítélő határozatához, ez pe­dig példátlan eset a közel- keleti politikában. Tehát nem lehetett könnyű döntés a fortyogó gázai és ciszjor- dániai katlan és a mind han­gosabb nemzetközi tiltakozás ellenére kitoloncolni négy palesztin vezetőt. Hiszen két napja éppen ettől óvta az izraeli kormányt az Európai Gazdasági Közösség, tehát Nyugat-Európa legtöbb je- ezt tette — ha burkoltan fo- lentős országa, s ugyancsak galmazva is — maga Wa­shington. A korábban mindig meg- bizhatóam védelmező szövet­ségesek sem maradhattak to­vább Izrael oldalán a meg­szállt arab területeken öt hete zajló megmozdulások kemény kezelése miatt. Hi­szen több mint 30 palesztint terítettek le az izraeli kato­nák golyói december eleje óta Gázában és a Jordán nyugati partján; a mind bru- tálisabb rendőri beavatko­zás nem fékezte a tüntetése­ket, viszont eddig nem lá­tott nemtetszést váltott ki a világban. Volt hát ok — és ezért némi esélyt is—, hogy kijó­zanodjanak végre az izraeli politika irányítói, s ne vált­sák be fenyegetésüket; a tüntetések szervezésével vá­dolt palesztin vezetők de­monstratív kitoloncolását, mégis megtették — egyelőre négyüket —, s ez alighanem a Samir-féle engesztélhetet- lenek keze munkája. Hiszen a kormány másik nagy párt­jának vezetője, Peresz kül­ügyminiszter a héten éppen az enyhültebb megoldást la­tolgatta, anvkor kijelentette, hogy talán Gázát át kellene adni valahogy Jordániának, s akkor elcsitulnának a vi­harok. A megszállt területek ügyében valószínűleg alapo­san kiéleződhettek az izra­eli koalíció belső ellentétei, noha azt persze nem tudni, hogy a súlyos döntést meg­hozó kabinet-ülésen végülis ki mit mondott. A tény az, hogy a keménység folytatá­sa, sőt fokozása mellett dön­tött a hivatalos izraeli poli­tika, ami a legtöbb megfi­gyelő szerint ma igencsak kockázatos. Avar Károly Nem tervezik Sevardnadze külügyminiszter három nap múlva kezdődő NSZK-beli hivatalos látogatásának el­halasztását — közölte a csütörtöki moszkvai külügyi sajtótájékoztatón Genna- gyij Geraszimov. A szovjet szóvivő szólt még a szovjet —amerikai viszony időszerű kérdéseiről, az Afganisztán körüli helyzetről, Nyikolaj Rizskov svédországi és nor­végjai látogatásáról és más nemzetközi kérdésekről. Geraszimov emlékeztetett arra, hogy csütörtökön újra megkezdődött a munka Genfben, a nukleáris és űr­fegyverzetekről szóló szovjet —amerikai tárgyalásokon. A tárgyalások célja, hogy elő­készítsék a hadászati nukleá­ris támadófegyverek ötven­százalékos csökkentéséről és a rakétaelhárító rendszerek­ről szóló szerződés egyidejű — meghatározott ideig szó­ló — érvényben tartásáról szóló megállapodást. Szov­jet megítélés szerint a do­kumentum a következő, ez év felében Moszkvában esedékes szovjet—amerikai csúcstalálkozóig megfogal­mazható, a találkozó kereté­ben aláírható. A szóvivő hangsúlyozta, a Szovjetunió azon munkálkodik, hogy iga­zolódjék ez a derűlátás. Szovjet részről nem terve­zik Eduard Sevardnadze NSZK-beli látogatásának el­halasztását, a látogatás prog­ramja érvényben van. A szovjet külügyminiszter A francia kormány meg­hátrált az iráni menekültek nyomására és engedélyezte, hogy a kitoloncoltak vissza­térhessenek Franciaország­ba és Spanyolországba. A Franciaország érdekeit sértő politikai tevékenység címén decemberben kitoloncolt 12 iráni és három török kurd menekült csütörtök folya­mán egv francia állami re­pülőgéppel visszatér az afri­kai Gabonból, ahol 37 napig egy szálló fogságában éltek. Hét menekültet Franciaor­szágba fogadnak vissza, nyolcat ideiglenesen Spa­nyolországba irányítanak, ahonnan később szabadon máshová távozhatnak. Cseré­be Masszud Radzsavi, az irá­ni rendszer ellen harcoló Modzsahedin Halk szervezet vezére ígéretet tett, hogy a kitoloncoltak hozzátartozói mindenütt beszüntetik az eszerint január 19-én kedden sajtóértekezleten értékeli majd a látogatást az NSZK- ban. Moszkvában úgy érté- kelik, hogy a korábban — nem a szovjet fél hibájából — leszálló ágba került két­oldalú kapcsolatok újabb lendületet vettek, így meg­van a remény arra, hogy a külügyminiszteri látogatás újabb lendületet adjon azok­nak, egyben alkalmat ad a nemzetközi kérdésekről foly­tatott hasznoe(, elmélyült véleménycserére. Geraszimov kedvezően értékelte a közép-amerikai rendezés, a guatemalai meg­állapodások végrehajtása ér­dekében tett erőfeszítéseket, s rámutatott, hogy elsősor­ban Nicaragua nyílt és ru­galmas álláspontjának kö­szönhetően előrehaladás tör­tént a béke megteremtésé­ben. Szovjet részről úgy ér­tékelik, hogy az előrelépés jelentősebb lehetne, ha a rendezésben nem érdekelt erők nem akadályoznák a folyamatot. Nem született megállapo­dás Gorbacsov főtitkár uru­guayi látogatásának idő­pontjáról — mondta a szó­vivő. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet vezetőnek Ar­gentínába, Brazíliába és Uruguayba szóló érvényes, elfogadott meghívása van, s maga Gorbacsov is szólt ar­ról washingtoni sajtóértekez­letén. hogy szeretne a térség­be utazni. éhségsztrájkot. A párizsi közigazgatási bíróság felfüg­gesztette a kiutasítási vég­zést négy további iráni me­nekülttel szemben. Jacques Chirac miniszter- elnök alig 48 órával előbb jelentette ki, hogy a kor­mány nem enged az éhség­sztrájkotok nyomásának és nem vonja vissza a kiutasí­tó döntést, így a hirtelen meghátrálás másfél éves te­vékenységének legmegalá- zóbb diplomáciai veresége. Nem sokat enyhített rajta az sem, hogy a belügyminisz­térium közleménye „emberi­ességi és egészségügyi meg­fontolásokra” hivatkozott. Jean-Bernard Raimond kül­ügyminiszter pedig a látszat mentegetésére kijelentette, hogy a kormány újra kito­loncolja az irániakat, ha- te­vékenységük megengedhetet­len jelleget ölt. Február végén Balkáni külügyminiszteri értekezlet Hivatalosan bejelentették, hogy a balkáni országok el­ső külügyminiszteri értekez­letét ez év február 24 és 76 között tartják meg Belgrád- ban. A találkozót Jugoszlá­via kezdeményezte. A konferencia résztvevői arról folytatnak majd véle­ménycserét, hogy a közös érdeklődésre számot tartó területeken, elsősorban gaz­dasági. kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, energetikai, közlekedési, idegenforgalmi, tudományos-műszaki, kultu­rális és sport területen mi­ként fejleszthetné két- és többoldalú együttműködésü­ket. Belgrádban közölték, hogy minden balkáni ország meg­erősítette részvételét a talál­kozón. Takesita Washingtonban Nem hozott érdemleges fejleményt az Egyesült Ál­lamok és Japán között fenn­álló gazdasági problémák megoldásában Takesita kor­mányfő washingtoni bemu­tatkozó látogatása. Bár mind Reagan, mind Takesita felső fokú jelzőkkel méltatta a két ország közötti kapcsolatokat és megelégedését fejezte ki a mindössze kétórás megbe­szélésen elhangzottakról szól­va, egyik oldalon sem tud­tak beszámolni olyan konk­rét eredményről, amely a fennálló gazdasági vitában előrehaladást jelentene. Az egyetlen ismert ered­mény az, hogy Japán hoz­záférhetővé teszi az állami beruházások versenytárgya­lásait az amerikai építési vállalatok számára is. Nyugtalanság ürgentinában Argentínában csütörtökre virradóra „biztonsági ellen­őrző intézkedéseket” foga­natosítottak a hadsereg egy­ségeinél. Dante Caridi tá­bornok, a hadsereg vezérka­ri főnöke adta ki a paran­csot rá, miután hírek ter­jedtek el két Buenos Aires körüli egység „nyugtalanko­dásáról”. A hadsereg vezérkari fő­nöksége közleményben ta­gadta. hogy „engedetlenség­ről” volna szó. A nemzetvé­delmi minisztérium szóvivő­je szerint „a kormány bízik abban, hogy Caridi tábor­nok kellő erővel rendelkezik a katonai törvényszék aka­ratának végrehajtásához”. II francia kormány diplomáciai veresége Krőzus kincse, Noé koporsója Törökországból 1966-tól kezdve leg­hevesebb 200 régészeti leletet, nemzeti tincsnek tekintett értékeket csempész­ek ki. Ezek közül több tucat a New íortk-i Metropolitan Múzeumban te­kinthető meg. Négy síremlék is, az ltolsó és híres lydiai király, az i. e. 6. zázad közepén élt Kroiszosz (Krőzus) dejéből. A török hatóságok bírósági negkeresést intéztek a múzeum igaz- atóságához törökországi ásatások so- án feltárt majd kicsempészett régé- zeti értékek visszaszolgáltatása ügyé- en. Hogy a bírósági megkeresés mi- ^en eredménnyel járt, arról ezideig em szól a fáma. A török hatóságok a lúlt év őszén mindenesetre több ame- kai archeológustól megtagadták ása- isi engedélyük megújítását, noha még em fejezték be az ország különböző idékein elkezdett munkálataikat. Törökország és az Egyesült Államok irátsága közismert, egyebek között Dból a jelentős katonai és gazdasági ■gítségből, amelyet Ankara Washing- ntól rendszeresen kap. Az is tudott )log, hogy a törökök jelentős szerepet tszanak Washington katonai tervei­ül. Elegendő az amerikaiak törökor- ági támaszpontjaira utalni. Ezek a témák a török sajtóban gyak­ran szerepelnek, ám az amerikai régé­szek ásatásait furcsa módon mindig is hallgatás övezte. Mígnem egy magát megnevezni nem kívánó amerikai archeológus, a Milliyet című lapnak nyilatkozva elmondta honfitárs-kollé­gáiról — akik hét helyen ásattak az or­szágban —, hogy legtöbbjük titokban, a török törvényeket megszegve kicsem­pészi az országból az általa feltárt leg­értékesebb leleteket. Az ilymódon a Metropolitan Múzeumba került tárgyak értéke állítólag meghaladja az egy­millió dollárt. Van egy érdekes hely Törökország­ban, amely különösen vonzza az ar­cheológusokat, a hivatásosokat és az amatőröket egyaránt — sőt, a kalan­dorokat is. Ez pedig az Ararát. A szov­jet határon fekszik, de legmagasabb, 5165 méteres csúcsa, a Nagy-Ararát — amelyen Noé bárkája az özönvíz negy­ven napját átvészelve végül is fenn­akadt — török területre esik. Az Ara­rát régtől fogva szinte állandó színhe­lye a legkülönbözőbb — főként angol­szász — „tudományos expedícióknak”. Vezetőik között olyan tudós emberek is előfordultak már. mint Aldrin amerikai űrhajós. Igaz, neki két útján sem sike­rült egyebet elérnie, minthogy nagyon szerencsétlenül eltörte a lábát. Egy másik amerikai úriember, bizo­nyos Marvin Stevens nevezetű, nagyobb „szerencsével” járt. Az Araráton vég­zett ásatásait követően „Noé koporsó­jának feltételezett darabjait” mutat­hatta be kiváltságos újságíróknak, leg­alábbis így minősítette a leleteket. A megkövült fadarabkák, ha nem is eb­ben a minőségükben, értékesek voltak. Stevens nem is sietett leadni azokat egyik török múzeum laboratóriumának sem. Noé koporsójának feltételezett maradványai eltűntek, hogy aztán né­hány hét múlva a Tennessee állambeli Nashvillében tűnjenek fel — Stevens- sel együtt. A különös csempész mégis­csak félsikert aratott: az isztambuli repülőtér vámosai egyvalaminek a ki­vitelét meg tudták akadályozni. S ez a valami talajminta-gyűjtemény volt az Ararátról. Csaknem négy kiló „Ararát”. Végül is mit keresett — és mit talált — Stevens az Araráton? Noé bárkájá­nak maradványait? Noé koporsójának darabkáit? Vagy valami egészen mást? A találgatok sorában egy török lap kö­zelítette meg leginkább az igazságot, azzal a megállapításával, miszerint az Ararát azért olyan vonzó egyesek szá­mára, mert annyira közel van a Szov­jetunióhoz ... Nagy Károly Jugoszláviába látogat az SZKP főtitkára Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a leg­közelebbi hónapokban Jugo­szláviába látogat — közölte csütörtöki sajtóértekezletén a jugoszláv külügyi szóvivő. Gorbacsovot — mondotta — JKSZ KB elnöksége és a jugoszláv államelnökség hív­ta meg hivatalos baráti lá­togatásra, amelynek pontos időpontját még nem rögzí­tették, de előkészítése fo­lyamatban van. Rizskov norvégiába érkezett Példásnak nevezte a svéd Göteborg és a szovjet Le- ningrád közötti különleges együttműködési kapcsolato­kat “Szerdán Nyikolaj Rizs­kov szovjet miniszterelnök. Svédországi hivatalos láto­gatásának utolsó állomásán, Göteborgban mondott po­hárköszöntőjében kijelentet­te, hogy a Szovjetunió tá­mogatja a Göteborg és Le­ningrad közötti, illetve a szovjet—svéd üzleti, kultu­rális és más kapcsolatok to­vábbi fejlődését, amihez most igen kedvezőek a felté­telek. Rizskov Göteborgból teg­nap hivatalos látogatásra Norvégia fővárosába, Oslóba érkezett. A vendéget a re­pülőtéren Gro Harlem Brundtland miniszterelnök és több más magas rangú sze­mélyiség üdvözölte. Csütörtök délután az oslói kormánypalotában megkez­dődtek a szovjet—norvég tárgyalások. India—Kambodzsa Gandhi és Sen találkozója Fontos helyen szerepelt a kilenc éve húzódó kambod­zsai kérdés politikai rende­zése Radzsiv Gandhi és Hun Sen Űj-Delhi megbeszélésén. Az indiai és a kambodzsai kormányfő csütörtökön ta­lálkozott — az utóbbi útban Párizs felé állt meg az indi­ai fővárosban. Űj-Delhi az utóbbi időben élénk diplomáciai tevékeny­ségbe kezdett a kambodzsai problémakör békés megoldá­sának előmozdítására — akárcsak az afgán kérdés esetében. A polpotista re­zsim megdöntése után India az elsők között ismerte el a Heng Samrin vezette új kor­mányzatot. Elvi álláspontja kezdettől fogva az, hogy a válságot tárgyalásos úton kell rendezni, azt a kam­bodzsai népnek kell megol­dania külső katonai és poli­tikai nyomás nélkül. A kambodzsai miniszter- elnök most azért utazik Pá­rizsba, hogy a rendezés ér­dekében másodszor is tár­gyaljon a száműzetésben élő herceggel. MOSZKVA Február elsejétől az Aero­flot szovjet légitársaság bel­földi járatain késedelmi kár­térítés lép életbe. A szovjet légitársaság — amennyiben gépei valamely szovjetunió­beli járaton a társaság al­kalmazottainak hibájából 2 —4 órás késéssel indulnak — a jegyár tíz százalékát visszafizeti az utasoknak. Amennyiben 4—6 órás a ké­sés, akkor a jegyár 15 szá­zalékát kapják vissza az uta­sok, az ennél nagyobb késés esetén pedig a visszatérítés 25 százalékos lesz. BÉCS Rohamosan nő a kokain fogyasztás és az élénkítősze­rek használata az Egyesült Államokban és Európában, terjed a kábítószertermelés a háborús övezetekben, eközben nemzetközi megál­lapodást készítenek elő a ká­bítószerkereskedelemmel szerzett vagyonok elkobzá­sára — állapítja meg az ENSZ Kábítószer Bizottsá­gának a tavalyi évet összeg­ző jelentése. TEHERAN Szovjet—amerikai kato­nai együttműködéssel sem­misítettek meg egy aknát a Perzsái öbölben. Ez volt az első eset arra, hogy a két országnak a térségben lévő haditengerészeti erői köz­vetlen együttműködéssel hajtottak végre ilyen akciót. WASHINGTON Oj típusú nehézrakétát fejleszt ki az Egyesült Ál­lamok az űrfegyverkezési program céljaira. Az új ra­kéta, amelyet a Pentagon a kilencvenes évek végére akar használatba venni, öt­ven tonnás terhet juttathat a világűrbe. Felhasználásá­val akarják meggyorsítani a különböző űrfegyverkezési eszközök telepítésének prog­ramját, amelyet a Challen­ger űrrepülőgép katasztrófá­jának következtében a Pen­tagon csak lassú ütemben tudna megvalósítani. RÓMA A szicíliai Palermóban csütörtökön rendezték Giu­seppe Insalaconak, a maffia által két nappal korábban meggyilkolt volt palermói polgármesternek a temetési gyászszertartását. A hatósá­gok folytatják a nyomozást az ügyben, s egyre határo- zottabbá válik a gyanú, hogy Insalaco korábban írás­ba foglalta a politikai és pénzügyi élet, illetve a szer­vezett alvilág közötti össze­fonódásról szóló „emlékira­tait”. SZÖUL Hét dél-koreai felsőoktatá­si intézmény több mint há­romezer hallgatója emléke­zett meg a szöuli egyetemen arról a 21 éves diákról, aki pontosan egy évvel ezelőtt a rendőrségi kínozásokban halt bele. A rohamrend­őrség összecsapott a tüntető fiatalokkal, de letartóztatá­sokról vagy sérülésekről nem érkezett jelentés. NEW YORK Az amerikai külügyminisz­térium memorandumban fi­gyelmeztette Reagan elnö­köt: lehetséges, hogy a pa­kisztáni kormánynak is köze volt ahhoz a múlt év nya­rán leleplezett akcióhoz, melynek során atomfegyve­rek gyártásához szükséges különleges anyagokat pró­báltak kicsempészni az Egyesült Államokból — je­lentette a The New York Ti­mes csütörtöki száma. PEKING A kínai központi lapok csütörtöki számukban első oldalon közölték a hírt ar­ról, hogy szerdán délután Táj pej ben 77 éves korában elhunyt Csang Csing-kuo, a Kínai Nemzeti Párt (Kuo- mintag) elnöke. Csang Csing-kuo 1975 áp­rilisában lett a Kuomintang elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom