Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-10 / 291. szám
1987 DECEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács-vb napirendjén Értékelés az Ideál munkájáról A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén értékelte az Ideál Kereskedelmi Vállalat tevékenységét. Az Ideál kiváltképp év végén, a karácsony előtti hetekben, tíz településen vizsgázik a vásárlók előtt, munkája meghatározó a megye iparcikkellátásában. A minősítés az üzletekben, a vevők részéről többnyire jó, erről tanúskodott az a vásárlók véleményét tükröző felmérés, amely a végrehajtó bizottság elé kerülő, a vállalat működéséről szóló beszámolót egészítette ki. A testület elismeréssel állapította meg azt, hogy az Ideál többféle intézkedéssel igyekezett erősíteni kínálati pozícióját, emelni a kiszolgálás színvonalát, így például a szolnoki szakbolthálózat kialakításával különböző beruházásokkal. vidéki üzletek korszerűsítésével és szervezési megoldásokkal. Mindezek ellenére, hiszen a szakmában újabb és újabb versenytársak — vállalatok és magánkereskedők — jelentek meg, az Ideál piaci részaránya némileg csökkent. A megyében a ruházati forgalom egyharmada, a vegyesiparcikk eladásának mintegy 20 százaléka fűződik a tevékenységéhez. Különféle akciókkal növeli a cég a forgalmát, térítésnélküli szolgáltatásokkal, nagykereskedelmi arculat kialakításával és korrekt árpolitikával is igyekszik vevőket toborozni magának. A végrehajtó bizottság határozatában felhívta figyelmét a piaci pozíciók erősítésén túl arra. hogy a jelentősen változó kereslethez árban és minőségben igazodjon a kínálat. A vállalat tekintse át beliső szervezeti rendszerét, s ha szükséges, alakítsa azt a megváltozott körülményekhez. A testület tegnapi ülésének másik napirendjeként foglalkozott a kisvárosi szak- igazgatási szervezet működésének tapasztalataival. Mint megállapította, az ágazati elv alapján tagolt 8— 10 helyett megyénk városaién általában a négyosztályos szervezet vált jellemzővé. A korszerűsített meg- oldásssal a hatósági ügyintézés új keretei között például, a megalapozottabb döntések nyomán csökkent az elsőfokú határozatok elleni fellebbezések száma. Az állampolgárok kedvezőnek tartják, hogy ügyüket egy osztályon belül intézik, s a tapasztalatok szerint javult a szakigazgatási szervek színvonala, hatékonysága. A végrehajtó bizottság ugyanakkor megállapította, hogy szükséges a szervezeti egységeken belüli és az osztályok közötti együttműködés javítása, s a működési tapasztalatok alapján előadódó feladatátrendezést, szervezeti változtatást előzze meg szakmailag megalapozott, körültekintő előkészítés. Emberi jogok napja Ünnepi ülés Budapesten Az emberi jogok napja, december 10-e alkalmából együttes ülést tartott szerda délután a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség, az MJSZ Szemere utcai székházában. Dr. Uranovicz Imre nagykövet, az ünnepsék szónoka bevezetőjében fölidézte, hogy 1950 óta minden esztendőben megemlékezik a világ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról, az ENSZ- közgyűlés által 1948-ban elfogadott határozat egyhangú jóváhagyásáról. Így lett az elmúlt é-vtizedekben december 10. az emberi jogok napja. — Magyarország — mutatott rá a szónoki — nemzetközileg is megbecsült • módon illeszkedik az emberi jogok kiteljesedésének folyamatába, Alkotmányunk, jogszabályaink deklarálják és garantálják is az emberi jogok tiszteletben tartását. Az egyezségokmányokat — ebben a témában nemzetközileg született megállapodásokat — belső jogszabályainkként hirdettük ki. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának végrehajtásáról az ENSZ égisze alatt működő Emberi Jogok Bizottságának tavaly beterjesztett magyar kormányjelentés a bizottság elismeréssel fogadta. Magyar- ország képviselői — nemzetközi tanácskozások sokaságán — mindenkor aktív részesei voltak annak a négyévtizedes küzdelemnek, amely a nemzetközi kapcsolatok területén világszerte kibontakozott az emberi jogok érvényesítéséért. Vita a költségvetésről II Balatonnál, részlegesen Feloldott építési tilalmak Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban szerdán Jantner Antal miniszterhelyettes sajtótájékoztatón ismertette a balatoni üdülőterületre 1983-ban elrendelt építési tilalom tapasztalatait, részleges feloldásának lehetőségeit, az ezzel kapcsolatos kormányzati döntéseket. A körülmények alapos mérlegelése alapján a Minisztertanács az építésügyi' és városfejlesztési miniszter javaslatára úgy döntött, hogy az építési korlátozások jelentős részét továbbra is fenntartják. Az üdülőterület 41 településén ezután is szigorúan tiltja a belterületek és a zártkertek bővítését, a szálláshelyek kialakítását célzó telekparcellázásokat. Fenn kell tartani továbbá a külterületek építési tilal-i mát, mert az érintett települések zártkertjeinek beépítésével mintegy 50 ezerrel növekedne az üdülőterüle-' tek népessége. Gazdasági és állattartási épületeket ezután sem építhetnek ezeken a területeken, de pincék létesítését — megfelelő körültekintés alapján — engedélyezhetik majd a tanácsok. A Minisztertanács határozata alapján továbbra is tiltják új szálláshelyek létesítését, a meglévők bővítését, s építést egyelőre még azon a mintegy 400 telken sem engedélyeznek, ahová már eljutott a vízvezeték és a csatorna. A minőségi turizmus fejlesztése érdekében azonban az építésügyi és városfejlesztési miniszter felmentést adhat a tilalom alól — a Balatoni Intéző Bizottság egyetértésével — kereskedelmi szálláshelyek, tehát szálloda, üdülőfalu, kemping, Vitorláskikötő stb. létesítő-* sére. 1988. január 1-jétől megszűnik a korlátozás a műemlékek és a műemlék- jellegű épületek helyreállításakor létesülő szálláshelyekre is. (Folytatás az 1. oldalról) bér- és dologi támogatás a Művelődési Minisztérium apparátusában és háttérintézményeiben ; az egyetemeken és a főiskolákon 4—6 százalékos, a központi színházaknál és együtteseknél 8—10 százalékos létszám- csökkentés, a közgyűjteményeknél, s a gyermek- és ifjúságvédő intézeteknél, a nemzetközi kapcsolatok terén 2 százalékos ellátmánycsökkenés várható. Nem lesz kevesebb viszont a művészeti szövetségek és a nemzetiségi szövetségek állami támogatása, s biztosítja a tárca, illetve a költség- vetés a honoráriumok 20 százalékos emelését is. Egy területen várható a támogatás lényeges emelkedése: az elektronizációs oktatási programnak a tavalyi 50—60 millió forint helyett jövőre 200 millió forintot biztosítanak. Ezt elsősorban az egyetemeken hasznosítják majd, ahol viszont — a képzési kapacitás folyamatos bővítése mellett — szükség lesz az oktatói létszám felülvizsgálatára, csökkentésére. Az elvonások érintik a tárca beruházásait is: új építkezésekre nem lesz mód, a megkezdett beruházások üteme pedig várhatóan lassulni fog. így például az ELTE Kémiai Intézetének átadása csak 1989-ben várható. A tárca mintegy 950 millió forintos beruházási keretéből befejeződik viszont a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, és folytatódik a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem felújítása. A költségvetés ugyanakkor továbbra is igyekszik biztosítani a népesebb, korosztály fogadásához szükséges középfokú oktatási hálózat bővítését. Központi forrásból béremelésre csak az oktatás kap — mintegy 4 százalékos — támogatást. A Magyar Tudományos Akadémia költségvetéséről szóló tájékoztatóhoz Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese fűzött néhány megjegyzést. Hangsúlyozta: a tudomány területén, a műszaki-technikai fejlődésben már évek óta lemaradás tapasztalható nemcsak a fejlett országokhoz, hanem az európai átlaghoz képest is. A vita után a testület elfogadta a költségvetési terveket. Az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottsága a Parlamentben tartott szerdai ülésén — Straub F. Brúnó elnökletével — az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1988. évi költségvetésének tervezetét, valamint a központi és tanácsi településfejlesztési elképzeléseket, illetve ezek pénzügyi feltételeit vitatta meg. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés hangsúlyozza: a környezetvédelmi tevékenység gazdasági feltételrendszere 1988- ban a jelenlegihez viszonyítva lényegesen átalakul. A gazdasági szabályozórendszer normatívabb lesz, a támogatások köre szűkül. A környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában ezért növekvő szerep hárul a Központi Környezetvédelmi Alapra. Ennek bevételi forrásaiból a tavalyinak mintegy harmadával növelhető a különféle programokhoz nyújtott pénzek összege, de a szükségesnél így is kevesebb új fejlesztést kezdhetnek el jövőre. Az Építésügyi és Városfej- tési Minisztérium, illetőleg a Pénzügyminisztérium közös előterjesztése megállapítja: bár a tanácsok szabadon használhatják fel a költségvetésüket, várható, hogy a reálértékben számottevően csökkenő pénzekből elsősorban a már elért ellátási színvonal megőrzését tűzik ki célul. Ennél fogva látványos fejlesztésekre nem lehet számítani. Inkább a beruházások lassítása, szüneteltetése lesz jellemzőbb. fl peresztrojka és az észt ipar Megyénkben tartózkodik Pilving Ants, az Észt Kommunista Fárt Központi Bizottsága Ipari Osztályának helyettes vezetője, aki több helyen tart előadást „A peresztrojka alapkoncepcióinak érvényesülése az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság iparában” címmel. Megragadtuk az alkalmat és erről a témakörről beszélgettünk vele. Első kérdésünk így hangzott: — Mi indokolja a megújulás, a korszerűsítés gyorsítását az Önök iparában? — Az élet állítja elénk ezt a feladatot nemcsak a mi köztársaságunkban, hanem az egész Szovjetunióban. Különösen a gazdaság irányításában van erre szükség, mert az extenzív fejlődésről az intenzívebbre való áttérés egyre sürgetőbb feladat. A fő kérdés nálunk a munka tartalékainak fel- használása. Ez nálunk korábban vetődött fel, mint a Szovjetunió többi köztársaságában, mivel a többinél jóval kisebb munkaerőtartalékkal rendelkezünk. Eddig nem ösztönöztük kellően a munkaerővel való jobb gazdálkodást. A tartalék kérdéséhez tartozik a nyersanyag- bázis is. Növelésére nem számíthatunk. Ugyanez vonatkozik a beruházási ösz- szegekre. Korábban az ökológiára sem szenteltünk kellő figyelmet. Ebben a tekintetben is felmerül a munkaerő és a tőke kérdése, hiszen — elsősorban a Baltitenger óvásához — szennyvíztisztító üzemek építése szükséges. Ezek alapján is érthető, hogy fel kell hagynunk a régi gondolkodásmóddal, másként kell ösztönöznünk és irányítanunk a termelést. Az egész Szovjetunióban végbemenő folyamat tükröződése ez, nemcsak ránk jellemző, de mivel a mi köztársaságunkban korábban felvetődtek ezek a kérdések, hamarabb kezdtünk velük foglalkozni, mint máshol. Sok kísérletünk a gazdaság valós elemévé vált már. Az össz-szövetségi vezetők figyelemmel kísérik és támogatják kezdeményezéseinket. Mindennek köszönhetően sók olyan élettapasztalatot szereztünk, melyet a legjobbnak tartott modell tanulmányozásával sem érhettünk volna el. — Mivel a peresztrojka jelentős szakítást jelent az eddigi gyakorlattal, felvet-e ez szubjektív jellegű gondokat az önök iparának vezetésében? —i Ügy vélem, átléptük a pszichológiai határt. Senki sem kételkedik a megújulás szükségességében. Azok a vezetők, akik nem tudnak változtatni munkájukon, elvesztik pozíciójukat. Általában mindenki a peresztrojka mellett van, de attól például, aki a sok minisztérium és főhatóság összevonásával, megszüntetésével elveszíti régi munkahelyét és máshol kell dolgoznia, nem várható Beszélgetés Pilving Antssal, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága Ipari Osztályának helyettes vezetőjével egyértelmű helyeslés. Annyi bizonyos, hogy megfelelő intelligenciával, nagy türelemmel, emberközpontúan kell gondjainkat megoldani. A helyzet reménytkeltő, az emberek meggyőződése az, hogy változásokra szükség van, és némileg már látják is azok eredményét. — Iparuk fejlettségi szintje milyen hatással van köztársaságuk életére? — Tekintve azt, hogy az ipari termelés adja köztársaságunk összjövedelmének hatvan százalékát, hatása döntő jelentőségű. Ebből adódnak gondjaink is. Üzemeinkben például sok az elavult gép. Termelő berendezéseinknek fele elöregedett. Ezért egyrek evesebb építkezésbe fgounk, inkább a meglévő üzemeinket korszerűsítjük. — Túl ezen, milyen intézkedéseket foganatosítottak még? — Több kísérletbe kezdtünk — köztük a bérezés reformálására. Ennek az a lényege, hogy a béralap fel- használását a vállalatokra bízták. Ennek következtében megszűnik az a korábbi vállalati érdek, hogy nagy létszámot foglalkoztassanak, ugyanakkor növekszik a műszakiak bére. Ez a kísérlet még nem fejeződött be, de hatása kimutatható abban, hogy a termelékenység 4,8 százalékkal növekedett és az iparban háromezer ember szabadult fel, vált átcsopor- tosíthatóvá elsősorban a szolgáltatás javítására. Folynak olyan kísérletek is, hogy kevés irányítási mutatót „kapnak” az üzemek és munkájukat szerződéses kötelezettségeik teljesítése és a nyereségük szabja meg. Termelési mutatók helyett inkább közgazdasági normatí- vákkal irányítják őket, — érdekeltté téve mindegyiküket nyereségük növelésében. — Mennyiben érvényesül még az adminisztratív irányítás? — Mivel vállalataink még nem mindig működnek tökéletesen, az adminisztratív irányítást nem lehet teljesen megszüntetni. A minőség például nagy súllyal esik latba. Gépipari termékeink ötven százaléka például nem éri el a világszínvonalat. Kevés az exportképes áru. Mivel közgazdasági módszert a minőség javítására még nem tudunk alkalmazni,! ezért bevezettük az állami minőségellenőrzést — főleg a népgazdaság számára fontos termékeket előállító üzemekben. Természetesen tudjuk,- hogy ez átmeneti intézkedés és a piaci hatások érvényesülésével nem lesz rá szükség. Most azonban sok még a hiánycikk, az állami minőségellenőrzés ezért is fontos. — Az adminisztratív intézkedések csökkentése bizonyára az irányítás szerkezeti változtatásával jár együtt... — Az össz-szövetségi minisztériumoknak megfelelően köztársaságunkban is megvolt minden minisztérium. A negyvenhat minisztérium és főhatóság jórésze megszűnik, vagy összevonásra kerül. Változik egyúttal a minisztériumok funkciója. Utasítás helyett inkább a koordinálás lesz a feladatuk. — Miben szándékoznak még növelni a vállalatok önállóságát? — Űj vállalati törvény készül, ami növeli a vállalatok jogkörét és önállóságát. Több lesz a külkereskedelmi jog is. A vállalatok önállóan megjelenhetnek a külpiacon. Ennek megfelelően valutaalap is képződik majd náluk. A megtermelt valuta egy részét önállóan használhatják fel. Ilyen kísérlet már folyik az egyik exkavátorgyárban. — A peresztrojka mennyiben hat a szocialista demokrácia erősítésére? — Napirendre került például nálunk is a gazdasági vezetők választása. Űj feladatot jelent ez a pártszervezetek számára is, hogy a káderekből legyen megfelelő választék és utánpótlás. Ugyancsak napirenden van a munkáskollektíva tanácsainak megválasztása, aminek útján elsősorban szociális ügyekben érvényesíthetik akaratukat a dolgozók. — Milyen feladatok kimunkálása áll még önök előtt a peresztrojka kiteljesedése érdekében? — Rendkívül bonyolult és felelősségteljes gazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakasza. A következő években ki kell dolgozni és érvényesíteni egy új gazdasági mechanizmust. Az árképzés, a hitel, a bankrendszer kérdései azonban még nem eldöntötték ehhez. Az ötéves tervidőszak végéig az ilyen kérdéseket tisztáznunk kell ahhoz, hogy érdemi munkát végezzünk. A kezdet eredményei biztatóak. Nőtt a nemzeti jövedelem, javultak a termelési mutatók, tehát mindenképpen ezt az utat kell követnünk. Munkánkhoz! sokat merítünk a baráti országok tapasztalataiból. Közgazdasági intézetünk vezetője például hosszú időn át Magyarországon tanulmányozta a gazdasági reformtörekvéseket. A jó tapasztalatok átvétele mellett azt tartjuk: mindannyiónk- nak meg kell változnia, szakítani kell a beidegzett gya- gorlattal ahhoz, hogy sikeres legyen nálunk a peresztrojka. S. B. A Jászboldogházi Aranykalász Tsz az idén 400 hektáron termelt cukorrépát. A termés az aszály illetve az utána következő eső miatt gyengébb lett, mint tavaly. Jelenleg a prizmában tárolt répát szállítják a Hatvani Cukorgyárba Fotó: T. Z.
