Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUÁR 19. Hozzák—viszik bőröndszám Ha a gyerek már kinőtte, eladjuk... Nagy a keletje a bizományiban a gyermekruháknak, cipőknek Sky Channel, Super Channel, TV5 „Égi” műsorok a lakásokban is Az idén már félmillió otthonban nézhetik a műholdas tévéprogramokat Évek óta nem panaszkodtak forgalom miatt, de az idén januárban azt mondták: ilyen tán még sose volt. A Bizományi Áruház Vállalat nagy szolnoki boltjában az év első két hetében 3 millió 86 ezer forint értékű forgal­mat bonyolítottak le, s mint Németh Antalné áruházve­zető gyorsan lebontotta, a szigorú terv sem írt elő 2,4 millió forintnál nagyobb forgalmat erre az időszakra. Igaz, része van ebben annak az áruházi akciónak, amely az éveleji nyitástól kezdődött, s tarthat sokáig: a bizo­mányi meghirdette, mindenféle gyermekruházati cikket megvásárol napi áron. Persze, csak olyanokat, amelyek még hordhatók, s legfeljebb a gyerek azokra is azt mondja majd, amit a tesótól kinőttre szokott: „örököl­tem”. Néhány hónapja még csak a budapesti nagyobb szál­lodák vendégei, és néhány fővárosi intézmény munka­társai nézhették a távköz­lési műholdról sugárzott SKY Channel, SUPER Channel és TV5 műsorokat. Aztán elhangzott egy vá­ratlannak tűnő mondat a kormányszóvivő egyik sajtótájékoztatóján. Bá­nyász Rezső közölte, hogy a közvetlen műsorszóró mű­holdak műsorát bárki ve­heti, semmilyen engedélyért nem kell folyamodni. E ki­jelentés elvi döntésnek volt tekinthető, hiszen akkor a távközlési műsorholdak kö­zött még egyetlen közvetlen műsorszóró műhold sem ke­ringett. Az események felgyorsul­tak. A Magyar Posta múlt év novemberében sajtótá­jékoztatót tartott. Az in­tézmény vezetői ismertették az „égi’’ műsorok vételének lehetőségeit. A műholdtu­lajdonossal és a műsortu­lajdonosokkal kötött meg­állapodása szerint a Magyar Posta vételi és elosztási en­gedéllyel rendelkezik az ECS—1 távközlési műhold­ról szolgáltatott SKY, SU­PER és TV5 műsorokat il­letően. A sajtótájékoztatón közölték, hogy a Posta mű­szaki kívánalmainak megfe­lelő berendezéssel és a Posta engedélyével szabad az előb­biekben felsorolt három, távközlési műholdról ér­kező műsort venni és szét­osztani. A vevőberendezés telepítését vállalja a Posta, de a munka elvégzésével vállalkozókat is meg lehet bízni. A Posta csupán az ellenőrzés jogát tartja fenn az ilyen berendezések felett. A kormányszóvivő nyilat­kozatával összhangban a Posta illetékesei szerint sincs szükség engedélyre a közvetlen műsorszóró mű­holdak vételéhez. Az első közvetlen műsorszóró (nyu­gatnémet) műholdat már fellőtték, beszabályozása fo­lyamatban van. További közvetlen műsorszóró hol­dak fellövését készítik elő. Várhatóan több ilyen mű­hold fog már idén műsort sugározni, mégpedig általá­ban nemzeti programokat. Alig telt el néhány nap a Magyar Posta nevezetes sajtótájékoztatója utón, és Székesfehérváron 27 ezer lakásban nézni kezdték a három távközlési műhold­műsorát. A fővárosi gaz­dagréti lakótelep 5 ezer lakásában a SKY műsora fogható. A Posta állásfog­lalását ugrásra készen vár­ta a TELEKÁBEL Kisszö­vetkezet, amely szinte be­szórja az országot a mű­holdas műsorok vételére al­kalmas rendszerekkel. Egyes becslések szerint jelenleg már 60 ezer lakásban lehet fogni legalább az egyik égi műsort, de ez a szám szin­te napról napra növekszik. Mértéktartó jóslatok szerint is az év közepére félmillió­ra nőhet a műholdvevő la­kások száma. A műholdas műsorok vé­telére alkalmas berendezé­sek igen drágák. Ha azon­ban több lakás lakói fognak össze, az egy lakásra eső költség csökken. A költsé­geket növeli viszont, ha a házban nincs kiépítve a központi antennarendszer vezetékhálózata. Ha vala­ki egyedül akar műholdas műsort vevő rendszert vá­sárolni, százezres nagyság- rendű költségekbe veri ma­gát. Ha egy olyan nagyobb házba kívánják bevezetni a műholdas műsorokat, ahol a központi antennarendszer vezetékhálózata nincs. ki­építve, lakásonként ezres nagyságrendű költségekre lehet számítani. Egy több­ezres lakást magába foglaló, központi antennarendszer­rel is bíró lakótelepen la­kásonként néhány száz fo­rintba kerül csupán a mű­holdas műsorok bevezetése. A központi antennarend­szerrel felszerelt házakban, illetve lakótelepeken a mű­holdas műsorok vétele te­hát olcsónak mondható, a költségek a lakásszám nö­vekedésével csökkennek. A központi antennarend­szerrel szolgáltatható mű­sorok száma műszaki szem­pontból azonban sok helyen korlátozott. Jelenleg az or­szágban elterjedt központi antennarendszerek többsé­ge 4—5 műsor elosztására alkalmas csupán. A várható műholdas „műsordömping” fogadására a felkészülést tehát célszerű a rendszer kapacitásának bővítésével kezdeni. Érdemes-e pénzt áldozni azért, hogy a hazánkban je­lenleg hivatalosan fogható, távközlési műholdról ér­kező három műsort láthas­suk? Ezt a kérdést még nem hallottam föltenni. A nagy érdeklődés azt mutat­ja, hogy a lakosság zöme szívesen válogatna bővebb műsorkínálatból, még akkor is, ha a műsorok megérté­séhez idegen nyelvek isme­retére is szükség lenne. Az angol nyelvtudás a SKY és a SUPER műsorának élve­zetét segítheti, a franciául tudók a TV5-re vethetik ér­tő és „vigyázó szemeiket”. Mindhárom műsor szórakoz­tató jellegű, sok a köny- nyűzenei program, és a reklám, mert az utóbbiak­ból tartják fönn magukat. Vannak persze körülte­kintő és óvatos tévénézők is. ök nem akarnak zsákba­macskát vásárolni. Örömmel lapozták föl a számítástech­nikával és a szórakoztató elektronikával foglalkozó Mikrovilág múlt évi utolsó számát. A lap ízelítőként közölte a SKY és a SUPER részletes műsorát december 24-től 31-ig. Az órási ér­deklődéssel fogadott „mu­tatványt” 1988-ban kéthe­tente megismétli a Mikro­világ. Január 20-tól minden számban két hétre előre közli a SKY, a SUPER és a TV5 műsorkínálatát, termé­szetesen magyarra lefordít­va. M. S. Rég túlvagyunk azon, hogy nem veszünk, nem hor­dunk használt, alig használt ruhaféléket. Miért ne adhat­nánk a gyerekre is jó álla­potban lévő, de egy tulajdo­nos által már kicsit hordott holmikat? Tudott dolog, hogy a gyerekek nagy több­sége — kivéve a „legrossz- cisontabb lurkókat” — a ru­háit nem elszaggatja, hanem kinövi. Épp ezért érdemes gyerekholmiért is a bizomá­nyiba menni. Ezt már sokan tudják Szolnokon is. Épp a télen igen jóminőségű, diva- * tos gyerekcsizmákból csi­náltak jó vásárt a BÁV-osok, 630 ezer forint értékű gye- rékcsizmát, cipőt adták el a szolnoki áruházban. Tegnap még volt néhány pár ennek a maradékából, de mára már tavaszi gyerekcipőket várnak — ugyancsak gyá­raktól, közvetlen beszerzés szerint. Mert a bizományiban nem „Enyhe, változékony idő, felhős ég, ködszitálás.” Hall­hatjuk és olvashatjuk, ta­pasztaljuk és érezzük. Igaz, az utóbbi napokban hide­gebb van, a naptár szerint már jó ideje tél, de vala­hogy mégsem az igazi. Csak nekünk tűnik úgy, hogy a hőmérséklet magasabb az eddigieknél, vagy a szak­ember szemével — a ré­gebbi meteorológiai adatok ismeretében — is enyhe a mostani tél? — kérdeztem Németh Lajostól az Orszá­gos Meteorológiai Szolgá­lat Központi Előrejelző In­tézetének munkatársától. — Természetesen az. A Kárpát-medence éghajla­tára jellemző, hogy időnként kialakulhat a mostanihoz hasonló időjárás. Huzamo­sabban az évszakhoz képest gyengébb volt a tél példá­ul 1975-ben, korábban 1956- ban. De olyan, hogy egy hó­napon keresztül december csak használt holmi kapha­tó, kishibás gyári cipők, ru­hák, kabátok, pulóverek is szép mennyiségben hagyták el tavaly is a boltot. Nem is szólva arról a használt kül­földi ruhaakcióról, amely időszakonként megörvendez­teti a törzsvásárlókat. Most éppen a raktárban áll 585 kiló külföldi használt holmi — felnőttruháktól kezdve gyerekcuccokig sok minden — mintegy 200 ruha, ruhafé­le. Ezeket tisztítás után „dobják a placcra”, s nem ritkaság, hogy egy-egy jó darabért több kéz nyúl egy­szerre. (Ha már a kezeknél tartunk, nem árt megmon­dani, ragadás kezű vevők is járnak a bizibe, lopnak árut is, zsebeket, szatyrokat is kiforgatnak, a zsákmány re­ményében. Nem árt vigyáz­ni...) Az áruház különben még a BÁV láncban is egyetlen, amelyik a hét minden nap­közepétől január közepéig a mostanihoz hasonló átlaghő­mérsékletet mértek volna, ebben az évszázadban még nem fordult elő. — Pár napja erősebben lehűlt a levegő. Várható-e, hogy tartósan így marad? — Nagyon csalóka a ki­alakult állapot, ugyanis a Kárpát-medencét egy hideg légtömeg ülte meg, amely csak 500—600 méteres ma­gasságig érezteti hatását. Az Alföldön ez az oka a szigo­rúbb időnek. Hidegérzetün­ket pedig felerősíti a köd. E réteg fölött melegebb a levegő és például a Mátrá­ban ragyogóan süt a nap. Várható, hogy 4—5 napig változatlan marad a maira is jellemző állapot. Ezt kö­vetően a hónap végéig ma­rad az enyhe tél, persze hó nélkül. — Mit jelentenek az előbbiek az orvosnak, mi­képpen hat ránk a mostani ján, tehát szombaton, hétfőn is nyitva tart. Igaz, a felve­vő hétfőn zárva van. dehát huszonhat dolgozónak vala­hogyan a szabad szombatért járó szabad napokat is ki kell adni. Hétfőn reggel ki­lenctől este ötig, szombaton kilenctől tizenháromig, a hét többi napján pedig ki­lenctől este hatig állják a vásárlók meg-megújuló ro­hamát. A felvevőhelyen mostaná­ban nagy a forgalom, s az eladók legtöbbje bőrönddel érkezik: a kisgyermekes szü­lők hamar észrevették a használt gyenmekruhák ér­tékesítésének legújabb le­hetőségét. Hozzák, viszik a kinőtt ruhákat, kabátokat. Ez persze csak akkor baj, ha annyira szakadtat, toldottat- foldottat hoznak, amit azért a bizományiban se vesz meg senki szívesen, elvégre azt megkaphatja, kilóra, a MÉH-nél is. A felkínált ki­nőtt gyenmekruhák többsé­ge szerencsére nem ilyen, s ahogy veszik, már napi áron viszik is az eladótérbe: a ta­pasztalat szerint 2—3 nap alatt akad új gazdája. Tegnap — bár a boltosok szerint a hétfő szerény mind kínálatban, mind vevőben, azért hirtelen fel tudtunk volna öltöztetni kisbabától kamaszig néhány száz szol­noki gyereket a kínálatból. S még az árak miatt se fájt volna nagyon a fejünk... — sj — időjárás? A kérdésre dr. Karsai Koppány osztályve­zető-főorvos válaszol: — Szervezetünk részben a hőmérséklet ingadozására, részben a légnyomás sül­lyedésére, emelkedésére, döntően a légkör ionizációs változásaira reagál a legér­zékenyebben. E külső té­nyezők a vegetatív ideg- rendszeren keresztül érezte­tik hatásukat. — Bizonyára sokakat megvisel az évszakok meg­szokott változásának késése, az enyhe tél. — Két részre választanám ezt a kérdést. Először is: életünk során megszoktuk, hogy az év melyik részé­ben fordul az ősz télbe, a tél tavaszba és így tovább. Belénkrögződött az évsza­kok normális váltakozása. Csúszásuk zavart okoz, az emberek bioritmusa felbo­rul, leggyakoribb következ­ménye az alvászavar. A másik az, hogy az enyhébb, ködös idő kedvez a lég­úti megbetegedéseknek. Ezen túl a mindennapi gyakor­lat azt mutatja, hogy meg­szaporodtak a magas vér­nyomásból adódó szövődmé­nyek, a szervezet vémyo- másszabályozása labilisab- bá, ingatagabbá vált. — Mire kell számítani időjárásváltozások esetén? Az időjárási frontokra ér­zékeny betegségek skálája igen széles. Ilyenek például az epilepszia és az agyi vérellátási zavarokból adódó megbetegedések, továbbá a különböző légzőszervi, köz­tük az asztmatikus zava­rok. Ma már ismert a me­teorológiai körülmények hatása bizonyos vérrögösö- dési szövődmények kialaku­lására. Veszélyei gyógysze­rek alkalmazásával mini­málisra csökkenthetők, ezt a sebészeti beavatkozások esetén fokozott figyelemmel kísérik. A sort továbbfoly­tatva már közismertebb az- időjárás változás hatása az ízületi megbetegedésekre. Néhány lelkibetegség is frontérzékenységet mutat, de ettől függetlenül spon­tán szezonális ingadozások is lehetnek. Sz, Z, Nehéz szerelmek ötéves kislányunokám egyszer az­zal jött haza az óvodából, nagy új­ság van: szerelmes. Szülei jót kacagtak a közlésen. En­gem is megmosolyogtatott a hír. Még valami olyasfélét is mondtam: doboltassunk riadót, mert a szere­lem itt van a kapu előtt. Aztán el­röppent arcomról az évődő derű. Mi talán nem éltük át harmatos gyer­mekként ugyanezt? Amikor nem tudtunk még nevet adni a megne- vezhetetlennek. Amikor a bimbód- zó barátság, a másik nem iránti fél­szeg érdeklődés, az egész világgal való megismerkedés vágya összeke­veredett bennünk. És azt hittük ró- ra — talán ez a nyugtalan csodál­kozás a szerelem. Divattá vált nálunk, hogy a ma­kulátlan ítélkezők fölényével beszé­lünk a fiatalok szerelmi életéről. Hogy az utcán csókolódznak; időnek előtte alakítanak ki szexuális kap­csolatokat; hiányzik egymáshoz va­ló közeledésükből a szemérem ham- va-bája. Más kérdés, hogy az erkölcs legszigorúbb védelmezői vajon ön­megtartóztató életet éltek-e annak idején. Olyan középiskolába jártam egy­kor, ahol égbekiáltói és az intő­könyvbe jegyzendő bűnnek számí­tott, ha egy fiú végigkísért az utcán egy leányt. De emlékszem, egy ma­darak és fák napja alkalmából ren­dezett kiránduláson némelyik ka­masz társunk a tízóraira vitt zsíros­kenyér fejében nyert beavattatást a testi szerelem gyönyöreibe az erdő­ben tanyázó városszéli „hölgyektől”. Ma nem sihederek és bakfisok jöt­tek a gondolatra, hogy a legpróza­ibb közszükségleti portéka is azáltal vezethető be a legkönnyebben, ha meztelen női test ékesíti a hirdetést szolgáló falragaszt. Nem gimnazis­ták döntöttek úgy. hogy egy-egy film mondandója úgy válik félreért­hetetlenné, ha közösülést is iktat­nak bizonyos jelenetekbe. Sőt — uram bocsa’ — azt sem ifjúsági parlamentek tették lehetővé, hogy nem kevesen a népgazdaság kontó­jára éljenek szerelmi szenvedélyük­nek. Magyarán titkárnői státus­ban foglalkoztassák azt, aki... de mit részletezzem! Lehet már két esztendeje is, hogy szó, köszönés nélkül akart elsurran­ni mellettem egy tizenéves legény­ke. Jól ismertem, rászóltam hát, ho- vá-hová. Azonmód hozzátettem: csak nem a fogorvoshoz? Mivelhogy ábrázata dagadt, szeme pedig véres volt. Annyi idő se telt bele, míg egy málnaszörpöt elkortyol az ember, s kiderült: atyai pofonok nyomát lá­tom a fiún. Mégpedig ocsmány be­szédét torolták meg a szülői nyakle­vesek.. Mivelhogy előző este vendé­gek füle hallatára nem átallott az embemekvaló valamivel kapcsolat­ban olyan kifejezéssel élni, hogy a „franc egye meg!” Isten úgyse’ magam is durvának és társalgásban meg nem engedhe- tőnek minősítem az ilyen kifejezést. A testi fenyítést viszont nem kevés­bé tartom tilalmasnak. Nem beszél­ve arról, hogy a „nemes fölháboro- dásból” elragadtatott apa ugyanúgy magyar mondatok megfogalmazásá­val keresi kenyerét, mint csekélysé­gem. S arról válik maholnap inkább hírhedtté, semmit jelentőssé, hogy írásaiban minden módon trágár ki- szólásokat ékel be. Számára a szere­lemnek érzelmi légi folyósói nincse­nek is, csak pőre test találkozik ben- -ne a meztelenséggel s az általa ru­tinhelyzetekként leírt légyottokba a szemérem vastartalékait is jókedvű­en eltékozló örömlányok is belepi­rulnak. Reménykedem, az eddigiek alap­ján senki sem aggatja rám a titulust, mely szerint én'a fiatalok, vagy ép­pen a gyermekek nemi szabadossá­gának szószólója volnék. Engem is zavar ebben sok fölösleges, vagy ép­penséggel elítélendő jelenség. A he­ves és kihívóan a sokaság szeme előtt lebonyolított vonagló csókpar­tik. A felelőtlenül, boldog-boldogta­lannal első szóra kialakított szexu­ális viszonyok. A csoportszex mind gyakoribb jelentkezése. A gyöngéd­ség, a másikért vállalt erkölcsi helytállás kézségének teljes hiánya. Az érzelmi szövetség lebecsülése, a szerelemnek, mint ódivatú felesle­ges pszichológiai koloncnak elveté­se. Nemcsak bemocskolják a fiúk— lányok kapcsolatát, de fájdalmasan elszürkítik, szegényessé teszik azt. Nem minden zavar nélkül, de be­látjuk, igenis létezik már a gyer­mekkorban is szexualitás. De mit tud a legtöbb szülő arról, hogyan viselkedjék, ha fia—lánya jelét ta­núsítja annak?... Napjainkban korábban lépnek át a gyermekek a serdülőkorba, mint nemrég. Ez az akcelerációnak is ne­vezett jelenség a szülők zömét arra készteti, hogy aggodalmas „nem, nem, nem” legyen a válasz a fiatal legtöbb olyan kérdésére, aminek in­dítéka éppen a fejlődés felgyorsulá­sa. Ugyanakkor kitolódik a felnőtt, az önálló életre való fölkészülés idő­tartama. Fura-buta ellentmondása az életnek, hogy fájdalmas szerelmi viharokat átélő tizenévesek a szülők­től kunyerált tíz forintokon ülhet­nek csak be egy moziba vagy presz- szóba azzal, aki nélkül jeges űr vol­na számukra a világ. Nemcsak a leszerelési tárgyalások mennek nehezen. Kínlódón vagy még úgy sem értjük meg egymást ezekben a dolgokban a mai kamasz és bakfis tömegek és mi akik ősz fejjel is emlékszünk még első ran­devúinkra, első boldogságunkra, ré­gi kétségbeeséseinkre. Bajor Nagy Ernő A gyermekműsorok sztárjai a SKY műsorában Linda de Mól és a bohókás macska D. J. KÁT Az évszázad legenyhébb tele a mostani Mit mond a meteorológus és az orvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom