Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-30 / 282. szám
1987. NOVEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Sok érdeklődő kereste fel szombaton a Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központot, ahol harmadik alkalommal rendeztek a közismert ifjúsági lap szerkesztőségével együtt Süni-napot, melynek célja volt a természet és a természettudományok megszerettetése, megismertetése a gyermekekkel — játékos formában. Különösen nagy sikere volt a Süni-vágtának, a madárvásárnak és a tombolának A hót filmjeiből A Pókasszony csókja Ezerszer jaj azoknak a filmeknek, amelyek nagy csinnadratta után kerülnek a magyar mozinézők elé. A felfokozott várakozás sokszor olyan igényeket szül, amelyeknek az egekig fel- magasztalt filmek vagy meg tudnak felelni vagy nem. Köztudott, a magyar mozi- néző bizalmatlan, kényes, mások meg önön kifinomult ízlésüket bizonyítandó a legédesebb gyümölcsöt is hajlamosak sósnak, keserűnek vélni. (Ennél persze csak az lenne elviselhetetlenebb, ha mindahányunknak pontosan egyformán tetszene, vagy nem tetszene, minden film, minden könyv, minden színdarab.) A Pókasszony csókja című brazil—amerikai film 1984 óta nagy viharokat kavar a filmvilágban. Voltak akik más híres filmek átér- zéseit vélték megtalálni Hector Babenco filmjében. De abban A Pókasszony csókja legelszántabb tagadói is megegyeztek, hogy a hőssé magasztosuló, a kezdetni, hogy a nemzetiségi politika alapvetően jó úton halad. Niederhauser Emil áttekinti a magyar nemzetiségi politika legfőbb vonásait, ben sokak számára egyáltalán nem rokonszenves figura olyan színészi remeklés eredménye, amelynek a mo- zibajárók ritkán lehetnek részesei. William Hurt nemcsak Oscar-díjat kapott, hanem — s talán ez még mértékadóbb — Cannesban a legjobb férfiszereplőnek találta a zsűri. Gondolatilag olykor nehezen követhető a film. Pedig a helyzet, amelyre az egész mondanivaló épül nagyon egyszerű. Cella, olyan amilyenek általában a cellák, két rab. Két egymástól tünetileg teljesen elütő ember. Az újságíró politikai fogoly, cellatársa pedig egy homoszexuális dekoratőr, kirakatrendező, akit — nálunk így mondják — ifjúság elleni bűntettért ítéltek nyolc évre. Ügy tűnik, a homoszexuális a gyengébb ember, s ahogy lenni szokott, a hatalom fel akarja használni, hogy minél többet megtudjon a politikai fogolyról. A film tőlünk messzi földrészen játszódik, egy rendőrállamban, egyszerűbb megfejtésben a hűségről és az árulásról szól, de legfőbb gondolati magva'ennél mélyebben van, a felelevenített álmokban. S ez az álom, film a filmben tulajdonképpen, akármilyen dilettánsán összeeszkábált valami is, mégis kapaszkodó, mégis megtartó erőt sugall, mert a szabadságot hordozza. A túlélés lehetősége rejlik a giccses történetben, amely éppen azáltal, hogy két ember annyira hisz benne, megszépül, igaznak látszik. Rokonítható az egész a Hemingway-i gondolattal, hogy az embert el lehet pusztítani, de álmainak semmi se tudja útját állni. Se őr, se cella, sem a meg- kínzás. Az álmok a legkritikusabb élethelyzetekben is megszületnek, sőt ott válnak nagyon erőssé, ahol az ember leggyengébbnek látszik. Ebben a filmben a Pókasszony kibogozhatatlan gondolati fonalat sző, a képzelet és a valóság szálai szinte már szétválaszthatat- lanok. Hector Babenco, a rendező mesterien teremti meg a kényes egyensúlyt, minden területen meghagyva a nézőnek a beleérzés lehetőségét. A film híre messzi megelőzte a magyarországi bemutatót, szinte Pókasszony legendák születtek, nagy tehát a várakozás. De a jegyzetíró ezúttal tuttira merné fogadni, hogy Hector Babenco filmje nem fog csalódást okozni, William Hurt zseniális alakításával meg egyenesen elbűvöli a hazai közönséget is. —ti— A Társadalmi Szemle novemberi számában Ideológia és gazdaság Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP főtitkárhelyettese méltatja a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének hetvenedik évfordulóját. Miben is állnak a magyar gazdaság legfontosabb szerkezeti problémái? Akadnak, akik a gondok forrását a gazdaság túlzott „nyitottságában”, mások éppen ellenkezőleg, a még mindig tovább élő autark tendenciákat, a nem kellő exportorientáltságot jelölik meg fő problémaként. Illés Iván feltárja nehézségeink forrásait. A nyolcvanas évekre Magyarországon megerősödött a párt és az államigazgatás közvetlen gazdasági szerepének, vagy legalábbis azok eddigi formáinak bírálata. Felértékelődnek a gazdaság piaci automatizmusai, s mindez gyakran beleütközik a szocializmusról alkotott régebbi ideológiai elképzelésekbe, ami egy rosszul felfogott ideológiaellenességet szül a reformok szorgalmazóiban. Bayer József megvilágítja a mai ideológiai problémák társadalmi-gazdasági összefüggéseit. A folyóirat folytatja a vitát a társadalmi-politikai reformról. Tímár János hozzászólásában rámutat: az utóbbi néhány évben erősödött a kétely és a kétség: van-e rendszerünkben és nemzetünkben olyan erő, amely az új nehezebb feltételek között is a felfelé vezető útra irányít. 1945 után kialakult magyar nemzetiségi politika, eredményeivel és hibáival együtt nem lezárt folyamat, és óhatatlanul napról napra újabb gondokkal küzd. Nem meglepő. De megnyugtató, hogy ezekről a gondokról is okosan szót lehet érteni. A költő szelleme ifjú szívekben ól tovább Véget ért a Petőfi nevét viselő iskolák diákjainak találkozója Szolnok adott otthont a hétvégén a Petőfi Sándorról elnevezett középfokú tanintézetek harmadik országos találkozójának. A háromnapos program során bebizonyosodott amit annak idején Reviczky Gyula írt: Petőfi él. Természetesen, nem testi valóságban, noha a vers születése idején a közvélemény hitte, hogy a költő nem esett el, a segesvári csatában, sokan megesküdtek rá, hogy 1948 után itt vagy ott látták. A szeretet, amelyet az egész ország szegény népe táplált iránta nem tudta elfogadtatni a megváltoztathatatlan tényt, meghatóan szép legendákban éltette tovább a XJX. század halhatatlan költőiéi. S szelleme immár száznar- minckilenc évvel később is él tovább az ifjú szívekben, amint ez a találkozón is igazolódott. Az ország tíz Petőfi nevét viselő középiskolájának fiataljai az átlagnál is jobban ápolják, őrzik Petőfi emlékét, szeretik verseit, aprólékos pontossággal ismerik életútját. A Szolnoki 633-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tizenöt évvel ezelőtt kérte, hogy felvehesse Petőfi Sándor nevét. A rákövetkező évben a költőt ábrázoló domborművet' helyeztek el az intézmény falán, s az utóbbi években minden alkalommal onnan indul a fiatalok március 15-i felvonulása, a forradalmi ifjúsági napok kezdeteként. Hosszú évek óta hagyomány már az is, hogy január elején a költő születésnapja alkalmából Petőfiről elnevezett szavalóversenyre hívja az iskola a megye szakmunkástanulóit. Emellett minden tanév első napjaiban az irodalom és az osztályfőnöki órák .kötelező tananyaga” Petőfi életének, költészetének felelevenítése, különösen az induló első osztályokban. Nem titkoltan azért, hogy a fiatalok előtt példa legyen a költő, aki azok közé tartozott akik „nem úgy hagyták a világot, mint ahogyan kapták.” A _ 633-as számú iskola méltó házigazdája volt az országos találkozónak is. Petőfit idéző szavalóversenyre, vetélkedőre hívták meg az intézmények képviselőit, s hangulatos programról ' is gondoskodtak. Megismertették a vendég iskolák diákjait, tanárait életükkel, munkájukkal, s a városnézésen pedig Szolnok nevezetességeivel. A találkozó tegnap délelőtt 9 órakor a szavalóverseny és a vetélkedő eredményhirdetésével ért véget. A záró ünnepségen Araczki László, a Petőfi Sándor Társaság titkára értékelte a találkozót, s a versenyeket. Elismeréssel szólt a vendéglátó iskola munkájáról a szép, emlékezetes élményeket adott találkozó rendezéséért. Ugyancsak dicsérte a versenyzők felkészültségét, versválasztását, s a vetélkedőn való szereplésüket. Ezt követően átadták a díjakat. A szavalóversenyen Németh György pápai, és Lukács Sándor sárbogárdi gimnazista bizonyult a legjobbnak. Második díjat nem adott ki a zsűri, a harmadik helyen Takács Tünde kiskőrösi gimnazista végzett. Bakó Tünde, a házigazda iskola tanulója és Hajdú Tamás a kiskunfélegyházi gépészeti szakközépiskola diákja negyedik díjat vehetett át. A vetélkedőn, amelyen Petőfi életútjáról, munkásságáról mérték össze tudásukat az iskolák csapatai, a pápai gimnázium tanulói végeztek az első helyen. Második díjat a mezőberényi gimnázium, harmadikat pedig a budapesti közgazdasági szakközépiskola csapata kapott. A versenyzőknek tablót is kellett készíteniük a költőről illetve arról, hogy hogyan ápolják emlékét az iskolájukban. Ezen a versenyen a budapesti Petőfi gimnázium lett az első, második a mezőberényi, míg a harmadik helyet a kiskunfélegyházi szakközépiskola nyerte el. A záróünnepségen a résztvevők megállapodtak abban, hogy legközelebb 1989. március 15-én Sárbogárdon, a Petőfi Sándor Gimnáziumban találkoznak ismét. T. G. ............ ■ — i ■■ !■■■■■ ii ■■ ■ ■ ■■■Au— A Petőfi életútját felelevenítő vetélkedőn a pápai gimnázium diákjai bizonyultak a legjobbnak. A csapat képviselője Araczki Lászlótól átveszi a díjat Hírünk az országban Vólemények a tározóról — Tudósítás a főiskolából — Mópazava a karcagi kutatásokról Diákok vetélkedtek Balladamondó verseny Jászberényben Metszetek negyvenezerért Befejeződött az ÍKV-könyvaukció Sikeresen zárult szombaton az Állami Könyvterjesztő Vállalat hagyományos őszi könyvárverése. A vállalat az ELTE állam- és jog- tudományi karának Egyetem téri dísztermében 394 történelmi témájú kiadványt és útleírást kínált, s csaknem valamennyi elkelt a két nap során. A könyvgyűjtők a legtöbbet William Beattie The Danube: Its history, scenery and topography... című egyebek között Pozsonyt, Vi- segrádot, Budát és Pestet metszeteken is bemutató könyvéért, valamint Allain Mallet 1685-ben, Amszterdamban kiadott, több mint 400 hadtudományi, hadtörténeti témájú metszetet közreadó, háromkötetes munkájáért áldozták. A két kiadványért egyaránt 40 ezer forintot fizettek. Az alacsony kikiáltási árról induló kiadványok közül 20-szoros áron — 1200 forintért — vették meg a Rozsnyói túrák és séták című könyvet. Idén harmadik alkalommal hirdették meg az országos balladamondó versenyt középiskolásoknak. A hét végén Szolnok adott otthont a szakmunkástanulók megyei versenyének, az viszont, hogy a gimnazisták, szakközépiskolások közül kik képviselik megyénket a jövő esztendő márciusában megrendezésre kerülő nagykőrösi országos döntőn, eldőlt. Szombat reggel a Jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumba várták azokat a diákokat, akik egy-egy Arany János ballada sikeres bemutatásától remélték továbbjutásukat. Minden középiskola egy diákot küldött, illetve küldhetett volna, mert bizony a megyei döntőről távol maradt néhány nevezetesebb alma mater is. A versenyzők többsége viszont igazán kitett magáért, a vetélkedés színvonala ugyanis fölülmúlta a hasonló rendezvényekét. Sajnos, az összkép szépségét néhány szereplő felkészületlensége megzavarta. Mindenesetre az eredmény megszületett. A megérdemelt első helyezést Völgyi Csaba a Szolnoki Tiszaparti Gimnázium tanulója nyerte el. Második Vincze Anikó, a kisújszállási, harmadik Ba- gi Márta, az újszászi gimnázium tanulója lett. Völgyi Csabával a verseny után váltottunk néhány szót. Elmondta, nogy régen foglalkozik a versmondással, s egyéb színházi dolgokkal, s jövőre szeretné megpróbálni a fölvételt a főiskola színész szakára. De a tanári, népművelői pályát sem tartja idegennek magától. A fiatalemberrel egyetértve megjegyezzük, bizonyára teljesebbé tette volna a zsűri munkáját, ha pedagógus tagjai mellett egy színész vagy egy rendező, netán egy előadóművész is véleményt alkot a szereplőkről. Szolnok megyei életképek, írások az utóbbi hetekben is rendszeresen jelentek meg az országos lapokban, folyóiratokban. A Tisza vize igen nagy mértékben alakítja, befolyásolja a megye lakosságának életét. A Kiskörei vízlépcső gazdasági hasznosságán túl mint üdülőkörzet is nagy jelentőségűvé válhat. A hatalmas víztömeg leglátogatottabb helye Abádszalók, amely az Alföld, illetve a tározó Velencéje lehet — vélekednek a szakemberek az országos napilapokban: a Magyar Vízgazdálkodás, valamint a Karaván című folyóiratokban megfogalmazott írásaikban. Ugyancsak ezekből a lapokból szerezhetnek tudomást az érdeklődők arról, hogy az Országos Vízügyi Hivatal szervezésében árvízvédelmi folyamszabályozási tapasztalatcsere zajlott le Szolnokon. Ezen kívül olvashattunk belvízelvezetési gondokról, öntözési tervekről is, mely szerint a hetedik ötéves terv során 90 ezer hektár termőföld meliorációja valósulhat meg. A Martfűi Növényolajgyárban — az ország legnagyobb sajtolóüzemében — véget ért a repceidény, kezdődik a napraforgófeldolgozás, — tájékoztattak az országos napilapok, a szomszédos megyék lapjai és a Magyar Mezőgazdaság című folyóirat. Az ország cukorrépa-termelő bázisgazdaságainak sorában tartják számon a Tiszaföldvári Lenin Tsz-t, a Tószegi Petőfi Tsz-t, és a Törökszentmiklósi Béke Tsz-t, valamint eredményeit is, — mint azt a Cukoripar 1987. évi' harmadik számát olvasva megtudhattuk. Az Esti Hírlap arról tudósított, hogy a Rá- kóczifalvi Rákóczi Tsz-ben az ország egyik legnagyobb faiskolájában kezdik a csemeték kitermelését, melynek jó részét Ausztriába, az NDK-ba és az NSZK-ba szállítják. Szolnok megye kereskedelméről kaptunk helyzetképet a Szövetkezeti kereskedelem legújabb számát lapozgatva. A „Népi Ellenőrzés” 10. száma érdekes epizódokat villantott fel a népi ellenőrök harmincéves munkájának múltjára visz- szatekintve. A Szolnoki Szigligeti Színház előadásairól írt a Kritika, a Színház valamint a napilapok is. Nívós programokkal szolgálta az igényeket a Szolnokon megrendezett zenei világnap, mint az a Népszavából is ismeretes. A Képes Újság a szolnoki Tisza Szálló és gyógyfürdő megnyitásáról adott hírt. Űj művelődési központtal gazdagodott Tiszaörs, ismertette a Népszabadság közleménye. A Magyar Mezőgazdaság írása bepillantást adott a Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola életébe. Olvashattunk még arról, főleg az országos napilapokban, hogy a Hazafias Népfront szervezésében — az őszi szolidaritási akció keretében — Szolnok megye különböző helyein, például Szolnokon, Nagykörűben tartottak magyar—laoszi, magyar—kambodzsai barátsági napokat, a jászberényi nagygyűlésen pedig Nicaraguával vállaltak szolidaritást. A Népszava egyik száma izgalmas témával foglalkozott beszámolójában, amikor ismertette a magyarság eredetének új módszerrel történő vizsgálatát, a Karcag környéki kutatások alapján. Végül még meg kell említeni, hogy nagyon fontos a fiatalok egészséges életmódra nevelése, mint azt a Vöröskereszt Szolnok Városi Vezetőségének programja tanúsítja a Családi lap legújabb számában. a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Olvasószolgálata
