Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 14. Lezártak egy közkifolyót Nem tudom, hogy kinek mondjam el a panaszunkat, mert itt helyben már fi­gyelmen kívül hagyták —! kezdte levelét Molnár Béla törökszentmiklósi olva­sónk. — Régi vályogházban lakunk a Kossuth utcában. Két házzal odébb volt egy közkút, onnan hordtuk a vizet. Igaz, a lefolyója rossz volt, de ahelyett, hogy meg- csinálák volna, elzárták a vizet, és végleg megszüntet­ték a kutat. Kis nyugdí­junkból, 74 évesen már nem tudjuk beköttetni a vizet, és nagyon nehezünkre esik, hogy hóban, fagyban 210 méterre kell járnunk vízért, mert ott van legkö- zelebbre egy kút. Bánt az is, hogy egyik napról amá- sikra, minden értesítés nél­kül lezárták az utcai kutat. Hogy miért nem csinálták meg a kút lefolyóját, miért kellett végleg lezárni? kér­désre Pócs Andrásáétól, a Törökszentmiklósi Városi Tanács városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezető­jétől kaptunk tájékoztatást: „A Kossuth Lajos utca 65. sz. ház előtti közkifolyó mű­ködése az ingatlan tulajdo­nosának, aki egyedülálló, idős asszony, évek óta visz- szatérő gondja volt. A csurgalékvíz a körülbelül 200 éves alapozású, szigete­lés nélküli vályogházát gyengítette, s az épület ál­lagának további romlásához vezetett volna, ha marad a közkifolyó. Molnár Béláék sem járultak hozzá, hogy a régi vályogházuk elé kerül­jön. Ügy nyilatkoztak, hogy egy másik ingatlan elé he­lyezzük a kutat. Bárhová is tesszük, ugyanez a helyzet állt volna elő, ismét jogos kifogással kerültünk volna szembe. A tanácshoz húsz aláírással érkezett az a be­advány, melyben az utca­rész lakói kérték a közkifo­lyó leszerelését, mivel 210 méteren belül egy másik ta­lálható." rők jöttek el, akik az Iránytű, korábbi nevén az őrsvezető olvasói, pályáza­tának nyertesed, alapítvá­nyának kitüntetettjei vol­tak. Az alapító főszerkesz­tővel töltött délután nem­csak tanulságos visszaemlé­kezésekre volt jó, a tiszt­ségviselő gyerekek az itt megfogalmazott tanácsok­kal, ötletekkel mozgalmi munkájukhoz sok segítséget kaptak. Ebből a lap olvasói is részesülnek majd, mert az elhangzottakat egyik szá­mukban közreadják. Faragó László Jászberény Valami megindult Kunhegyesen Válaszoltak - intézkedtek Felhívták a boltvezetők figyelmét Sokszor volt szó már ná­lunk arról, hogy tenni kel­lene valamit, hogy az ifjú­ság gyakrabban találkozzon, de az ötletet nemigen követ­ték tettek. Most szerencsére akadt valaki, aki meg is va­lósította elképzelését. So- modi József volt az, aki tervét először a községi KISZ-bizottságon vetette fel, ott támogatásra lelve, barátaival, munkatársaival összefogva megszervezte a november 27-i NON STOP programot. A rendezvény­nek a Kunhegyesi Művelő­dési Központ adott helyet, a megvalósítást pedig az itt működő ifjúsági klub vállal­ta magára. Változatos, szí­nes program várta az ér­deklődőket, mert a megszo­kott diszkó mellett fellépett a szolnoki HlD-duó, nyelv- paródiákkal nevettették meg a közönséget, míg a helyi gimnázium tanulói a Rómeó és Júlia groteszk változatá­val csaltak kacagós könnye­ket a szemekbe. Akinek elege volt a nevetésből, be­térhetett a gyertyafényed teaházba, vagy a szomszéd terembe, ahol mindenféle finomság várta a vendége­ket. Aki izgalmakra vágyott, videofilmét nézhetett, s akit se ez, se az nem érdekelt, számítógép mellé ülhetett. Somodi József, az ötlet szü­lőatyja ezt mondta a ren­dezvény végén: Szeretnénk, ha műsorunk hagyományte­remtő lenne, s havonta egy alkalommal kellemes szóra­kozási lehetőséget tudnánk biztosítani a kunhegyesi fia­taloknak. — Bízunk benne, hogy sikerülni fog, s a pél­dán felbuzdulva, máshol is. Fehér Ágnes pedagógus Kunhegyes A vásárlók igénye címmel közöltük egyik nagykörűi olvasónk levelét november 23-án, aki a helyi élelmi­szerboltok szabálytalansá­gára hívta fel a figyelmet. Szóvá tette, hogy a vásárlók nem kapják meg a pénztár- blokkot, a kenyér mellé pe­dig zsebkendőnyi csomagoló­papírt adnak. Észrevételére Sárosi Béla, a Szolnok és Vidéke Áfész elnöke vála­szolt: „Vásárlónk panaszát ki­vizsgáltuk, és megállapítot­tuk, hogy a nagykörűi 702. sz. élelmiszerboltban a pénztárgép elromlott, össze­gyűrődött benne a szalag, ezért nem tudták a blokkot átadni a vásárlóknak. A bolt vezetője intézkedett a pénztárgép 'kijavíttatásáról. A többi élelmiszerbolt ve­zetőjét is figyelmeztettük, hogy a blokkot mindeneset­ben át kell adni a vásárló­nak, mert ennek alapján tudja ellenőrizni, miért mennyit fizetett. Arra is felhívtuk a figyelmüket, hogy a kenyér csomagolása­kor maradéktalanul tartsák be a közegészségügyi elő­írásokat.’’ Virágpiac IA tárgyalóteremből \ Végiglopták a fél országot Az írásban szereplő kar­cagi munkakerülők közül kettő még fiatalkorú, noha a legidősebb is alig több húsz­évesnél, máris tekintélyes az a lajstrom, amely lopási lis­tájukat tartalmazza. A szok­ványos szóhasználattal élve még azt sem lehet állítani, hogy valamennyien hátrá­nyos helyzetűek, hiszen akadt közöttük, aki össz­komfortos családi házban élt szüleivel, ahol a drága cse­metének különszoba állt rendelkezésére. Ok négyen egyetlen dologban kísérteti­esen hasonlítottak egymásra: sem tanulni, sem dolgozni nem szerettek. Az iskolai ta­nulmányaikat félbe hagyták, mivel temérdek -igazolatlan hiányzást szedtek össze, és volt, aki már tizenéves kora ellenére a kilencedik mun­kahelyénél tartott. A törzs- gárdatagság sem veszélyez­tette őket, hiszen ha egy helyen már két hétnél töb­bet dolgoztak, az ritkaság­nak számított. Miután a do- logtalan életmód szüleiknek nagyszüleiknek sem tűnt fel, elkerülhetetlenül sodródtak a bűn felé. (Ha másért nem, azért, mert, szórakozni kellett va­lamiből, és ők ehhez a lopás meglehetősen síkos útját vá­lasztották, miközben alapos földrajzi ismeretekre tettek szert. Loptak videomagnót a Debreceni Postaigazgatóság oktatási központjából, bár ezt a drága terméket el kel­lett dobniuk személyes ingó­ságaikkal, betörő ruháikkal és szerszámaikkal együtt, amikor az utcán üldözőbe vette őket, hiszen csak így bírtak elmenekülni. „Szerez­tek” kocsit is, és körbefuri- kázták vele a Hajdúságot, majd amikor a benzin kifo­gyott, a 4-es főút mellett hagyták. Csórtak cigarettát, különböző büfékből pénzt, italt, zsebszámológépet, de ha más nem adódott; a meggybefőttet, az ollót, sőt a betűkinyomót is meglova- sították. Legsúlyosabb bűnesetüket június 25-én Balatonföldvá- ron követték el, ahöl ellop­ták az egyik ház elől az ott parkoló 1500-as Ladát, és az­zal Karcagra hajtottak. Ti­lalmas—Ecsezug térségében a jármű meghibásodott, ezért mérgükben különböző szer­számokkal és evezőlapátok­kal úgy összetörték a kocsit, hogy a 141 ezer forint érté­kű autóban 64 ezer 397 fo­rint kár keletkezett. Bűnös­ségüket a bíróság előtt nem tagadták, noha különöskép­pen indokolni sem tudták vandál tettüket; amely állí­tásuk szerint jó hecc, egy kis balhé volt. A tolvaj banda ügyét első­fokon a Karcagi Városi Bí­róság dr. Kovacsics László tanácsa tárgyalta, ahol a főkolompost, a fiatalkorú K. L.-t három rendbeli lo­pás, társtettesként nagyobb értékre dolog elleni erőszak­kal elkövetett lopás bűntette, rongálás bűntette és jármű­vek önkényes elvitele vétsé­ge miatt 1 év 8 hónapi, a szintén fiatalkorú Sz. S-t 1 év 4 hónapi, a 18 éves Sári Jánost (Karcag, Tilalmas- Ecsegzug) 1 év t hónapi és Rab Imrét (Karcag, Gyarma­ti út 6.) 1 év 2 hónapi sza­badságvesztésre ítélték. A büntetéseket a fiatalkorúak fogházában, illetve a két ti­zennyolc éven felülinek a börtönben kell letöltenie. Ami az okozott kár, megtérí­tését illeti, ez további polgá­ri peres eljárás útján lehet­séges. Az ítéleteket a me­gyei bíróság helybenhagyta, így azok jogerősek. D. Sz. M. A munkavédelemről szóló rendeletről Szeretném, ha megcáfolnának A rádióban reggelenként szívesen hallgatom a lap­szemlét. Ha valamely témá­ban felkeltik az érdeklődé­semet, még aznap megvásá­rolom a lapot és elolvasom az ajánlott cikket. Az egyik nap sajnos nem tudtam oda­figyelni eléggé a lapszemlé­re, már csak a cikkből is­mertetett néhány mondat ütötte meg a fülemet, de nagyon érdekelt a téma. Ennek alapján eredtem a cikk nyomába. Hiába men­tem egyik pavilontól a má­sikig, több újságárust is megkerestem, de egyik sem tudta a kezembe adni azt az újságot, amiben ez a cikk található. Csupán a rövid tartalmát tudtam velük is­mertetni, amit még sikerült elkapnom a rádióból. Visszaemlékszem lányko­rom újságárusaira, akik már korán reggel kívülről fúj­ták, hogy melyik újságban mit lehet olvasni. Az érde­kesebb, szenzációszámba menő cikkekre jó hangosan hívták fel a járókelők fi­gyelmét, csábítottak a vá- sárlásrai Pedig akkor még nem volt a rádióban regge­li lapszemle. Ma csak oda kellene figyelniük az újság­árusoknak erre az adásra, ennek alapján ajánlhatnák az újságot és segíthetnének a vásárlónak. Vagy erre már nincs szükség? Jó, ha minél kevesebben vásárol­nak újságot, mert sokszor nem is jelenik meg belőlük elegendő? Szeretném, ha megcáfolnának. Molnár Ferencné Szolnok Szerencsénk volt December elsején, a kora reggeli órákban temetésre igyekeztünk, amikor Szolnok belvárosában a tilos jelző­lámpához közeledve, kilyu­kadt gépocsinkban a fék­cső. Fékezéskor észleltük a hibát, így szerencsére ki­sebb koccanással megúsz- tuk. Ugyanakkor kétségbees­tünk, mert nagyon messzire kellett még mennünk, s nem tudtuk, hogy jutunk majd el. Ragó László, a Szolnok Megyei MHSZ gép­kocsivezetője segített raj­tunk, aki mindjárt kicserél­te a fékcsövet és így tovább tudtunk menni, önzetlen, gyors segítségét ezúton is szeretném megköszönni. Bacsó Jánosné Szigethalom 20 éves az Iránytű A jászsági gyerekek Rakó József főszerkesztővel együtt fújták el a gyertyák láng­ját azon a tortán, melyet az Iránytű című gyermeklap jubileumi ünnepsége alkal­mából szeltek fel nemrég a jászberényi Kókai László Ottörőházba. Ez a születés- napi megemlékezés negye­dik volt — egy év alatt a sorban. Tavaly decemberben a 40 éves Pajtást, ez év ta­vaszán az ugyancsak 40 éves Űttörő vezetőt, majd a 35 éves Kisdobost, s annak fő- szerkesztőit köszönthettük úttörőházunkban. A mosta­ni találkozóra olyan mai és néhány évvel ezelőtti úttö­Nincs rend a virágpiacon címmel közöltük november 23-i számunkban Vörös Ist­ván jászapáti olvasónk le­velét, aki a viszonteladók rossz virágellátásáról, gond­jaikról irt. Panaszát Pusztai Tamás, a Közterületfenntar­tó Intézmény Virágellátó GT igazgató tanácsának el­nöke kivizsgálta, s többek között ezt válaszolta: A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előcsarno­kában rendezett kedvezmé­nyes virágvásár időpontjá­ban kereste fel intézmé­nyünk Alcsi kertészeti tele­pét Vörös István, s bár meg­felelő árukészlettel rendel­keztünk (mintegy 18—20 fé­le cserepes virág volt), nem vásárolt, mert előnyösebb­nek ígérkezett számára — érthetően —, ha a Szombat­helyről megrendelt, kedvez­ményes áron értékesített nö­vényekre vár. Sajnos ez a szállítmány — sürgető rek­lamációnkra sem érkezett meg. Ezér kértük arra, hogy a kedvezményes vásár szín­helyén keressen fel bennün­ket — oda vártuk az újabb szállítmányt —, miután hangsúlyoztuk, hogy nyitás előtt jöjjön. Sajnos nyitásra érkezett, de ennek ellenére megkezdtük a kiszolgálását. Mintegy negyven-ötven vá­sárló ingerült megjegyzése, felzúdulása miatt voltunk kénytelenek abbahagyni. Körülbelül 3000 forintért válogathatott az árukban, s mintegy 200 cserép virágot vitt volna el. Szinte egyedül lekötötte a három eladón­kat, ezért nem tartottuk tisztességesnek a lakossági vásárlók rovására folytatni a kiszolgálást. Kértük, hogy jöjjön másnap, de kizárólag nyitás előtt, ha nagyobb té­telt kíván vásárolni á ked­vezményes áruból. Sérelmé­vel nem értünk egyet. A Virágellátó GT eddig — fél év alatt — a megyében 30 helyen tartott kedvezmé­nyes akcióin széles válasz­tékkal, olcsóbban kínálta áruit, mely mintegy 700 ezer forint megtakarítást jelen­tett a lakosságnak. A vi­szonteladókkal kiépített jó kapcsolatainkat bizonyítja, hofay ma már mintegy húsz­huszonöt „maszek” tőlünk szerzi be rendszeresen az áruját és nem jár érte haj­nalban Budaörsre. Szerkesztői üzenetek Gulyás Csaba szolnoki ol­vasónknak: Észrevétele fi­gyelemre méltó. Az üggyel akkor tudunk foglalkozni, ha pontosan megírja, hogy mikor történt az eset és a címét is. Molnár Antal, Kunszent­mártoni 1988. január 1-jétől a szünetelő nyugdíjakat új­ra folyósítják azok számára is, akik ebben az esztendő­ben annyival túllépték a ke­retet, hogy még jövőre is szüneteltetni kellene bizo­nyos időre a nyugdíjat. Kocsis Gáborné, Martfű: Olvasónk értesülése a szol­gálati idő felemelésével kapcsolatban kiigazításra szorul. Aki ugyanis a nyug­díjkorhatárt 1990. december 31-ig eléri, és eddig az idő­pontig tízévi szolgálati időt szerez, jogosult öregségi nyugdíjra. Ezt követően, 1991-től öregségi nyugdíjat csak akkor kaphat bárki, ha n gazdasági vezető feladatai Az ipari miniszter mun­kavédelemről szóló rendele­téből az alábbiakat emeljük ki: A gazdálkodó szervezet ve­zetőjének a munkavédelmi feladatokat illetően különö­sen gondoskodnia kell: éven­te legalább egy alkalommal — a társadalmi szervek ve­zetőinek és a munkavédelmi szérvezet tagjainak részvé­telével — a munkavédelmi tevékenység értékeléséről; a személyi minősítésnél a munkavédelmi tevékenység figyelembevételéről; a mun­kavédelmi újítások és talál­mányok megvalósitásának össztönzéséről; a munkavé­delmi feladatok zavartalan ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításáról; a munkavédelmi ellenőrzések feltételeiről és a feltárt hiá­nyosságok megszüntetéséről. legalább húszévi szolgálati időt szerzett Balázs László, Túrkeve: A tíz napot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálat idejére a teljes átlagkerese­tet a munkáltató fizeti. En­nél hosszabb idejű szolgálat esetén a fegyveres erőknél kapott illetmény és a ter­mészetbeni ellátás, valamint a nyugdíjjárulékkal csök­kentett átlagkereset közötti különbözet illeti meg a dol­gozót. Kertész Jánosné, Jász- árokszállás: A határozatlan időre létesített bedolgozói Olyan munkavédelmi szer­vezetet kell létrehozni, amely egyebek között alkalmas a folyamatos és rendszeres munkavédelmi ellenőrzésre; a dolgozók egyéni védelmét szolgáló tevékenység szakmai irányítására; a balesetek szakszerű vizsgálására és a kártérítési igények szakvé­leményezésére; a munkavé­delmi oktatás és vizsgázta­tás irányítására. A gazdasági vezető saját irányítási területén nem lát­hat el munkavédelmi veze­tői vagy előadói megbízást, de teljesítménybéres, több műszakban foglalkoztatott dolgozó sem. Termelőeszközt munkavé­delmi minőségtanúsítás nél­kül gyártani, felújítani, rak­tározni, kiállítani, üzembe helyezni, használatba venni és üzemeltetni nem szabad. munkaviszony műid a mun­káltató, mind pedig a bedol­gozó tizenöt napos határ­idővel felmondhatja. A munkáltatónak a felmon­dást írásban kell közölnie. Gábor Istvánná, Tiszafü­red: A helyi tanács — ta­nácsrendelettel — a megsze­rezhető földtulajdon mérté­két kedvezőtlen adottságú település külterületén hat­ezer négyzetméterben is megállapíthatja. A tartós földhasználatban lévő föl­dek tulajdonba adása ille­tékmentes. Összeállította: Csankó Miklós né

Next

/
Oldalképek
Tartalom