Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

1988. JANUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP. 3 Karcagi üveggyár, kisújszállási Fákon, kunmadarasi Hevisz Bizakodva kezdték az idei esztendőt Új termékekkel a külpiacon Elektromos sütő-főző edények üvegtartozékainak úgyneve­zett légedzésével kezdte az évet a berekfürdői üveggyárban Jakab Józsefné. Ezekből a termékekből idén eddig 13 ezret rendelt a grill-berendezéseket NSZK-ba exportáló pápai cég Tartsd melegen a kemen­cét! — a gazdaságos folya­matos termelés egyik alap- feltétele ez az Üvegipari Művek Karcagi Üveggyárá­ban, ahol éppen ezért a munkát illetően szinte ész­revétlen volt az esztendők fordulója. Az évvégi ünne­peket megelőző munkahelyi gyűléseken a gyár vezetői nem említhették a vállalat 11 gyára között a legered­ményesebbnek a berekfürdői üzemet. Szégyenkezni valója sincs persze a 370 tagú kol­lektívának, hiszen a csak­nem 1 hónapos termeléski­esést jelentő nyári kemence­meghibásodás ellenére telje­sítette az 1987. évi 140 mil­liós termelési tervet. Az NSZK-ba, az USA-ba, és a skandináv országokba szállí­tott műszaki üveg- és dísz­műáru tavalyi félmillió dol­láros értéke pedig a duplája volt a berekfürdői gyár elő­ző évi kivitelének. Üj piacot is sikerült találniuk, főként vázákat szállítottak Japán­ba. Mondják: az üvegfúvás­hoz tüdő kell. Képletesen szólva az kell az újesztendei tervek teljesítéséhez is, merthogy a már január else­jén munkával kezdett 1988- as esztendőben nehéz fel­adat, hét százalékos terme­lésnövelés vár a berekfürdői gyár dolgozóira; Többletka­pacitás nélkül ezt csak úgy tudják teljesíteni, ha a ko­rábbi évekhez hasonlóan idén is legalább felerészben megújítják többezres ter­mékskálájukat. A megújulás nem könnyű, hiszen eddig' a gyár kapacitásának még csak mindössze 20 százalé­kára rendelkeznek megren­deléssel. Érdekes módon, amíg — nyilván az adó- és árváltozások miatt — a bel­földi megrendelők elbizony­talanodását tapasztalják az üvegáru-piacon, addig a fél­millió dolláros tőkés export­juk már biztosított. Nagyobb részt mikrohullámú sütő-fő­ző berendezések üvegtarto­zékaira és díszműárukra kaptak megrendelést a nyu­gati országokból. Az eddigi üzletkötések a termelési szerkezet átrendezésére is késztetik a berekfürdőieket: amíg tavaly a termékek egyharmadát tették ki az úgynevezett díszáruk, az idén azokból is és műszaki üvegárukból is azonos ter­melésre számítanak. Munkásgyűléssel — vagy talán helyesebben munkás- nő-gyűléssel — kezdődött az új gazdasági év a Fékon Ru­házati Vállalat kisújszállási üzemében is. A négyszázöt­ven dolgozót, többségében asszonyokat, lányokat fog­lalkoztató üzem vezetője Li- gárt Zoltánná az újévet kö­szöntő szavai után nem fu­karkodott a köszönő szavak­kal sem. Rá is szolgált a kollektíva, hiszen már no­vember végére teljesítették tavalyi termelési tervüket a A kétműszakos szalagokon férfi ingeket gyártanak az év első heteiben a Fékon kisújszállási üzemében 4 kétműszakos, a 3 kismama és az 1 részmunkaidős sza­lagon szorgoskodók. Decem­ber 16-ra pedig az üzemre megállapított éves norma­órát is ledolgozták, tehát ak­kortól számítva már több­lettermeléssel járultak hoz­zá a vállalat sikeres gazdál­kodásához. Az üzem vezetője arról is tájékoztatta a dolgozókat, hogy az 1987. évi jó ered­mények lehetővé tették a bruttósítás önerőből történő végrehajtását. Változatlanul jó teljesítmények mellett biztosított tehát a kisújiak tavalyi keresete. Munkájuk is lesz bőven a szalagok mel­lett dolgozóknak, hiszen az üzem első félévi kapacitása teljes egészében lekötött megrendelésekkel. A teljes termékskála gyártását meg­kezdték, de az még a jövő titka, hogy mikor lesz az el­ső kiszállítás a nagykereske­delmi vállalatokhoz. Bíznak az üzemben dolgozók abban, hogy csak a közeljövő titka, mert mielőbb megkapják az ideiglenes kódszámokat, fo­gyasztói árakat, az általuk gyártott szoknyákra, férfi és gyermekingekre, női ruha­együttesekre és szoknyákra. Az utóbbi két termékből a tavalyihoz hasonlóan szovjet és NSZK exportra is számí­tanak. A jól végzett 1987. évi munka tudatával láthattak az új évi feladatokhoz a Kunmadarasi Vas- és Elekt­romosipari Szövetkezetben. A 200 tagú kollektíva által produkált 180 milliós tavalyi árbevétel ugyanis a terve­zettet 40 millióval, az előző évit 7C millió forinttal ha­ladta meg. A szövetkezet 30 milliót közelítő nyeresége pedig a duplája az 1986. évi­nek. Az eredmények elsősor­ban a következetes piacku­tatáson alapuló folyamatos gyártmányfejlesztésnek és az azt rugalmasan követő mun­kaszervezésnek köszönhetők. Az 1986-ban kifejlesztett és az azévi BNV-n OKISZ-pla- kettet nyert algon védőgá- zas ívhegesztőből például már 640-et gyártottak 1987- ben. A 80 millió forint érté­kű berendezéseket a harma­dik negyedév végéig, azaz határidőre elszállították a Szovjetunióba,, a tengizi be­ruházáshoz, ahol azok tőkés exportot helyettesítenek. A szövetkezet vasipari részlegében folytatják né­hány hagyományos termék, többek között a személygép­kocsi akkumulátor-töltők összeszerelését. Ebből idénre már 3 ezerre kapott megren­delést a Kevisz. Ezen kívül a saját háttéripari feladatok ellátásához is hozzákezdtek a részleg dolgozói: a hazai cégek által rendelt 340 he­gesztőgép vázait gyártják az elektromos részleg részé­re. Az „elektromosnak” már az év első napjaiban tőkés megrendelés teljesítése ad munkát, ajtózárakhoz gyár­tott húzómágneseket expor­tálnak a Technoimpex köz­vetítésével. Már most ké­szülnek a szövetkezetiek a tavaszi BNV-re, ahol a saját fejlesztésű ívhegesztők új, úgynevezett impulzus és robbanómotoros típusait kí­vánják bemutatni. A Kevisz négy tagú fejlesztőcsoportja pedig egy törpefeszültségű biztonsági ívhegesztő kifej­lesztésén munkálkodik^ T. F. Az Április 4. Gépipari Művek részére gyárt a konzerviparban használatos HU- NISTEA 750 típu­sú sterilizáló be­rendezésekhez résztesteket a BVM kunszent­mártoni gyára. A képen látható be­rendezés-vázak­ból az idén ötöt szállítanak meg­rendelőjüknek (Fotó: T. K. L.) II Paksi Atomerőműben Kimagasló eredmények A Paksi Atomerőmű Vál­lalat kiemelkedő eredmény­nyel zárta az 1987-es évet. Az erőmű négy blokkja ösz- szesen 10 milliárd 985 millió kilowattóra villamos energi­át termelt, 48 százalékkal többet az előző évinél. Az ország immár legnagyobb energiabázisán úgy érték el a jó eredményeket, hogy a negyedik reaktorblokkot a tervezettnél csaknem öt hó­nappal korábban üzembe tudták helyezni, illetve a már üzemelő blokkokat — megbízható működésük alap­ján — maximálisan kihasz­nálják,^ Az erőmű termelési és biztonsági mutatói/nem- zetközi összehasonlításban is előkelő helyen szerepelnek. A hazai atomerőmű-építés történetében igen jelentős év volt 1987, hiszen akkor vált Paks a legfőbb energiafor­rásunkká: az atomerőmű az elmúlt évben már 37,3 szá­zalékát adta a hazai villa- mosenergia-termelésnek, töb­bet mint a szén-, illetve szénhidrogénbázisú erőmű­vek. A Pakson egy év alatt terven felül szolgáltatott energia előállításához ha­gyományos erőműben 380 ezer tonna olaj felhasználá­sára lett volna szükség, s mivel az atomerőmű a leg­alacsonyabb önköltséggel dolgozik, a megtakarítás szá­mottevő. Szabó István a megyei pártbizottság új első titkára Szabó István, a megyei pártbi­zottság első titká­ra 1939-ben szü­letett Mezőtúron. Eredeti foglalko­zása faipari mun­kás. Elvégezte a Faipari és Köz- gazdasági Techni­kumot, 1972-ben pedig a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. Az MSZMP Politikai Főiskoláján 1975- ben szerzett dip­lomát. 1957-■tői 1963- ig a Tisza Bútor­gyárban asztalos­ként, majd mun­kaügyi vezetőként dolgozott. 1963-tól J. 964-ig a Finom- mechanikai Vál­lalat Budapesti Gyárában munkaügyi előadó. 1964 óta dolgozik a párt függetlení­tett apparátusában. 1964— 67 között az MSZMP Tö­rökszentmiklósi Városi Bi­zottság politikai munkatár­sa, majd 1967—74 között a Szolnok Megyei Pártbizott­ság politikai munkatársa volt. 1974—81 között a me­gyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője. 1981. decembe­re óta a Jászberényi Városi Pártbizottság első titkára. 1959-ben lépett a párt so­raiba, 1974-től tagja a me­gyei pártbizottságnak. A XML kongresszuson a Köz­ponti Bizottság tagjává vá­lasztották. Eredményes tevékenységét a Munka Érdemrend arany fokozatával két alkalommal — 1978-ban és 1985-ben — ismerték el. Forintokat hozott a téli tavasz (Folytatás az 1. oldalról) gazdaságukban az őszi bú­za: — összehasonlíthatatlanul már most errefelé a határ képe, mint tavaly ilyenkor. Az 1986 őszén vetett gabona március végén, április ele­jén kelt ki. Az elmúlt őszön vetett magvak mind a há­rom kerületben kizöldeltek november derekára, a koráb­bi vetések már szépen bok­rosodnak is. Egyenletes a tőállományt, mondhatnám olyan fejlettségű most a ga­bonánk, mint tavaly május elején. Lehet persze még kiadós fagy ezen a télen, na­gyon elkelne ezért a hóta­karó a földeken. Az észak­afrikait meghazudtoló időjá­rás ide vagy oda, az őszi ve­tések jelenlegi állapota nem adhat okot az elbizakodott­ságra. Sokáig a szabadég alatt alszik még az idei ke- nyérnekvafo! Érkezésemkor éppen az 1100 négyzetméter alapterü­letű fóliaházat szellőzteti Cserkeszőlőn Tálas Károly, a zöldségtermesztők keceli egyesületének tagja. Szökik a meleg! — köszönök rá a gazdára, de nem esik pá­nikba. — Kell a friss levegő is a virágnak. Különben is ép­pen ingyen-meleg szökik, ha szökik. Most, hogy fölszállt a köd és kisütött a Nap, nem kell raknom a kazánt. Anél­kül is van nappal a fóliaház légterében 15—16 fokos, a talajközeiben 20 fokos hő­mérséklet. Bezzeg tavaly! Nem fordult még így janu­ár első napjaiban mindjárt farkasordítóra a hideg, de már decemberben majd vé­gig mínuszokat mondott haj­nalra is, nappalra is a rádió. Az október elején megkez­dett fűtési szezonban 1986 év végéig 50 tonna szenet falt föl a fóliaházat fűtő, melegvizet előállító szenes­kazánunk. A mostani tava- szias télben kisebb az étvá­gya, 10 tonnával kevesebbet fűtöttem el eddig, ami 7.0 ezer forint megtakarítást jelent. — A kazánt kímélő, szenet spóroló enyheség azért nem minden — világosít fél a cserkeszőlői kertész. — Az a baj, hogy a legtöbb nappal borús, ködös. Ha kicsivel hi­degebb lenne is, de verőfény, akkor a fólia által feltransz­formált napmeleg még gaz­daságosabbá tenné a virág­nevelést. Napfény nélkül sok gerbera eldeformálódik, a száruk megnyúlik, elvé­konyodik. No persze, azért ennél rosszabb időjárás ne legyen a legközelebbi virág- ajándék szezonig, a nőnapig. örülnek, persze, hogy örülnek a mezőgazdák a rendhagyóén enyhe télnek, csakhát valami mindig hi­ányzik. Például a hótakaró a vetésekről, a napfény a virágházakból. Hiába, ilyen a természet... . — Temesközy — Az ÉKV csomagolóüzemében Jövedelem-kiegészítés házon belül Egyszer használatos Magyar fecskendők exportra A Mátraplast Műanyagfel­dolgozó Szövetkezet, amely főként hőre lágyuló mű­anyagok feldolgozását — fú- vását és fröccsöntését — végzi, két jelentős nemzet­közi versenytárgyalást nyert az utóbbi hetekben, s ennek eredményeként az idén több tízmillió, egyszer használatos fecskendőt szállít külföldre. Az ipari szövetkezet az elmúlt évben kapta meg az önálló export jogot, s ezzel élve vett részt önállóan ENSZ gyermeksegélyezési alapja, az UNICEF által meghirdetett versenytárgya­láson. Az UNICEF koppen­hágai központjának tende­rén 15 millió kétmilliliteres, egyszer használatos fecsken­dő szállítására nyert megbí­zást. A magyar szövetkezet ezzel tíz nyugat-európai cé­get előzött meg, s már az idén hávi 2,5 millió fecs­kendőt szállít az UNICEF- nek. Szó van arról is, hogy az üzletet tovább bővítik, s a csaknem félmillió márkás szállítást megduplázzák. Mák, bab, lencsezsákok, különböző fajta végtészta­félék töltik meg a raktárát, melyeket az ajtón túl ki- sebb-nagyobb csomagokba mérnek ki, hogy aztán a boltok polcaira kerülhesse­nek. Szolnokon, a Hunyadi utcában valamikor bolt volt ez a sarki épület, melyben öt hónapja működik az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat csomagolóüzeme. In­kább egy csendes manufak­túrára kell gondolnunk, mint egy zakatoló gyárra, bár ki­alakításánál ez nem is volt cél. Az elsődleges az, hogy foglalkoztathassák azokat a nyugdíjas dolgozókat és gye­den levő kismamákat, akik napi négyórás munkát sze­retnének vállalni jövedel­mük kiegészítésére. Ha nincs ez a lehetőség, talán máshol helyezkednek el. A vállalatnál arra szá­mítanak, hogy e „házon be­lüli” tevékenységgel azABC- áruházakban kevesebb időt kell az áruk csomagolására fordítani, javíthatják a bolti munka színvonalát. Időbe­osztásuk a nyugdíjasok te­herbírásához és a kismamák munkavállalási lehetőségei­hez igazodik. A nyolc női alkalmazott közül négyet délelőttre, négyet délutánra osztottak be, vezetőjük egész napos. Korábban valameny- nyien a város más-más ÉKV élelmiszerboltjában dolgoz­tak. Az idősebbek még ha lehetőségük lenne rá, akkor sem tudnák vállalni a korai kezdést, a 8 órát, nekik már megerőltető lenne az áruk emelgetése. Itt nem panasz­kodnak a nehéz munkára, hisz a legnehezebb doboz sem több tíz kilónál. Bővíteni kívánják a cso­magolt áruk körét, bedolgo­zók alkalmazásával tojások dobozolását tervezik. Az ed­dig csomagolt áruk értéke kétmillió forint, de dolgoz­tak már a Budapesti Cso­koládégyár megbízásából is. Az üzem jelenlegi technikai felszereltsége nem a legmo­dernebb. Szeretnének a szín­vonalon javítani, hiszen az áruk minősége mellett fon­tos követelmény az ízléses, tetszetős csomagolás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom