Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

1987. NOVEMBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hungaroton újdonságok Karácsonyi barokk orgonazene — Újévi koncert Bácsbfil Betlehemei fátékok Néhány hét múlva kezdő­dik el a szokásos készülő­dés az év végi ünnepekre. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ebben a hónapban boltokba kerülő újdonságai bizonyára mindenki számá­ra megkönnyítik majd a ka­rácsonyi vásárlást, az aján­dékozás nem kis gondját. J. S. Bach, Buxtehude, Scheidt, Krebs műveiből ál­lítottak össze egy csokorra valót a Karácsonyi barokk orgonazene című lemezen, melyen Ella István,, Karasz- szon Dezső és Spányi Mik­lós játszik a szombathelyi Kálvária-templom orgoná­ján. A Bécsi Filharmoniku­sok 1981-es Újévi koncertjét is rögzítették hangfelvételen. A lemezen négy Strauss-mű hangzik fel Lórin Maazel vezényletével. Szép karácso­nyi ajándék lehet a Betle- hemes játékok című népze­nei felvétel, melyen kakasdi székely és terpesi betlehe- mes játékokat ad elő a ter­pesi népdalkor Andrásfalvi Györgyné énekével. Több Mozart lemez jelenik meg az ünnepekre. A Liszt Ferenc kamarazenekar Rolla János vezetésével három Mo- zart-darabot rögzített le­mezre. A felnőtteknek és a gye­rekeknek egyaránt szól a Karinthy Frigyes műveiből készült válogatás Tanítom a kisfiámat címmel. Latinovits Zoltán, Bodrogi Gyula, Ma­jor Tamás, Agárdi Gábor, Horváth Tivadar és más mű­vészek adják elő ezen a le­mezen az író legismertebb műveit: többek között az Így írtok ti részleteit. A szovjet filmek fesztiválja Bemutatóelöadások — ankétok Hétfőn délután Szolnokon, a megyei művelődési köz­pontban folytatódik a szov­jet filmek fesztiváljának rendezvénysorozata. Először két új mesefilmet mutatnak be, a No, megállj csak és az Elcserélt cárevics című, gyer­mekeknek készült filmeket, majd videoprojektoron néz­hetik meg az érdeklődők a Könnyű-e fiatalnak lenni cí­mű (filmet. A színházterem­ben 18.30 órai kezdettel díszelőadáson kerül a kö­zönség elé Konsztantyin Lo- pusanszkij megrázó erejű al­kotása, A halott Ember le­velei. Kedden délelőtt 10 órától az I. emeleti előadóteremben dr. Veress József, a Magyar Filmintézet tudományos igaz­gatója A társadalmi változá­sok hatása a szovjet film- művészetre címmel tart elő­adást, amelyet ankét követ. Szobrász-portré mozgásban Jelen lenni ott, ahová tartozunk Mozgásukban kell megra­gadni a doiligotoat — mondja Pató Róza, s egy szobrásztól ez igen hitelesen hangzik. Példát is hoz. — Legutóbb egy másfél éves gyermeket mintáztam ipeg. Egy pillanatra sem állt meg. Miközben a portrén dolgoztam, a szó szoros ér­telmében a szemem előtt állt talpra, indult el. Valahogy í gy vagyunk a 'beszélgetéssel is. pató Róza azért utazott Törökszentmik- lósra, hogy részt vegyen az Alföldi tájak, emberiek fotó- kiállítás megnyitóján. A dí­jazottak aiz ő plakettjét kap­ták meg, amelyet erre az al­kalomra készített Figyelem, szeretet övezi. Keresik a tár­saságát, mindenki igyekszik szót váltani vele. Percnyi szabad időnk sincs, hogy nyugodtan beszélgethessünk. Ezért idézi saját példáját, ezért is vallja: mozgásiban kell ábrázolnunk. Öt magát, a világot járt, sikereket megért művészt is, aki ezút­tal is, mint korábban, annyi­szor, a viszontlátás örömé­nek szívdobogtató érzésével .tért vissza-szülőföldjére. — Innen, Törökszentmik- lósról szakadtam ki, de az itteniek szívósságát, a sze­gények küzdelmét a fennmaradásért, a munka megbe­csülését és szere- tetét, a legértéke­sebb / útravalót magammal vit­tem. Sorsom, al- kotópályám sike­reit is ennek kö­szönhetem. Pató Róza Tö- Fökszentmiikló- son — ahogy ő mondja — a Part alatt született. A fiút váró apának azonban nem lett igaza. Ebből se lesz semmi. Ez se gyerek, csak lány — húzta el a szá­ját, amikor elő­ször meglátta a másfél kilós ko­raszülöttet, aki hírneves szobrász- szá lett, akire büszke szülőváro­sa. — A szegénység ihajtott el bennünket — mondja az őt körülvevő tár­saság előtt. Magánéletéről közvetlen őszinteséggel be­szél, nyíltan szól az ismerő­sök, barátok, érdeklődők kö­rében. — Apám kőműves volt, de a harmincas évek­ben nem akadt munkája. Ak­kor döntött úgy, hogy Buda­pesten próbál szerencsét. Két kosárba elfért mindenünk, így érkeztünk a fővárosba. Anyám cselédnek állt. József Attila-i környezetben éltünk. Apám csak elvétve kapott munkát, de makacs egy em­ber volt. A szégyen miatt sem ismerte volta el a ku­darcot. Ha már egyszer ő el­ment Törökszentmiklósról, oda bizony világ csúfjára vissza nem tér. Ma már az ország szinte va­lamennyi múzeumában meg­található Pató Róza egy-egy alkotása. A Nemzeti Galé­riában éppúgy megcsodálhat­juk szobrait, mint Európa jó néhány országában. Raven- nában, ahová három bronz­munkája került, a Dante-bd- ennálé rendszeres kiállítója. Rajzai Görögországban arat­tak sikert, az NSZK-ba és az NDK-ha is eljutottak a vésője alól kikerült szobrok. — Tudod — fordul félém, mert valamiféle természetes egyszerűséggel mindenkit te­gez, mindenkit azonmód ba­ráti bizalmába fogad —í sze­rencsém volt annak idején, 'hogy jó mesterek mellé ke­rültem. A képzőművészeti ■gimnáziumban Somogyi Jó­zsef volt a tanárom. Általá­nos tagozatra jártam, de őszintén megvallom, festőnek készültem. Aztán a harma­dik évben azt mondják ne­kem. Na, Pató, erős vagy, le­gyél csak szobrász. Így fel­vételiztem hát a főiskolára. Voltak persze, akik fanya­logtak, egy nő szobrászként megállja-e a helyét. De hát, a férfiak is csak apránként vésik le a fölösleget, nem egy darabban. No, meg Pétzay Pál lett a tanárom, aki mel­lett el lehetett lesni a szob­rászat titkait Már a tanulóévek nagyívű pálya kezdetét ígérik. Pató Róza másodévesen még külön engedéllyel, de már részt vesz a Nemzeti Szalon or­szágos kiállításán egy szob­rászportréval, majd a főis­kola Tanácsköztársaság-pá­lyázatát nyeri meg. — A főiskola után köztéri szobrokra 'kaptam megren­delést. A felszabadulási em­lékművek mellett Dobi, Münndoh, Hámán Kató port­réját készítettem eL Aztán jöttek sorban a kiállítások, hozták a díjakat. 1973-ban volt a Műcsarnokban egy Pató Róza: Az embert szere­tem emberi módon gyűjteményes kiállításom, utána gondoltam én el, hogy ezt úgy, ahogy van, el 'kell hoznom Törökszentmiklósra is, Mert ahogy az évek ha­ladnak, egyre jobban sze­retne az ember jelen lenni ott, ahová tartozik. Nem hiába tartják: otthon az, ahonnan elindul az em­ber. Pató Róza pályája csú­csán sem feledkezett meg er­ről. Az ösztönös kötődés előbb csak rendszeres, mind gyakoribb hazalátogatásban nyilvánult meg, majd a vá­rosnak készített kisplaszti­kákban öltött testet. Az anya gyermekével kőszobor már évékkel ezelőtt a szülőváros­ba került, most pedig leg­újabb alkotása, a Lenin-szo­bor kap helyet Törökszent- miklóson. — Realistának tartom ma­gam, az voltam, az is fogok maradni — vallja magáról. A művészeti divatok nem zavarnak meg, én úgy szere­tem ábrázolni az embereket, amilyenek a való életben. Gondot fordítok arra is, hogy szobraim emberközel­ben maradjanak. A Leniin- szobrot is úgy helyezzük el, hogy azt hirdesse: ma is kö­zöttetek vagyok. Mint életem során annyiszor, most is ar­ra törekedtem, hogy az em­bert mutassam be, mert az embert szeretem, emberi módon. A leplezetlen öröm teszi hitelessé szavait. A vissza­térés, a hazatalálás öröme. Igen, van mivel visszatérnie. Sikerét megosztja azzal a várossal, amely nemhogy el­felejtette, hanem szerető ra­gaszkodással fogadja vdsz- sza. Egyelőre ünnepi alkal­makkor láthatják csak ven­dégül. Ilyen lesz most a mai szöBOBavató, s az ezt követő Pató Róza-kiállítás is. A jö­vőben persze nem láthatunk. Megtörténhet, hogy végleg Törökszentmiklóson települ le az az onnan elszárma­zott szobrász (nem írom azt, hogy művész, mert tudom, berzenkedve fogadná ezt a szót), aki szándékához, tö­rekvéséhez híven alkotásai­val már most jelen van egy­kori otthonának városában. Szőke György Igényes szórakoztatás ős órtókteremtés Tükörben a megye művészeti élete és ezzel együtt szükség- szerűség is, hogy ma, a nyolcva­nas évek végén., a magyar társadalom érdeklődésének középpontjában mindenek előtt a gazdasági reform kö­vetkezetes 'továbbfejlesztése, illetve a .gazdasági-társadal­mi 'kibontakozás programjá­nak maradéktalan végrehaj­tása áll. Ez utóbbi dokumen­tum — elsősorban a megúju­lás alapvető és elengedhetet­len feltételeként — határoz­za meg a kulturális élet, a kultúrpolitika legfontosabb feladatait. A gazdasági, il­letve a kulturális, ideológiai, szellemi élet kölcsönhatása, egymásrautaltsága, mellé- rendeltsége tehát ma is ér­vényes tétel. Milyen szerepe lehet ezen 'belül a művészeteknek? A kérdésre már jóval koráb­ban megszületett a pontos válasz, melynek lényegét 1984-iben, az MSZMP politi­kai akadémiáján tartott elő­adásában Aczél György a következőképpen fogalmaz­ta meg: „Az előrelépés a gazdasági hatékonyság növe­lésében elképzelhetetlen a mainál jóval magasabb szin­tű termelési kultúra nélkül, ennek kialakításában pedig a műveltségnek nagy szere­pe van. A termelési kultúra és az általános műveltség összefüggése könnyen belát­ható, a művészetek hatása áttételesebb. Azonban a mű­vészeteken nevelkedett fo­gékonyság, nyitottság és igé­nyesség a gazdaságban ma annyira szükséges megújulá­si készség kifejlődéséhez is hozzájárul”. Mi sem természetesebb te­hát, hogy az alkotómunka e speciális területéről 'beszélni: számot adni az elért ered­ményeikről, meghatározni a közelebbi jövő ezzel kapcso­latos kultúrpolitikai felada­tait ma nemcsak időszerű, de szükséges is. Ezt tette Szolnok Megye Tanácsa is a legutóbbi, októberi ülésén', amikor is egyebek mellett megtárgyalta a megye mű­vészeti életéről, illetve a fej­lesztésének középtávú kon­cepciójáról szóló tájékozta­tót. A napirendnek az is bő­séges aktualitást adott, hogy — összefüggésben a társadal­mi változásokkal — a koráb­binál ellentmondásosabb helyzet alakult ki ezen a te­rületen: megváltoztak a mű­velődés feltételei, szerkezete, a művelődési szokások, és legalább ilyen mértékben a kultúra iránti igények is. Ezek a — két évtizedre visz- szamenőleg gyökeresnek mondható — változások nagymértékben befolyásol­ták a közönség — a befoga­dói kör — nagyságát, belső rétegzettségét, a művészi ér­tékek közvetítésének, ter­jesztésének lehetőségeit. Hogyan tudott alkalmaz­kodni, miképpen volt képes reagálni a változásokra — úgy is megfogalmazhatjuk, hogy mennyiben járt az igé­nyek eiőtt — a megye mű­vészeti élete? A válasz •meglehetősen összetett. Az 1986-ban készült kö­zéptávú koncepció is azt emeli ki, hogy a szélesebb érdeklődésre számot tartó, népszerűbb művészeti ten­denciák kibontakoztatása ne az értékvesztés, hanem az Egyetemi bellgalúknek Gyakorlat külföldiin Több mint 350 magyar egyetemi és főiskolai mér­nökhallgató nyári külföldi szakmai gyakorlatát, illetve ugyanennyi külföldi diák itt­honi fogadását tette lehető­vé az elmúlt öt évben az IAESTE magyar bizottsága. A hazai szervezet a Buda­pesti Műszaki Egyetem hall­gatóinak kezdeményezésére jött létre. értékteremtést erősítse, ezzel együtt szolgálja a színvona­las és igényes szórakozást és szórakoztatást. Ez a mai kor követelményeit és a realitá­sokat egyaránt messzemenő­en figyelembe vevő kettős cél érvényesül a megye mű­vészeti életének legdinami­kusabban fejlődő ágaiban: a színház- és képzőművészet­ben, valamint a zenei élet­ben. A megye művészeti élete alapvetően a szocialista esz- meiségű értékek hordozója és közvetítője — állapította meg a megyei tanács ülé­se. Ez jellemző a Szigligeti Színház nemzetközileg és országosan is elismert mű­vészi tevékenységére és mű- sorpoliti'kájára, amely egy­aránt szolgálja — a vidéki együttesek élvonalában — a hazai színjátszás színvonalá- mak emelését és a közönség megváltozott igényeit. Az együttes 1985-iben elkészült középtávú programja szelle­mében a műhelymunka egy­aránt fontos részét képezik a klasszikus, európai és orosz-szovjet, illetve mai magyar drámák. Emellett igényes, művészi teljesítmé­nyekben gazdag, népszerűbb, könnyebb, szórakoztató elő­adások is születtek az elmúlt években. A Szohaszínház re­pertoárja, a gyermek- és if­júsági előadások, az iskola- színházi produkciók, a csere­előadások és vendégjátékok, a zenés színházi találkozók, az operabérlet is hozzájárul az új törekvések megvaló­sításához. Üttörő és minde­nek felett a művészi telje­sítményt elismerő kezdemé­nyezés volt az 1986/87-es év­adiban bevezetett, azóta is folyamatosan korrigált új ösztönzési rendszer. A jövő­ben a kialakult hagyományo­kat építi tovább a szinház vezetése és társulata, a Szo­baszínház épületének felújí­tása után a nagyszínház re­konstrukciója kerül majd sorra. A képzőművészetben a nagy hagyományokkal ren­delkező Szolnoki Művészte­lep mellett megnőtt Mezőtúr, Tűnkévé és Jászberény sze­repe is. Az egészséges de- centraiizálódást mutatja, hogy rangos alkotóközösség­gé vált a Kevi kör, a Túrt képzőművészeti alkotótábor illetve a tnszaivánkanyi alko­tótelep; illetve neves fiatal művészek telepedtek le me­gyénkben. Az évente meg­rendezett 5—600 tárlat — ha olykor ébben teret is kap a kampányszerűség — egy igé­nyesebb kiállítási politika •eredményeit tükrözi: esze­rint változott a képzőművé­szet arculata, a megyei érté­kek mellett nagyobb teret kaptak hazai klasszikus és mai alkotások. Jó kapcsolat alakult ki a Szépművészeti Múzeummal és a Képzőmű­vészeti Főiskolával'. A be­mutatási lehetőségeket gya­rapította egyebek mellett a mezőitúri és a kunszentmár­toni múzeum, a kisújszállá­si Pápá Lajos emlékház. A jövő feladatai között első­rendű fontosságú lesz a Szol­noki Művésztelep felújítása és bővítése, a minőségi mű­helymunka színvonalának emelése. Rangos zenei élet bontako­zott 'ki a megyeszékhelyen, Jászberényben és Karcagon. A megye zenekultúrájának alapját továbbra is a zenei intézmények, iskolák, zene­Az idén immár hetedik al­kalommal rendezik meg az Országos Vándor Sándor Énekkari Fesztivált — a ta­vaszi hónapokban lezajlott énekkari szemle után — no­vember 7-én, a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évfordulóján, a munka­dalosok szolidaritásának je­gyében. A többszáz együt­tesből kiválogatott legjobb énekkarok között hét megyei kórus lép fel szombaton a karok és kórusok, illetve az Éneklő Ifjúság mozgalom ké­pezi. Tovább kell fejleszteni a koncertéletet, az Országos Filharmóniával kialakult kapcsolatot, illetve az elis­mert együttessé fejlődött Szolnoki szimfonikus zene­kar és a Jászsági kamaraze­nekar sokoldalú művészi te­vékenységét, lehetőségeit A népművészeti, népi dí­szítőművészeti hagyományok feltárása, ápolása, megőrzé­se az elmúlt időszakiban a művészeti koncepció szene­mében történt meg. Különö­sen fontos szerepet játszik ezen a területen az országos rangú fazekasság — Karca­gon, Mezőtúron és Tiszafü­reden, ahol' a szakma nagy öregjei mellett felnőtt egy tehetséges fiatal generáció —, valamint a tiszaföldvári, tűrkevei, kunszentmártoni, jászsági hímzés és fafaragás. A népdal és népzenei körök mellett a néptánckultúra igényes továbbvitelét jelenti a Jászsági, a Tisza és a. Ti­szaföldvári néptáncegyüttes szakmai fejlődése, hazai és nemzetközi hírneve. (Ma már nagyszámú közönséget von­zanak a fazekas triennálék, a néptáncfesztiválok, illetve a jászberényi- tánc- és zenész- táborok). A megye irodalmi élete szerény, 'kevés az itt élő és alkotó igazán rangos költő, író és novellista. A koráb­ban hagyományos és jó szín­vonalú amatőr színjátszó mozgalomban csak a karca­gi Yorick jelent új színfol­tot. A filmművészet megismer­tetése — a Moziüzemi Vál­lalat elsődleges feladatköré­ben — a vizuális kultúra fejlesztését szolgálja, figye­lembe véve a különböző né­zői rétegek igényeit. Tevé­kenységi köre a videomozi- val és a műsoros kazetták kölcsönzésével gazdagodott az utóbbi időben. A jövőben a műsorpolitikában mérhető igényesség, illetve a vetítési feltételek színvonalának emelése lesz a fő cél. A művészeti élet számára is létfontosságú a propagan­datevékenység. A közvéle­mény ébren tartása, infor­málása a megyei tanács meg­állapítása szerint sem meg­felelő, ezért alapos átgondo­lást igényel; 1988-ban a művelődési osztály erre néz­ve új koncepciót fog kidol­gozni. A művészeti élet ta­nácsi irányításában, a társa­dalmi- és tömegszervezetek művészeteket támogató tevé­kenységében is kedvező ten­denciák, új kezdeményezések érvényesülnek (például a FÁK megújítása). is csak vázlatos f áttekin­tésből, il­letve az egyéb fel­adatok­ból, hogy javítani kell az itt élő művészek élet- és mun­kafeltételeit, meg 'kell vizs­gálni az építőművészet és -művészek helyzetét, alkotói lehetőségeit, tervszerűbbé kell tenni a nemzetközi kap­csolatokat — egyértelműen kitűnik: a megye művészeti életének jövőbeni fejlesztési célja és mércéje a hozzáér­tés, a mennyiség helyett a minőség emelése, az igazi értékteremtés lesz. Bálint Judit három helyszínen; Zalaeger­szegen a jászberényi Vasas, Miskolcon a kisújszállási Phönix kórus, a karcagi Dé­ryné Művelődési Központ énekkara, valamint a mező­túri Petőfi dalkör. A Buda­pest Sportcsarnokban ven­dégszerepei a Szolnoki Ko­dály Kórus, a MÁV Jármű­javító, illetve a tiszaföld­vári tanács és szövetkezetek férfikórusa. Kétség­telen tény A megyéből hét kórus lép fel Vándor Sándor énekkari fesztivál E termé­szeténél fogva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom