Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUÁR 6. Kabuli remények Hétfő óta az afganisztáni rendezésről tárgyal egyide­jűleg a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselője a vál­ságban érintett országok ve­zetőivel. Sevardnadze szov­jet külügyminiszter Kabul­ban, Armacost amerikai kül­ügyminiszter-helyettes pe­dig Iszlámábádban tanács­kozik. Éppen egy éve, hogy Na- dzsibullah afgán vezető — Moszkvával egyeztetve — nemzeti megbékélési prog­ramot, s egyoldalú tűzszü­netet hirdetett meg. Ennek keretében kilátásba helyez­ték egy, a demokratikus és haladó erőket egyesítő koa­líciós kormány létrehozását. A szándék komolyságát je­lezte, hogy a hatalmon levő Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt hozzájárult négy új párt felállításához, s a november végi nemzetgyűlé­sen elfogadott alkotmány az iszlámot szent vallásként is­merte el. A múlt évben több mint százezer menekült tért haza. A belső rendezés objektív feltételeinek ki­alakulását biztosította a Szovjetuniónak az a bejelen­tése is, hogy 12 hónap alatt, esetleg még rövidebb időn belül kész kivonni a szovjet csapatokat az országból, mi­helyt megszűnik az afgán ellenforradalmárok külső tá­mogatása. Mihail Gorbacsov decemberi csúcstalálkozóján megismételte ezt a feltételt Ronald Reagannek. A vál­ság megoldását, az immár kilencedik évébe lépő hábo­rú beszüntetését az akadá­lyozza, hogy Washington és regionális szövetségesei, így Pakisztán továbbra is aktí­van támogatják a kormány- ellenes erőket. Hamarosan felújulnak Genfben az 1982 óta ENSZ- közvetítéssel folyó afgán— pakisztáni tárgyalások. Az afgán vezetés megbékélési politikájának tükrében jogos a remény, hogy idén végre sikerül előrelépni. A szovjet diplomácia Iszlámábáddal is kapcsolatot tart, s szavak­ban a pakisztáni vezetés haj­lik a rendezésre. Ennek egyelőre azonban nincs jele a gyakorlatban. Az újév kö­rüli jelentések azt tanúsít­ják, hogy az ellenforradal­márok változatlanul támasz­kodhatnak pakisztáni hátor­szágukra. A külső felforgató beavatkozásnak tipikus pél­dája volt egyébként Alain Guyot francia fotóriporter ügye. Csaknem tíz alkalom­mal hatolt be illegálisan af­gán területre, s folytatott ott kémtevékenységet. Kabuli jelentések szerint az afgán kormány költségve­tésének több mint felét kénytelen az ellenforradal­márok támadásainak vissza­verésére fordítani. Hatalmas emberi és anyagi áldozatot követelt már eddig ez a há­ború. Ahhoz, hogy 1988 vé­gére békét hozhasson, Kabul és Moszkva is megtette az első döntő lépéseket. Most a másik felén a sor, így Wa­shingtonon. hogy hozzájárul­jon a nemzetközi légkört, így a szovjet—amerikai vi­szonyt is mérgező válsággóc felszámolásához. Ortutay L. Gyula New York-i tőzsde Árfolyam­növekedés Jelentősen megugrott a részvények árfolyama a New York-i tőzsdén: a vezető részvények árfolyamának mutatója több mint 76 pon­tos növekedést mutatott ki, hosszú idő óta a legnagyobb arányú emelkedést. A hirte­len megnövekedett vásárlási kedv egyedüli kiváltó oka az volt, hogy tegnap a köz­ponti bankok intervenciójá­val sikerült valamennyire stabilizálni a dollár árfolya­mát a nemzetközi pénzpia­cokon. Vezető amerikai köz- gazdasági szakértők szerint azonban a dollár értéke to­vább csökkenhet. Szovjet értékelés a bécsi konzultációról Jerzy Urban sajtóértekezlete A párbeszéd feltételekhez kötött (Folytatás az 1. oldalról) szó európai stabilitásról és biztonságról, ha kimarad a harcászati rakéták állandó­an fejlődő osztálya és a csapásmérő harcászati légi­erő. A harcászati atomfegy­vereket és a hagyományos fegyvereket nem lehet kü­lönválasztani, hiszen az ilyen eszközök többsége kettős rendeltetésű — hangsúlyozta Tatarnyikov. Mint azt a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé Buda­pesti Felhívásában megje­lölte, a következő lépésként egy-két. év alatt 100—150 ezer fővel csökkenthetők a haderők mindkét oldalon, utána 5—7 év alatt a jelen­legi szint egyenegyedével, Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter hétfőn bírálta az Egye­sült Államokat, amiért két­komponensű (bináris) vegyi fegyvereket gyárt. — A világnak nem arra van szüksége, hogy a vegyi harcanyagok mind tökélete­sebb változatait állítsák elő, hanem arra, hogy teljesen eltiltsák e fegyverek minden fajtáját. A bináris vegyi fegyverek gyártásának újra­kezdése is jelzi, milyen sür­gős feladat ilyen egyezmény kidolgozása — hangsúlyozta újságírók előtt a nyugatné­met diplomácia vezetője. vagyis mindkét oldalon nagyjából félmillió ember­rel. Ezután a haderők és a fegyverzet csökkentésének és átalakításának azt a célt kell szolgálnia, hogy mind­két oldalon csupán védelmi rendeltetésű eszközök ma­radjanak, a támadó hadmű­veletek kizárhatók legyenek. Ez az elképzelés figyelem­be veszi a két fél érdek- egyensúlyának legérzéke­nyebb pontjait. A NATO ál­láspontja azonban már több mint egy éve nem fejlődött. Megoldatlan még a tárgyalá­sok földrajzi illetékessége, és a résztvevők meghatáro­zása és a szükséges ellenőr­zési intézkedések köre — ír­ja Tatarnyikov vezérőrnagy. Genscher főleg a Nyuga­tot hibáztatta azért, hogy még nincs megállapodás a vegyi fegyverek tilalmáról. Bírálta azokat a nyugati ka­tonapolitikusokat, akik sze­rint az ilyen megállapodás betartását nem lehetne meg­bízhatóan ellenőrizni. A Szovjetunió e kérdés kap­csán is elfogadja a helyszíni ellenőrzés gondolatát. Ez­után a Nyugatnak nem vol­na szabad újabb követelé­sekkel előállnia, és új aka­dályokat gördítenie a meg­egyezés útjába — jelentette ki Genscher külügyminisz­ter. Carlucci Kuvaitban tárgyal Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter kedden Ku­vaitban folytatott megbeszé­léseket az iraki—iráni há­ború befejezésének módoza­tairól. A megbeszéléseket követő sajtóértekezletén ki­fejtette, hogy Washington­nak nem áll szándékában katonai támaszpontok létesí­tése a Perzsa-öböl térségé­ben. Hangsúlyozta: az Egye­sült Államok haditengeré­szete a jövőben is kíséretet nyújt az átlobogózott ku­vaiti tartályhajóknak, vi­szont nem vállalkozhat a térségben közlekedő összes hajó védelmére. Teherán — egy iráni kom­mentár szerint — azt várja Carlucci öböl-beli látogatá­sától, hogy az Egyesült Ál­lamok csökkenteni fogja az Öbölben tartózkodó amerikai haditengerészeti erőket. Bz NSZK-ban Emberrablási per A düsseldorfi törvényszé­ken kedden megkezdődött a terrorcselekmények elköve­tésével, illetőleg előkészíté­sével vádolt Ali Abbasz Ha­rciadéi bűnpere. Az NSZK főállamügyész­sége szerint a 29 éves, liba­noni és nyugatnémet állam­polgárságú férfi irányította tavaly januárban két nyu­gatnémet üzletember Bejrút­ban történt elrablását. Ru­dolf Cordest, a Hoechst gyár helyi kirendeltségének veze­tőjét és Alfred Schmidtet, a Siemens cég képviselőjét Harciadéi felbujtására állító­lag a Hezbollah nevű Irán- barát siíta szervezet embe­rei ragadták el. Előbbit még mindig túszként tartják fog­ságban, Schmidtet azonban azóta visszaengedték hazájá­ba. E túszszedés mögött — a vádirat szerint — Ali Ab­basz Hamadeinek az a szán­déka rejlett, hogy ily módon eszközölje ki fivére, a szin­tén az NSZK-ban letartóz­tatásban lévő Mohammed Ali Hamadei szabadlábra helyezését. A később bíróság elé állí­tandó Mohammedet azzal gyanúsítják, hogy 1985. jú­nius 14-én részt vett a TWA amerikai légitársaság Athén­ből Rómába tartó utasszál­lító repülőgépének elrablá­sában. A Bejrútba irányított gép egyik utasát, Robert Dean Stethem amerikai ha­ditengerészeti könnyűbúvárt a terroristák meggyilkolták. A betiltott Szolidaritás ve­zetőinek le kell mondaniuk a külföldi anyagi támogatás­ról és meg kell szakítaniuk kapcsolataikat a külföldi po­litikai központokkal ahhoz, hogy a lengyel vezetés pár­beszédet kezdjen velük — jelentette ki Jerzy Urban szokásos keddi sajtóértekez­letén. Észrevételének előzménye az, hogy a Polityka című he­tilap szerkesztősége nyílt le­velet kapott egy történész­től, aki javasolta: Wojciech Jaruzelski államfő találkoz­zék Lech Walesával, a föl­oszlatott Szolidaritás egykori elnökével, abból a célból, A pakisztáni látogatáson tartózkodó Michael Arma­cost amerikai külügyminisz­ter-helyettes kedden Iszlá­mábádban találkozott az af­gán ellenforradalmárok több vezetőjével. Megígérte nekik, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja a kabuli kormány ellen har­coló csoportokat. Az ellenforradalmárok hét vezetője közül öt volt jelen a tanácskozáson. Armacost ismételten megerősítette az amerikai kormányzatnak azt a döntését, hogy mindaddig hogy együttműködést kezd­jenek az ország problémái­nak megoldásában. A szóvivő értelmezése sze­rint a volt Szolidaritás-ve­zetők a csoport gyengesége miatt akarnak párbeszédet, bár az sem zárható ki, hogy néhányan csak újabb taktikai húzásnak szánják ezt a lépést. Urban szerint az egykori Szolidaritás-vezetők­kel akkor folytatható párbe­széd, ha először ők maguk tisztességesen összegzik azo­kat a hibákat, amiket eddig elkövettek, mert különben nehezen hihető, hogy eddigi agresszív magatartásuk egy- csapásra megváltozott. támogatja a kabuli vezetés ellen harcoló szervezeteket, amíg a Szovjetunió ki nem vonja csapatait Afganisztán­ból. Hírek szerint az elgon­dolás magától Reagan elnök­től származik. A tárgyalásról egyik fél sem közölt részle­teket. Az afgán ellenforradalmá­rok kedden — első ízben — elismerték, hogy a kormány­csapatok áttörték a Paktia tartománybeli Hoszt város köré vont ostromgyűrűjüket. Ezt Iszlámábádban működő rádiójukban jelentették be. Genscher bírálata Sürgető a vegyi fegyverek betiltása David Mellor brit külügyi és nemzetközösségi államminisz- ter (jobbra) Bernard Mills-sel, az ENSZ segélyező és mun­kaközvetítő irodája gázai igazgatójával izraeli katonákkal beszélget (Telefotó — Reuter — MTI — KS) Fajgyűlölő fehérek a dél-afrikai Durban strandján rátámad­tak egy csoport fekete fürdőzőre. A legtöbb strandot kará­csony óta fajra való tekintet nélkül mindenki számára meg­nyitották Dél-Afrikában (Telefotó — AFP — MTI — KS) Pakisztán armacost találkozója afgán ellenforradalmárokkal Költözik az Interpol Üj főhadiszállás Lyonban Az Interpol a nemzeti rendőrségek 146 tagú nemzetközi bűnüldöző szer­vezete az idén Párizsból Lyonba teszi át székhelyét, új, számítógépekkel föl­szerelt főhadiszállásra. Adatbankját komputerek elektronikus tárolóiba he­lyezik, korszerűsítik az adatközlési és adatlehívási rendszert. A tagországok rendőrségein elég lesz majd egy gomb­nyomás, hogy megjelenjék képernyői­ken a körözöttek valamennyi, az In­terpol birtokában lévő adata — fény­képek, tanúvallomások, ujjlenyomatok. Az adatkeresés és tájékoztatás másod­percek kérdése lesz. A gazdagodó és egyre szervezettebb nemzetközi alvilág „fejlődését” a ren­dőrségnek nyomon kell követnie, a je­lenlegi Interpol-közpo’nt terjeszkedésé­re azonban a párizsi Saint Cloud kerü­let elöljárósága nem adott engedélyt. Azóta, hogy 1986. májusban terroris­ták támadták meg az Interpol párizsi székházát, megszigorították a bizton­sági előírásokat, s ez zavarja a kerület lakosait. Elegük lett az Interpol veszé­lyes szomszédságából. Lyon városa vi­szont egy nemzetközi rendőriskola épí­tését is engedélyezte, és segíti az Inter­pol munkatársait abban, hogy lakás­hoz juthassanak. A szervezet 1923-ban Bécsben ala­kult meg, hét ország rendőrségének részvételével. Párizsba a második vi­lágháború után költözött, miután újjá­szervezték. Az Interpol titkárságában ma a világ sok országának vezető rend­őrségi tisztségviselői foglalnak helyet. A szervezetnek négy munkanyelve van: a francia, az angol, a spanyol és az arab. Ami az Interpol tevékenységét illeti, a bűnügyi nyomozó osztály munkája a legismertebb világszerte. Ez az osztály őrzi a tagországokban körözött sokezer bűnöző adatait, amelyeket az egyes országok rendőrsége szolgáltat. Ez az osztály adja ki a nemzetközi körözése­ket vagy az elveszett gyerekek kere­sésére, ismeretlen holttestek azonosítá­sára, ellopott műkincsek felkutatásá­ra vonatkozó felkéréseket, ha feltéte­lezhető, hogy az ügy átnyúlik ország­határokon. De egyebekkel is foglalko­zik az Interpol a színfalak mögött. Nemzetközi tanácskozásokat szervez a rendőri munka szakmai kérdéseiről; a kábítószerkereskedelem elleni harcban az egész világot átfogó egyeztető köz­pont szerepét tölti be, dokumentálja a nemzetközi terrorizmus eseményeit, kutatja a terrorizmus és a kábítóSzer- kereskedelem közötti összefüggéseket, nyomon követi a pénzhamisítókat a világ négy sarkáig, figyeli az ebül szer­zett pénzek tisztára mosásának pénz­ügyi folyamatát, katalogizálja az ello­pott műkincseket. A tagországok rendőrségeinek koka­inzsákmánya 1970-ben mindössze 1,1 kilogramm volt, 1987-ben azonban már 1,4 tonnányit foglaltak le. Paul Higdon, a központ kábítószer-alosztályának ve­zetője szerint a tagországok rendőrsé­gei ma már egyedül képtelenek lenné­nek szembeszállni e rákfenével. „Az egyes országokban legföljebb egy pisz­kos köröm látszik, pedig a kábítószer­kereskedelem egy olyan hatalmas ele­fánt — mondja —, amelynek mind­egyik lába más és más kontinensen áll”. Az alosztály 25 munkatársa ösz- szesen 22 nyelven beszél és kutatási eredményeiket az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) is felhasználja. Mire jó, hogy a szálak az Interpolhoz fut­nak össze? Nemrég a számítógépes összehasonlításból kiderült, hogy egy Lisszabonban letartóztatott kábítószer­ügynök és egy frankfurtban lebukott kollégája noteszében ugyanaz a bolí­viai telefonszám volt följegyezve. A nyomon elindulva nem csak Bolíviá­ban, hanem Belgiumban is fontos ügy­nököket sikerült fülön csípni. Az Interpol gazdasági és pénzügyi osztályának vezetője, Robert Littas svéd rendőr, arra panaszkodik, hogy az ő részlegének munkáját még nem be­csülik eléggé a tagországokban. Ez a részleg figyeli a nemzetközi vonatkozá­sú sikkasztásokat, a tengeri kalózko­dást, a márkavédjeggyel való vissza­élést és hamisítást, valamint a pénz- hamisítást. Ez utóbbival 1929 óta fog­lalkozik a szervezet. Szinte minden or­szág bankjegyeiből van példányuk, még a Szovjetunióból is, pedig az nem tagja az Interpolnak. Igaz, hogy a ru­belhamisítás jelenleg „nem probléma” — mondja Littas. Az Interpol csak köztörvényes ügyekkel foglalkozik, alapokmánya tiltja, hogy részt vegyen olyan ügy nyomozásában, amelynek politikai, ka­tonai, vallási vagy faji háttere van. Az alapokmány betartására egy belső bi­zottság felügyel, amelynek jelenleg egy francia, egy luxemburgi és egy svájci bíró a tagja. Az egyetlen politikai vo­natkozású probléma, amelyet az In­terpol az utóbbi években mégis felvál­lalt, a nemzetközi terrorizmus. (MTI) MOSZKVA A Szovjetunió kedden kö­zölte, hogy egy atomhajtó­műves tengeralattjárót adott bérbe Indiának kiképzési célokra. A TASZSZ hírügy­nökség szerint az indiai ha­ditengerészet ily módon -ta­pasztalatokra tehet szert a hasonló típusú hajók üze­meltetése terén. A szovjet hírügynökség hangsúlyozta, hogy a tengeralattjárón nin­csenek sem atomfegyerek, sem pedig azok utánzatai. PORT-AU-PRIN CE Bojkottálni fogja a haiti katonai vezetés által január 17-re kiírt választásokat az ellenzék jelentős része. A mintegy ötven politikai, vallási, szakszervezeti és if­júsági csoportot tömörítő Koalíció a Polgári Társada­lomért nevű független szer­vezet közleményben jelen­tette be ezt a szándékát. Kö­vetelte ugyanakkor, hogy al­kotmányos keretek között tartsanak választásokat és állítsák vissza az eredeti vá­lasztói tanácsot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom