Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 3. IA tudomány világa ) A tudomány a szépségért és tisztaságért A jövö a természetes alapanyagú kozmetikumoké Érszűkület, magas vérnyomás A cukorbetegség és szövődményei A szépségért — amely tu­lajdonképpen közismert, de meghatározhatatlan valami — éppúgy minden pénzt megadnánk, mint a tiszta­ságért. Ezt a világ háztartás- és kozmetikai iparát évtize­dek óta magas profittal élte­tő tendenciát ismerték fel amikor az elmúlt napokban a Budapest Kongresszusi Központban megrendezték az I. Nemzetközi Kozmeti­kai Háztartásvegyipari Kongresszust. A rendezvény sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a részt­vevők száma meghaladta a háromszázat, s köztük tizen­öt országból közel száz kül­földi érdeklődőt is fogadhat­tunk. Az elhangzott előadások­ból megállapítható, hogy a jövő az olyan kozmetikumo­ké, amelyek természetes hatóanyaguk, vitamin- és nyomelemtartalmuk révén, a bőrt regenerálják, az öre­gedést gátolják, az egész test biológiai folyamatait kedve­ző irányban befolyásolják. A napsugárzás ártalmai ellen A francia kutatók mon­dották el, hogy néhány esz­tendővel ezelőtt felfedezték a bőrsejtek regenerálóképes­ségét erősítő úgynevezett re- pair-komplex működésének mechanizmusát. Ennek a tudományos felfedezésnek a birtokában dolgozta ki a CAOLA KHV gyár kutató­bázisa regeneráló krémjét, amelyet a közeljövőben ANITA R néven kívánnak forgalomba hozni. Az új tu­dományos tapasztalatok tel­jesen új fénybe helyezik a napsugárzásnak az emberi bőrre gyakorolt hatását. Az új elképzelések szerint a napsugárzás káros hatása abban áll, hogy a bőr fel­hámja elvékonyodik, mivel — a korábbi elképzelésektől eltérően — a kötőszövet nem rendezett, hanem amorf tömeget képező rostokból te­vődik össze. Az ultraibolya­sugarak súlyosan károsítják azokat a DNS-ket, amelyek­ből a bőr hámsejtjeinek pusztulása, illetve elvéko- nyodása után, a kötőszöve­tek sejtjeinek genetikai „em­lékezete’ összetevődik. Ter­mészetes körülmények között a DNS regeneráló mechaniz­musa ezeket a genetikai sé­rüléseket megsemmisíti, vagy kijavítja. A túlzásba vitt na­pozás azonban a genetikai hibakijavító-rendszer mű­ködését véglegesen megszün­teti, s az elváltozások a kö­tőszövetben olyannyira sú­lyos károsodást okoznak, amelyek — a mutáns sejtek révén — daganatok születé­sében is közreműködhetnek. A CAOLA gyár által kifej­lesztett regeneráló krém és ampulla a sérült gép hibá­ját javítja ki. Szórópalack freon nélkül Egy másik érdekes előadá­son arról számoltak be a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint ugyancsak a CAOLA kutatói, hogy mit tesznek az aerosolos palac­kok töltőgázának, az 1930 óta alkalmazott szénhidrogén­származéknak, a freonnak más hajtógázzal történő le­cseréléséért. Ezt a Föld ózon­pajzsának védelme, techno­lógiai és biztonsági, vala­mint környezetvédelmi szempontok indokolják. A világ nagy gyárai jelenleg már készítményeiknél há­romnegyedrészt a freont fel­váltó, más, nem éghető, Üj szelek fújdogálnak a fogkrémgyártásban is. Meg­változott a szemlélet a fog­krémek szerepét illetően. Korábban a fogkrémeknek kizárólag olyan szerepet tu­lajdonítottak, hogy általuík megtisztíthatóvá váljanak a hozzáférhető felületek, meg- tisztúljanak a fogínyek,. és üdévé váljon a lehelet. Napjainkra a legfontosab­bá a népbetegségszámbame- nő fogszuvasodás megelőzé­se vált. Olyan anyagokat kell a korszerű fogkrémek­nek tartalmazniok, amelyek a fog felületén elhelyezkedő, és a szénhidrát táplálékma­radékokat tejsavképződés közben bontó, s a fogzomán­cot is feloldó baktériumokat elölje. Ezért — megfelelő fogkefe felhasználásával — a fogkrémnek először is a le­pedőket kell eltávolítania a fogakról. Ehhez olyan ásvá­nyi sókat kell a fogkrémnek tartalmaznia, amelyek a fog­zománcra nem fejtenek ki csiszoló hatást, az ízük kel­lemes, s utánozni képesek a A magyar kozmetikai ipar utóbbi évtizedeinek kétség­telenül legkiemelkedőbb ter­méke a HEMOVIT család. A ma már 55 országban vé­dettséget élvező készítmé­nyek olyan eredeti, előzmé­nyek nélküli kutatómunka eredményei amelyre mél­tán figyelt fel a világ.' A Nemzetközi Kemoterápiás Konferencián 1984. április 24- én jelentették be a CAOLA kutatóbázisának munkatár­sai, hogy több hazai gyógy­forrás vizéből olyan készít­ménycsaládot sikerült kifej­leszteniük, amely felhaszná­lási területeinek bősége ma még felbecsülhetetlen. A gyógyvizek a talaj érté­kes ásványi anyagait kiold­ják, s ezek felhasználhatók mind orvosi, mind kozmeti­kai célra. A két gyógyszer- kutatóból, egy-egy vegyész­ből és biológusból álló kuta­tócsoport a kísérleti sza­kaszban 20 és 70 év közötti személyeken végzett vizsgá­latokat, s azt tapasztalták, hogy a nyomelemeket tartal­mazó krém — megfelelő fe­hérjékből álló vivőanyaggal elkeverve — behatol a bőr mélyebb rétegeibe is. Felté­telezésük szerint egyes be­tegségek, kozmetikai hibák kialakulásának éppen az az oka, hogy a szervezet ezeket a mikroelemeket nem, vagy csak csökkent mennyiségben tartalmazza. A legnagyobb javulást a kobaltot, cinket, mangánt és vasat tartalmazó készítmények alkalmazása­kor észlelték. Először a HEMOVIT R került forgalomba. A reumás fájdalmak orvoslására szol­gáló krém a Lukács-fürdő gyógyvizének felhasználásá­val készült. A reumás test­felületre felkenve már 10— 15 percen belül észrevehető­en csökkennek a fájdalmak. A HEMOVIT R-t sokan „tubusba zárt gyógyfürdő­nek” hívják. Olyan betegek számára is módot nyújt a gyógyulásra, akik magasvér- nyomás-betegségük miatt a melegvizes terápiára nem küldhetők el. Az ORFI, va­többször is újratölthető gázt alkalmaznak. Ezzel szemben nálunk — lassú ütemben — a propán-butángáz beveze­tését határozták el. száj üreg egyébként is meg­lévő, természetes antibakte- riális flóráját. A napjainkban világszerte — így nálunk is — alkalma­zott fogkrémalapanyagok: káliumszilikát, az alumíni- um-hidroxid, a kálciumkar- bonát és a nátriumalumíni- umszilikat. Ezek nemcsak antibakteriális és tisztító ha­tásúak, hanem a fogszuva­sodás melegágyának számító fogkövek eltávolításában és megelőzésében is oroszlán-^ részt vállalnak. A kong­resszus minden előadója egy­értelműen hangsúlyozta, hogy a rendszeres fogmosás —• a mai korszerű fogkré­mekkel és kefékkel — biztos védelem a fogszuvasodás el­len. S hogy ez nem reklám­fogás, azt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy az USA-ban, Angliában és a Skandináv államokban a korszerű fogápolás révén számottevően csökkent a fogszuvasodásban szenve­dő betegek száma. lamint a Weil Emil Kórház vizsgálatai szerint a napi háromszori bekenés esetén derékbántalmaknál a bete­gek 55 százalékánál jó, 15 százalékánál közepes és 20 százalékánál mérsékelt ja­vulást tapasztaltak. Hasonló­an kedvező tapasztalatok mutatkoztak makacs térd- és gerincizületi bántalmak ese­tén is. összességében a be­tegek 94 százalékánál volt megállapítható fájdalom- il­letve gyulladáscsökkenés. S ami korántsem mellékes, mellékhatást egyetlen beteg esetében sem tapasztaltak. Később forgalomba került a HEMOVIT S és H jelű ké­szítmény is. A néhány éve még „kullo­gó” magyar kozmetikai ipar termékeinek ma már 70 szá­zaléka saját fejlesztés. B. M. Az egyesült államokbeli American Telephone and Telegraph vállalat már ki­építené az Atlanti-óceánon át vezető első fénykábelt, de a Kanári-szigetek két leg­fontosabb szigete, a Teneri­fe és Gran Canaria között lefektetett 120 kilométeres kísérleti szakaszt alig több mint fél év alatt háromszor elharapták a cápák. Emiatt a kábelt a felszínre kellett húzni javításra. Egyébként ez az első közbülső erősítő­vel működő tenger alatti fénykábel, s egyben az első olyan, amelyik mély tenger­ben — felerészt 2000, s a leg­mélyebb szakaszán 3000 mé­teres mélységben —- húzó­dik. (Az eddigi tenger alatti fénykábelek vagy sekély tengert szelnek át, vagy a mederbe fektették őket. Amióta a kábelt kicsit odébb helyezték és erősebb páncél­lal borították be, azóta érin­A cukorbetegséget a leg­több országban — köztük hazánkban is — a népbeteg­ségek között tartják számon. Hogy okkal, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint e be­tegség gyakorisága: hazánk­ban átlagosan minden száz ember közül egy, tehát a la­kosságnak egy százaléka eb­ben a betegségben szenved. A cukorbaj anyagcserebe­tegség, amely elsősorban a szénhidrát-, s egyidejűleg a fehérje- és a zsíranyagcse­re zavara miatt alakul ki. Közvetlen oka az, hogy a hasnyálmirigy vagy egyálta­lán nem, vagy nem elegendő mennyiségben termeli az in­zulin nevű hormont, illető­leg a megfelelő mennyiség­ben termelődő hormon nem tudja kifejteni a szervezet­ben vércukor-szabályozó ha­tását. A cukorbeteg emberek szénhidrát-anyagcseréjé­ben két nagyon súlyos zavar keletkezhet. Az egyik állapot a vér cukortartalmának a szokványos érték alá való gyors csökkenése (hipogli- kémia). Többnyire akkor alakul ki, ha a beteg túlsá­gosan sok vércukorcsökken- tő inzulint kap, illetve ha a táplálékkal kevés szénhidrát jut be a szervezetbe. A cu­korbetegek — elsősorban/ a kezelésbe nem vett betegek — másik, eszméletlenségre vezethető állapota a hiper - glikémia, vagyis a szokvá­nyosnál sokkal nagyobb vér- cukorszint. Ebben az esetben az eszméletlenséget nem a vérben felszaporodott sok cukor okozza, hanem mind­azok a savanyú vegyhatású anyagcseretermékek, ame­lyek a szénhidrát-anyagcse­Az elv ősidők óta ismert: két azonos vagy éppen kü­lönböző anyagból készült tárgyat a felületükre felvitt harmadik anyaggal egymás­tetlen ugyan, de lehetséges­nek tartják, hogy .ez csak az évszakváltozásnak köszönhe­tő. A kísérleti kábelt mind­három alkalommal 1000— 1700 méter közötti mélység­ben harapták el a cápák. A cápák gyakran harapnak bele függőleges tárgyakba — így a bóják láncába vagy a horgonyláncokba —, de a vízszintes tárgyak nem vonzzák őket. (Például csak elvétve harapnak bele a hagyományos koaxiális tele­fonkábelekbe.) A szakértők arra, gyanakszanak, hogy a fénykábel erősítő állomása­it árammal tápláló vezeték villamos jelei indítják táma­dásra az elektromágneses­tér változásaira nagyon ér­zékeny cápákat. Ezért most laboratíriumban vizsgál- hogy a távvezeték jelei kö­zül melyek ingerelhetik őket, re folyamán keletkeznek. Ha a beteg ilyenkor nem kap inzulint, elveszíti az eszméletét. Az inzulin felfedezése óta a cukorbeteg emberek — legalábbis azok, akiknek a betegsége inzulinra jól rea­gál — voltaképpen egészsé­gesnek volnának tekinthe­tők, ha bizonyos szövődmé­nyek nem fenyegetnék őket. Ezek a szövődmények álta­lában a cukorbetegség ki­alakulása után rövidebb- hosszabb idő múlva megje­lennek, de olykor az is elő­fordul. hogy a szövődmény megjelenése után csak évek­kel később derül fény a cu­korbetegségre, vagy évtize­dek óta meglévő betegség sem jár szövődményekkel Különösen az időskorú cukorbetegekben gyakori az erek megbetegedése. Azt mondják: az időskorú cu­korbetegek inkább érbete­gek, mint cukorbetegek. A cukorbaj az alsó végtagon hoz rögzítünk. Ahhoz azon­ban, hogy négyzetcentimé- ternyi átlapolással egymás­hoz ragasztott lemezcsíkra csaknem féltonnányi súlyt Svéd találmány Visszaváltott konzervdoboz Két svéd feltaláló új ta­lálmánya megoldja az üres alumínium konzervdobozok visszajuttatását a termelés­be. A Returnomatic 20 üres konzervdobozt sajtol össze percenként, miközben a be- dobónak kis összegű vissza­térítést fizet. Visszadobja a még nem üres, vagy nem alumíniumból készült kon­zervdobozokat. Az összesaj­tolt fémanyagot gyűjtőzsák­ba továbbítja — egy-egy zsákban 800 összepréselt konzervdoboz fér el. A ter­vek szerint Svédországban nyolcezer ilyen automatát helyeznek üzembe, és az évente forgalomba kerülő 800 millió konzervdoboz 70 százalékát visszaváltják ve­lük, anyaguk újbóli felhasz­nálására. érszűkületet, a szemfenéken vérzéseket, a vesében vese­működés romlást, és magas vérnyomást okoz. Nem rit­ka az ídeggyulladás sem, amely végtagfájdalomban, érzészavarban és reflexhi­ányban nyilvánul meg. Gyakran betegítik meg a cukorbetegeket különféle fertőzések: baktériumok okozta gennyesedések, és a bőrnek meg a nyálkahártyá­nak a gombás megbetegedé­sei. Könnyen alakul ki ben­nük vesemedence-gyulla- dás, és az egészséges embe­reknél hajlamosabbak az- érelmeszesedésre. E szövődmények háttere még korántsem ismert. A düsseldorfi Diabetes Kuta­tóintézetben foglalkoznak az inzulinhiánynak a szívre és az erekre gyakorolt hatásá­val. Képünkön: tengerimalac kipreparált szívén és tüde­jén vizsgálják az erek álla­potát. (Fotó: KS) is felfüggeszthessünk, a kö­tőanyag kutatóinak ennél jóval többet kellett tudni­uk fizikából és kémiából. És az említett teljesítmény ma már nem is számít kü­lönlegességnek. Az sem, hogy a ragasztás 1—2 má­sodperc alatt emberi erővel elszakíthatatlan kötéssé szi­lárdul vagy hogy állja az 1000 Celsius-fokot is megha­ladó hőmérsékletet. A kiváló szerkezeti ra­gasztók kifejlesztését a ro­hamosan fejlődő műanyag­kémia tette lehetővé. A kor­szerű ragasztószerek csak­nem mindegyike két összete­vőjű vegyület. A két kom­ponens egyike valamilyen műgyanta, a másik az úgy­nevezett térhálósító anyag (ez utóbbi köti össze a fo­lyékony halmazállapotú mű­gyanta atomjait). Az új mű­anyag alapú ragasztók egyes változatait különböző spe­ciális technológiai célok és felhasználások követelmé­nyei szerint kísérletezték ki a laboratóriumokban. A ragasztás nagy előnye, hogy feszültségmentes kap­csolatot teremt az anyagok között; a szegecselésről, he­gesztésről ez nem mondha­tó el. A ragasztóanyag meg­akadályozza a korróziót, hi­szen a legjobb festéknél is hatásosabban tölti ki az il­leszkedő elemek közötti rej­tett üregeket. Ebből adódó­an a ragasztás egyúttal tö­mítés is, amit a gépipar igencsak kihasznál konstruk­cióinál. Ugyancsak előnyös tulajdonsága a ragasztásnak a rezgéscsillapító képesség. A ragasztás rohamos ter­jedésében kulcsszerepet ját­szik szinte általános alkal­mazhatósága. Jó példát szolgáltat erre képünk, amely egy papíranyagból (!) ragasztással összeállított hi­dat mutat a rajta áthaladó teherautóval. (KS) ‘ ' • ... ; ' < _ ' ,V ' . Fogápolás — korszerűen Gyógyító szépítöszerek A tenger alatti kábelek és a cápák Rendkívüli ragasztók Papírból is készülhet híd

Next

/
Oldalképek
Tartalom