Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

1987 DECEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács-vb napirendjén Értékelés az Ideál munkájáról A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén értékelte az Ideál Kereske­delmi Vállalat tevékenysé­gét. Az Ideál kiváltképp év végén, a karácsony előtti hetekben, tíz településen vizsgázik a vásárlók előtt, munkája meghatározó a me­gye iparcikkellátásában. A minősítés az üzletekben, a vevők részéről többnyire jó, erről tanúskodott az a vá­sárlók véleményét tükröző felmérés, amely a végrehaj­tó bizottság elé kerülő, a vállalat működéséről szóló beszámolót egészítette ki. A testület elismeréssel állapí­totta meg azt, hogy az Ideál többféle intézkedéssel igye­kezett erősíteni kínálati po­zícióját, emelni a kiszolgá­lás színvonalát, így példá­ul a szolnoki szakbolthálózat kialakításával különböző be­ruházásokkal. vidéki üzle­tek korszerűsítésével és szer­vezési megoldásokkal. Mind­ezek ellenére, hiszen a szak­mában újabb és újabb ver­senytársak — vállalatok és magánkereskedők — jelen­tek meg, az Ideál piaci rész­aránya némileg csökkent. A megyében a ruházati forgalom egyharmada, a ve­gyesiparcikk eladásának mintegy 20 százaléka fűző­dik a tevékenységéhez. Kü­lönféle akciókkal növeli a cég a forgalmát, térítésnél­küli szolgáltatásokkal, nagy­kereskedelmi arculat kiala­kításával és korrekt árpoli­tikával is igyekszik vevőket toborozni magának. A végrehajtó bizottság ha­tározatában felhívta figyel­mét a piaci pozíciók erősí­tésén túl arra. hogy a je­lentősen változó kereslethez árban és minőségben iga­zodjon a kínálat. A vállalat tekintse át beliső szervezeti rendszerét, s ha szükséges, alakítsa azt a megváltozott körülményekhez. A testület tegnapi ülésé­nek másik napirendjeként foglalkozott a kisvárosi szak- igazgatási szervezet műkö­désének tapasztalataival. Mint megállapította, az ága­zati elv alapján tagolt 8— 10 helyett megyénk városai­én általában a négyosztá­lyos szervezet vált jellem­zővé. A korszerűsített meg- oldásssal a hatósági ügyinté­zés új keretei között példá­ul, a megalapozottabb dön­tések nyomán csökkent az elsőfokú határozatok elleni fellebbezések száma. Az ál­lampolgárok kedvezőnek tartják, hogy ügyüket egy osztályon belül intézik, s a tapasztalatok szerint javult a szakigazgatási szervek színvonala, hatékonysága. A végrehajtó bizottság ugyan­akkor megállapította, hogy szükséges a szervezeti egy­ségeken belüli és az osztá­lyok közötti együttműködés javítása, s a működési ta­pasztalatok alapján előadó­dó feladatátrendezést, szer­vezeti változtatást előzze meg szakmailag megalapo­zott, körültekintő előkészítés. Emberi jogok napja Ünnepi ülés Budapesten Az emberi jogok napja, december 10-e alkalmából együttes ülést tartott szerda délután a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jo­gász Szövetség, az MJSZ Szemere utcai székházában. Dr. Uranovicz Imre nagy­követ, az ünnepsék szónoka bevezetőjében fölidézte, hogy 1950 óta minden esztendő­ben megemlékezik a világ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról, az ENSZ- közgyűlés által 1948-ban el­fogadott határozat egyhangú jóváhagyásáról. Így lett az elmúlt é-vtizedekben de­cember 10. az emberi jogok napja. — Magyarország — muta­tott rá a szónoki — nemzet­közileg is megbecsült • mó­don illeszkedik az emberi jogok kiteljesedésének fo­lyamatába, Alkotmányunk, jogszabályaink deklarálják és garantálják is az emberi jogok tiszteletben tartását. Az egyezségokmányokat — ebben a témában nemzetkö­zileg született megállapodá­sokat — belső jogszabálya­inkként hirdettük ki. A pol­gári és politikai jogok nem­zetközi egyezségokmányának végrehajtásáról az ENSZ égisze alatt működő Emberi Jogok Bizottságának tavaly beterjesztett magyar kor­mányjelentés a bizottság el­ismeréssel fogadta. Magyar- ország képviselői — nem­zetközi tanácskozások so­kaságán — mindenkor aktív részesei voltak annak a négyévtizedes küzdelemnek, amely a nemzetközi kapcso­latok területén világszerte kibontakozott az emberi jo­gok érvényesítéséért. Vita a költségvetésről II Balatonnál, részlegesen Feloldott építési tilalmak Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban szerdán Jantner Antal mi­niszterhelyettes sajtótájékoz­tatón ismertette a balatoni üdülőterületre 1983-ban el­rendelt építési tilalom ta­pasztalatait, részleges fel­oldásának lehetőségeit, az ezzel kapcsolatos kormány­zati döntéseket. A körülmények alapos mérlegelése alapján a Mi­nisztertanács az építésügyi' és városfejlesztési miniszter javaslatára úgy döntött, hogy az építési korlátozások jelentős részét továbbra is fenntartják. Az üdülőterület 41 településén ezután is szi­gorúan tiltja a belterületek és a zártkertek bővítését, a szálláshelyek kialakítását célzó telekparcellázásokat. Fenn kell tartani továbbá a külterületek építési tilal-i mát, mert az érintett telepü­lések zártkertjeinek beépí­tésével mintegy 50 ezerrel növekedne az üdülőterüle-' tek népessége. Gazdasági és állattartási épületeket ez­után sem építhetnek ezeken a területeken, de pincék lé­tesítését — megfelelő körül­tekintés alapján — engedé­lyezhetik majd a tanácsok. A Minisztertanács határoza­ta alapján továbbra is tilt­ják új szálláshelyek létesí­tését, a meglévők bővítését, s építést egyelőre még azon a mintegy 400 telken sem engedélyeznek, ahová már eljutott a vízvezeték és a csatorna. A minőségi turiz­mus fejlesztése érdekében azonban az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter fel­mentést adhat a tilalom alól — a Balatoni Intéző Bizott­ság egyetértésével — keres­kedelmi szálláshelyek, tehát szálloda, üdülőfalu, kemping, Vitorláskikötő stb. létesítő-* sére. 1988. január 1-jétől megszűnik a korlátozás a műemlékek és a műemlék- jellegű épületek helyreállí­tásakor létesülő szálláshe­lyekre is. (Folytatás az 1. oldalról) bér- és dologi támogatás a Művelődési Minisztérium apparátusában és háttérin­tézményeiben ; az egyeteme­ken és a főiskolákon 4—6 százalékos, a központi szín­házaknál és együtteseknél 8—10 százalékos létszám- csökkentés, a közgyűjtemé­nyeknél, s a gyermek- és if­júságvédő intézeteknél, a nemzetközi kapcsolatok te­rén 2 százalékos ellátmány­csökkenés várható. Nem lesz kevesebb viszont a mű­vészeti szövetségek és a nemzetiségi szövetségek ál­lami támogatása, s biztosít­ja a tárca, illetve a költség- vetés a honoráriumok 20 százalékos emelését is. Egy területen várható a támoga­tás lényeges emelkedése: az elektronizációs oktatási prog­ramnak a tavalyi 50—60 mil­lió forint helyett jövőre 200 millió forintot biztosítanak. Ezt elsősorban az egyeteme­ken hasznosítják majd, ahol viszont — a képzési kapaci­tás folyamatos bővítése mel­lett — szükség lesz az okta­tói létszám felülvizsgálatára, csökkentésére. Az elvonások érintik a tárca beruházásait is: új építkezésekre nem lesz mód, a megkezdett beruházások üteme pedig várhatóan las­sulni fog. így például az ELTE Kémiai Intézetének átadása csak 1989-ben vár­ható. A tárca mintegy 950 millió forintos beruházási keretéből befejeződik viszont a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem re­konstrukciója, és folytatódik a Pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem felújítása. A költségvetés ugyanakkor to­vábbra is igyekszik biztosí­tani a népesebb, korosztály fogadásához szükséges kö­zépfokú oktatási hálózat bő­vítését. Központi forrásból bér­emelésre csak az oktatás kap — mintegy 4 százalékos — támogatást. A Magyar Tudományos Akadémia költségvetéséről szóló tájékoztatóhoz Kul­csár Kálmán, az MTA főtit­kárhelyettese fűzött néhány megjegyzést. Hangsúlyozta: a tudomány területén, a mű­szaki-technikai fejlődésben már évek óta lemaradás ta­pasztalható nemcsak a fej­lett országokhoz, hanem az európai átlaghoz képest is. A vita után a testület elfo­gadta a költségvetési terve­ket. Az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvé­delmi bizottsága a Parla­mentben tartott szerdai ülé­sén — Straub F. Brúnó el­nökletével — az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal 1988. évi költ­ségvetésének tervezetét, va­lamint a központi és taná­csi településfejlesztési el­képzeléseket, illetve ezek pénzügyi feltételeit vitatta meg. A képviselőkhöz ko­rábban eljuttatott előterjesz­tés hangsúlyozza: a környe­zetvédelmi tevékenység gaz­dasági feltételrendszere 1988- ban a jelenlegihez viszonyít­va lényegesen átalakul. A gazdasági szabályozórend­szer normatívabb lesz, a tá­mogatások köre szűkül. A környezetvédelmi fejlesz­tések megvalósításában ezért növekvő szerep hárul a Köz­ponti Környezetvédelmi Alapra. Ennek bevételi for­rásaiból a tavalyinak mint­egy harmadával növelhető a különféle programokhoz nyújtott pénzek összege, de a szükségesnél így is keve­sebb új fejlesztést kezdhet­nek el jövőre. Az Építésügyi és Városfej- tési Minisztérium, illetőleg a Pénzügyminisztérium kö­zös előterjesztése megállapít­ja: bár a tanácsok szaba­don használhatják fel a költségvetésüket, várható, hogy a reálértékben számot­tevően csökkenő pénzekből elsősorban a már elért ellá­tási színvonal megőrzését tűzik ki célul. Ennél fogva látványos fejlesztésekre nem lehet számítani. Inkább a beruházások lassítása, szü­neteltetése lesz jellemzőbb. fl peresztrojka és az észt ipar Megyénkben tartózkodik Pilving Ants, az Észt Kom­munista Fárt Központi Bi­zottsága Ipari Osztályának helyettes vezetője, aki több helyen tart előadást „A pe­resztrojka alapkoncepciói­nak érvényesülése az Észt Szovjet Szocialista Köztár­saság iparában” címmel. Megragadtuk az alkalmat és erről a témakörről beszél­gettünk vele. Első kérdé­sünk így hangzott: — Mi indokolja a meg­újulás, a korszerűsítés gyor­sítását az Önök iparában? — Az élet állítja elénk ezt a feladatot nemcsak a mi köztársaságunkban, hanem az egész Szovjetunióban. Különösen a gazdaság irá­nyításában van erre szük­ség, mert az extenzív fejlő­désről az intenzívebbre való áttérés egyre sürgetőbb fel­adat. A fő kérdés nálunk a munka tartalékainak fel- használása. Ez nálunk ko­rábban vetődött fel, mint a Szovjetunió többi köztársa­ságában, mivel a többinél jóval kisebb munkaerőtarta­lékkal rendelkezünk. Eddig nem ösztönöztük kellően a munkaerővel való jobb gaz­dálkodást. A tartalék kérdé­séhez tartozik a nyersanyag- bázis is. Növelésére nem számíthatunk. Ugyanez vo­natkozik a beruházási ösz- szegekre. Korábban az öko­lógiára sem szenteltünk kel­lő figyelmet. Ebben a tekin­tetben is felmerül a munka­erő és a tőke kérdése, hi­szen — elsősorban a Balti­tenger óvásához — szenny­víztisztító üzemek építése szükséges. Ezek alapján is érthető, hogy fel kell hagynunk a ré­gi gondolkodásmóddal, más­ként kell ösztönöznünk és irányítanunk a termelést. Az egész Szovjetunióban végbemenő folyamat tükrö­ződése ez, nemcsak ránk jel­lemző, de mivel a mi köz­társaságunkban korábban felvetődtek ezek a kérdések, hamarabb kezdtünk velük foglalkozni, mint más­hol. Sok kísérletünk a gaz­daság valós elemévé vált már. Az össz-szövetségi ve­zetők figyelemmel kísérik és támogatják kezdeményezé­seinket. Mindennek köszön­hetően sók olyan élettapasz­talatot szereztünk, melyet a legjobbnak tartott modell tanulmányozásával sem ér­hettünk volna el. — Mivel a peresztrojka jelentős szakítást jelent az eddigi gyakorlattal, felvet-e ez szubjektív jellegű gondo­kat az önök iparának veze­tésében? —i Ügy vélem, átléptük a pszichológiai határt. Senki sem kételkedik a megújulás szükségességében. Azok a vezetők, akik nem tudnak változtatni munkájukon, el­vesztik pozíciójukat. Általá­ban mindenki a peresztrojka mellett van, de attól példá­ul, aki a sok minisztérium és főhatóság összevonásával, megszüntetésével elveszíti régi munkahelyét és máshol kell dolgoznia, nem várható Beszélgetés Pilving Antssal, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága Ipari Osztályának helyettes vezetőjével egyértelmű helyeslés. Annyi bizonyos, hogy megfelelő in­telligenciával, nagy türelem­mel, emberközpontúan kell gondjainkat megoldani. A helyzet reménytkeltő, az em­berek meggyőződése az, hogy változásokra szükség van, és némileg már látják is azok eredményét. — Iparuk fejlettségi szintje milyen hatással van köztársaságuk életére? — Tekintve azt, hogy az ipari termelés adja köztár­saságunk összjövedelmének hatvan százalékát, hatása döntő jelentőségű. Ebből adódnak gondjaink is. Üze­meinkben például sok az el­avult gép. Termelő berende­zéseinknek fele elöregedett. Ezért egyrek evesebb építke­zésbe fgounk, inkább a meg­lévő üzemeinket korszerűsít­jük. — Túl ezen, milyen intéz­kedéseket foganatosítottak még? — Több kísérletbe kezd­tünk — köztük a bérezés re­formálására. Ennek az a lé­nyege, hogy a béralap fel- használását a vállalatokra bízták. Ennek következtében megszűnik az a korábbi vál­lalati érdek, hogy nagy lét­számot foglalkoztassanak, ugyanakkor növekszik a mű­szakiak bére. Ez a kísérlet még nem fejeződött be, de hatása kimutatható abban, hogy a termelékenység 4,8 százalékkal növekedett és az iparban háromezer ember szabadult fel, vált átcsopor- tosíthatóvá elsősorban a szolgáltatás javítására. Foly­nak olyan kísérletek is, hogy kevés irányítási mutatót „kapnak” az üzemek és munkájukat szerződéses kö­telezettségeik teljesítése és a nyereségük szabja meg. Ter­melési mutatók helyett in­kább közgazdasági normatí- vákkal irányítják őket, — érdekeltté téve mindegyi­küket nyereségük növelésé­ben. — Mennyiben érvényesül még az adminisztratív irá­nyítás? — Mivel vállalataink még nem mindig működnek tö­kéletesen, az adminisztratív irányítást nem lehet telje­sen megszüntetni. A minő­ség például nagy súllyal esik latba. Gépipari termékeink ötven százaléka például nem éri el a világszínvonalat. Kevés az exportképes áru. Mivel közgazdasági mód­szert a minőség javítására még nem tudunk alkalmaz­ni,! ezért bevezettük az álla­mi minőségellenőrzést — fő­leg a népgazdaság számára fontos termékeket előállító üzemekben. Természetesen tudjuk,- hogy ez átmeneti in­tézkedés és a piaci hatások érvényesülésével nem lesz rá szükség. Most azonban sok még a hiánycikk, az ál­lami minőségellenőrzés ezért is fontos. — Az adminisztratív in­tézkedések csökkentése bi­zonyára az irányítás szer­kezeti változtatásával jár együtt... — Az össz-szövetségi mi­nisztériumoknak megfelelő­en köztársaságunkban is megvolt minden minisztéri­um. A negyvenhat miniszté­rium és főhatóság jórésze megszűnik, vagy összevonás­ra kerül. Változik egyúttal a minisztériumok funkciója. Utasítás helyett inkább a koordinálás lesz a feladatuk. — Miben szándékoznak még növelni a vállalatok önállóságát? — Űj vállalati törvény ké­szül, ami növeli a vállalatok jogkörét és önállóságát. Több lesz a külkereskedelmi jog is. A vállalatok önálló­an megjelenhetnek a külpi­acon. Ennek megfelelően va­lutaalap is képződik majd náluk. A megtermelt valuta egy részét önállóan használ­hatják fel. Ilyen kísérlet már folyik az egyik exkavá­torgyárban. — A peresztrojka mennyi­ben hat a szocialista demok­rácia erősítésére? — Napirendre került pél­dául nálunk is a gazdasági vezetők választása. Űj fel­adatot jelent ez a pártszer­vezetek számára is, hogy a káderekből legyen megfele­lő választék és utánpótlás. Ugyancsak napirenden van a munkáskollektíva taná­csainak megválasztása, ami­nek útján elsősorban szoci­ális ügyekben érvényesíthe­tik akaratukat a dolgozók. — Milyen feladatok ki­munkálása áll még önök előtt a peresztrojka kitelje­sedése érdekében? — Rendkívül bonyolult és felelősségteljes gazdaságunk fejlődésének jelenlegi szaka­sza. A következő években ki kell dolgozni és érvényesí­teni egy új gazdasági me­chanizmust. Az árképzés, a hitel, a bankrendszer kérdé­sei azonban még nem el­döntötték ehhez. Az ötéves tervidőszak végéig az ilyen kérdéseket tisztáznunk kell ahhoz, hogy érdemi munkát végezzünk. A kezdet ered­ményei biztatóak. Nőtt a nemzeti jövedelem, javultak a termelési mutatók, tehát mindenképpen ezt az utat kell követnünk. Munkánk­hoz! sokat merítünk a baráti országok tapasztalataiból. Közgazdasági intézetünk vezetője például hosszú időn át Magyarországon tanul­mányozta a gazdasági re­formtörekvéseket. A jó ta­pasztalatok átvétele mellett azt tartjuk: mindannyiónk- nak meg kell változnia, sza­kítani kell a beidegzett gya- gorlattal ahhoz, hogy sike­res legyen nálunk a pe­resztrojka. S. B. A Jászboldogházi Aranykalász Tsz az idén 400 hektáron termelt cukorrépát. A ter­més az aszály illetve az utána következő eső miatt gyengébb lett, mint tavaly. Je­lenleg a prizmában tárolt répát szállítják a Hatvani Cukorgyárba Fotó: T. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom