Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-18 / 14. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUAR 18. Csúcsok: egyik a másik után? Ahhoz képest, hogy a szovjet—NSZK kapcsolatok nem egészen öt évvel ezelőtt milyen hűvösek voltak, szin­te hihetetlen, hogy mennyi minden történik 1988 első heteiben. Alig érkezett haza Moszkvából Franz Josef Strauss, a korábban nem éppen szovjetbarát beszédei­ről ismert bajor miniszterel­nök, a koalíció egyik legte­kintélyesebb vezetője, már­is Bonnba utazott. Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. Amiről pedig tár­gyalni fognak, az sem cse­kély jelentőségű: egy, még az első félévre tervezett szovjet—nyugatnémet csúcs- találkozóról lesz szó. Moszkvában és Bonnban persze jól tudják és nemegy­szer hangoztatták is, hogy Gorbacsov és Kohl találko­zója nagyban függ egy má­sik csúcsértekezlet létrejöt­tétől és sikerétől. Ha Reagan elmegy a szovjet fővárosba és ott megállapodás születik a stratégiai atomfegyverek ötvenszázalékos csökkenté­séről, akkor minden terüle­ten jelentősen megerősödnek az újabb enyhülés esélyei. Ebben az esetben lenne iga­zán miről tárgyalni Bonn­ban. Sevardnadze megfázása miatt elmaradt ugyan a múlt hétre tervezett szovjet—NDK külügyminiszteri találkozó, de nem kétséges, hogy Erich Honecker tavalyi NSZK-beli utazása után minden érde­kelt fél egyetért a kapcsola­tok fejlesztésének szükséges- ségébebn. Erről beszéltek Strauss útibeszámolója alap­ján a nyugatnémet politikai körökben is ahol — kivétele­sen — valamennyi párt egyetértett: mégpedig a to­vábblépés fontosságának megítélésében. Óriási lehető­ség kínálkozik a világpoliti­kai feszültségek enyhülése — és ezzel természetesen szoros kölcsönhatásban — a szovjet bel- és külpolitika megvál­tozása révén. Hogy az NSZK- ban is megváltoztak a néze­tek, azt jól tanúsították azok az elismerő szavak, amelye­ket Strauss kapott legna­gyobb ellenfeleitől, a szociál­demokratáktól. Az SPD sze­rint a CSU elnöke immár a korábbi bonni kormányok ál­tal megkezdett keleti politi­ka előmozdítása érdekében tevékenykedik. Sevardnadze megbeszélése­in természetesen már most szó lesz Gorbacsov és Kohl esetleges találkozójáról és az ezzel összefüggő kérdések­ről. Mindkét fél szeretné, ha nem csak a politikai, hanem a gazdasági, kulturális és humanitárius kapcsolatok is javulnának, hiszen ebben egyaránt érdekeltek. A biz­tató előzmények közé sorol­hatjuk még Genscher len­gyelországi utazását. Nyilvánvaló, hogy nem csak a Szovjetunió és az NSZK, hanem egész Euró­pa jól járna, ha a néhány hónap után így foglalhat­nánk össze 1988 első felének eseményeit: egyik csúcs a másik után. Horváth Gábor Argentínában Előkerült Rico Aldo Rico, az argentin had­seregből kizárt lázadó tiszt, a Buenos Airestől 750 kilo­méterre észak-keletre talál­ható Monte Caseros lakta­nyájában van. A helyőrség parancsnoka és az egység katonái Rico oldalára áll­tak, aki üzenetében közölte: nem ismeri el felettesének Dante Caridi vezérkari fő­nököt és Monte Caserosban létrehozta saját parancsnok­ságát. A vezérkari főnök Rico rádióüzenete után három dandárt irányított a fellá­zadt helyőrségbe a lázadók elfogására, és riadókészült­ségbe helyezték a szomszé­dos tartomány kormányhű erőit is Sevardnadze Bonnban tárgyal (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet külügyminiszter NSZK-beli látogatása alkal­mából a felek várhatóan megállapodnak abban, hogy politikai párbeszédüket a jö­vőben rendszeresen és a té­mák széles körére kiterjeszt­ve folytatják. Ezzel a kétol­dalú államközi kapcsolatok fontos szakaszukba lépnek. Sevardnadze tárgyalásai előtt a többi között ezt eme­lik ki nyugatnémet hivata­los helyen és a sajtó hírma­gyarázói. A szovjet államférfi sze­mélyében öt év óta először látogat szovjet külügymi­niszter Bonnba. A nyugat­német diplomácia vezetője, Hans-Dietrich Genscher ez alatt négyszer fordult meg Moszkvában. Kettőjük azon­ban korábban már különbö­ző alkalmakkor hétszer ta­lálkoztak. Közép-amerikai államfői találkozó Megerősítették az augusztusi okmányt A közép-amerikai állam­fők szombaton San Jóséban befejeződött találkozójukon kötelezettséget vállaltak ar­ra. hogy azonnali hatállyal intézkedéseket hoznak az ál­taluk augusztusban aláírt, Esquipulas—2 néven ismert dokumentum maradéktalan végrehajtása érdekében. En­nek előmozdítására Daniel Ortega nicaraguai elnök a Costa Rica-i fővárosban szombaton Jós jelen tette, hogy kormánya döntést hozott a rendkívüli állapot megszün­tetéséről, az ellenforradalmá­rokkal a tűzszünetről -foly- tatándó közvetlen tárgyalá­sokról, amnesztiáról és köz­ségtanácsi választások meg­tartásáról. A kétnapos tanácskozás befejeztével elfogadott kö­zös nyilatkozat megerősíti az augusztusi okmány külön­leges jelentőségét, mivel an­nak megállapításai alapvető­en fontosak a térség demok­ratizálásához és pacifikálá­sához. A legfontosabb pon­tokat, így a nemzeti párbe­szédet. a tűzszünetről foly­tatandó tárgyalásokat, általá­nos amnesztia szükségessé­gét, a rendkívüli állapot fel­függesztését is magában fog­laló demokratizálást felso­rolja a mostani nyilatkozat is. Az államfők úgy véleked­tek. hogy nem váltak valóra teljes mértékben az Esqui­pulas—2 előírásai, ezért is­mét megerősítették azok fontosságát és vállalták ha­ladéktalan teljesítésüket. Afgán nemzeti megbékélés Többpártrendszerű vezetést kell meghonosítani Az Afganisztánban egy éve meghirdetett nemzeti megbékélési politika ered­ményeit és feladatait ele­mezte szombaton Kabulban NadzJibuiUah afganisztáni elnök. Az Afganisztán Leg­felső Rendkívüli Nemzeti Megbékélési Bizottság ju­bileumi ülésén emlékezett meg első évfordulójáról. A társadalom átalakítása érdekében bővíteni kell a demokráciát, koalíciós, több­pártrendszerű vezetést kell meghonosítani, új ha­talmi szerveket kell létre­hozni, általános parlamenti és helyi választások alap­ján. A közeli jövőben sza­vazásra bocsátják a válasz­tási törvényt, és elfogadása után azonnal megkezdődnek a választások előkészüle­tei. „Azt várjuk, hogy az ellenzék józanul felméri: lehetőséget biztosítunk szá­mára az új hatalmi szerke­zet kialakításában való részvételhez, ezért részt) vesz a választásokon, — mondta Nadzsibullah. Nadzsibullah elmondta, hogy amennyiben a genfi tárgyalások eredményesek lesznek, a szovjet csapatokat 1988-ban kivonják Afganisz­tánból. Norvégiái látogatáson Rizskov sajtóértekezlete A Szovjetunió kész tár- ' gvalásokat kezdeni a nyugat- és észak-európai országokkal az északi békeövezet létre­hozásáról — jelentette ki pénteki oslói, sajtóértekezle­tén a norvégjai látogatáson tartózkodó Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök. Ezzel kapcsolatban utalt Gorba­csov murmanszki javaslatai­ra, és sürgette a hadgyakor­latok számának csökkentését a térségben. Gro Harlem Brundtland norvég kormányfővel foly­tatott tárgyalásait Rizskov úgy jellemezte, hogy azokat a jószomszédi kapcsolatokra, a kölcsönös tiszteletre és a jobb megértésre való törek­vés hatotta át. A szovjet mi­niszterelnök mindazonáltal nem rejtette véka alá, hogy a kétoldalú viszonyt beár­nyékoló határvitában nem történt előrelépés. Mint mon­dotta, a Szovjetunió is amel­lett van, hogy a Barents-ten- geren pontosan és egyértel­műen kijelölt határok le­gyenek. Ilyen kölcsönösen el­fogadható határvonalat azon­ban egyelőre nem sikerült kijelölni. így a tárgyalások zsákutcában vannak. Az esz­mecserét azonban folytatják — fűzte hozzá. Kambodzsai ellenzéki álláspont Nem csatlakoznak a párbeszédhez A Vörös Khmer és a Son Sann vezette khmer ellen­zéki frakció továbbra sem hajlandó csatlakozni a Hun Sen—Szihanuk párbeszédhez. Khieu Sampan, a Vörös Khmer forma szerinti veze-- tője Pol Pót „nyugdíjba vo­nulása” után, vasárnap el­mondta: ő maga és szerve­zete csak a vietnamiakkal hajlandó tárgyalni, semmi­lyen formában nem ismerve el a népi Kambodzsa kor­mányát. Valamelyest eny­hébben fogalmazott Son Sann, aki — mint a bang­koki rádió idézte — akkor hajlandó asztalhoz ülni, ha Vietnam pontos dátumot ad meg csapatai kivonására Kambodzsából és maga is tárgyalópartner lesz. Vasárnap reggel Párizsba érkezett Son Sann, a Sziha­nuk vezette kambodzsai kor­mányellenes koalíció egyik tagszervezetének vezetője. Szovjet sajtótájékoztató Leszerelési program A nukleáris leszerelés 2000- ig szóló programja, más le­szerelési kérdések és Afga­nisztán problémája volt a fő témája anak a sajtóérte­kezletnek, amelyet szomba­ton tartottak Mihail Gorba- csovnak a programot meg­hirdető nyilatkozata máso­dik évfordulóján. A sajtóér­tekezleten részt vett Vlagyi­mir Petrovszkij külügymi­niszter-helyettes, Szergej Ah- romejev marsall, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, vala­mint Roald Szaggyejev aka­démikus. A világ atomfegyvermen­tessé tételének programja gyökeresen megváltoztatta a nemzetközi kapcsolatokat jel­lemző gondolkodásmódot. Erősödik annak megértése, hogy a nemzeti állami ér­dekek összekötődnek az em­beri túlélés egyetemes ér­dekeivel — jelentette ki be­vezető nyilatkozatában Vla­gyimir Petrovszkij. A Szov­jetunió azt szorgalmazza, hogy gyorsuljanak fel a tár­gyalások a nukleáris fegy­verkísérletek -tilalmáról, ar­ról, hogy Közép-Európában hozzanak létre atomfegyver­mentes folyosót, Észak-Euró- pa és a Balkán váljék nuk­leáris fegyverektől mentes övezetté. Az afganisztáni válság rendezésének folyamatára utalva a külügyminiszter-he­lyettes hangsúlyozta, hogy más válságokat is a nemze­ti megbékélés alapján kell rendezni. A világban rob­banással fenyegető válságok felszámolása kapcsán Pet­rovszkij kiemelte a megelő­ző diplomácia fontosságát. Veszélyben az olimpia (Folytatás az 1. oldalról) meghozatalára kérte fel az Egyesült Államokat és Ja­pánt, továbbá kérni fogja, hogy az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa ' és egyéb nemzetközi szervezetek terrorizmus vád­jával ítéljék el a KNDK kor­mányát. Továbbra is teljes készültségben áll a 600 ezer fős dél-koreai hadsereg. A nemzetközi közvéle­ményt a KNDK ellen han­goló kampányt a dél-koreai kormány azután indította el, hogy pénteken Szöulban Kim Hjon Hi, észak-koreai nő olyan nyilatkozatot tett, hogy 70 éves honfitársával ő követte el a bombamerény­letet. amely 115 ember életét követelte. Csoj Kvang Szó külügymi­niszter bejelentette, szigorú­an megtiltották a dél-koreai diplomatáknak, hogy a nem­zetközi tanácskozásokon bár­miféle kapcsolatot létesítse­nek észak-koreai diploma­tákkal. A dél-koreai külügymi­nisztérium felkérte az Egye­sült Államok és Japán kül­ügyminisztériumát, hogy valamelyikük nyújtson be egy a KNDK-t elítélő aján­lástervezetet a Biztonsági Tanácshoz. (Mint ismeretes, sem a szöuli, sem a phenjani kormány nem tagja a^ ENSZ-nek, tehát csak köz­vetítéssel kerülhetnek kap­csolatba a világszervezettel.) A hét vége krónikájához tartozik, hogy Kim Dzsong Ha, az Országos Olimpiai Bizottság elnöke a Kyodo hírügynökségnek adott nyi­latkozatában kizárta annak a lehetőségét, hogy akár a kö­zös megrendezésről, akár a KNDK olimpiai csapatának a szöuli játékokon való rész­vételéről szó lehetne. Ez ügyben nem hajlandók to­vábbi tárgyalásokra, annak ellenére, hogy a KNDK köz­vetlen kétoldalú megbeszé­léseket kezdeményezett, még a múlt hét elején. MOSZKVA A Szovjetunióban össz- szövetségi hatáskörrel meg­alakították a Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériumát, Madrid Megállapodás és Washington a támaszpontokról Tizennyolc hónapon át tárgyaltak a spanyolországi támaszpontokról, lét­szám- és fegyverzetcsökkentési kér­désekről Madrid és Washington megbí­zottai. Január első két hetét kivéve másfél éven át úgy látszott, hogy az amerikaiak nem hajlandók érdemi csa­patkivonásra. A rendkívül nehéz diplo­máciai feladvány végül is úgy oldódott meg a két, szoros katonai és politikai szövetségben álló ország között, hogy az Egyesült Államok vezetői belátták: a spanyol követelésektől való elzárkózás veszélybe sodorhatja a Hispániában ki­épített amerikai támaszpont- és kato­nai hírközlési rendszer jövőjét. Az amerikai katonai szakértők, miu­tán feltehetően alaposan megvizsgálták a spanyol követelést, megállapították, hogy 72 vadászbombázó (ezekből ket­tő zuhant le egy hónapon belül a.torre- joni bázis közelében) végül is nem je­lent kulcsfontosságú stratégiai erőt, ki­vonásuk nem változtatja meg a hagyo­mányos fegyverzetek terén fenálló erő­viszonyokat. A diplomáciai tárgyalások sorozatos kudarcaiból, az amerikai álláspont me­revségéből, amerikai vezető politikusok fenyegető, zsaroló, sértődött megnyilat­kozásaiból megfigyelők arra következ­tettek, hogy a legbefolyásosabb wa­shingtoni körök presztízsékérdésként kezelték a támaszpontok ügyét. Az amerikai „játéktéren” történt személyi változásokat túlzás lenne felülértékelni, de figyelmen kívül hagyni sem szabad. Az első jelentős személycsere: Thomas Enders madridi nagykövet helyére Re­ginaid Bartholomewet nevezték ki, a második pedig: Caspar Weinberger tá­vozott a hadügyminisztérium éléről. Utódja, Frank Carlucci — aki másfél évtizeddel ezelőtt Portugáliában volt nagykövet — a tárgyalások talán leg­kritikusabb időszakában kiválóan ka­matoztathatta ibériai-félszigeti ismere­teit. Ha nem is lehetett döntő ez a két mozzanat, annyi bizonyos, hogy vala­mi — a spanyol fél számára kedvező módon megváltozott, mégpedig az amerikai partnerek hangneme és szó- használata. Madridban január első hetében már a „levegőben volt” a megegyezés. Bart­holomew nagykövet néhány nap lefor­gás alatt kétszer találkozott Francisco Fernandez Ordonez külügyminiszter­rel, a királyi fogadáson pedig kedélye­sen szót váltott Felipe González kor­mányfővel. Hivatalosan cáfolták azon­ban, hogy szó esett volna a támaszpon­tok kérdéséről. Utóbb az a hír terjedt el, hogy a nagykövet I. János Károly uralkodótól kért kihallgatást, de erre is hamarosan megérkezett a hivatalos cá­folat. Érezhetően aktív diplomáciai lépések történtek, noha a tárgyalások január közepére tervezett fordulóját elhalasz­tották. Apró mozzanatok megannyi fontos 'jelzést adtak, tudatták, hogy alapvető politikai változás következett be az amerikai magatartásban. Végül január 15-én Madridban bejelentették, hogy megállapodás jött létre a spanyol- országi támaszpontokon állomásozó amerikai haderők létszámának és fegy­verzetének csökkentéséről; Madrid kö­zeléből kivonnak 72 vadászbombázót, Zaragozából pedig öt üzemanyag-után­töltő óriás repülőgépet. A támaszpontokról szóló tárgyaláso­kat értékelve Felipe González kormány­fő találóan ragadta meg a kormánya szempontjából leglényegesebb mozza­natot; nem arról volt szó, hogy miként távozzanak az amerikaiak, hanem ar­ról, hogy miként maradjanak. A va­dászbombázók és üzemanyag-utántöltő repülőgépek kivonása után is fennma­rad az amerikai támaszpont-hálózat spanyol földön, csakhogy a maihoz ké­pest majdnem ötven százalékkal csök­ken az amerikai létszám és a fegyver­zet Ez a tény pedig Európa és a világ biztonsága számára nem közömbös. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) kormányzata teljesíteni tudta az 1986. évi népszavazáskor tett ígére­tét, ami több szempontból is fontos. A PSOÉ januárban tartja 31. kongresz- szusát, és egy politikai ígéret beváltá­sa látványosan növelheti a párt tekin­télyét. Katonapolitikai szempontból is jelentős a spanyolok számára az ameri­kai csapatkivonás, minthogy a NATO hadászati terveiben nagyobb feladatok hárulnak majd a spanyol nemzeti had­erőre, ami együtt jár a hadsereg to­vábbi fejlesztésével. Ami pedig a nem­zetközi politikát illeti, a szocialista madridi kormány Spanyolország szuve­renitásának következetes képviseleté­vel, józan helyzetfelismeréssel, politi­kai-diplomáciai állhatatossággal jutott megállapodásra Washingtonnal. Meruk József s ezzel egyidejűleg megszün­tették a Külkereskedelmi Minisztériumot és a Külgaz­dasági Kapcsolatok Állami Bizottságát. WASHINGTON Lemondott tisztéről az amerikai hadügyminiszter egyik vezető konzervatív munkatársa, Fred Ikle had­ügyminiszter-helyettes. Ikle, aki a harmadik legmagasabb tisztségét tölti be a Penta­gon vezetésében, a katonai politika kialakításáért, a le­szerelési kérdésekért, a kü­lönleges hadműveletekért, a külföldi katonai segélyért és a fegyvereladásokért volt fe­lelős, de szerepe volt a Pen­tagon latin-amerikai politi­kájának kialakításában is. BERLIN Rosa Luxemburgra és Karl Liebknechtre, a német munkásmozgalom két ki­emelkedő vezetőjére emlé­keztek vasárnap Berlinben, nagyszabású tömegfelvonu­lással és nagygyűléssel. A Német Kommunista Párt két alapító tagját, az 1918. no­vemberi forradalom vezetőit 1919. január 15-én gyilkolták meg a reakciós erők. Ennek emlékére minden évben fel­vonulást szerveznek az NDK-ban, idén 200 ezren vettek részt a hagyományos megmozduláson. NICOSIA Iraki katonák százai hal­tak meg a vasárnap közzé­tett hivatalos iráni közlemé­nyek szerint a forradalmi gárdisták pénteken indított újabb offenzívájában. Épnek nyomán állítólag 110 négy­zetkilométernyi iraki terület is Irán ellenőrzése alá ke­rült. A bagdadi hadvezetés hétvégi helyzetjelentései ugyanakkor csupán arról adnak hírt, hogy „néhány határváros” iráni aknatűz célpontja volt, s „többen megsérültek”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom