Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 12. szám
1988. JANUÁR 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kormányszóvivői tájékoztató 0 Élénkült a termelés és a vállalati beruházás A kommünikében szereplő témák közül elsőként a népgazdaság tavalyi teljesítményéről érdeklődő kérdésre (MTI) válaszolva Bányász Rezső elmondotta: a Minisztertanács a népgazdaság 1987. évi fejlődését most csak részlegesen, és sok tekintetben becsült adatok alapján tudta áttekinteni. A múlt évi fejlődés átfogó értékelésére később kerül sor, hiszen az adatok ellenőrzése, mérlegszerű rendszerezése még tart. A Központi Statisztikai Hivatal előreláthatóan január végén adja közre az adatokat. Az azonban máris megállapítható a tavalyi gazdasági fejlődésről, hogy az 1985-ös, 1986-os egyensúlyrontó tendenciák fékeződtek, és néhol javulás is tapasztalható. Élénkült a termelés és a vállalati beruházás. Az 1986. évinél jobb a konvertibilis elszámolású fizetési mérleg az idegenforgalom kedvező fejlődése, valamint a külkereskedelmi mérleg csökkenő passzívuma miatt. A konvertibilis elszámolású áruforgalom egyenlegének javulása azonban a számítottnál kisebb. Bár a kivitel a tervezett szint körül alakult, a behozatal jobban növekedett. A belföldi felhasználás a vártnál gyorsabb ütemben nőtt, elsősorban a beruházások értéke nagyobb a tervezettnél. Mindez megerősíti — vonta le a következtetést a kormány — az 1988. évi népgazdasági tervben előirányzott kérdések fontosságát. Alapvető érdekünk, hogy szigorúan takarékoskodjunk a behozatallal, s emellett jobban növekedjen a kivitel. Ennek érdekében elodázhatatlan feltétel a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása. Az egyensúly javulását azzal is segíteni kell, hogy gazdaságos hazai termeléssel legyen kiváltható az import. Az idei terv fő céljainak sikeres megvalósítása mindenekelőtt azon múlik, hogy színvonalas és eredményes munkát végezzenek minden gazdálkodó szervezetnél. A kormányszóvivő beszámolt az eddigi három gazdasági kormánybizottság helyett létrehozott Tervgazdasági Bizottság feladatköréről is (a Magyar Hírlap kérdésére). Kiemelte: a kormány stabilizációs programjának megvalósítása hatékony, politikai felelősséggel bíró kormányzati irányítást kíván. Az eredményes működéshez a kormányzati szervek munkáját összehangolttá kell tenni. A Minisztertanács a jövőben főként a stratégiai jelentőségű társadalmi, politikai és gazdasagpolitikai kérdésekkel kíván foglalkozni. Ennek feltétele, hogy a tárcaszintű irányításban — főként a kormányzati állás- foglalást nem igénylő döntések körében — jobban érvényesüljön az illetékes miniszterek döntési önállósága és felelőssége. A kormány tehermentesítése, munkájának érdemi, szakmai előkészítése indokolta e kormány- bizottság létrehozását. Bányász Rezső részletesen tájékoztatott (az MTI Külföldi Adósok Szerkesztősége érdeklődésére) Várkonyi Péter külügyminiszter az ENSZ 42. ülésszakáról a kormánynak adott beszámolójáról. Kiemelte: delegációnk mindenben a Minisztertanács által jóváhagyott irányelvek szerint képviselte politikánkat e nagy jelentőségű nemzetközi fórumon. Az ülésszak jó alkalmat nyújtott kétoldalú kapcsolataink további elmélyítésére is: az általános vita időszakában 23 kétoldalú külügyminiszteri megbeszélésre került sor. A magyar küldöttség szereplése, aktivitása megfelelt a korábbi évek gyakorlatának, küldötteink csaknem negyven felszólalásban ismertették a különböző kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspontot, és huszonöt határozati javaslat előkészítésében vállaltak társszerzőséget. A lakosság életviszonyainak javulásához hozzájáruló idei beruházásokkal foglalkozva (a Népszava munkatársának kérdésére) a kormányszóvivő csak néhány példát említett. Beszámolt a Kőbányai Könnyűfémműnél megvalósított beruházásról, amelynek révén évente 1700 tonnával több háztartási fóliát termelhetnek, mint korábban. A Lehel Hűtőgépgyár korszerűsítésével további 100 ezer mélyhűtő láda és hűtőszekrény előállítására nyílik lehetőség. Jelentős mértékben javítja majd a lakosság szénellátását a nagymánoki brikettgyár, amelynek bővítését az idén fejezik be. A Népszabadság munkatársa felvetette, hogy a tömegkommunikációs eszközök többsége információ hiányában nem tudta tájékoztatni hallgatóit, olvasóit, nézőit a kormány és a SZOT képviselőinek január 13-i, szerdai tanácskozásáról. Bányász Rezső az észrevételre reagálva kifejtette egyetértését mindazokkal, akik bírálják ezt a tájékoztatási hiányosságot. Hozzátette azt is, hogy a kormány és a SZOT képviselői nem a szokásos vezetői tanácskozásukat tartották, hanem csak egyes képviselőik folytattak munkamegbeszélést, konzultációt. Az eszmecsere végén határoztak úgy, hogy tájékoztatják a Magyar Hírlap és a Népszava — a kormány és a szakszervezetek lapjának — olvasóit. Ezzel azonban a közvélemény nagyobb részét kirekesztették az információk megismeréséből. Vonzóbb a katonai pálya Többen veszik: fel az egyenruhát Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán sajtótájékoztatót tartottak tegnap a katonai pályára irányítás eredményeiről és feladatairól. Papp Dezső vezérőrnagy arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Honvédelmi Minisztérium Politikai Csoportfőnöksége és a pályára irányító főosztály egy átfogó elgondolás alapján kívánja eredményesebbé tenni ezt a munkát. Mégpedig mindenek előtt úgy, hogy a fizetés és egyéb tekintetben javították a hivatásos állomány helyzetét, hogy ezáltal is vonzóbb legyen a tiszti, tiszthelyettesi élethivatás. Kedvezőbb lett a katonai főiskolai hallgatók helyzete is. A magas színvonalú képzést megtartva, a tanulmányi időt három évre mérsékelték. A korábbinál jobb ellátmányt biztosítanak a hallgatóknak. Lehetővé tették számukra, hogy szabad idejükben civil ruhában távozzanak a főiskoláról. Utánpótlásukról egyre inkább az ország tíz honvéd középiskolai kollégiuma gondoskodik. A katonai pályára irányításban nagy segítséget nyújtottak a pártszervezetek, a nevelőtestületek és az ifjúsági szervezetek. Ennek is betudható, hogy tavaly a katonai főiskolákra közel kétszeres, a kollégiumokba 1,6- _szoros volt a túljelentkezés. A vezérőrnagy köszönetét feiezte ki ezért. Nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a szülő mellett a nevelő szava perdöntő a pályaválasztásban. A hadsereg tisztjei ezért vesznek részt ezután is 42 iskolai honvédelmi neve- léffiunkában, segítik a táborozásokat, a katonai alakulatok közreműködnek az iskolák patronálásában. Feladatuknak tekintik, hogy a tanulók megismerkedjenek a laktanyák életével, az alakulatok harci technikájával, hogy már a pályaválasztás előtt tisztában legyenek azzal, hol és hogyan élnek a katonák. A sajtótájékoztatóból mindenekelőtt az derült ki, hogy csakis széleskörű társadalmi összefogással lehet eredményes a katonai pályára irányító munka. A vezérőrnagy ezért emelte ki a megyei koordinációs bizottságok — melyekben a katonai alakulatok parancsnokai, az MHSZ helyi vezetői mellett részt vesznek a különböző szervezetek és intézmények képviselői — szerepét. Szó esett a hadsereg pályaválasztásban betöltött szerepéről is. Megnyilvánulhat ez a sorkatonák közti toborzásban is. Igaz, azok egy része már elkötelezte magát valamilyen mesterség iránt, de pályamódosításhoz alkalmas korban vannak még. Ha jelentkeznek katonai intézetbe, akkor leszerelik őket és civilben várnak a felvételire. Aki pedig a behíváskor nyilvánítja ilyen szándékát, annak visszaveszik behívóját. Egyre több az ilyen példa. A kisegítő források közé tartoznak az üzemek is. A katonai intézetek hallgatóinak mintegy húsz százalékát azok teszik ki. akik középiskolai tanulmányaik befejezése után egykét évet dolgoztak és azután jelentkeztek katonai főiskolára. Érdemes tehát ilyen irányú propagandamunkát kifejteni köztük, márcsak azért is, mert főiskolai tanulmányaik során — gyakorlati élettapasztalatuk folytán — általában stabilabbak társaiknál. Azokról sem szabad elfeledkezni, akik érettségi után tanulni akarnak, de helyhiány miatt elutasították őket. Ezek közül tavaly mintegy háromszázan választották a katonai hivatást. A megfelelő létszám biztosítása mellett egyre inkább előtérbe kerül az, hogy minél jobb képességű fiatalok kerüljenek a katonai intézetekbe. A magyarázat kézenfekvő: korszerű technika kezelése mellett a katonafiatalok nevelése is rájuk hárul avatásuk után. A katonai pályára irányítást végzőknek fel kell figyelniük arra, hogy a hadseregben is feltűntek a „divatos szakmák". Meg kell mondaniuk a fiataloknak előre, hogy nem mindegyik fegyvernemben felel meg egészségi állapotuk. A repülőgénvezetőnek jelentkezettek közül például alig tíz százalék az alkalmas. Képességeik kibontakoztatása azonban más fegyvernemeknél — például a rakéta- és tüzér egységeknél, vagy az összfegwernemi parancsnoki képzésben — is biztosított.. Papp Dezső vezérőrnagy ♦á iékoztatóia után Kazai Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka tartott rövid ismertetőt a főiskola életéről, majd a tanszékek meglátogatása után konzultációval zárult a sajtótájékoztató. Két év elmúlt... Lejárt a „szaftos” ügyek ideje Új szelek a Mezőtúri Dózsa Tsz-ben Csaknem két éve annak, hogy először beszélgettem Varga Gyulával, a Mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezet fiatal elnökével. Nagyon új volt még az elnöki székben, hiszen néhány hónappal előbb került csak Mezőtúrra. A szövetkezet akkor már hosszú ideje csak csúszott egyre lejjebb a képzeletbeli lejtőn, és ebben a megyei átlagnál lényegesen jobb földön gazdálkodó téeszben egymást követték a nagyobbnál nagyobb „ügyek”: népi ellenőrzési vizsgálat, gazdasági bírság, visszaélések gyanúja. A vezetés teljesen megosztottá vált, elvesztve ezzel tekintélyét és cselekvőképességét egyaránt. A két év előtti beszélgetés végén az volt az utolsó kérdésem a „frissen megválasztott” Varga Gyulához, hogy miért vállalta el egy ilyen A növénytermesztésben a vetésszerkezet hibái súlyos technológiai és munkafegyelmi hiányosságokkal párosultak, nem csoda, hogy a területi adottságokat nem tudták kellően kihasználni. Teljesen a hozamcentrikus szemlélet uralkodott — bár ez magán a hozamokon egyáltalán nem látszott —, a költségekkel és így a nyereséggel viszont édeskeveset foglalkoztak. Az állattenyésztés sem hozta az elvárható eredményeket. A szarvasmarha-tenyésztés még csak jövedelmezett is valamit, a szakosított sertéstelep viszont abszolút veszteséges volt. Az állatállomány az előző vezetés idején rohamosan csökkent, és az állatlétszám rövid időn belül a felére esett vissza. Teljesen megszűnt a háztájit integráló tevékenység — belőle származó nem nagy, de biztos jövedelemről nagyvonalúan lemondott a vezetés —, és életképes, jövedelmező ipari üzeme sem volt a szövetkezetnek. Ezek az állapotok 1985-ben 3,5 millió forint veszteséget A szövetkezet tagsága már a kezdet kezdetén megfogalmazta. az új vezetéssel szembeni igényét: az állattenyésztést ne építség le tovább, hanem a nyereségessé tétele legyen a cél. A vezetés elfogadta ezt a gondolatot, és 1987-ben mintegy húsz százalékkal nőtt az állatlétszám a téeszben. A nagyobb lehetőségek kétségkívül a szarvasmarhatenyésztési ágazatban vannak. Üres istállók és kihasználatlan legelők jelentették ezeket a lehetőségeket. A fejlesztés érdekében az egyik — háromszáz férőhelyes — telepet dupla kapacitásúra bővítették, és így 1988-ra újhelyzetben levő gazdaság elnöki posztját? Azt mondta, a feladat izgatja, szeretné kipróbálni a saját erejét és képességeit. Most , csaknem két évvel később újra bekopogtam a mezőtúri elnökhöz, hogy az eltelt időről beszélgessünk. Kiindulópontul természetesen 1986 januárja szolgált, és mindaz, ami akkor jellemezte a Dózsát. A gondok és feszültségek legfőbb gyökerét a személyi ellentétek jelentették, amelyek következményeként a termelésben is meglehetős anarchia uralkodott. Épületek és gépek álltak kihasználatlanul, rohamosan — négy év alatt csaknem a felére — csökkent a téesz árbevétele, és néhány veszteséges ágazatot is cipelnie kellett a szö- szövetkezetnek. „hoztak” a mezőtúri Dózsának. A váltás elkerülhetetlen volt, annál is inkább, mivel a tagság is megelégelte már a hosszas vegetálást. A stratégia a hiányosságok ismeretében tulajdonképpen adva volt. Rendbe kellett hozni mindhárom főágazat szénáját. Más kérdés persze, hogy amilyen egyszerűnek tűnt e stratégia meghatározása, annyira nehéz volt a megvalósítás. Elsőként a személyi kérdéseket kellett megoldani, hogy a vezetés újra egységessé váljon és vissza tudja szerezni a tagság bizalmát, amit a korábbi viszályok semmivé foszlattak. Személycserék nem az alkalmatlanoktól megválva, ma úgy tűnik, hogy a Dózsa Tsz vezetése újra egy irányba húz. A növénytermesztésben átalakult a vetésszerkezet. Növekedett a kalászosok aránya, nagyobb lett a jól jövedelmező napraforgó és cukorrépa vetésterülete, ugyanakkor a szálastakarmány mennyiségét hozzáigazították a szövetkezet állatállományának igényeihez. ra elérhető közelségbe került egy stabil nyolcszázas szarvasmarha-állomány Több gondot jelent viszont a sertéstenyésztés. A korábbi 7—8 millió forintról sikerült az ágazat veszteségét három millióra leszorítani, de a további előrelépés előtt már jelentős akadályok tornyosulnak. A szakosított sertéstelep nyereségessé tételéhez ugyanis rekonstrukcióra lenne szükség, amelynek során alapvetően át kellene alakítani a tartási technológiát. Egy ekkora beruházásnak azonban egyelőre még nincsenek meg a pénzügyi feltételei. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik még, hogy a háztáji sertéstartás integrációja újra megindult 1987- ben, jövedelmet biztosítva a szövetkezetnek és a tagoknak egyaránt. A „harmadik láb”, az ipari tevékenység szerepét egy szeszélyes kiírnájú terület termelőszövetkezetének létkérdés komolyan venni. Két év persze kevés egy ütőképes ipari ágazat megteremtéséhez, ám előrelépnie e téren is sikerült a Dózsa új vezetésének. Az építő ágazat a korábbi két-három millió forintról 17—18 millióra növelte termelését. ugyanakkor jó kapcsolat alakult ki a Fővárosi Kézműipari Vállalattal is. E cégnek, egy átalakított istállóban táskákat gyártanak bérmunkában, és ezzel összesen ötszörösére emelték két év alatt az ipari ágazatuk termelési értékét. Ez pedig már alapja lehet a jövőben egy időjárástól független egyensúlyt biztosító kiegészítő tevékenységnek. A legnagyobb' lépés azonban kétségtelenül az önelszámoló egységek rendszerére való gyors áttérés volt. Ezzel sikerült az 1975-ös té- eszegyesülés óta konzerválódott belső szervezeti, érdekeltségi és irányítási viszonyokat alapjaiban korszerűsíteni. A kerületi rendszert megszüntették, és tizenhat önelszámoló egységet hívtak életre, a tsz struktúrájának megfelelően. Az eredmények beszélnek A szövetkezet elnöke ezt a szervezeti reformot nevezte az első olyan munkának, amelyben már a kialakult viták ellenére is tisztán érezhette az új vezetés a tagság bizalmát és támogatását. A termelési és szervezeti változások gyors eredményeket hoztak. Az 1985-ös 3,5 rpillió forint veszteség egy év múlva már 3,7 milliós nyereségre fordult és minden esély megvan arra — beszélgetésünk idején még nem álltak rendelkezésre pontos adatok —, hogy a ’87-es eredmény elérje az előző évinek a dupláját. Mindez úgy, hogy közben rendezték a kistermelőkkel szemben fennálló, csaknem 3 millió forintnyi kötelezettségüket, ami még az előző vezetés terhes hagyatékaként maradt rájuk. Varga Gyula szövetkezeti elnök meglepő — vagy ép-, pen teljesen természetes — módon kommentálta az eredményeiket. Azt mondta, számára nem váratlan fordulat mindez, mert ettől nagyobb javulás is „benne van” a szövetkezetben. Ehhez azonban további gyökeres változások szükségesek. Személyiek, szakmaiak és szemléletmódbeliek egyaránt. Még 1988- ban is. L. M. L. A bizalmat helyreállítani Ütőképes ipart Veszprémben, a Bakony Müvekben „vendégeskedik’’ egy új Zaporozsec. A gyár szakemberei azt vizsgálják. hogy milyen alkatrészek gyártásával és szállításával tudnának bekapcsolódni a ZAZ— 1102-es szovjet kisautók gyártásába. Elsősorban gyújtáskapcsolók, ablaktörlő- és elektronikus gyújtási rendszerek gyártása jöhet számításba, hiszen ez Illeszkedik a gyár profiljába. (MTI — Arany GéBör — KS)
