Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-03 / 285. szám
1987. DECEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Grósz Károly Borsodban (Folytatás az 1. oldalról) kormány munkaprogramja reményt nyújt arra, hogy — a Dunai Vasműben és az Ózdi Kohászati Üzemekben a közelmúltban megtörtént rendezést követően — az eddiginél hatékonyabb intézkedések valósuljanak meg Diósgyőrben is. A vitában felszólalók közül többen hangoztatták, hogy egyetértenek a kormány legutóbbi állásfoglalásával, nevezetesen azzal: a magyar vaskohóipar a lehető leggyorsabban hagyja abba a kommersz minőségű tömegacélok egyre veszteségesebb exportját. Tájékoztattak arról is, hogy tartós gazdasági nehézségeiket és az ebből adódó változás szükségességét nem tekintik katasztrófának, a kibontakozás érdekében azonban még határozottabban kell cselekedni. Valamennyi vaskohászati üzem — több változatban és szigorúbb feltételeket állítva önmaga elé — kidolgozta saját programját, s megkezdte annak gyakorlati végrehajtását. A szénbányászat helyzetéről szólva megállapították, hogv a korábbi kedvezőtlen tendenciákat sikerült megállítani, a munkaerőellátás is megfelelő, de a termelés mennyisége a tervezetthez képest csökken, összetétele a minőség rovására módosul. A térség mezőgazdasági üzemeinek vezetői azokról a « törekvéseikről adtak számot, amelyekkel kedvezőtlen termőhelyi adottságaikat és más gazdasági nehézségeiket igyekeznek ellensúlyozni. A felszólaló kormánytagok — Berecz Frigyes és Csehák Judit miniszterelnök-helyettesek, Kapolyi László ipari miniszter, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — az egyes tárcák és a vállalatok közötti folyamatos konzultációk eddigi eredményeiről, további lehetőségeiről szóltak, rámutatva, hogy az előrelépésben az eddiginél har- mónikusabb együttműködésre van szükség a központi irányítás és a vállalatok között. Grósz Károly a három találkozó tanulságait összegezve egyebek között megállapította: az igényes eszmecserék elérték céljukat, az elhangzott javaslatok alapján a kormány intézkedési tervet dolgoz ki. A Minisztertanács elnöke nagyra értékelte azokat a helyi erőfeszítéseket. amelyeket az üzemek tettek és tesznek a taloon maradás, a veszteségek felszámolása érdekében, az úi módszerek keresésében. A vállalkozni kedv és a cselekvési készség erősíti a kormány biztonságtudatát is — húzta alá Grósz Károly, hangsúlyozva: a gazdasági megoldások mellett fokozott hangsúlyt kell kapnia az emberi tényezőnek, csak így válik lehetővé még több szellemi erő és érték bevonása gondjaink megoldásába. Kitért a nagyüzemek szerepére és arra a hamis szemléletre, amely, a hatékonyság és korszerűség ürügyén szembeállítja a kis- és nagyvállalatokat. Megállapította: nem méretek, hanem az eredményesség a meghatározó. A nagy- és kisüzemek jobb illeszkedésére viszont nagy szüksége van a gazdaságnak. Hozzátette: a nagyüzemi munkásság támogatása, őszintesége, nyíltsága rendkívüli hajtóerő a kormányzati munkához. Végezetül — megerősítve a vitában is elhangzottakat —, rámutatott: a számos feszítő probléma ellenére megvannak a társadalmi feltételek is programunk megvalósításához. A végrehajtáshoz önbizalom kell! Letargikus állapotban, önbizalom nékül sem élni, sem dolgozni nem lehet.. Ezért a gazdaságra fordított figyelem mellett minden munkahelyen a közösségek hitét, tartását és az egyének bizalmát is erősíteni szükséges — mondotta a kormány elnöke. (MTI) Tegnap adták át Sportsegély Túlteljesíti exporttervét a karcagi Kátisz (Folytatás az 1. oldalról) 25 helyett 27 százalék lesz év végéig a Kátisz árbevételarányos tőkés exportja, amit a 23 százalékos, még 198B-ban elnyert tőkés import fejlesztő pályázat keretében öt évre biztosított im - porthányaddal értek ei. Kapacitásának már a kétszeresére kapott megrendelést a festőüzem, ami viszont kooperációs lehetőségek keresésére készteti a termelés- irányítókat. Igaz, ezen a feszültségen lényegesen enyhít majd a 2,5 milliós beruházással megvalósított, januárban bevezetésre kerülő új, úgynevezett poros festés- technológia. A termelés növelésének idei ütemét jövőre is meg szeretnék tartani, ezért tovább korszerűsítik a saját fejlesztésű termékeiket, a hegesztőgépeket és a plazmavágókat. Ezenkívül új termékkel is megjelennek majd 1988-ban a hazai és a külföldi piacokon: a tavaszi BNV-n kívánják bemutatni a szövetkezet műszaki fejlesztő csoportja által konstruált. aszinkron motorok fordulatszámának folyamatos váltására szolgáló frekvenciaváltó berendezést. T. F. A Sportsegély Bizottság tegnap délelőtti összejövetelén két válogatott versenyző kapott pénzbeli támogatást egészségi állapota miatt. Szabó Lajos válogatott kenust, a Szolnoki Vízügy versenyzőjét a közelmúltban autóbaleset érte, míg Mikola Tamás volt válogatott úszó, a Honvéd sportolója nemrég súlyos műtéten esett át, s jelenleg is ápolásra szorul. Mindkettőjüknek 50— 50 ezer forint segélyt nyújtott a bizottság — tájékoztatott Monspart Sarolta, a bizottság soros elnöke. A segélyeket Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok adta át. Sokakat érdekel Hogyan adózik a fizetővendég-szolgálat? Az ország legnagyobb szállodájának szokták nevezni a fizetővendéglátást, s ez nemhogy túlzás, hanem egyenesen szerény megfogalmazás. Hiszen nemhogy egy szállodában, de az ország összes szállodájában együttvéve sincs annyi szoba, ágy, amennyit a magánszemélyek lakásaikban, üdülőikben a hazai és a külföldi vendégeknek rendszeresen kiadnak. Sőt, ha a szállodai szobákhoz hozzászámítjuk a fogadók, a panziók szobáit, és a kempingekben, a szükségkempingekben felverhető sátrak, az azokban elhelyezhető fekvőalkalmatosságok számát, úgy azok együttvéve hozzávetőlegesen csupán fele annyi vendég elhelyezésére alkalmasak, mint a fizető-vendéglátó hálózat. A magánszoba kiadás tehát meghatározó szerepet tölt be az idegenforgalomban még akkor is, ha férőhelyeinek egy részét nem turisták, hanem hazai vállalatok, szövetkezetek veszik igénybe, hogy másutt lakó Mindezt előre kell bocsáj- tani ahhoz, hogy mérlegelhessük: milyen hatást gyakorolhat a személyi jövedelemadó bevezetése, és kiterjesztése a fizetővendéglátásra. És még valamit: a szobakiadásból származó jövedelem eddig is adóköteles volt, de éppen népgazdasági szükségessége miatt rendkívüli kedvezményeket élvezett. Néhány éve, amikor ezeket az adókedvezményeket bevezették, egyszeriben megkettőződött a fizetővendéglátásra vállalkozók, illetve a turizmus rendelkezésére bo- csájtott szobák száma. így, a kedvezmények hatására alakult ki a fent jelzett arány. Igaz, a szobakiadók az új rendben is élveznek bizonyos kedvezményt: költségeiket levonhatják az adóalapból, méghozzá egy magasan megállpított átalány formájában. Az új törvény ugyanis abból indul ki, hogy a fizetővendéglátás költségei sok apró tételből állnak ösz- sze, amelyeket nem lenne ésszerű egyenként könyvelni, ezért egyszerűbb átalánnyal számolni. Ahelyett, hogy dolgozóikat elszállásolják, lg-- is elmondható, hogy a fizetővendéglátás nélkül alaposan összezsugorodna az ország fogadóképessége, számottevően csökkennének a turizmusból származó bevételei. Tartani lehet attól, hogy az adózás új rendje visszafogja a szobakiadók vállalkozási kedvét. Az új' rend értelmében ugyanis a szobakiadásból származó jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni, ami — legalábbis az előzetes becslések, számítások szerint — lényegesen nagyobb összegű lesz az eddigi kedvezményes adónál. Akiknek valamilyen főfoglalkozásuk van — és a szobakiadók többségének van — azok a két jövedelem után együttesen adóznak majd. S a két jövedelem összevonása azt jelenti, hogy magasabb adósávba kerülnek, mintha csak főfoglalkozásuk lenne, vagy csak szobakiadásból élnének. mondjuk, az ágynemű mosatásának vagy mosásának költségét, vagy a tisztítószerek, a tisztítóeszközök árát, a kiadó szobára jutó világítási, fűtési díjat és más hasonló terheket a fizetővendéglátók feltüntetnék könyvelésükben, egy átalánydíjjal számolhatnak. Ennek az átalánydíjnak a mértéke attól függ, hogy a szobakiadó közvetlenül a vendégnek adja bérbe a szállást, vagy valamelyik idegenforgalmi szervezet közvetítésével. A közvetlen szobakiadás esetén az abból származó jövedelem 40 százaléka minősül költségátalánynak; ennyit lehet levonni az adóalapból. A jövőben is célszerű Hogy végül is milyen mértékű adófizetési kötelezett-! séggel kell számolni, arra lássunk egy példát. Akinek a főállásából származó bruttó jövedelme mondjuk évi 120 ezer forint, s ehhez járul a fizetővendéglátásból származó, tegyük fel, évi 105 ezer forintos jövedelme, az az összes kedvezmények levonása után — tehát az alkalmazotti kedvezmény és a 60 százalékos költséghányad levonása után — évi 28 eaer 900 forint személyi jövedelemadót fizet. Persze, példánk feltételezi, hogy a szobakiadás valamilyen szervezet közreműködésével történik, mert ha anélkül, ha közvetlenül történik, akkor 60 helyett csak 40 százalék költséghányad vonható le, és magasabb lesz a fizetendő adó összege. Huszonnyolc-huszonkilenc- ezer forint adó 225 ezer forintos bruttó jövedelem után igazán nem nevezhető soknak, ha ezt az új adózás feltételei között vizsgáljuk. Kérdéses azonban, hogy a nagyobb kedvezményekhez szokott szobakiadók is így látják-e. Remélhetőleg igen, mert ha tömegesen visszaadnák fizetővendéglátó igazolványukat, akkor, összezsugorítanák az ország legnagyobb szállodáját. Bízni lehet viszont abban, hogy a személyi jövedelemadó általános jellegét megértve, elfogadják a rájuk is kiterjedő adózás új rendjét, és — ha nem is olyan kedvezményes feltételek mellett, mint eddig — folytatják közhasznú tevékenységüket. G. Zs. Legnagyobb szállodánk Kedvezményes átalány Darukkal a sínek fölött Látványos munka színhelye volt tegnap Szolnokon a Bajcsy-Zsilinszky úti felüljáró. A MÁV megbízásából a Budapesti Hídépítő Vállalat békéscsabai építésvezetőségének szakemberei három daru segítségével itt emelték helyére azt a 65 méter hosszú, 600 milliméter átmérőjű fémcsövet, amely átível a vasúti sínpárok fölött, és fontos szerepet kap majd a szolnoki pályaudvar fűtésrendszerének ellátásában. A beemelés idejére leállt a vasúti forgalom, áramtalanítot- ták a sínek feletti légvezetékeket. Felvételeink a munka legfontosabb mozzanatait rögzítették, (Fotó: T. K. L.) Törje a fejét, megéri! A fiatalok lehetőségei a műszaki fejlesztésben A héten tovább folytatódott a megyei találmányi és újítási kiállítás eseménysorozata Szolnokon. Kedden délután az. SZMT székházában dr. Henczi Lajos, áz MTESZ főtitkárhelyettese tartott előadást A fiatalok lehetőségei a műszaki fejlesztésben címmel, ezután nem mindennapi szellemi tűzijátékra került sor az Inno- venture helyszíni ötletvásárt rendezett, ahol valamennyi szellemi sziporkát — amely elnyerte a szigorú zsűri tetszését — ezer forint kúpéval jutalmaztak. Jól indult a dolog, hiszen a karcagi Szabics János olyan frappáns megoldással valósította meg a műanyaghordók szállítását, hogy már nyúlhatott is a pénz után. Ezután a szolnoki Tóth Árpád a szellőzőnyílások elfedésére ötlött ki ügyes találmányt és amikor ez nem volt nyerő, a buszok számozását próbálta — zenész lévén — „áthangszerelni” amolyan kivilágítósra. Ügy döntöttek, hogy jelentősen megemelné a járművek árát, így hát sajna, az ötlet eladhatatlan. Nagy sikere volt viszont — és ezt az elnyert ezer forint igazolta —a szolnoki Fábián Sándor ceruzahegyező- jének, amely egy műanyag rátéttel megakadályozza, hogy a művelet közben a hegy kitörjék. Ezután néhány félig végig vitt gondolat következett többek között a fáradt olaj eltüzeléséről, a hőnélküli szemester- ményszárításról a háztartási elektromos balesetek megelőzéséről, majd egy olyan ajtóval állt elő az egyik fiatal, amely műbőrbe öltöztetve mind a hangot, mind pedig a hőt jobban szigetelné. Egyik lelemény sem nyert, viszont az első hölgy ötletgazda tortalapátja ezer forintot ért. Igaz, ő ráadásként kádfölötti pulóverszárítót és bútorgördítőt is produkált. Az asztalra került ezután a műszaki rajzolók munkáját segítő filléres vonalzódarab, majd a fúrógép, amelyik fűrészelni is tud — ám a sajnálatos válasz az volt: már van ilyen. Miközben az újságíró az asztalsarkán jegyzeteígetettj bizony lapos pillantásoknak volt kitéve. Végülis az „ötletvevők” megkérdezték, tán csak nem a konkurenciának kémkedik? Nos, a gyanú ezúttal nem volt sértő, még jól is esett, hiszen azt sugallta, hogy az innovációs produktumokért talán valamikor késhegyremenő harcot is vívunk majd! — Pb —
