Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
Hasal fejlesztés á| acélfajta Előrehaladott szakaszában ban tart a korábbiaknál gazdaságosabban hasznosítható új acélfajta hazai fejlesztése. A napjainkban gyártott és alkalmazott acéloknál lényegesen jobban alakítható fémtípus fejlesztésén a nyolcvanas évek közepe óta dolgoznak közösen a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat és a Dunai Vasmű szakemberei. Üt ötvöző anyagok hozzáadagolásával, illetve egyéb speciális eljárásokkal már a gyártás folyamán úgy módosítják az acél, kémiai összetételét kristályszerkezetét, hogy az így előállított fém a további megmunkáláskor hőkezelés nélkül, hidegen is alakítható, ami jelentős energiamegtakarítással jár. További előnye, hogy a hidegmegmunkálás során az átlagosnál jobban keményedik, azaz jelentősen nő a szilárdsága, ami az újfajta acélból készített termékek felhasználásakor jelent számottevő hasznot. így a kopásnak, súrlódásnak, nyomásnak vagy ütésnek kitett alkatrészek, például a járműkerék-tárcsák, az ajtóvázak és a lökhárítók teherbírása ily módon jelentősen megnövelhető, illetve az alkatrészek mérete csökkenthető, ami végső soron anyagmegtakarítást is eredményez. A KGST Vaskohászati Állandó Bizottságának tudományos kutatási szekciója is felvette programjába ennek az új acélcsaládnak a ki- fejlesztését. A szakemberek jelenleg olyan gyártási technológia kialakításán dolgoznak, amelyhez felhasználhatók a már meglévő gépek, berendezések. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üvegtechnikai üzeme évente 260 ezer kúpos centrifugát készít az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat részére. Képünkön Mészáros Józsefné sorozatban készíti a terméket Fotó: Mészáros Eladó ház és garázs Délép-kezdeményezósek Építési-szerelési alaptevékenységét kereskedelemmel, a lakossági szolgáltatásokkal kívánja bővíteni a Dél-magyarországi Építő Vállalat. Termelői kapacitását jövőre már 65 százalékban szerződéssel lekötötték, 25 százalékára pedig előkészítették a szerződéseket. Számolnak az állami megrendelések további csökkentésével, ezért növelik kínálatukat. A csa- ládiház-építőknek tervezik új formájú társasházak építését. Ugyancsak nagy az érdeklődés betongarázsaik iránt, amelyekből jövőre ezerkétszázat kívánnak gyártani, s a vevő által megjelölt helyen felállítani. Kicsi, húsos és önelszámoló Tizenkét települést lát el a túrkevei üzem 'Á Túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet húsüzeme a kicsik közé számít a „húsos” szakmában. Ebben az évben közel tizennégyezer sertést vágnak le és dolgoznak fel — több mint ezerötszáz tonna „élősúlyban” —. ezenkívül ezerötszáz birkát és ötszáz feldolgozott bőrösmalacot is értékesítenek. Az üzem életkora lassan „tinédzserkorba” fordul, hiszen jövőre lesz tizenöt éve, hogy termel. „Életében” sikeres és sikertelen időszakok váltogatták eddig egymást. Az első öt esztendőben jól mentek a dolgai, 1978-tól azonban 1983-ig veszteséges volt. Az újabb fordulat 1984-ben következett, és idén már várhatóan meghaladja a nyereségük a kilencmillió forintot. Ez közel másfélszerese a tavalyinak. Kényszerítő gépek Lengyel István üzemvezető elmondta, hogy mit csinálnak most másként, mint korábban. Elsőként említette a pontos belső számviteli szabályozást és a bizonylati fegyelmet, ami — ismerve a hagyományos „termelés-adminisztráció” ellentétet — igencsak meglepett. Korábban a vágóhídról bekerülő levágott állatok útját nemigen lehetett nyomon követni az üzem kapuján belül, most viszont másképp van. A pontos bizonylatolással naprakész információkkal rendelkezik a vezető a termelésről — tehát valóban gazdálkodhat. Már éppen kérdeztem volna napjaink egyik, a gazdaságokban divatos mondatát. a magasabb feldolgozottsági fokú termékekről, de az üzemvezető megelőzött: most lényegesen kevesebb sertést dolgoznak fel teljesen, mint korábban, és nőtt a tőkehús illetve a félsertés-eladás aránya. Értetlenkedve nézhettem rá, mert már indokolta is a korábbi mondatát: ha nincsenek meg a műszaki és technikai feltételek a feldolgozáshoz, akkor nem is szabad foglalkozni vele. Természetesen, a kolbászban, a füstölt áruban, az igényesebb termékekben van a nagyobb jövedelem, de náluk nem alkalmasak ezek nagy tömegű gyártásához a feltételek. A félsertések értékesítésére tehát, a kényszer vitte el a túrkevei üzemet. Jő együttműködés Adatokat is sorolt Lengyel István. Korábban a termelésüknek mintegy negyven- százaléka volt'a tőkehús, most viszont ez felment hetven százalékra. Mindössze harminc százalékot tesznek tehát ki a feldolgozott termékek. Nagyban növeli az üzem gazdálkodásának és termelésének biztonságát, hogy megállapodást kötött a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal, félsertések „terítésére”, összesen tizenkét településre szállít a partner tőkehúst. A megállapodás úgymond biztonsági szelep az üzem gazdálkodásában : csökkenteni, illetve növelni lehet a bolthálózatba kijuttatott áru meny- nyiségét, ezért az együttműködés azokban az időszakokban válik igazán fontossá, amikor túlkínálat van a piacon húsból és hústermékekből. Lényeges az ÁHV-val való kapcsolat azért is, mert Túrkevén és környékén nagy arányban önellátóak az emberek. (Ezt különösen az ősz végétől tavaszig tartó házi vágási szezonban érzi meg az üzem húsboltjának forgalma.) Erre a helyzetre alapozva, a távolabbi „terítési” lehetőségek nélkül, aligha tudna az üzem gazdaságosan megélni. A húsüzem, bár szervezetileg a sertéstenyésztési ágazathoz tartozik, önelszámoló. Költségeivel maga gazdálkodik, és a dolgozói közvetlenül, vagy közvetve, érdekeltek a nyereség növelésében. Nemcsak az üzem, hanem kiegészítő üzletei. a húsbolt és a falatozó büfé is bizonyos önállósággal bír. Gazdálkodásukat tehát folyamatosan nyomon kísérheti az üzemvezető, és a nyereségérdekeltség fontos mozgatóerő. Málló burkolat Az üzem tehát tizenöt éves lesz lassan, de az eltelt idő alatt alig-alig jutott pénz a fejlesztésre. A kövezet töredezik, a falburkolat málladozik, és a korrózió sem pihent e másfél évtizedben. Érthető, ha most nem is a műszaki fejlesztés, a technológiai előrelépés a legégetőbb feladat, hanem az üzemépület és a berendezések állagának — állapotának — megóvása. Ügy tűnik, hogy a kilenctízmilliós nyereséggel a teljesítőképessége felső határához ért az üzem. Bár vannak még belső tartalékai, a vágóhíd szűkös áteresztő képessége, és saját terjeszkedési korlátái szigorú gátakat szabnak az előrelépésnek. Minden bizonnyal csak a fejlesztő beruházások hozhatják meg ez utóbbit. L. M. L. KÖZLEMÉNY az MSZMP Központ/ Bizottságának 1937. daoember 8-ai Utósóről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. december 8-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Németh Miklós elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját a népgazdaság helyzetéről és az 1988. évi terv és állami költségvetés alapjául szolgáló elgondolásokról. I. |_ A Központi Bizottság megállapította: a népgazdaság helyzete a megelőző két évinél kedvezőbben alakul. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése megfelel a tervezettnek. A nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom és az állami költségvetés hiánya kevesebb, mint 1986-ban volt. Konvertibilis elszámolású auósság- állományunk az előző éveknél kisebb mértékben növekedett. Rubel viszonylaté külkereskedelmünk cserearányai javulnak. A gazdálkodó szervezetek egy része növeli teljesítményét, javítja hatékonyságát. A kedvező jelenségek azonban még nem olyan mérvűek, hogy megalapozhatnák a népgazdaság egyensúlyi viszonyaiban a szükséges változást. A gazdaság szerkezetének korszerűsítése, a gazdálkodás hatékonyságának, a termelés export- képességének javulása még nem kielégítő. A feldolgozó- ipari termelés az átlagosnál lassabban bővül, a gépipar konvertibilis elszámolású exportja nem emelkedik. A vállalatok egy része az új szabályozók ismeretének hiányában a teljesítmények visszafogására, tartalékolásra törekedett; más részük pedig a munka hatékonyságának javítása, az önköltség csökkentése helyett indokolatlan áremeléssel növeli jövedelmét. A mezőgazdaság termelési terve elsősorban az aszály és a fagykárok miatt nem valósul meg. A belső piac egyensúlya romlott: a termelésben felhasznált anyagok, eszközök kereslete és kínálata változatlanul nincs összhangban, a vállalatok szerződéses fegyelme nem javult. A jöveAz 1988. évi terv az 1987. évi v Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termelés Lakossági fogyasztás Egy főre jutó reáljövedelem Szocialista szektor beruházásai Ebből: vállalati beruházások 3 A Központi Bizottság • a stabilizációs program megvalósítása és ezen belül az 1988. évi terv eredményes végrehajtása érdekében szükségesnek tartja: — a konvertibilis valutákban fennálló adósság növekedésének erőteljes lefékezését, áruforgalmi aktívum elérését, — a rubel elszámolású forgalomban a- kivitel fokozásának a megalapozását a behozatal gyorsabb ütemű emelkedésével, — a belső pénzügyi egyensúly javítását szigorú pénzügyi politikával és a költségvetés hiányának jelentős csökkentésével, — a termelési szerkezet szelektív átalakításának fel- gyorsítását, — a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, az állami támogatások jelentős csökkentését, — az ésszerű takarékosság érvényesítését minden területen. 4. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a kormány a gazdálkodás fő folyamatait illetően 1988- ban az alábbiakkal számol: — a gazdasági növekedés a termelési szerkezet szükséges változásaival és az egyensúlyi követelményekkel összhangban előreláthatólag mérsékelt lesz. Az ipar termelése szerény ütemben, a delmek és a keresetek 1987- ben a tervezettnél és a teljesítményeknél jobban nőnek. A fogyasztói árak emelkedése nagyobb az előirányzottnál. Az egy főre jutó reáljövedelem az előző évi szinten marad. A kormány az év elejétől a jövedelemtermelésre ösztönző és a pénzkiadásban takarékosságra késztető intézkedéseket hozott. Ej^k azonban az egyes részterületeken elért eredmények ellenére sem hozták meg a szükséges változást. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdálkodás 1987. évi eredményei összességükben még nem elégségesek a stabilizációs és kibontakozási program követelményeihez . képest. Felhívja a figyelmet arra, hogy a népgazdaság egyensúlyának stabilizálásához, a további fejlődés feltételeinek biztosításához elengedhetetlen a következetes kormányzati munka, a jövő évi feladatoknak és a végrehajtás eszközeinek jobb összehangolása, a hatékony vállalati gazdálkodás. 2. A Központi Bizottság tudomásul vette az 1988. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kidolgozásáról kapott tájékoztatást. Helyesli, hogy a terv és a költségvetés előirányzatainak kidolgozásakor a gazdaságitársadalmi kibontakozás programjáról, illetve a kormány stabilizációs munka- programjából indultak ki, és azokat az idei várható fejlődésre, a gazdálkodás belső és külső feltételeire alapozták. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a Minisztertanács az 1988. évi népgazdasági tervet az ismertetett fő előirányzatok szerint véglegesíti: árható teljesítés százalékában 101,0 98.0— 98,5 101,0 96.0— 97,0 105,0—105,5 97,5— 98,0 97.0— 97,5 97.0— 98,0 102,0 mezőgazdasági termékek termelése az idei alacsonyabb színvonalhoz képest gyorsabban növekszik. A külső egyensúlyi helyzet javítása érdekében a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása kismértékben csökkenni fog. — a szerkezetátalakítás és a műszaki fejlődés gyorsítása érdekében növekszik a vállalati döntési körben megvalósuló termelő — főként feldolgozóipari — beruházások mennyisége és aránya. A beruházások hatékonyságának javítása végett módosulnak a központi gazdaságfejlesztési programok céljai és finanszírozásuk. — Változik a vállalati jövedelmek szabályozása, létrejön az egységes vállalati vagyonkezelés és -gazdálkodás lehetősége, a vállalati teljesítmények megítélésében kiemelt szerephez jut a vagyonarányos nyereség. A hatékonyan gazdálkodó vállalatok mozgásterének növelése és a megfelelő költségvetési pozíció elérése egyenrangú követelmény. — Az eredményesen gazdálkodó szervezetek működési feltételei javulnak. Folyamatban van a gazdasági társasági és szövetkezeti formák korszerűsítése, a gazdálkodás stabil elemét képező kisüzemi szervezetek működési feltételeinek javítása. — A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának , biztosítása érdekében átmenetileg széles körben központi bérszabályozás érvényesül. 5 A Központi Bizottság szükségesnek tartja a lakosság megfelelő színvonalú áruellátásának biztosítását. Figyelembe véve a szeptemberben bejelentett jövő évi mintegy 15 százalékos fogyasztói árszintemelkedést, fontos feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz helyzetbe kerülő rétegek fokozott támogatását. 0. A jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltétele a feladatokkal való azonosulás, a fegyelmezett és szervezett munka, a felelős, kezdeményező vezetői magatartás. Az adó- és árrendszer változásainak a vállalatokra és a lakosságra gyakorolt hatása kapjon folyamatos és kiemelt figyelmet. Az indokolatlan termelői áremeléseknek szigorú ellenőrzés szabjon gátat. A követelményeket lazító és az' egyedi kivételt igénylő vállalati törekvéseket egyaránt el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés visszaszorítását határozottan folytatni kell. A tartósan veszteséges gazdasági egységeket szanálni kell, illetve fel kell számolni. A költségvetési intézmények takarékossági programját — feladataik színvonalad ellátását szem előtt tartva — példamutató határozottsággal kell végrehajtani. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket és a párt valameny- nyi tagját, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezeteket, hogy határozottan támogassák a jövő évi nép- gazdasági tervet, és mozgósítsanak annak végrehajtására. A televízió, a rádió, a sajtó munkatársai propagálják a terv céljait, népszerűsítsék a jó példákat, és szánjanak szembe a végrehajtást akadályozó törekvésekkel és jelenségekkel. II. A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. Párttisztségekkel kapcsolatban az alábbi határozatokat hozta: — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Kovács Béla elvtársat, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorát saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a Politikai Főiskola rektorának. 2. A Központi Bizottság “ tájékoztatást kapott a kormányzati munka átszervezéséveli kapcsolatos elgondolásokról. Ügy határozott, hogy ezzel összefüggésben a Hazafias Népfronttal együtt ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek állami tisztségek betöltésére. 3. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy 1988. első félévében összehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét a szocialista épf- tőmunka időszerű kérdéseinek megtárgyalására,
