Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. NOVEMBER 30. IA szerkesztőség postájából I A kegyelet virágai Megdöbbenve olvastuk a hírt a Néplap november 16-i számában, hogy Gulyás Gá­bor Rákócziújfalu és Martfű között véletlenül egy autó­baleset áldozata lett. A szol­noki Széchenyi lakótelepen szinte mindenki ismerte és és szerette őt, ahol egy kis papir-írószerboltban ked­vesen fogadta a vásárlókat. A jó kereskedő különösen nagy türelemmel és szeretet­tel látta el a gyerekeket, akik nap mint nap a vevői közé tartoztak. Hogy a sze­retet mennyire kölcsönös volt, erről tanúskodik a bolt bezárt ajtaja elé és az ab­lakrácshoz rakosgatott sok­sok virágcsokor — írták ol­vasóink, s az elárvult üzlet­ről több fotót is küldtek. (Cs. J. felvételei közül vá­lasztottunk.) „Kél férfi, azonos eset” Két középkorú, értelmisé­gi elvált férfi közösen fogal­mazott levelet küldött cí­münkre, melyben őszintén leírták, hogy válásuk után mennyivel rosszabb anyagi körülmények közé kerültek, mint volt feleségük, s igen nehezen tudnak boldogulni. A gyerektartási díjat saját maguk postázzák havonta — ez volt a megegyezés —, de nem tudják pontosan, hogy keresetük mely tételei tar­toznak ennek kiszámításába. Azt is szeretnék tudni — — miután a volt feleségeik újabb házasságkötésük révén igen jó anyagi körülmények közé kerültek —, kérhetik-e a tartásdíj csökkentését. Vá­laszunkat pedig azért kér­ték a fenti jeligére a lap nyilvánossága előtt, hogy esetükből ki így, ki úgy ta­nuljon és okuljon. A gyermektartási díj alap­jául szolgál a főállásban el­ért összes jövedelem — a bérköltség, az érdekeltségi alap terhére kifizetett összes munkabér — és az egyéb juttatások (részesedés, pré­mium. iutalom stbV Az pgvéb jövedelem az úi sza- bálvozás szerint csak akkor számítható bel°. ha a (»ver­meket gondoló szülő iöve- delme igen alacsony, s helv- zete. körülménve — a gver­Minipark Mezőtúron Bizonyára minden telepü­lésen akad olyan üres telek, szabálytalan alakú terület, sarok, amely alkalmas fásí­tásra. A jó szemú mezőtúri­ak is találtak egyet, nem messze a városközponttól és a Berettyó-parttól. A Jó­zsef Attila és a Munkácsi Mihály út sarkán, egy le­bontott régi ház helyén a lakókörzet tanácstagja, K. Nagy Lajos vezetésével munkához láttak. Előbb vas­tag termőréteget hordtak a helutzínre. elegyengették azt, majd a földben talált tégladarabokból kirakták a leendő sétaút nyomvonalát. A tanácstagi alapot is fel­használva padokat készítet­tek, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága pedig gon­doskodott ültetni való fák­ról, cserjékről, örökzöldek­ről. A szorgos társadalmi munkások 150 tő rózsát már el is ültettek — írta Kri- zsánné Józsa Piroska, a fo­tót pedig Fejes Emma ké­szítette. Igyekezett behozni a késést letörölni a sarat, mert két kézzel kellett kapaszkod­nunk, hogy talpon marad­hassunk. Az autóbusz veze­tője szinte száguldott, több­ször erősen fékezett, majd a megállókból hirtelen indí­tott. Úgy tűnt, igyekszik be­hozni a késést ezen a hétfői reggelen, a deresedé úton. Néhány idős emberrel együtt a Vörös Csillag úton száll­tam le — ők az idősek klub­jába igyekeztek — és szin­te megkönnyebbülten néz­tünk az ismét nekilóduló autóbusz után. Fodor Sándor Szolnok Hozzászólás cikkeinkhez Keskeny az út és nagy a sár mek érdekében indokolttá teszi ennek figyelembe véte­lét is. A vagyoni előny kifejezés­re juthat a tartásdíj százalé­kos mértékének megállapí­tásában, ha, az a gyermek megélhetéséhez szükséges. Tehát adott esetben 25 szá­zaléknál magasabb mérték­ben is meg lehet állapítani a tartásdíjat. Így például ak­kor,1 ha a gyermek egészségi károsodása miatt megkülön­böztetett, az átlagosnál költ­ségesebb ellátásra szorul, ugyanakkor az átlagkereset alapján megállapított tartás­díj forintösszege alacsony. Ha viszont a volt feleség és a vele maradt gyermek egy újabb kapcsolatteremtés vagy egyéb körülmények ré­vén tartósan jobb anyagi helyzetbe került, mint a tar­tásdíjra kötelezett volt férj — ez levélíróink esete —, kérni lehet a bíróságtól a tartásdíj megváltoztatását, az alapösszeg leszállítását. A t.artásdíj-csökkentési kére­lemnél nagyon fontos szem­pont, hogv az erre okot adó változás ielentős legyen. A bíróság körültekintő vizsgá­lat után az eset összes körül­ménve alapján hozza meg tartásdíj ügyben az újabb döntést. — cs — Megkésett a jó hír — Vi­gyáznak a közművekre, megmarad a hársfasor cím­mel adtunk tájékoztatást no­vember 23-i számunkban ar­ról, miért most — éppen a kampány idején — és ho­gyan készül a cukorgyári te­relőút. Megírtuk, hogy jö­vőre elkezdik a Gábor Áron tértől a Cukorgyárig húzódó szennyvízcsatorna építését, mely érinti a Vörös Hadse­reg utat is. A korábbi beru­házási tervben szereplő út építése tehát mindenképpen szükségessé vált — hangsú­lyoztuk, mert ezzel előkészí­tik a további beruházások feltételeit, és az sem mellé­kes. hogy a terelőút megépí­tésével a peremkerületen élők közlekedési lehetőségei javulnak majd. Ugyanakkor megjegyeztük, hogy „egyál­talán nem szerencsés, ha az információk terelőutakon jutnak csak el az érintettek­hez." Józsa Imre szolnoki olva­sónk e cikkünkhöz a követ­kezőket fűzte: „Igaz, hogy megmarad a hársfasor, ami­nek örülünk, no meg a jó hírnek is, de az is az igazság­hoz tartozik, hogy hiába fektették le nagy igyekezet­tel a KÉV-METRÓ Szolnoki Igazgatóságának dolgozói a gyárkapuhoz vezető úttal párhuzamosan a nagy be­tonlapokat — ezzel biztosít­va az átmeneti közlekedést —, a gyár dolgozói és a kör­nyéken lakók nyakig járnak a sárban. A helyzet szinte elviselhetetlen. Ezt elkerül­hették volna, ha a keramit- burkolat felbontása előtt a régi terelőutat kedvezőbb formában, kicsit megszéle­sítve adják át a forgalom­nak. Sajnos ezen az úton két gépjármű nem fér el, az egyik mindenképpen az út szélére, a sárba kényszerül. Szeretnénk, ha valamilyen megoldást találnának arra, hogy a gyár előtti buszmeg­állóból gumicsizma nélkül átjuthassunk a jobb oldal­ra." Nem kaptunk meghívót Nemcsak a fogyasztóké volt a szó címmel november 19-i számunkban munkatár­sunk arról az ankétről szá­molt be, amit november 16- án este Túrkevén, a telepü­lés kereskedelmi ellátásáról rendeztek, s melyre a lakos­ság képviselőin kívül a szál­lítók, a forgalmazók, a vá­rosi társadalmi szervek kép­viselői is meghívást kaptak. Cikkünkben többek között megírtuk, hogy „sok elma­rasztalás érte a karcagi Fü- szértet, mivel a boltok igé­nyeit csak részben biztosítja. (Sajnálatos módon ők voltak az egyedüli cég, ahonnan senki nem jelent meg az esz­mecserén, holott a meghívót nekik is postázták.)” Baráth Lajos, a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat karcagi fiókigazgatója e megjegyzés­re a következőket válaszol­ta: „Az újságcikkből érte­sültem a Túrkevei Városi Tanács által szervezett an­kétről. Sajnálom, de azt az elpostázott meghívót nerc kaptuk meg. Így fordulha­tott elő, hogy fiókunk kép­viseletében nem jelent meg senki az ankéton. Ezt azért is sajnálom, mert a felme­rült kérdésekre, problémák­ra a helyszínen tudtunk vol­na válaszolni, esetleg soron- kívüli szállítással javítani a lakosság ellátását.” A minőségről nem eset! szó Egy fotó jelent meg a no­vember 21-i Néplap utolsó oldalán, amit a szolnoki Zagyvaparti Óvoda konyhá­jában készítettek, s megír­ták, hogy naponta 1600 adag ebédet főznek itt a gyere­keknek és 14 helyre szállít­ják — uzsonnával együtt. Szerettem volna, ha arra is kitérnek, milyen az ebéd minősége, mivel sok szülői értekzeleten felmerült már, hogy a gyerekek olykor éhen maradnak, mert a rossz ebédből vagy egyáltalán nem esznek, vagy csak keve­set. Ügy vélem, nem a meny- nyiségre, hanem az egészsé­ges, és korszerű táplálkozás­nak legjobban megfelelő, íz­letes ebédfőzésre kellene tö­rekedni, hogy gyermekeink örömmel üljenek az óvodák­ban, napközikben asztalhoz — írta többek között (pon­tos névvel és címmel) K. /.- né szolnoki olvasónk. Szerkeszti! üzenetek November 23-án a Szolno­ki Cukorgyártól 6.45 órakor induló autóbusz 6.55-kor vá­gódott a Bajcsy-Zs. úti meg­állóba — BZ 90—54-es rend­számmal, s az ott várakozó utasokat jó beterítette sár­ral. A buszon nem tudtuk Tóth Imre, Karcag: Az előírások szerint, ha a fize­tett ünnep a dolgozó heti pihenőnapjára esik, külön díjazás nem illeti meg. Ol­vasónkat tehát a munkahe­lyén megfelelően tájékoztat ták. Bajza Sándorné, Kunhe­gyes: Az ösztönző nyugdíj- pótlékot 1980. december 31- ét követően csak a fizikai munkakörben töltött idő után lehet számításba ven­ni. Molnár Gábor, Túrkeve: Magánkereskedői igazol­ványt csak a feddhetetlen előéletű, állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú sze­mély kaphat, aki a kereske­dés folytatásához előírt szakképzettséggel, szakmai gyakorlattal, ismeretekkel rendelkezik. Az igazolványt a tanács kereskedelmi szak­igazgatási szerve adhatja ki. Varga János, Jászberény: Annak, aki az öregségi nyug­díjra jogosító életkort 1990. december 31-e után tölti be, ahhoz, hogy nyugdíjat kap­jon. 20 évi szolgálati időt kell igazolnia. Szikora András, Tiszafü­red: A továbbtanuló dolgo­zók kedvezményeit a 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH rendelet IA tárgyalóterembe í rohant a motoros A 22 éves Varga János (Szelevény, Somogyi Béla út 4. sz.), eddig már több mint húszezer kilométert hagyott maga mögött járművével: különösebb szabálysértés nélkül. 1983 óta rendelkezett ,,A” kategóriás igazolvány­nyal és a motorozás kedvenc időtöltései közé tartozott. Az idén május 8-án azonban sú­lyosan megsértette a közle­kedési szabályokat, és ez kis híján egyik jóbarátja életé­be került. Ezen a pénteken olyannyi­ra jól érezte magát, hogy eb­béli hangulatát négy üveg sör bánta. Ebben még nincs semmi törvénysértő: ha jól esett, akkor jól esett. Igen ám, de ő lefekvés helyett még egy kis esti motorozást választott szűkebb hazája környékén. Sőt, majdnem végzetessé váló kiruccanásá­ra sem egyedül ment, ha­nem a háta mögé fiz egyik cimborája is felkapaszkodott. Ezt követően este háromne­gyed nyolc körül nekieresz­tette a bömbölő benzinpari­pát a tiszaugi bekötőútnak. Kunszentmárton irányá­ba szelték a kilométereket. A mutató már a hetvenes fölött billegett és a 15. és 16. kilométerkő között egy jobb­ra hajló kanyar következett. Varga először átsodródott a baloldalra, de mivel a nagy sebesség miatt képtelen voii a gépét megállítani, innen az útpadkára szorult. — Jaj, mit csináliz? Nem látod... — a hátul ülő tob bet nem szólhatott, mert máris az árok alján rohan tak, majd egy behemót fá­nak ütközve kirepültek az ülésről. Ahogy az már hasonló esetekben sokszor lenni szo­kott, az esztelen, pityókás fővel elkövetett száguldás szenvedő alanya itt is a jó­barát lett; akinek a hátcsi­golyái töréses zúzódásokat szenvedtek. A szerencsétlen fiú a gyors hazatérés helyett innen a szentesi kórház bal­eseti sebészetére került, majd ezt követően két hó­napig keresőképtelennek bi­zonyult. A tüzetes és alapos szakorvosi vizsgálat — ame­lyet a közelmúltban a bíró­ság kérésére rendeltek el — azt is kiderítette, hogy Var­ga barátjának — így a ve­zetőnek is — hihetetlen sze­rencséje volt, hogy a nagy­erejű ütközés alkalmából nem történt maradandó, tes­ti sérülése. Ugyanis a csigo­lyák törései, elmozdulásai, szakadásai az esetek döntő többségében bénaságot, ma­radandó mozgáskárosodást okoznak. A sörözgető vezető ügyét elsőfokon a Szolnoki Városi Bíróság, dr. Gombos László tanácsa tárgyalta, ahol Var­ga Jánost súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntettéért nyolc hónapi, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre és ötezer forint pénzbüntetésre ítélték. Egyúttal a közúti járműveze­téstől 2 év hórom hónapra eltiltották. Az ítélet indoklásánál hangsúlyozták, hogy a vád­lott esetében a büntetés ki­szabásánál súlyosbító körül­ményként értékelték az ittas járművezetés gyakoriságát, a durva közlekedési szabály- sértést. Enyhítőként pedig azt, hogy az elkövető min­dennapi munkája ellen ed­dig nem merült fel kifogás, és a bűnösségét elismerte. Az ítéletet a megyei bíróság helybenhagyta, így az jog­erős. D. Sz. M. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Amíg a fegyelmi büntetés jogerős lesz Egy szövetkezet tisztségvi­selőjét fegyelmi határozattal a tagok sorából kizárták. Ennek hatályon kívül he­lyezéséért az illető pert in­dított, és a bíróság a dön­tést megváltoztatva, a fe­gyelmi döntés kiszabását mellőzte. Egyben kötelezte a szövetkezetei, hogy a tiszvi- selő elmaradt fizetését utalja ki. Ezt azzal indokolta, hogy a kizárást kimondó fegyelmi határozat nem bizonyult va­lósnak, ezért a tisztviselő munkadíját, mint kártérí­tést, ki kell fizetni. Az ösz- szeg kiszámításánál azonban le kell vonni azt, amit a tag a bírósági eljárás befeje­zéséig megkereshetett volna. A tisztviselőt ugyanis kár­enyhítési kötelezettség ter­helte. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényes­ségi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és határozatában a következőket mondta ki: — Tévedett a megyei bí­róság, amikor a tisztviselő kárenyhítési kötelezettségét vizsgálta, és a visszatartott munkadíj összegét csökken­tette, mert a bírósági ügy befejeztéig nem igyekezett másutt dolgozni. Téves a megyei bíróság álláspontja abban is, hogy a tisztségvi­selőt kártérítés címén illeti meg a visszatartott munka­díj, és kárenyhítési kötele­zettséggel tartozott. A fegyelmi határozattal elbocsátott, vagy a tagok so­rából kizárt dolgozót a ha­tározat jogerőre emelkedésé­ig nem terheli elhelyezkedé­si kötelezettség — hangzik tovább az állásfoglalás. A fegyelmi határozatot az el­lene benyújtott kérelem jog­erős elbírálásáig nem sza­bad végrehajtani. Ebből kö­vetkezik, hogy a dolgozót, ebben az ügyben a tisztvise­lőt, elhelyezkedési kötele­zettség nem terhelte. A tiszt­viselő tagsági viszonyát a megyei bíróság ítélete visz- szamenőleges hatállyal hely­reállította. Ezért elmaradt átlagkeresetének megtéríté­sét jogosan igényli. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a felfüg­gesztés idejének egy része alatt másutt munkát vég­zett, és így jövedelemhez ju­tott. Ennek összegét a szö­vetkezet által fizetendő munkadíj megállapításánál figyelembe kell venni. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyezte, és a fentiek figyelembe vételével a tisztviselőnek járó munka­díj megállapítására kötelez­te. K. 8. szabályozza. E szerint a fel­sőfokú oktatási intézmény­ben levelező tagozaton vagy esti tagozaton tanulók ta­nulmányi szabadsága a kö­vetkezőképpen alakul: főis­kolai képzés esetén évenként tizenöt munkanap, egyetemi képzés esetén tizennyolc nap. A rendelkezés kimond­ja azt is, hogy a felsőfokú oktatási intézményben foly­tatott tanulmányok során — mind az esti. mind a levele­ző tagozaton — a tanulókat a szakdolgozat, diplomaterv elkészítéséhez összesen húsz nap tanulmányi szabadság illeti meg. Osszeállltottta: Caankó Miklósáé

Next

/
Oldalképek
Tartalom