Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
1988. JANUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Kecskeméti Konzervgyár tíszakűrti telepének tmk-részle- ge a téli holtidőben a központi gyár egyes gépsorait készíti elő a következő szezonra. A gépegységeket megjavítják, majd visszaszerelés után beüzemelik a teljesen felújított gyártó-, sort (Fotó: D. G.) Káros szenvedélyek ellen a fiatalokkal Februárban megyei akció indul Átképzésről a munkaerőpiac tükrében A kereslet és kínálat ellentmondásai Februárban káros szenvedélyek elleni akciót hirdet a fiatalok körében a megyei alkoholizmus elleni bizottság és a Vöröskereszt megyei vezetősége. Az akció előkészítéseként tegnap koordinációs értekezletet tartottak — a megyei Köjál egészségnevelési osztályával és a megyei művelődési központtal karöltve. Az értekezleten vöröskereszt-titkárok, városi alkoholellenes bizottságok titkárai, a pedagógiai intézet, a városi tanácsok sport, ifjúsági, egészségügyi és művelődési osztályainak munkatársai vettek részt, hogy az akció feladatait megbeszéljék, ötleteket, gondolatokat kapjanak hozzá. Az egészségmegőrzés hosz- szú távú programjának feladatairól tartott előadást az értekezlet első részében dr. Kocsis Károly megyei körzeti felügyelő szakfőorvos. Körvonalazta, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket Szolnok megyében a következő években meg kell valósítani. Teljes körűvé kell tenni a magas vérnyomásban és a cukorbetegségben szenvedők gondozását, korszerűsíteni a gyógyítás feltételeit. Javítani kell a terhes anyák védelmét, hogy így mérsékeljék a csecsemőhalálozást. Tovább akarják bővíteni a gyerekek szűrővizsgálatát, és megvalósítani a kiszűrtek gondozását, rehabilitációját; s kiemelt feladatnak tekintik a fiatalok körében terjedő szenvedélybetegségek visszaszorítását. A következő előadó Nagy Lajos, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ csoport- vezetője azokról az eszközökről, módszerekről beszélt, amelyeket a fiatalok nevelésében alkalmazni lehet, s olyan ötletekről, amelyeket a káros szenvedélyek elleni akció hónapjában is hasznosítani lehet. Dicséretes dolog az akció — hangsúlyozta —, de igazán a megelőzés éri el a célját. Az akcióknak tehát — mint a káros szenvedélyek elleninek is — egy folyamatos tevékenység részének kell lenniük. A megelőzés csak akkor lehet hatékony, ha az egyes emberhez szól. figyelembe veszi életmódbeli sajátosságait. Budapesten Koszorúzás a gettó-emléklalnál A Budapesti Izraelita Hitközség elnöksége és elöljárósága a gettó felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából hétfőn koszorúzással egybekötött ünnepséget rendezett a Dohány utcai zsinagóga sírkertjében lévő emlékfalnál. A kegyeletes megemlékezésen — a hitközség vezetőin és nemzetközi zsidószervezetek küldöttein kívül — a résztvevők soraiban állami, párt- és társadalmi szervek, továbbá különböző egyházak képviselői is jelen voltak. Schöner Alfréd főrabbi, a Budapesti Rabbiság és az Országos Rabbitanács elnöke mondott beszédet. Gazdára talált a hídkötvúnyek egyharmada Szűcs Ferenc, az OTP Szolnok megyei igazgatója tegnap „kasszát csinált” és a megyében lévő fiókjainak jelentéseiből kiderült, hogy pénteken délutánig a Szolnok Megyei Tanács beruházási kötvényeiből 31 millió 540 ezer forint értékű kelt el. Az 50 ezer forintos címletű kötvényekből 2 millió 600 ezer forintra futott be előjegyzés, egyszóval a pénzintézet vezetője szerint az érdeklődés igazolja a várakozásokat. Természetesen a vásárlásban a szolnokiak járnak az élen, de nagy a vásárlási kedv Törökszentmiklós térségében is, sőt Kunmadarason a nagyközségi fióknál két és félmillió forint értékű kötvényt sikerült eladni. Ugyancsak buzgón vásároltak a túrkeveiek is és az emelkedő tendencia azzal biztat, a közeljövőben is szép számmal találnak gazdára újabb kötvények. Az árusításhoz az OTP dolgozói segítséget kapnak valameny- nyi település tanácsától, de a termelőszövetkezetek vezetői is jó partnerek ebben. A Szolnok Megyei Tanács és az OTP levélben keresi meg azokat az elszármazott patriótákat, akiknek a segítségére számítani lehet. A fővárosban egyébként eddig 290 ezer forint értékű kötvény kelt el, ami azt bizonyítja, hogy a Tisza-híd építésének ügye országos érdeklődést keltett. Az Ideál Kereskedelmi Vállalat történetében a tavalyi év mindenképpen sikeresnek mondható, legalábbis ami a forgalmukat illeti, mivel az 1986-hoz képest 16,1 százalékkal nőtt, s a bevételük meghaladta a 2 és fél milliárd forintot. Ebben az eredménynövekedésben nem kis szerepet játszott az elmúlt év utolsó negyedében tapasztalható fel- vásárlási láz, a vártnál többen tértek be határozott vásárlási szándékkal a vállalat különböző üzleteibe. LegnaA fejlett ipari országok példája bizonyítja, hogy a gazdasági fejlődés velejárója a struktúraváltás és a gazdasági szektorok közötti arányeltolódás, ezek pedig a szakmastruktúra megváltozását idézik elő. A technikai fejlődés munkaerő-megtakarító hatása miatt egyes csoportok kiszorulnak a termelésből, ugyanakkor megnő a szakképzett emberek presztízse, különösen azoké, akik szakmai pályafutásuk során esetleg többször is képesek a szakmaváltásra. Fölösleges és hiányzó pénzek A tapasztalatok szerint azok az országok, amelyek a piachoz való alkalmazkodás érdekében strukturális változtatásokat határoztak el, jelentős áldozatokat hoztak az átképzések színvonalának növeléséért, intézményi hálózatának kifejlesztéséért, a szakmai oktatás és a munkaerőpiac szoros összekapcsolása érdekében. A hagyományos iskolai rendszer ugyanis sehol sem tudta maradéktalanul kielégíteni a munkaerőpiac változó igényeit, szükség volt az utólagos átképzés rendszerének kialakítására. Hazánkban a ’80-as évtized elején arra számítottak, hogy a szükségszerű termékszerkezet-váltás bekövetkezik, ez nagyobb munkaerő áramlással járt volna. E folyamatok elősegítésére országosan néhány fontos intézkedést tettek. 1980-ban megszüntették a kötelező munkaerőközvetítést, majd javasolták az új, szolgáltató jellegű munkaerő-közvetítő irodák létrehozását országszerte. Ezek a munkáltatók és a munkavállalók széles körű informálásával az érdekek jobb összhangját teremthetik meg a munkaerő- piacon. 1983-ban forrást teremtettek a szervezett munkaerő-átcsoportosítások miatt „leépítésre” kerülő dolgozók átképzésének anyagi támogatására. 1986-ban újabb rendeletek léptek életbe az átszervezések miatt átmenetileg munka nélkül maradók megsegítése érdekében. Az átképzési támogatás megelőzte korát, hiszen az gyobb forgalmat a vegyesiparcikket árusító boltjaik bonyolították le, melynek eredményeként 256 millió forinttal több árut adtak el, mint 1986-ban. A ruházati termékek iránti kereslet is növekedett, s így a különböző ruhafélékből származó bevételük 94 millióval haladta meg az előző évit. A megye két nagy városában, Karcagon és Jászberényben csaknem 25 százalékkal nőtt az Ideál-boltok forgalma. Képeink a vállalat jászberényi üzleteiben készültek. első években alig-alig vették igénybe a vállalatok az e célra elkülönített összegeket. Sajátos ellentmondása volt a kialakított rendszernek, hogy a támogatást nagyobb létszámú csoportok vállalati kezdeményezésű átirányításához kötötték, amennyiben a csoport együttesen vesz részt betanító vagy szaktanfolyamon. Ebben az időszakban azonban ritkán került sor nagy létszámot érintő leépítésre, a munkahelyváltoztatások zöme egyéni kezdeményezésre történt. Az átképzések megszervezéséhez és sikeres lebonyolításához sem a munkáltatók, sem más szervezetek nem rendelkeztek megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. Hiányzott az intézményesített módszertani segítség- nyújtás is. Országos tapasztalatok szerint a beindított tanfolyamok többsége rövid időtartamú betanító képzést szolgált. Nagy volt a lemorzsolódás, mivel a csoportos átirányításnál a szakmai alkalmasságot nem yizsgálták. A tanfolyam befejezése utáni munkahelyváltások — a lemorzsolódásokkal együtt rontották a képzésre fordított anyagi eszközök felhasználásának hatékonyságát. Szolnok megyében 1983- ban, a Munkaerő Szolgálati Iroda megnyitásának évében, az állást keresők összességében lényegesen kedvezőbb helyzetben voltak, mint jelenleg. Az év folyamán 4723 üres állást jelentettek be a munkáltatók a szolnoki irodához, ezzel szemben 2146- an kerestek itt munkahelyet, háromnegyed részük állással rendelkezett. Természetesen már ekkor különbözőek voltak az egyes rétegek elhelyezkedési esélyei, de nagyobb gondot okozott a vállalatok kielégíthetetlen munkaerőéhsége, különösen a hiányszakmákban. Az 1737 szakmunkás állásra alig ötszázan jelentkeztek. A legkeresettebb szakmákban (lakatos, kőműves, hegesztő, villanyszerelő, központi fűtés- és csőhálózat-szerelő, víz- és gázvezeték-szerelő, asztalos, ács-állványozó, autószerelő) a jelentkezők számát többszörösen meghaladta a bejelentett üres állásoké. Változtak viszont a munkaerőigények, a munkaerőkereslet erőteljesen eltolódott a szakmunkások irányába. 1987. I. félévében Szolnok megyében a bejelentett üres állások 46—53 százalékára szakmunkásokat vártak, miközben a munkára jelentkezőknek mindössze 16 százaléka volt szakmunkás, átlagosan 4—5 állás jutott egy főre. Fordított volt a helyzet a segédmunkások esetében, az összes munkaerőkereslet 12—15 százaléka vonatkozott rájuk, ugyanakkor a munkát keresőknek több mint 40 százaléka volt segédmunkás. Csaknem 3 ember jutott egy állásra, ez lényegesen rosszabb arány a múlt év hasonló időszakáéinál. A szakképzetlen, alacsony iskolai végzettségűek hátrányos munkaerőpiaci helyzetét mutatja az is, hogy az utóbbi másfél év alatt a munkaviszony nélküli álláskeresőknek 22 százaléka 8 általános iskolánál kevesebb, 42 százaléka pedig 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A 8 általános iskola hiánya az idősebb korosztályokat nagyobb arányban jellemezte, de nyugtalanító tény, hogy a 30 év alatti munkaviszony nélkülieknek is csaknem egyötöiMindezek ellenére az átképzési támogatások egyes területeken sikeresen elősegítették a munkaerő külső vagy belső átcsoportosítását, s így nagyobb konfliktusok nélkül állhatták át más termékek gyártására. Szolnok megyében 1984-től 18 munkáltató részére 865 dolgozók átképzéséhez 7,1 millió forint felhasználására adott engedélyt a megyei tanács vb munkaügyi osztálya. Legjelentősebb az Orion jász- fényszarui gyárában és a Martfűi Tisza Cipőgyárban folyó átképzés volt. Az átképzési rendszer ellentmondásosságát növelte, hogy míg a vállalatok által szervezett átképzésekre fordítható támogatási alap jó része évről évre felhasználatlan maradt, az elhelyezkedni szándékozó, munkaviszony nélküliek képzését nem lehetett fedezni a rendelkezésre álló összegből. Pedig időközben növekedtek a munkaerőpiac feszültségei, s ma már egyre inkább számolni kell a munkáltatók által kezdeményezett munkahelyváltoztatásokkal, illetve felmondásokkal. Ebben a helyzetben pedig meg kell teremteni a lehetőséget a munkaviszonyon kívüliek átképzésére is. A tanulókat az egyes szakmákra a vállalati — sok esetben nem tervszerűen felmért — igények alapján iskolázták be, továbbtanulásukat azonban valójában az iskolák kapacitása és a fiatalok kevéssé megalapozott szakmaválasztása határozta meg. Az évek során számottevően nem változott a helyzet, holott ma már különféle kedvezmények nyújtásával is próbálják vonzóbbá tenni e szakmákat. 1983 és 1986 között — az asztalosok és az autószerelők kivételével — stagnált, illetve csökkent a nappali tagozaton végzett fiatalök száma, s még inkább csökkent a felnőtt vizsgázóké. A munkaerőigények legutolsó (1987. október 1-i) felmérése szerint továbbra is ugyanazok a szakmák a legkeresettebbek — illetve megnőtt az esztergályosok iránti igény is —, de nem javult az ilyen képzettségű szakembereket kereső vállalatok munkaerőellátottsága. de nem végezte el a nyolc osztályt. A szakközépiskolábam és gimnáziumban érettségizettek egyformán hat és fél százalékos arányt képviseltek a munkaviszony nélküliek között. Az előbbiek a területi telítettség, az utóbbiak a szakképzetlenség miatt nem találtak munkát. Számuk a vizsgált időszakiban még nem volt jelentős. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 1987. III. negyedévben 915 átmenetileg munkaviszony nélküli és 369 pályakezdő fordult a megye közvetítő helyeihez, számuk együttvéve 19 százalékkal meghaladta a múlt év azonos időszakáét. Az elhelyezkedési esélyek romlását mutatja, hogy amíg egy évvel korábban 60 százalékuk egy hónapon .belül munkába állt, addig ebben az évben ez már csak 46 százalékuknak sikerült. Emelkedett a 4 hónapnál hosszabb ideje munka nélkül lévők száma és aránya. Ez utóbbi kategóriába tartozók többsége segédmunkás volt. (folytatjuk) Szabó Rudolfné dr. Szolnok Megyei Munkaerő Szolgálati Iroda vezetője Fehér hetek akció a Favorit méteráru boltban. Eves tervüket négy és fél millió forinttal teljesítették túl A Fantázia divatáru boltban jelenleg is bő választék volt pulóverekből (Fotó: Nagy Zsolt) Nőt! a szakképzetlenek aránya Maradtak a „hiányszakmák” Ideális évet zárt az Ideál
