Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából Díszünnepség a Szigligeti Színházban A Magyar Szocialista Munkáspárt Szol­nok Megyei Bizottsága és Szolnok Megye Tanácsa a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója alkalmából tegnap este díszünnepséget rendezett a Szigligeti Színházban. ' A díszünnepség elnökségében foglalt he­lyet Báli József karnagy, Bagi Károlyné, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főis­kola Szolnoki Tagozatának igazgatója, Bálint Ferenc, a Szolnoki Városi Tanács elnöke, Bakos József, a MÁV Járműjavító Üzem csoportvezetője, Bozsó Péter, a me­gyei tanács vb-titkára, Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Csáki Ist­ván, a megyei1 pártbizottság nyugalmazott első titkára, Fábián Péter, a megyei párt- bizottság titkára, Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára, Földesi István, az MSZMP KB munkatársa, Hegedűs Ar- pádné, a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz ba­romfigondozója, Iváncsik Imre, a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága első titkára, Jankovics Zoltán, a megyei rendőrfőka­pitányság vezetője, Kaposvári Kázmér, a Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója, Kiss Katalin, a Centrum Áruház csoport- vezetője, Lazányi Józsefné, a Szolnok Me­gyei Néplap főszerkesztője, Major Ferenc, az MSZBT megyei aktívacsoport vezetője, az NKFV osztályvezetője, Major István, a Tigáz vezető szerelője, Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Nagy Ferenc, a MÁV Járműjavító Üzem lakatosa, Nagy Szilveszter, a Killián1 György Repülő Mű­szaki Főiskola parancsnok-helyettese, I. Ruszakov, a Debreceni Slzovjet Főkon­zulátus alkonzulja, Sándor László, a Ha­zafias Népfront megyei titkára, Simon Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára, Sza­bó Eszter megyei úttörőelnök, V. Szpirido- nov, a Szovjetunió nagykövetségének kö- vetségi első titkára, Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára, Tóth András, az MSZMP Kisújszállási Városi Bizottsá­gának első titkára, Ürmössy Ildikó, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Varga Sán- dorné, az MSZMP Szolnok, Városi Bizott­ságának első titkára, valamint a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet ala­kulatok képviselői. A díszünnepség résztvevőit Mohácsi Ot­tó megyei tanácselnök köszöntötte. Ünne­pi beszédet Szűcs János, az MSZMP Szol­nok Megyei Bizottságának titkára mon­dott! A díszünnepség elnöksége, Szűcs János ünnepi beszédét tartja Beszéde elején hangsú­lyozta a hetven évvel ezelőtt győzött forradalom világ- történelmi jelentőségét, amely új folyamatot kezdett az emberiség életében, az új élet megalkotásának fo­lyamatát. Majd arról szólt, hogy a Szovjetunió a hét évtized alatt korszakos ha­ladást ért el a fejlődésben. Lényegében újjáépítette az egész országot, megsokszo­rozta október vívmányait. Hatalmas változások történ­tek a gazdaságban, a tudo­mányban, a kultúrában, s az új társadalom építőinek egész nemzedékei nőttek fel talaján. Beszédét a nagy ok­tóber példáján felnőtt szo­cialista világrendszer, s ha­zánk haladásának eredmé­nyeivel folytatta. — Október hetven éve megmutatta, mi negyven éve tapasztaljuk, — mondotta — hogy milyen óriási tartalé­kok rejlenek a szocialista rendszerben. A szocializ­must építő népek joggal le­hetnek büszkék, méltán be- csülyik és óvják annak a társadalomnak a nagy érté­keik amelyben élnek. Mi is ha a négy évtize­des fejlődés eredményeit történelmi távlatokban mér­jük, sikereinkkel de kudar­cainkkal is egészében érté­keljük, bátran kijelenthet­jük: haladásunk gyors, elért fejlődésünk hatalmas volt. A hetvenedik évforduló olyan időszakra esik, — hangsúlyozta a szónok — amikor ismét nagyobb moz­gásba jön maga a szocialista világrendszer is. Az a nép, amely annak idején véehez- vitte a forradalmat, kiállta a megpróbáltatásokat, hatá­rozottan elindult az átalakí­tás útián, hogy a maga tel­jességében kibontakoztassa a társadalomban rejlő értéke­ket. Ez is október irányvo­nala, a történelmi folytonos­ság jele. amelynek legyé­ben a Szovjetunió az élen ha­lad. a jövendő még járatlan útján. — A Szovjetunió ma egy társadalmi önvizsgálat folya­matát éli meg. Gondolko­dást, gyakorlatot alakít át, folyamatokat gyorsít. Az SZKP történelmi küldetése­it és kötelezettségeit teljesí­ti. Nem járható tovább az erőforrások korlátlannak vélt bevonására alapozó fej­lődés útja. Sürgető követel­mény a minőségi tényezőkre építő növekedés, a gazdálko­dás átállítása, új, intenzív fejlődési pályára. Az átala­kítás gazdasági stratégiája az ezredfordulóra célul tűz­te a szovjet hatalom eddigi éveiben létrehozott termelő­potenciál megkétszerezését, a munkatermelékenység üte­mének gyors növelését, a műszaki-tudományos fejlő­dés radikális meggyorsítását. Természetesen külön hang­súlyt kap a politikai intéz­ményrendszer fejlesztése, a demokrácia kiszélesítése, a nép önigazgatásának mind szélesebb kibontakoztatása is. A megyei pártbizottság titkára ezután arról szólt; napjainkban kölcsönösen fon. tos, hogy a szocialista közös­ség országai külön-külön is felismerjék elsőrendű fel­adataikat. tapasztalataikat közkinccsé tegyék. Hazánk és a Szovjetunió törekvései­ben a fő irány megegyezik, az útkeresésben is sok a kö­zös vonás. Egységünk szi­lárd, mert azonos elveken, a marxizmus-leninizmus el­méletén nyugszik. Alapvető érdekeink, távlati céljaink azonosak, pártjaink együtt­működése példamutató. — Október szellemében akkor cselekszünk. — foly­tatta. — ha fő figyelmünket és erőnket az előttünk álló feladatok megoldására irá­nyítjuk. Azokra, amelyek nem halogathatók. senki másra át nem háríthatók. el nem odázhatók. Súlyos hi­bát vétenénk, ha engednénk egyfajta merengő pesszi­mizmusnak. A felszabadulás óta eltelt időszak alatt már sok bonyolult és nehéz fel­adatot megoldottunk, siker­rel. Szembe kell nézni a ne­hézségekkel. A szocializmus lehetőség, de nem biztosítja automatikusan a kapitaliz­mus fölötti tudományos, technikai fölényt. A lehe­tőségeink óriásiak, de más­képpen kell gondolkodnunk, dolgoznunk. - Szocialista utunknak arra a szakaszára érkeztünk, amelynek végső célja a minőség térnyerése a gazdaságban, kultúrában és a gondolkodásban. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt mélyen elemezte a jelen idő­szakot és fölvázolta a ne­hézségekből kivezető utat. A gyakorlatra természetesen nem kész sémákat írt elő. recepteket sem adott. A va­lóság és a tapasztalatok elemzése révén tárta fel a társadalmi cselekvés lehető­ségét és szükséges irányát. Ennek alapján határozta meg a Parlament nemrégi­ben a konkrét teendőket. Azzal az elhatározással ünnepeljük a nagy októberi szocialista forradalom het­venedik évfordulóját — hangsúlyozta beszéde végén a szónok, — hogy követjük elődeink példáját, szembe­nézünk a nehézségekkel. — Megoldjuk gondjainkat, támogatjuk a béke ügyét — szoros szövetségben a test­véri Szovjetunióval, a szoci­alista országok baráti közös­ségével, a haladó emberek millióival! Az ünnepség második ré­szében a Szigligeti Színház művészei bemutatták a John Reed Tíz nap, amely meg­rengette a világot című mű­véből készült dramatikus játékot Schwajda György rendezésében. * * * A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bizottsága és Szolnok Me­gye Tanácsa a nagy októberi szocialista forradalom het­venedik évfordulója alkal­mából a színházi díszünnep­séget követően fogadást adott a Tisza Szállóban. Ünnepi pohárköszöntőt Mo­hácsi Ottó megyei tanácsel­nök mondott. Világtörténelmi jelentőségű korszak kezdődött Lázár György ünnepi beszéde ez Operaházban A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Ta­nács, a Minisztertanács, a Magyar Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége, a Hazafias Népfront országos tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága pénteken díszünnepséget rende­zett az állami operaházban. Az elnökségben foglalt helyet Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Be- recz János, Csehák Judit, Hámori Csaba, Havasi Ferenc, Maróthy László, Óvári Miklós, Szabó.István, a Politikai Bi­zottság tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke. Fejti György, Lukács János, Németh Miklós, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke, Biró Gyula, az MSZBT főtit­kára, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke a Központi Bizottság, a HNF Országos Tanácsa és az MSZBT Országos Elnöksége nevében köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Lázár György, az MSZMP főtitkárhe­lyettese, a díszünnepség szónoka lépett a mikrofonhoz. Tisztelt ünneplő Közönség! Kedves Elvtársnők és Elv- társak! A nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. évforduló­ját ünnepeljük. Azok előtt tisztelgünk, akik a lenini bolsevik párt vezetésével megdöntötték a kizsákmá­nyoló osztályok uralmát, élet­re hívták a világ első mun­kás-paraszt államát — kezd­te beszédét Lázár György. Emlékezünk a százezernyi magyar internacionalistára, azokra, akik osztálytestvére­ik oldalán részt vettek a forradalom vívmányainak védelméért folytatott har­cokban. Köszöntjük igaz barátun­kat, a hazánkat felszabadító Szovjetuniót, köszöntjük Le­nin ügyének mai folytatóit. A hét évtized alatt elért eredményekhez szívből gra­tulálunk, az átalakítást, a to­vábbi felemelkedést szolgáló tervek végrehajtásához sok sikert kívánunk! Felytatédik a forradalmi átalakítás Az orosz proleitáriátus for­radalmának győzelme — méltán elmondhatjuk — az emberiség újkori történeté­nek mindmáig a legjelentő­sebb, legnagyobb hatású ese­ménye. A nagy október volt a kiindulópontja azoknak az évszázadunkban kibontakozó, a világ arculatát átformáló változásoknak, amelyek meg­törték az imperializmus egyeduralmát, új távlatot nyitottak a társadalmi ha­ladás számára, elindították a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet napja­inkban is tartó folyamatát. Megcáfolhatatlan ténnyé vált Leninnek az az előre­látása, hogy a szocializmus egy országban is felépíthető. A történelem azonban rö­vidre szabta a békés építő­munka korszakát. 1941 nya­rán, a villámháborús győzel­mektől megiftasult hitleri Németország hadigépezete orvtámadást indított a világ első szocialista országa el­len. A sok nemzetet, nemze­tiséget egyesítő Szovjetunió ezt a megpróbáltatást is iki- állta. Az antifasiszta koalí­ció tagjaként, a harcok fő terhét viselve, győztesen vív­ta meg honvédő háborúját. A szovjet nép hősi helytállása, a fasizmus felett aratott győzelme megbecsülést és tiszteletet váltott ki minden­kiből, aki szívén viselte az emberi civilizáció fennmara­dásának sorsát. Soha nem látott mértékben megnöve­kedett a szocializmus vonz­ereje. Európában, majd Ázsi­ában — később pedig az amerikai és az afrikai föld­részen —, a gyarmati el­nyomás alól felszabadult or­szágok egész sora lépett a haladás útjára, és ma már csaknem egy és háromne­gyed milliárd ember mun­kálkodik egy új társadalmi rend megvalósításán. Kedves Elvtársak! Mint a 70 év előtti dicső napokban, a Szovjetunióban ma is világtörténelmi jelen­tőségű változások mennek végbe. A nagy október szel­lemi hagyatékára építve, el­indult és lendületesen foly­tatódik az a forradalmi át­alakítás, amelynek célját a XXVII. kongresszus abban jelölte meg, hogy minőségi­leg új szocialista társadal­mat kell teremteni. A prog­ram vezérelve — „több szo­cializmust” és „... több de­mokráciát” — nemcsak a szovjet emberek helyeslését és támogatását nyerte el, de élénk visszhangra talált a nemzetközi közvéleményben is. A megújulás, a minőségi változások legfontosabb te­rülete a gazdaság. Testvér­pártunk Központi Bizottsága ez év nyarán, a XXVII. kong­resszus iránymutatásait ala­pul véve, a gazdasági rend­szer radikális reformja mel­lett foglalt állást. A terme­lési viszonyok olyan átalakí­tását határozta el, amely az adminisztratív eszközökkel szemben előnyben részesíti a közgazdasági szabályozást, teret enged az áru- és pénz­viszonyok érvényre juttatá­sának, a gazdasági élet de­mokratizálásának. hogy ez­által hatékonyabbá váljon a termelőegységek működése, valós szerephez jusson a jobb munkában való kollektív és egyéni érdekeltség. Új eondolkodásméd születik A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága az elmúlt két év­ben hatalmas munkát vég­zett annak érdekében, hogy elméletileg is megalapozza a társadalmi fejlődés meggyor­sításának koncepcióját. Ta­núi lehetünk annak, hogy a szovjet társadalomban lé­pésről lépésre, a vélemények olykor szenvedélyes ütközé­se révén újfajta gondolko­dás és viselkedésmód szüle­tik. Javul a társadalmi köz­érzet. A szovjet emberek meggyőződtek arról, hogy az átalakításnak és a megúju­lásnak nélkülözhetetlen esz­köze a nyíltság, a hiányos­ságok bírálata, a demokra­tizálás. Felismerték és el­fogadták, hogy nem részle­ges javulásra, félintézkedé­sekre van szükség. Csak a teljes és mindenre kiterjedő megújulás hozhatja meg a kívánt eredményt. Ügy vélem, aligha kell bárkit is meggyőzni arról, hogy a Szovjetunióban ki­bontakozó folyamatok ösz­tönzést adnak, értékes ta­pasztalatokkal szolgálnak a szocialista országok hasonló törekvései számára is. Ez érthető, hiszen az élet — bár eltérő mértékben, eltérő módon — a szocialista or­szágokban csaknem ugyan­azokat a kérdéseket tűzte napirendre. A feladatok kö­zel azonosak. A gyakorlati módszerek megválasztásakor azonban figyelembe kell venni a konkrét helyzet konkrét követelményeit, az egyes országok nemzeti sa­játosságait és adottságait. Közvéleményünk, né­pünk, a magyar kommunis­ták, ahogyan erről Kádár János elvtárs Moszkvában, a 70. évforduló ünnepi ülésén szólt, kezdettől fogva nagy szimpátiával, egyetértéssel és érdeklődéssel fogadta a Szovjetunió átalakítási prog­ramját, és teljes sikert kí­ván annak végrehajtásához. Az átalakításnak megvan a maga logikus nemzetközi vetülete is. A mai szovjet külpolitika abból indul ki, hogy napjainkban nincs más választási lehetőség, mint a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élése. A fegy­verkezési verseny nemcsak veszélyes, de értelmetlen is, mert a nagyhatalmak egyi­kének sem lehet reménye arra, hogy erőfölényre te­gyen szert: az atomháborút nem lehet megnyerni, a biztonság csak egyetemes lehet. Saját pártunk történelmi tanulságai is bizonyítják, hogy a szocializmusnak is szüksége van a folytonos megújulásra. A szocializ­mus építésének gyakorlata is kitermeli a maga sablon­jait, olykor megreked a ré­gi módszereknél, kritikátla­nul megtűri az elkényelme- sedett magatartásformá­kat, egyszóval kitermeli a maga konzervativizmusát. Mi sem térhetünk ki az elől, hogy a kor követelményei­hez igazodva — vállalva az esetleges tévedések kockáza­tát is — új megoldásokat keressünk ismert problémá­inkra. Tisztában vagyunk vele, hogy a megszokott vi­szonyoknak újakkal való felváltása bonyolult, s nem­egyszer gyötrelmesen nehéz feladat. II reformok és a fejlődés A múlt keserű tapasztala­taiból okulva, pártunk arra a felismerésre jutott, hogy a szocialista társadalom si­keres építése érdekében vál­lalni kell a reformok meg­valósításának felelős és ne­héz feladatát. A reformok, mint a fejlődés törvénysze­rű velejárói, teremtik meg a korábbról örökölt és az újonnan keletkező ellent­mondások feloldásának le­hetőségét, a továbblépés, a megváltozott követelmé­nyekhez való alkalmazko­dás feltételeit. Osztjuk szovjet barátaink­nak azt a felfogását, hogy a gazdasági reformnak az in­tézményrendszer reformjá­val, a társadalom további demokratizálásával kell egy­bekapcsolódnia. Gazdasági nehézségeink leküzdésé­nek, a jövő megalapozásának ma ez a legfőbb feltétele. Pártunk Központi Bizottsága ez év júliusi állásfoglalásá­ban egyforma súlyú és együttesen végrehajtandó feladatnak minősítette a gazdaság modernizálását — a szerkezetátalakítást, a mű­szaki haladás meggyorsítá­sát —, a gazdasági, társa­dalmi reformfolyamatok továbbvitelét, és sürgetően igényli a politikai intéz­ményrendszernek a XIII. kongresszuson elhatározott továbbfejlesztését. A nagy október évforduló­ján, a haladó emberiség ün­nepén bizakodással tekin­tünk a jövőbe. Erre jó okot ad a szocialista eszmék tér­hódítása, a szocialista vi­lágrendszer megerősödése, a felhalmozott tapasztalatok hasznosítása és a napjaink­ban kibontakozó erőteljes megújulási folyamat is. Az ünnep alkalmából köszön­tőm népünket, szovjet bará­tainkat és a világ minden haladó emberét, szívből kí­vánva, hogy munkájukat, küzdelmüket koronázza tel­jes siker. Éljen a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. év­fordulója! Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Éljen a nagy október dia­dalmas eszméje, a szocializ­mus és a béke! A diíszünn épség ünnepi műsorral folytatódott. A ha­zai zenei élet kiválóságainak ■tolmácsolásAban orosz— szovjet szerzők kompozíciói csendültek fel. A jubileumi ünnepség az Intemadonálé hangjaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom