Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
1987. DECEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok központjában, a Sárvári körúton, az OTP és a szakszervezeti székház között épül az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Szolnoki Igazgatóságának új fizletbáza. Az épület a Szolnokterv fővállalkozásában és tervei alapján készül, kivitelezője a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat. Az alapozást már befejezték, ezekben a hetekben az üzletház szerkezetét szerelik. A tervek szerint a megbízók 1989 első félévében vehetik birtokukba az épületet (Fotó: Tarpai Zoltán) A Parlament terv- és költségvetésI bizottságának ülésén Vita az ágazatok jövő évi terveiről Törekvésük: biztonságban dolgozzon a tagság Számadás, tervezés, bruttósítás a jásztelki téeszben Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága pénteken a Parlamentben Bognár József elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — a törvényhozó testület bizottságainak vezetői, illetve képviselői tájékoztatást adtak a népgazdasági ágazatok 1988. évi költség- vetésiínék tervezeteiről folytatott vitákról, a bizottsági üléseken elhangzott javaslatokról. Ismertették továbbá a minisztériumok, a főhatóságok és más központi költségvetési szervek jövő évi gazdálkodásának pénzügyi feltételeivel kapcsolatban kialakított testületi állásfoglalásokat. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke elmondotta: a testület a Minisztertanács elnökéhez fordult levélben, kérve az egészségügyet érintő elvonások mérséklését, az ágazat népgazdasági fontosságának megfelelő bánásmódot. Hangsúlyozta: a költségvetési tervben szereplő ráfordítások felülvizsgálására azért van szükség, mert különben a pénzszűke miatt az egészségügyi intézmények fenn-' tartásában, működtetésében jövőre zavarok mutatkozhatnak. Filló Pál (Budapest), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja a testület álláspontját ismertetve kifejtette: az utóbbi években sajnos a növekvő feladatokkal nem javultak egyenes arányban az igazságszolgáltatás személyi, tárgyi feltételei. A tartalékok kimerültek, további belső források feltárására nincs lehetőség. Stadinger István, az építési és közlekedési bizottság elnöke arról számolt be, hogy a testület élénk vita után elfogadta az érintett tárca és a posta költségvetés-tervezetét. Ugyanakkor az utak, a hidak fenntartására szolgáló jövő évi pénzügyi kerettel kapcsolatban módosító javaslatot terjesztett elő a bizottság. Gyuricza László, a honvédelmi bizottság elnöke tájékoztatójában kiemelte: a honvédelem állami feladat. A honvédelmi költségvetés radikális csökkentésével nem lehet a jövőben sem számolni. A bizottság úgy foglalt állást: maradjanak változatlanok a költségvetési tervezetben szereplő ösz- szegek.Gágyor Pál (Budapest), az ipari bizottság tagja rámutatott: a testület nem ért egyet azzal, hogy a szocialista szektor beruházásai reál- és nominál értékben egyaránt csökkenjenek, mert ez meghosszabbítja a kibontakozás időszakát, és gátolja a konvertibilis export dinamikájának fokozását. Az évek óta reménytelenül veszteséges vállalatok felszámolásának, illetve gyorsított ütemű szanálásának gondolatát a bizottság támogatja. Nyers Rezső, a kereskedelmi bizottság elnöke elmondotta: a testület a beterjesztett költségvetési tervezetet változtatás nélkül elfogadta. Tudomásul veszi a jövő évi 15 százalékos árszínvonal-növekedést, tekintettel arra, hogy á gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében a reáljövedelmek és a fogyasztás csökkentése a cél. Cselőtei László, a mező- gazdasági bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy idén jó évet zárt a mezőgazdaság, s tervezett exportját is túlteljesítette. Jövőre 150 millió dolláros export-többletet irányoz elő a terv, 50 millió dolláros importcsökkenés mellett. Straub F. Brúnó, a településfejlesztési és környezet- védelmi bizottság elnöke a testület állásfoglalását tolmácsolva hangsúlyozta: az anyagi forrásokat úgy kell átcsoportosítani, hogy mindenképpen jusson pénz a veszélyes hulladékok kezelésére és az ivóvíz-bázisok védelmére, hiszen ezek a beruházások az évek múltával egyre többe kerülnek. » » « Az Országos terv- és költségvetési bizottságának pénteki vitáját követően Med- gyessy Péter pénzügyminiszter bejelentette: az Ország- gyűlés jövő heti, téli ülésszakán alternatív javaslatot terjeszt a pénzügyi kormányzat a képviselők elé abban a kérdésben, hogy jövőre milyen módon kompenzálják az eddig tervezettnél nagyobb mértékben a csecsemő- és 'gyermekruházati cikkek árának jelentős emelését. Az első változat az anyasági segély összegének felemelése a tervezett 6000- röl 10 000 forintra, a másik lehetőség az, hogy a gyermek három éves koráig 400 helyett 500 forinttal emelik a családi pótlékot. Mindkét megoldás félmilliárd forinttal terheli a költségvetést. Ezt a pénzt a szanálási alap csökkentésével teremtik elő. Társadalombiztosítás Gyorsan növekvő kiadások Jövőre ismét a társadalombiztosítás kiadásai nőnek a leggyorsabban, jóllehet az egyes ellátások reálértéke, színvonala változatlanul nem kielégítő, állapította meg az Országos Társadalombiztosítási Tanács. 1988-ra a társadalombiztosítási kiadások előirányzott értéke — a szociálpolitikai intézkedésekre tartalékolt központosított előirányzattal együtt — valamivel meghaladja a 297 milliárd forintot. Ez az ösz- szeg — leszámítva a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ártámogatását, amely az idén még más forrásból történt — egynegyedével magasabb az 1987. évi kiadásoknál. Nyugellátásokra jövőre csaknem 13 százalékkal többet irányoztak elő az ideinél, összesen 123,7 milliárd forintot, amit az intézkedési keretből további 4,1 milliárd forint egészít ki. 1988-ban a jelenleginél várhatóan 33 ezerrel többen részesülnek majd nyugellátásban. Jövőre is biztosítható a 70 évesek és az annál idősebb nyugdíjasok körében az ellátások reálértékének a megőrzése. A hamarosan véget. érő esztendő gazdálkodási eredményeinek számbavételekor és a jövő évi tervek véglegesítésekor a más években ilyenkor megszokottnál is többet osztanak-szoroznak ezekben a napokban, hetekben a mezőgazdasági nagyüzemek számviteli, pénzügyi és közgazdasági szakemberei. A mérleg- és tervkészítésen Milyen lesz a mostani zárszámadás az alattyáni és a jásztelki határban 6 ezer hektárt művelő szövetkezetben? Alapjában véve jó, nem sokkal rosszabb az utóbbi években megszokott- , nál. Az időjárás sajnos azt a térséget sem kímélte. Mindössze kétszer — május derekán és szeptember elején — kaptak 25 mm körüli csapadékot. Közben, ha esett is, legfeljebb a port verte el. Hétszázötven hektáron 30 tonna alatti termésátlaggal „fizetett” a kukorica. Egyszer volt ilyen a szövetkezetben, 1973-ban. Általában 180 vagon kukoricát értékesítettek minden évben, most ugyanannyit kell vásárolniuk a közös és a háztáji állatállomány részére. A nyereségük emiatt a tavalyi 29 A jövő gazdálkodást hogyan érinti a szabályozók módosítása? Ha mérlegre tesszük a pozitív és negatív előjelű hatásokat, sajnos az utóbbi felé billen a mérleg. Az említett keresetszintet olyan kísérleti keresetszabályozás keretében érték el, amelynek kimondottan a racionális létszámcsökkentés volt az alapja. Három év alatt 39 százalékkal nőtt a tagok keresete, miközben a téesz dolgozóinak létszáma hetvenkettővel csökkent. Most, áttérve a bértömeg-szabályozásra, már nincs lehetőségük létszám- csökkentésre. Mintegy 10 millió forintos társadalom- biztosítási vonzata van a tagok ' nettó keresetének szintentartásához szükséges bruttósításnak. Akkor még nem is beszéltünk az imént megszokottnak említett év végi részesedésről. Annak az adóját „kivédik” úgy, hogy évköztűi nem kis feladatot — és felelősséget — jelent számukra az adó és az árreform januári bevezetése. A szabályozók változásaira való reagálás alapja természetesen az a kiinduló helyzet, amely az 1987. évi termelési, értékesítési feltételek és eredmények révén alakult ki a közös és állami gazdaságokban. milliónál legalább 5 millió forinttal kevesebb lesz. Sok gazdaságban könyvelnének el szívesen ilyen eredményt. Hogy a tagok meg- érzik-e a „zsebükön keresztül” a mérsékeltebb mérleg- eredményt? Nem kell, hogy hátrányosan érintse őket a mostoha időjárás miatti jövedelemkiesés. Stabil a szövetkezet pénzügyi helyzete, rendben vannak a tartalékaik is. A 4,5 százalékos év- közbeni bérfejlesztéssel élni tudtak, kevés híján 100 ezer forintra alakult náluk 1987- ben az egy tagra jutó kereset. Lehetőségük van a tagok által már megszokott — az utóbbi évek eredményei alapján meg is érdemelt 30 százalékos év végi részesedés kifizetésére is. ben fizetik ki a tagoknak. A társadalombiztosítási járuléka a részesedésnek még így is legalább 3 millió forintot tesz ki. Az általános forgalmi adó bevezetésével járó árváltozások a számításaik szerint mintegy 6 milliós többletköltséget jelentenek majd jövőre a téesznek. Egyszóval csaknem 20 milliónyi, majdnem az idei nyereségüknek megfelelő jövedelmet visznek el a Tolbu- hinból a szabályozómódosítások. Az eddig ismert fel- vásárlási áremelkedések jó, ha ennek az egynegyedét kompenzálják. A szövetkezet viszont nem szívesen adná fel gazdálkodásának eddigi színvonalát, a tagság sem az ennek révén elért kereset- és élet- színvonalát. Mi hát a megoldás? A téeszbeli vezetők azt vallják, egyetlen megoldás van: tudomásul venni a változásokat, alaposan megismerni az új jogszabályokat és hathatós intézkedéseket tenni a negatív hatások ellensúlyozására. Tudják, hogy a termelés szerkezetének változtatása és hatékonyságának növelése nélkül nem tarthatók fenn az eddigi eredményeik. Az eddig év végén kifizetett részesedéssel jövőre évközben hatékony ösztönzőrendszert valósítanak meg. A termékek önköltségének csökkentése helyett az egységnyi termelőeszközre jutó ráfordításokban teszik érdekeltté a tagokat. A növényféleségek hektáronkénti, az állati termékek férőhelyenkénti hozamait kívánják növelni, költségeit csökkenteni. Egy új érdekeltségi rendszer kimunkálásán dolgozva, azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy esetleg az év végi részesedést még decemberben 13. havi fizetésként kapják meg tagjaik. Gabona az ösgyop hely ón Amennyiben lesz részesedés. Azért, hogy legyen, a szerkezet változtatását tervezik a várható jövedelemkiesések ellensúlyozására. A kukoricaágazatban semmiképpen nem ismétlődhet meg az idei kudarc. Két Bauer öntözőberendezést vásárolnak a Mezővíztől. így a terület egy részén intenzíven termelhetik majd az abrak- nakvalót. A felszabaduló hagyományos öntözőgépekkel 140 hektáron ugyancsak intenzíven folytatnak jövőre gyepgazdálkodást, hogy cukorrépát termelhessenek a tömegtaMrmányi-termesztés- ből kivonható területen. Már idén ősszel 300 hektárral növelték a búza vetésterületét. Olyan gyepterületeket .törtek fel erre a célra, amelyek sem legeltetéssel, sem kaszálással nem hasznosíthatók gazdaságosan. A tehenenként: tejtermelés évi 1000 literes növelését remélik a két tehenészeti telepen jövő év végére befejeződő átfogó rekonstrukciótól. Valamilyen fehérjenövényt is meg kívánnak honosítani, hogy az eddig csak saját takarmányozásra termelő keverőüzemből gazdaságosan értékesíteni is tudjanak tápokat. A jásztelkiekhez hasonlóan bizonyára más gazdaságokban is keresik a módját annak, hogy a változó köz- gazdasági környezetben hogyan boldogulhatnak a legjobban. Sajátosak mindenütt az adottságok, a lehetőségek és az azok összehangolására, maximális kihasználására hozott vagy hozandó intézkedések. Jánosi Menyhértnek a beszélgetésünket beszegő véleménye viszont remélhetőleg nem egyedi. Azt tartja az elnök most a legfontosabb feladatnak, hogy mielőbb túl legyenek a keresetek bruttósításával kapcsolatos számításokon. Ha a napokban megkezdett munkahelyi tanácskozásokon és a még az év vége előtt sorra kerülő közgyűlésen a tagság jóvá hagyja a vezetőség elképzeléseit, akkor január 2-án minden alaty- tyáni és jásztelki téesztag tudni fogja, hogy mennyi fizetségért veszi fel újra — képletesen szólva — a kalapácsot. Nagyon fontosnak tartják, hogy a négyszáz tagjuk közül, sem a feladatokat. sem az azok teljesítése révén elérhető keresetet illetően ne éljen senki bizonytalanságban. A munkával foglalhassa el magát mindenki, már az új esztendő első dolgos, hétköznapján, és jó hangulatban végezhesse azt egész évben. , Ügy vélem: ez már nem csupán gazdálkodás — ez már politika. T. F. A karcagi Cipőipari Szövetkezet az idén építette ki holland üzleti kapcsolatát, ahova 20 ezer pár férfi cipőt exportál mintegy 9 millió forint értékben. Az üzletkötéssel mindkét fél elégedett volt, így lehetőség nyílt az együttműködés kiszélesítésére. A szövetkezet a következő évben mintegy 40 ezer párra kívánja emelni hollandiai exportját (Fotó: T. K. L.) Rosszul „fizetett” a kukorica Kulcsszó a hatékonyság
