Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-10 / 291. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 10. IA tudomány világa ) Ösztönzött kutatós Alap a húzóiparágnak A nyersanyagok kiválasztása, tulajdonságaik javítása ősidők óta kizárólag empirikusan történt. A tudományos módszerek csak a múlt században törtek be a területre. Az elmúlt 25 évben a klasszikus anyagismeret, a kémia és a szilárdtestfizika végül olyan fejlődési fokokat ért el, hogy szintézisükből kialakulhatott az anyagtudomány. Ennek felBár nagyjából mindenki tudja, mi értendő alapanyagon, pontos meghatározása mégsem egyszerű. Általában alapanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, vagy anyagkombinációt, amelyet emberi munkával nyersanyagból állítanak elő, és amelyből további munkával végtermék készül. Még nehezebb a különleges alapanyag fogalmának meghatározása. A különleges alapanyagot úgy lehetne jellemezni, hogy a nyersanyag értéknövekedése igen nagy alapanyaggá való feldolgozásakor, és a belőle nyert félkésztermék, illetve szerkezeti elem sokkal összetettebb az alapanyagnál, például a mikroelektronika szi- lícium-chipjei. A különleges alapanyagok messzémenően meghatározzák a végtermék értékét, és tulajdonságainak kismértékű javítása is 1 tekintélyes energia- és termelési költségcsökkentést eredményez. Az anyagtudomány szempontjából főleg azok a kutatások fontosak, amelyek az anyag makroszkopikus Az előállított igen nagy tisztaságú anyagok egyrészt közvetlen technikai felhasználásra is alkalmasak (például félvezető- és atomtechnika), másrészt a szilárdtestfizika számára, mint modellanyagok jelentősek. A tiszta anyagok kutatásának másik fontos területe a /.szupravezetés, amelyet a kémiai és fizikai kristályzavarok erőteljesen befolyásolnak. A nagytisztaságú mió- biummal végzett kísérletek például fontos elméleti- és gyakorlati ismeretekhez vezettek. Porkohászati eljárással szinte forgácsolás nélkül beépíthető alkatrészeket, valamint olvasztással nem nyerhető ötvözeteket lehet készíteni. A szükséges alapanyag, a vaspor, drágább ugyan a konvencionális vasnál, a végtermék mégis olcsóbb, mert jobb az anyagkihasználás, és feldolgozása is kevesebb részfolyamatból áll. A kerámiai anyagok viadata az alapanyagok tulajdonságainak az új technika igényeit kielégítő javítása, a nyersanyag, az energia és a környezetvédelmi problémák megoldása, az elektromos és a szerszámgépipar, az elektrotechnika, az orvostudomány, az űrhajózás, az atomtechnika stb. által megkívánt új alapanyagok kifejlesztése. (elektromos vezetőképesség, szilárdság stb.) és szubmik- roszkópikus (atomok elrendeződése, elektronszerkazeti) jellemzőinek kapcsolatával foglalkoznak. Nem utolsósorban ez az oka annak, hogy az egész világon a fizikusok mintegy fele szilárdtestfizikai kutatással foglalkozik. Űj alapanyagok kifejlesztése mellett jelenleg elsősorban a már ismert alapanyagok tulajdonságainak tökéletesítésére törekednek, mert ezeknek a legtöbb esetben még nem állították be a lehetséges legjobb paramétereit. Az anyagtudománynak a harmincas évek óta legfontosabb ága a tiszta anyagok kutatása. Az ideálisan tiszta anyag kizárólag az alapanyag atomjaiból áll, méghozzá ideális, rácshibáktól mentes elrendeződésben. Tisztaságon tehát nemcsak a kémiai tisztaság, hanem az atom hibamentes elrendeződése is értendő, hiszen, éppen a kettő kölcsönhatásában rejlik az anyag makroszkopikus tulajdonságai és mikrostruktúrája közötti összefüggés láncszeme. lágszerte egyre nagyobb területeket hódítanak meg: a mikroelektronikát, a szerszámgyártást és a magas hőmérsékletnek kitett szerkezeti anyagokat, mivel a fémötvözetek mind kevésbé képesek megfelelni az állandóan fokozódó technikai követelményeknek, és legfeljebb 1000—1100 C-fokig jók. Másrészt a piezoelektromos anyagokból készített kerámiákból kitűnő elektroakusztikus adók és vevők, erősítők és logikai elemek lesznek. Például a színes-televíziókban lévő középfrekvenciás szűrők olcsón előál- líthatók belőlük. A kerámiai anyagok olcsóságukkal és tulajdonságaik szélesebb spektrumban való „beállít- hatóságával” felülmúlják az egykristályokat. A kerámiakutatás jelenleg a mikro- struktúrájuk és mechanikai, valamint elektromos tulajdonságaik kapcsolatának kiderítésére irányul. A mikroelektronika úgynevezett vastagréteg-techni- kájában használatos paszták aktív vezető anyagból és kötőanyagból állnak, amelyeket selyemszitanyomással hordanak fel és égetnek be. A mikroelektronikai kapcsolások mind nagyobb hányadát vastagréteg-techniká- val montírozzák, mert ez az eljárás — számos előnye mellett — flexibilis, és kis sorozatban is gazdaságos. A különböző fizikai és kémiai tulajdonságú anyagok célszerű kombinálásával jobb, sőt egészen új tulajdonságú anyagokat lehet nyerni. Fémes matrix-anyag- nak elsősorban az alumíniumot és ötvözeteit — újabban a magnéziumot is — feldolgozzák. Az ezekből készült kombinált anyagok megtartják kis sűrűségüket, és kereken 400 C-fokig használhatók. A további kutatások célja a 650 C-fokig alkalmazható bór — és szilí- ciumkarbid szálakkal erősített titán előállítása. Jövőbe mutatnak A negyvenes évek óta minden ipari államban fokozott figyelmet fordítanak a polimerekre, amelyek előnyös tulajdonságait — szálakkal való megerősítésével — kicsiny sűrűségük megtartásával 5—10-szeresére lehet növelni. Az üvegfémeknek nevezett amorf fémek kemény, szívós hajlékony, igen jó mágneses tulajdonságú, korrózióálló anyagok. A jövőben feltehetően mágneses anyagokként fogják ezeket alkalmazni (trafólemezek), de már most felhasználják kábelek árnyékolására. Az anyagok ezen új csoportja kapcsán eddig még megoldatlan feladat az alkalmas szerkezeti paraméterek kiválasztása, és annak kiderítése, hogyan befolyásolják ezek a paraméterek az amorf szilárdtest makroszkopikus tulajdonságait. Ez a néhány példa is jelzi, hogy az anyagtudomány által előállított új tulajdonságú anyagok felhasználási területei azok az iparágak, amelyek jövőbe mutatók az úgynevezett húzóiparágak. Nem véletlen, hogy az anyagtudományi kutatások nálunk is kiemelt, a kormány által ösztönzött kutatásnak számítanak. Az eredmények pedig nagyban hozzájárulnak azokhoz az iparszerkezeti átalakításokhoz, struktúraváltásokhoz, amelyek múlhatatlanul szükségesek iparunk modernizálásához, és ezzel gazdaságunk hatékonyabbá tételéhez. H. J. Milyen az ideális tiszta anyag? Új tulajdonságok Száguldás gerincrugóval Futóbajnok állatok A természet az évezredek folyamán mind erősebbé, kitartóbbá formálta az állatokat. A kenguru különösen hosszú és igen erős végtagjai. valamint az ellensúly és kormány szerepét betöltő farka segítségével üldözői elől menekülve eléri a 30 kilométeres, rövidebb távon az 50 kilométeres óránkénti sebességet. A zsiráfok hatméteres magasságuk és hosszú lábaik miatt megtévesztő módon lassúnak látszanak. Valójában nem maradnak el a kenguru mögött. A strucc eléri a 80 kilométeres, a gnú-antilop a 90 kilométeres óránkénti sebességet is. Az emlősök között azonban a futóbajnok egyértelműen a gepárd: rövid távon majdnem 120 kilométer óránkénti sebességgel képes száguldani! Gyorsulási ideje a legkiválóbb versenyautóét is felülmúlja. Két másodperc alatt 0 kilométerről indulva eléri a 70 kilométeres óránkénti sebességet. A négylábú . állatok — így a gepárd — leggyorsabb haladási formája a vágta. Eközben egyszerre két lábnál több sohasem érinti a talajt, a futás ilyenkor tulajdonképpen ugrások sorozata. A gepárd gerincoszlopának rendkívüli hajlékonysága, erős és ruganyos lábai teszik lehetővé, hogy hatalmas ugrásokkal haladjon. A teljes lendülettel rohanó állat teste szinte úszik a levegőben, csaknem tíz métert halad, míg kétszer leteszi ugyanazt a lábát. Képünkön az állatvilág rövidtávú futóbajnokát láthatjuk; viszonylag kicsi, kerek feje megnyúlt testéhez és végtagjaihoz képest aránytalannak hat. (Fotó: KS) Elektromágneses sugárzással A véráramlás sebességének mérése A vérkeringést több mint száz éve ismerik. Vizsgálatán azonban mindig a vérnyomás volt lényeges. Az utolsó 20—30 évben régi sejtések alapján terelődött a figyelem a véráramlásra is. Ma már bizonyos, a vérnyomás csak a keringés fenntartásához szükséges, és a vérkeringés minőségi jellemzőit elsősorban az áramlás sebessége — amellyel a vérereket vérrel látja el — adja meg. A szív elégtelen működése esetén elengedhetetlen információs forrás a gyógyító orvos vagy a kutató számára a vér áramlási sebességére vonatkozó minden adat. Ugyanez a szükségszerűség lép fel a sokk élettanával kapcsolatban is. A sokk mechanizmusa ma még nem teljesen ismert, annyi azonban bizonyos, hogy a vérkeringés egyensúlya, normális működése billen meg a külső mechanikus hatások következtében, s ez a folyamat megfordíthatatlan. A sokk mechanizmusát tanulmányozó kutatók egyik elengedhetetlen kutatási eszköze a véráramlást mérő műszer. A feladatok megoldására az élettani kutatások során számos módszert dolgoztak ki. Ezek a berendezések azonban kísérleti célokat szolgáltak, a klinikai gyakorlatba nem mentek át. A csepegtetési eljárást — a vénából kicsepegő vércseppek szaporaságát számlálták — ma már nem használják. A diluciós módszer, amelynél festéket vittek a kísérleti állat vérébe, hogy azt az ér távoli szakaszán fény- vagy hőelem segítségével érzékeljék, háttérbe került az izotópok alkalmazása következtében, amelynek a vérben való követése aránylag egyszerű. Később két elektronikus módszer került előtérbe, az ultrahangos és az elektromágneses véráramlás-mérés. Az előbbi alapelve, hogy mozgó közegben a hang terjedési sebessége kisebb vagy nagyobb aszerint, hogy a mérés az áramlással szemben vagy vele megegyező irányban történik. Az elektromágneses véráramlásmérés elvi alapja a Faraday-fé- le elektromágneses indukció törvénye. Noha tudományos vizsgálatra a módszer megfelelő, hátránya hogy csak állaton, laboratóriumban, az ér kipreparálásával végezhető el. Ma már vértelen úton, emberen is mérhető a vérkeringés sebessége a mágneses rezonancia-spektroszkópia alkalmazásával. A módszer elvi alapja: ha egy atommagrendszert (molekulát) mágneses térbe helyezünk és elektromágneses sugárzással besugározzuk, akkor az egyes atommagtípusokra jellemző úgynevezett rezonanciafrekvenciánál a sugárzási energia abszorpciója (elnyelése) következik be. Az energiát elnyelő atommagok egy idő múlva visszatérnek eredeti állapotukba, leadják az elnyelt energiát. A visszatéréshez szükséges időt relaxációs időnek hívják. A vizsgálat a képen látható módon zajlik. Két érintkezőt helyeznek a vénákra, és a kart mágneses térbe helyezik. Az energiát elnyelt atommagok, illetve protonok „kibillennek”, a másik érintkező jelzi a „kibillentett” protonok megérkezését. Emberi vér esetében a mágneses rezonancia normális relaxációs ideje 0,4 másodperc. A Kunság Fűszert Szolnok, kötvényt bocsát ki a lakosság részére az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Szolnok bonyolításában. A kötvény névértéke és kamata adómentes, visszafizetését a magyar állam szavatolja. fl Kötvény kamata évi 12 százalék lejárata csak 5 év, a kamatfizetés utólag, minden év december 10-től válik esedékessé. Az ötödik év végén a kamat- és törlesztőszelvények egybefüggő és hiánytalan bemutatásáért kamatos kamattal növelt összeget fizet a kibocsátó. A kötvény törlesztése 30—30—40 X -os részletekben 1990,1991, és 1992-ben december 10-töl esedékes A kötvényeket 10 000 és 50 000 Ft-os címletekben közvetlenül — jegyzés nélkül — 1987. december 10-től értékesíti az OKHB Rt. Budapest, V. Október 6. u. 7. sz., Szolnokon a Beloiannisz út 18. sz. a Magyar út 8. sz. alatt, valamint az OKHB Rt. valamennyi vidéki szervénél. (17360)
