Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-16 / 296. szám

1987. DECEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat szolnoki üzeme sajnos alapanyag-ellátási gondokkal küzd október óta. Csökkentett ütemben naponta 200 köbméter fát dolgoz­nak föL A vállalat jelenleg Csehszlovákiából devizáért szerzi be a lucfenyőt (Fotó: T. Z.) A kényszer is hozhat sikert Amikor a Szolnoki Mező­gép Vállalat egyik vezető­jével arról beszélgettünk, hogy érdemes lenne írni cé­gük egyik, az év második fel­iében kezdett tevékenységé­ről, az ötletemet „üdvözöl­te”. „Az azért feltétlenül derüljön ki a cikkből — tet­te azonban rögtön hozzá —, Valamiféle mentegető­zésnek tűntek később ezek a szavak. Amikor például a konténerek összeszerelését, a más üzemekben készített részegységek összeállítását feladatul kapó Tószegi Me­zőgép-gyár igazgatójával szót váltottunk, a gyárve­zető arra kért, ne használ­jam az új termék náluk is közkeletű nevét, ne „rácslá­dának” tituláljam, kiskonté- ner az! — mondta. (Más kérdés, hogy a beszélgetés közben ő is hibázott és va­lamiféle önkéntelen komp­romisszummal „rácskonté­nert” emlegetett.) Gyanak­vásomat fokozta, hogy lá­tásból már ismertem ezeket a raktári használatra és szállításra szánt, huzalháló­ból készült tárolóeszközöket. Hát, valóban elütnek a Me­zőgép korszerű, külföldön is keresett betakarító gépeitől. Műszaki feladatok bonyo­lultságának megítélésére nem éppen hívatott szemem­ben nagyon is egyszerűnek tűntek... Snassz dolog len­ne hát a konténergyártás? — Kényszerből született az üzlet, az tagadhatatlan — magyarázta az előzménye­ket Tenkő József. — Már az első hónapokban látszott, hogy vállalatunk itthon is, a tőkés piacon is kevesebb megrendelést kap a vártnál. Pedig a tőkés exporttal nagy terveink voltak, az előző esztendei 560 milliós helyett erre az évre 612 millió fo­— Elengedhetetlenül dol­goznunk kell a napnak mind a huszonnégy órájában és a tempón sem lazíthatunk — vélekedett a tószegi gyár igazgatója. — Erre az esz­tendőre 25 ezer konténerre van rendelésük, az év utolsó napjai előtt mindnek el kell hagynia az országot, így szólnak a szerződések, amelyeknek feltétlenül ele­get teszünk, már csak azért is, mert a vállalatnak min­den fillérre szüksége van.., Biztos vagyok benne, hogy sikert aratunk — már egy hete túljutottunk a 20 ezres számon. Ez pedig megnyugvást ad mindenkinek, aki a 100 mil­lió forintos konténerüzlet érdekében vállalta a szokat­lan áldozatokat. Nem keve­sen vannak! És — bár a „végtermék-kibocsátó” az itteni gyár — nem is csak tószegiek. Tenkő József be­szélt arról, hogy a három műszakot meg sem szervez­hették volna a 30—35 He­vesről, Hortról, Kisújszállás­ról és a szolnoki törzsgyár­ból érkezett hegesztők nél­hogy mi továbbra is a kor­szerű mezőgazdasági gépek gyártásából akarunk megél­ni... A kiskonténerek ké­szítésére azért van szüksé­günk, hogy az idei értékesí­tési nehézségek közepette se veszélyeztessük a vállalat pénzügyi stabilitását.” rintos árbevételt reméltünk. Számításainkat azonban át­húzta a mezőgazdasági gé­pek iránti keresletnek hír­neves külföldi kooperációs partnereinket is váratlanul érő csökkenése. Hiába vol­tak a Mezőgépnek előzetes megállapodásai, a vártnál lényegesen kevesebb gépet rendeltek tőle... Lett volna viszont vevő a kiskonténerekre, csak hát a Mezőgép még hasonló ter­mék készítésével sem foglal­kozott, soha. Tovább vára­kozni a remélt megrendelé­sekre azonban fölösleges lett volna, így aztán az év közepén elkezdődött a fel­készülés a tároló-szállító eszközök tömeges gyártásá­ra. Az elegendő munkával nem rendelkező gyárakban megteremtették a részegysé­gek készítésének feltételeit, a vállalat fejlesztési gyárá­ban saját tervek alapján dolgozni kezdtek a konténe­rek pontos összeállítását se­gítő berendezéseken és ké­szülékeken. Tószegen egy meglévő műhelyt bővítettek az építők, majd az új he­lyen elkezdték a konténer­szalag szerelését. Az első da­rabok augusztus elsején ké­szültek el az új termékből, ma pedig — három műszak­ban — naponta ötszáz, kül­földi vevőknek szánt kis- konténer kerül ki az üzem­ből. A munkatempót jól jel­lemzi a három-négyperces „kibocsátási ütem”. kül. Már csak azért sem lettek volna elegendően a helybéliek a bármennyire is sürgős új exportfeladat meg­oldására, mert Tószegről az idén is ugyanannyi adaptert kellett szállítani az NDK- beli Fortschritt cégnek, mint bármikor. A számokban — például: 20 millióba kerül­tek a konténerszalag kiépí­téséhez kapcsolódó munkák — vagy a munkaszervezési nehézségekben kifejezett ál­dozatoknál azonban beszé­desebbek a konténerkészíté­sen dolgozók tapasztalatai. Szöllősi István tószegi he­gesztő csoportvezető arról beszélt, hogy az örökös há­rom műszakot megszokni ta­lán soha nem tudná és bi­zony ez a feladat — főként a náluk megszokottakhoz ha­sonlítva — nem igen ad szakmai örömet sem a he­gesztőnek, sem a lakatosnak. „De, hogy vállalták, igazi megbecsülést azok érdemel­nek, akik más gyárakból jöttek segíteni.” És valóban, az ideiglenes áthelyezés le­het a tényleg nagyobb teher. A Kisújszállásról érkezett Kenéz István és a Horti Szi­lágyi Imre nem is akarta tit­kolni, szívesen cserélnének bármelyik otthon maradt társukkal: „Hónapokig egész hétre távol lenni a család­tól! Ezt csak úgy lehet el­viselni, hogy tudjuk, de­cember 23-án már végleg hazapakolhatunk. Hogy anyagilag megéri-e? A mű­szakpótlékkal valamivel több a pénz, de ki van ezzel meg­fizetve? Hogy nem a pénz­ért csináljuk, az biztos! Egy­szerűen muszáj volt jön­ni. ..” Mint ahogy minden tószegi alkalmazottnak is öt napig, a szolnoki vállala­ti központban dolgozóknak pedig három napig ki kell vennie részét délutánonként és hétvégénként a konténer­gyártásból. Rájuk várnak a tisztítási munkák és a lá­dák deszkából készülő fe­nekének behelyezése. Jönnek is, hiszen ez az előírás. — De higgye el, nemcsak a „parancs” kötelezi az em­bereket — érvelt Barta Szil­veszter, a vállalat párttitká­ra —, a legtöbben belátják, hogy saját érdekeik is a ta­gadhatatlan áldozat vállalá­sát diktálják... Nézze, mi az idén éppen a 610 milliós tőkés exportra számítva 6,5 százalékos keresetnöveke­dést terveztünk, ehelyett év végéig is csak 3,6 százalék­kal emelkedhetnek a kere­setek. Mert csak körülbelül 580 millió forint lesz tőkés piaci értékesítésből szárma­zó bevételünk. De ha ezt a nagyon nehéz konténer­üzletet nem vállaljuk és le­mondunk 100 millió fo­rintos bevételről, akkor egy fillér sem juthatott volna bérfejlesztésre... Szerin­tem ezt is számításba vet­ték dolgozóink, amikor azt méricskélték, kifizetődő-e Tószegre járni, és ezért sem voltak a „konténerügy” mi­att komoly nézeteltérések. Folytatás — másként A „rohammunkának” az ünnepek előtt vége lesz, az esztendő fordulójára bizto­san megnyugodnak az eset­leg még mindig borzolódó kedélyek is. Valószínűleg az is az áldozatvállalás hasz­nosságának tudatát erősíti, hogy kiskonténert jövőre is gyárt majd a Szolnoki Me­zőgép. Az új gyártószalagot megépíteni ugyanis nem­csak a vállalat idei stabilitá­sát biztosító megrendelés miatt volt jó üzlet. Már most több külföldi vevő jelentkezett jövőre is a tó­szegi újdonságra. Nem is utasították el őket, hiszen az üzemben évente 75 ezer, jó áron eladható konténer a mostanihoz hasonló hajrá nélkül elkészíthető. Ez a „ki­egészítő. profil” pedig több százezer forint bevételt je­lent a vállalatnak. V. Szász József Feszített tempóban Nemcsak a parancs Szolnok, Karcag, Kunazentmárton, Tiszafüred Ülést tartott négy város tanácsa Tóma: a közblztonaóg, a foglalkoztatottság Tegnap a megye négy városában tartották az év utolsó tanácsülését Szolnokon, Karcagon, Kunszentmár- tonban és Tiszafüreden. Szolnokon beszámoló hangzott el a város közrendjének és közbiztonságának helyzeté­ről ; a karcagi tanácsülés résztvevői a bedolgozói és rész- munkaidős munkalehetőségeket vizsgálták meg; Kun- szentmártonban a városközpont rendezési tervének vég­rehajtása volt az egyik napirendi téma; Tiszáfüreden pedig a foglalkoztatási helyzet alakulása. A Szolnoki Városi Tanács ülésén dr. Kapai Sándor, rendőr alezredes, a városi rendőrkapitányság helyettes vezetője számolt be a város közrendjének és közbizton­ságának helyzetéről. El­mondta, hogy napjainkban felerősödtek azok a társa­dalmi jelenségek (a gazdasá­gi (élet fokozódó nehézsé­gei, a családok felbomlása, az alkoholizmus terjedése stb.), amelyek elősegítik a bűnözés emelkedését. A bű­nözés szempontjából Szol­nokon „legfertőzöttebb” a város központja — ahol a legtöbb bolt és szórakozó­hely található —, a MÁV- állomás és az autóbusz-pá­lyaudvar. A bűnözés gyors növeke­dése 1980-tól érzékelhető. Míg 1970-ben a tízezer la­kosra eső bűncselekmények száma nem érte el a 170-et, 1985-ben már több mint 190 volt, tavaly pedig meghalad­ta a 226-ot. Ezzel a 26—27. helyen vagyunk az ország 124 városa között. Mint a beszámolóból is kiderült, a közvéleményt leginkább az erőszákos, ga­rázda jellegű bűncselekmé­nyek foglalkoztatják. Az utóbbi időben sikerült eze­ket visszaszorítani és .hosszú évek óta először tavaly nem érte el arányuk, az összbűn- cselekmény tíz százalékát. Jelentős számú a vagyon elleni bűncselekmény — 60—65 százalékot tesz ki. Változatlan a betöréses lo­pások száma — a kár érté­ke viszont egyre növekszik. Alapvető oka, hogy hiányoz­nak a megfelelő biztonsági berendezések. Évente mint­egy 300 gépkocsival kapcso­latos jogsértés történik. Mi­vel nincs elég garázs, éjjel gépkocsik ezrei parkolnak a szabadban. Ez ellen a tulaj­donos nem tehet semmit. De az már rajta múlik, hogy értékeit benne hagyja-e az autóban. Kapai alezredes beszámo­lójából kitűnt, hogy a bűn­elkövetők egynegyede ittas állapotban vétett a törvény ellen. A bűnözés elleni harc egyik hatásos formája a megelőzés, ebben a párt, a tanács, mozgalmak, szerve­zetek, vállalatok segítik a rendőrséget. A tanácsülés a beszámolót elfogadta. Másik fontos napirendi téma volt a városi tanács ál­tal megválasztott megyei ta­nácstagok beszámolása idei tevékenységükről. A hat me­gyei tanácstagot az ülésen Nagy Ferenc képviselte. A tanácstagok kezdeményezték többek között, hogy a Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat Gyermekétkeztetési Le­ányvállalata jövőre számol­jon be tevékenységéről. Megtárgyalták az alap- és járóbeteg-ellátás helyzetéről, a megye középtávú művé­szeti koncepciójáról szóló beszámolókat. A tegnapi szolnoki ta­nácsülésen határozatot hoz­tak lakásépítéshez vállalko­zói hitel felvételéről (a váro­si tanács vesz fel 85 milliót), és döntöttek 120 millió fo­rint fizetési kötelezettség át­vállalásáról a megyei ta­nácstól (a négye% számú fő­út elkerülő szakasza építé­sének első üteméhez szüksé­ges 400 millió forinthoz já­rultak ezzel hozzá). A ta­nácsülés elfogadta dr. Pata­ki Mihálynak, a városi ta­nács művelődési osztály ve­zetőjének felmentéséről szó­ló előterjesztést, és jóvá­hagyta dr. Polónyi István­nak, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egye­tem tudományos munkatár­sának a Szolnok Városi Ta­nács VB művelődési osztá­lya vezetőjévé történő kine­vezéséről szóló előterjesz­tést. A Karcagi Városi Tanács ülésén a bedolgozói és rész- munkaidős lehetőségekről szóló jelentésből kiderült: jelenleg hat munkahely több mint 530 bedolgozót és 22 cég több mint 690 részmun­kaidős dolgozót foglalkoztat. Javulás a következő évek­ben nem várható. A Kunszentmártoni Váro­si Tanács ülésén tájékozta­tó hangzott el a Mezőtúri Városi Bíróság működéséről, és a városközpont részletes rendezési 'tervének végre­hajtásáról. A Tiszafüredi Városi Ta­nács ülésének fő napirendi témája a foglalkoztatás volt. Meállapították, hogy a mun­kaképes korú lakosság 85 százalékának helyben van a munkahelye, gondot elsősor­ban a nők és a szakképesí­téssel nem rendelkező fia­talok elhelyezkedése jelent. Vakolatmentes födémek Választékbővítés a BVM-nél Szokásosnál gondosabb őszi belakaritás (Folytatás az 1. oldalról) resebb üzemekben sem érte el a 18 százalékot, a Szolnoki Cukorgyár körzetében az átlag 15,8 százalékos volt. örvendetes, hogy — bár most is csak 1500 hektáron termesztették — szóját az előző évinél háromszor na­gyobb területről takarítot­tak be. A beszámolót követő vitá­ban igen nagy hangsúlyt kaptak a vetőmagellátás és -felhasználás kérdései. Bu­gán Mihály is szólott róla, hogy a megye nem képes kihasználni a vetőmagter­mesztésre kínálkozó lehető­ségeit. a kellő üzemi érde­keltség mellett ez is az egyik oka, hogy a gazdasá­gok, nem a legkiválóbb ve­tőmagvakat használva el­maradnak a lehetséges ter­méseredményektől. Szóba került, hogy — összehason­lítva a gabonatermesztésével — a cukorrépa-termesztés technológiája nagyon las­san korszerűsödik, nem kap­hatók az igazán korszerű fajták sem. A vita során felszólalt Si­mon József arra hívta fel a figyelmet, hogy a megye ter­mészeti adottságait és me­zőgazdasági szakembereinek felkészültségét többek között azért sem sikerül ésszerűen kamatoztatni, mert egyetlen gazdálkodó szervezet sem ké­pes igazán hatékonyan fel­vállalni a termelés, a ter­meltetés integrálásának fel­adatait. Ha a nagyüzemek­ben pontosan tudnák, mit vár tőlük a piac és a pél­dául kért minőségű termés előállításához szükséges faj­tákat is segítenének nekik ki­választani, az üzemekben csak azzal kellene foglal­kozni, amihez ott a legjob­ban értenek, a szakszerű termeléssel. Rugalmas termékszerke­zetváltással, gyártmányská­lájának bővítésével könnyíti a kislakások és közületi lé­tesítmények építőinek gond­jait, segíti a választékbőví­tést a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szolnoki gyára. A mindig megújulásra kész üzemben az idén kezdték meg először, jelentősebb té­telben a körüreges, vakolat- mentes födémelemek gyár­tását. Ez a termék számos jó tulajdonsággal rendelke­zik elődeihez képest, azon túl, hogy tükörsima vakolást nem igényel, tökéletesen il­leszkedik egymáshoz, anyag­takarékos. Hét centivel vé­konyabb, mint a vakolatot igénylő födém, szilárdsága viszont változatlanul tökéle­tes. A kislakásépítők, óvo­dák, iskolák, tornatermek Kedden Miskolcon a szak- szervezetek városi bizottsá­gának ülésén — az ország­ban elsőként — megalakult az ideiglenesen munka nél­kül lévő szakszervezeti ta­gok | csoportja. A csoport megalakulásá­val lehetővé válik, hogy az ideiglenesen munkával nem rendelkező szakszervezeti ta­gok az önkéntesség elvét fi­gyelembe véve választhassa­nak : volt munkahelyük szervezetének érdekvédelmi tevékenységét, vagy a váro­si bizottság mellett működő csoport segítségét vegyék igénybe. A szervezet, amely az ugyancsak kedden megala­kult intézőbizottság irányi­építői körében hamar nép­szerűvé vált vakolatmentes födémekből az idén 3000 négyzetmétert gyártanak, ezt a mennyiséget jövőre leg­alább megtízszerezik, 30—40 ezer négyzetmétert állítanak elő. A gyártmánybővítési prog­ram további lépéseként NDK blokkprést vásároltak. A gyár első ilyen korszerű be­rendezésével különböző mé­retű betonelemeket, bélés­testeket, útszegély-köveket, járdaszegélyeket, üreges gyeptéglákat, magas szi­lárdságú járdalapokat tud­nak előállítani óránként 500 —600 darabos mennyiség­ben. A két év alatt megtérü­lő gépi beruházást a tavasz- szal helyezik üzembe, akkor kezdi meg a folyamatos, üzemszerű termelést. tásával működik, segíti a dolgozók elhelyezkedését, intézményes képzési, átkép­zési, továbbképzési lehető­ségeinek megoldását, együtt­működve az állami és tár­sadalmi szervezetekkel. Biz­tosítja a tag intézményes se­gélyének kifizetését, lehető­séget nyújt az 50 százalékos vasúti kedvezmény évi egy­szeri igénybevételére. A csoport tagjai újbóli elhe­lyezkedésükig havi 3 forint tagdíjat fizetnek. Az ülésen hangsúlyozták, hogy az új csoport a tisz­tességes, becsületes dolgo­zók folyamatos érdekvédel­mét szolgálja, azokét, akik munkahelye önhibájukon kívül szűnt meg. Munka nélkül lévő dolgozók segítésére Szakszervezeti tagcsoport alakult Miskolcon

Next

/
Oldalképek
Tartalom