Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
1987. NOVEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Együtt a közös célért Megállapodás a szélesítendő kapcsolatokról November 17-én a Magyar Vöröskereszt Szolnok megyei vezetősége, valamint az Alkoholizmus Elleni megyei bizottság együttműködési megállapodást kötött közös feladataik, közös, összehangolt megvalósítására. A tény november 18-án napihírként megjelent lapunkban. A közös munkálkodásról érdemes szótváltani az érintettekkel, hiszen napjainkban az egész társadalom gondja az egészségkárosító, egyéni és család sorsát romboló szenvedélyek elleni küzdelem. Ezek között pedig vitathatatlanul az alkoholizálta vezeti a listát Szolnok megyében is. A két szervezet titkára szívesen vállalkozott arra, hogy elmondja miért tartják fontosnak az együttműködést, a szenvedélybetegségek elleni küzdelmet. Parőczai Dczsőné: Jó ha leszögezzük, hogy együttműködésünk évek óta eredményes. Sok közös akciónk, feladatunk volt, megállapodást azért még nem kötöttünk, különösen nem olyat, amiben rendszerezzük az együttes feladatokat, s akár egész évre szóló programot is határozunk el. Nekünk kilenc városban, húsz nagyközségben és hatvan munkahelyen dolgoznak bizottságaink. Bármennyire is szépnek tűnik a bizottságok és az aktívák száma, a vöröskeresztesek nélkül a szó szoros értelmében félkarúak lennénk. A területi bizottságaink titkárai például nagyon kevés kivétellel egyben vöröskeresztes titkárok is. Földy Dánielné: A feladataink találkoznak, az aktívahálózat évek óta együtt dolgozik. Ezzel a megállapodással az a célunk, hogy teendőink tervszerűek és tudatosak legyenek. Nekünk például 136 lakóterületi alapszervezetünk van. Ezekben az alapszervezetekben az emberek jól ismerik egymást, tudnak a kisebb-nagyobb közösségek életéről, és sajnos tudnak arról is, hogy hol jut kilátástalan helyzetbe a család vagy a veszélyeztetettek sorsára a gyerek. Többnyire az alkohol miatt. Parőczai Dezsőné: Szolnok megyében most 12 ezer alkoholbetegről tudunk. Hozzáteszem, ezek a fölfedezett alkoholbetegek, nem azt jelenti, hogy ennyien vannak. Évente ezerkétszáz alkohol- beteget kezelnek a gyógyin- tézményekben. Nagyfán most 35 Szolnok megyei ember gyógyul — s reméljük gyógyulása után nem esik vissza saját maga vagy közvetlen környezete hibájából. Alkoholgondozók dolgoznak Jászberényben, Szolnokon és Karcagon, s rövidesen újabb három városban lesz hol gyógyítani a nehéz sorba került embereket. Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb alkoholbeteg a Tiszazugban es a Jászságban van. Földy Dánielné: Persze az együttműködési megállapodásban mi azt is célul tűztük ki, hogy valamennyi egészségkárosító szenvedély ellen közösen vesszük fel a harcot. Ezért azt mondjuk, hogy együttműködésünk fő területei: küzdelem az alkoholizmus, a dohányzás, a kábitó- szer-szenvedélyek ellen, s egyúttal törekvés a szabadidő kulturált eltöltésére, az egészséges táplálkozásra, a testedzésre, nevelés a harmonikus családi életre, elsősorban a megelőzés, de a rehabilitáció és az utógondozás érdekében is. Parőczai Dezsőné: Már ebben az évben sikeres akciónk volt februárban és márciusban, amikor szervezetten a fiatalok körében léptünk fel a káros szenvedélyek megelőzését célzó propagandával. Most, novemberben az egészségnevelési hónap során örülünk annak, hogy egészen a kistelepülésekig eljutott felvilágosító szavunk a különböző szenvedély-betegségek megelőzése érdekében. További terveink is vannak, s ebben jó segítséget adunk egymásnak, de kapunk például az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottságtól is. Létrejöttek már a megyében a gyógyult alkoholisták klubjai, idáig hat ilyen klub működik Szolnokon, Kunszentmártonban, Karcagon és Üjszászon. Kunszentmártonban és legutóbb Kenderesen alakult ifjúsági klubunk, ahová főleg a veszélyeztetett fiatalokat várjuk okos programokkal, hasznos életviteli tanácsokkal, és természetesen örülünk annak, hogy megalakultak az első úgynevezett életmód klubok is a megyében. Csépán, Rákóczifal- ván, Törökszentmiklóson már működnek, Kisújszálláson és Jászladányban alakulóban vannak. Hogy mi most mégis tervszerűbbé. tudatosabbá akarjuk tenni közös munkánkat, annak az a célja, hogy eddig minden törekvésünk ellenére kevés sikerünk volt. Az alkoholbetegek száma ugyanis nem csökken, s e szenvedély elsősorban a családot sújtja leginkább. Ezekből a családokból kerülnek ki leginkább a veszélyeztetett gyerekek, akik nagyon nehéz élethelyzetbe kerülhetnek, — mert nem nézik meg, vagy nem tudják fölfogni, hol keressenek menedéket a rossz családi életből. Földy Dánielné: Mi nagyon örülünk annak, hogy a vöröskeresztesek és az alkoholizmus elleni bizottságok tagjai jól egymásra találtak ebben a nehéz munkában. Már vannak olyan szervezetek, amelyekkel tovább szélesíthetjük az együttműködést, így a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa, a művelődési központok és intézmények, valamint a nemrégiben alakult Családsegítő Központok. Együttműködési megállapodásunkban azt is elhatároztuk, hogy a rendszeres munkakapcsolatot nemcsak velük, hanem más társadalmi szervezetekkel is szélesítjük. — s. j. — Hortobágy, Kiskunság, Bükk, Aggtolok Leltár készül a nemzeti parkok növényvilágáról A négy magyarországi nemzeti park — a Hortobágyi, a Kiskunsági, a Bükki és az Aggteleki — növényvilágát leltárba veszik a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Természettudományi Múzeum kutatói. Világszerte végeznek hasonló felméréseket, de hazánkban készül az első olyan leltár, amely a talajfelszíni algáktól kezdve a virágos növényekig minden növényt számba vesz. A nagyszabású kutatóprogramot azért indították, mert a nemzeti parkok és természetvédelmi területek őrzik hazánk természetes génbankjának 70—80 százalékát. A szakemberek elsősorban ezekből a vadon élő növényekből választják ki azo kát, amelyeket a mezőgazda- sági termelés számára nemesítenek. A Természettudományi Múzeum kutatói a Hortobágy Nemzeti Park növényvilágáról már elkészítették a részletes felmérést. A 6-1 ezer hektáros területen, valamint a hozzá tartozó két védett erdőben 1762 növényfaj él. A pusztán legnagyobb meny- nyiségben a virágos fajok, az algák és gombák fordulnak elő. Elsőként írták le a szakemberek a hortobágyi csiperke gombát, amely étkezésre is kiváló. Ritkán előforduló növény a kékszínű Csillagvirág, amelyet úgv is védenek, hogy pontos lelőhelye csak a szakemberek számára ismeretes. Ugyancsak ritkaság a keskeny levelű fehér virágú Erdélyi Útifű, a szürke puszta egyik legszebb dísze. A világ élőleltárai közül elsőként mérték fel a kutatók a földfelszíni és a vízi algákat. Ezt a magyar szakemberek azért tartják fontosnak, meri az algák különböző tulajdonságaik következtében az élővilág fejlődésében fontos szerepet játszanak. A Hortobágyon előforduló algák egyik legérde- •kesebb faja a Kék Alga, amely kocsonyás burka miatt a legnagyobb szárazságot is elviseli, már a legkisebb nedvesség hatására megduzzad, táplálkozásra és szaporodásra képes. A Kiskunsági Nemzeti Parkban is befejeződött a kutatómunka, a szakemberek hozzáláttak a begyűjtő adatok és minták feldolgozásához. Az előzetes információk szerint a hat különálló egységből álló, együttesen 38 ezer hektáros területen legalább kétszer annyi növényfaj él, mint a jóval nagyobb Hortobágyon. Számos faj a világon egyedül ezen a területen található. Ilyen például a kékesszürke húsos levelű, fehér virágú Pozsgás Zsázsa és a szinte levél nélküli apró vörös bokor a Fényes Poloska Mag. Katonaólot Hétköznapok a laktanyában Laktanyák. Erős kerítés, őrtornyok, kapuügyelet. Akármelyiket nézem, egyik sem átjáróház. Mellettük^el- húzva önkéntelenül felvetődik ezért az emberben a kérdés: milyen lehet az élet odabent? Bizonyára úgy alakul, mint a kerítésen kívül — legalábbis abban a tekintetben: attól függ, kinek a szemszögéből nézzük. Mást tart ugyanis fontosnak a tiszti állomány, mást az újonc és mást a leszerelés előtt álló tisztes. Persze, a helyi adottságok is meghatározók az életmód alakulásában. Sok igazság van Szabó Ferenc alezredes gondolataiban, amiket az egyik laktanyában való beszélgetésünkkor kifejt: — Régen általában az itteninél zordabb körülmények közül jöttek a laktanyába a fiatalok. Sok tekintetben az otthoninál kulturáltabb körülményeket biztosítottunk számukra. Most viszont fordított a helyzet. Nemcsak- kötöttebb tehát a fiatalok számára a katonaélet, hanem nívójában sem mindig azonos a polgárival. Egyértelmű ez, hiszen azzal a hiedelemmel szemben, hogy a katonaság mindent megkap, a parancsnoki állománynak meg kell gondolnia minden forint elköltését. Ä katonák józan értékítéletére vall Szabó alezredes további okfejtése: — Ha az állomány azt tapasztalja, hogy igyekszünk gondoskodni róla, akkor fegyelmezett és segítőkész. — Ez miben nyilvánul meg? — Például abban, hetek telnek el úgy, hogy a kimaradásról nincs késés. A parancsok fegyelmezett végrehajtására vall az, hogy többezer ejtőernyős ugrásnál egy sérülés, egy húzódás sem volt. Ebbe a témakörbe sorolom azt is, hogy katonáink saját maguk végzik a központi fűtés szerelését. Szabó Béla őrnagy is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — A fejlesztést illetően nem táplálhatunk nagy reményeket, tekintettel kell lennünk az ország gazdasági helyzetére. Ezért kell megértetnünk az állománnyal, hogy a meglévő létesítményeink állagát kell megbecsülnünk, hogy mindenkinek fegyelmezetten kell teljesítenie feladatát. Ügy tűnik, fáradozásunk sikerrel jár. Erre következtetünk abból a fényből, hogy az állomány elenyésző százaléka részesül fogdái fenyítésben. Ez így a jó, mert a fogdát a nevelés csődjének tekintjük. Tény viszont az is, hogy nem minden katonánk szentéletű apáca. Az is igaz persze, hogy nálunk nem megy dicsőségszámba a laktanyából való ki szökés vagy az ehhez hasonló eset. — És mi az elismerésre méltó? — Elmondok erre egy esetet: A múltkor bekopog hozzám két KISZ-titkár azzal: látják, hogy sok „hórukkmunka” kell a központi fűtés kiépítéséhez, szívesen segítenek a fiatalok. Közreműködésüknek köszönhetően négy hét előny van a szerelésnél. Az ilyen példákat azért tartjuk fontosnak, mert az emberek számára általában a katonaság jelenti az utolsó nevelő iskolát. A gondoskodás fegyelmező erő Pang a fogda Nem fenegyerekek Az elképzelés jé... rendet, fegyelmet tanul. A különböző időszakos katonák között ezért szövődnek életreszóló barátságok. . ^Nálunk erőfölénnyel különben sem lehet kitolni a másikkal, mert mindenki jól űzi a küzdősportokat, bárki könnyen visszavág a társának. Ennek ellenére katonáink nem fenegyerekek, önfegyelmezettek. Mindig arra buzdítjuk őket, hogy szerénységükkel jeleskedjenek. És jeleskednek is. A településen sok társadalmi munkával tűnnek ki. Három katonával folytatom a beszélgetést erről a témáról. Lendvai József őrvezető azt mondja: A fegyelmezett munka eredménye a sikeres földetérés (Fotó: Tarpai Zoltán) A fiatalok — főleg hétvégeken — sok szabad idővel rendelkeznek a laktanyában. Szabó Béla őrnagy tekintettel van erre: — Nem elégszünk meg a rádió és a tv műsoraival. Könnyűzenei koncerteket szervezünk. Emellett Szabó Gyula, Sztankai István és mások közreműködésével kulturális értékeket is közvetítünk a katonafiatalok számára. Sokat jelent az, hogy nálunk van csapatművelődési otthon is, több mint százezer kötetet magábafog- laló könyvtár is van. Négy könyvtáros dolgozik ott. Rendszeres a „Ki mit tud?”, a politikai kaszinó, sikeres az olvasópályázaton való szereplés. Egyszóval meglehetősen gazdag a kulturális program. — És mennyiben kulturált a kiskatonákkal való foglalkozás ? — Elöljáró parancsnokaink mindig arra hívják fel a figyelmet, hogy előzzük meg a katonákkal való kitolásokat. Erre ezért is különös gondot fordítunk — természetesen úgy, hogy a fegyelmet betartatjuk, mert amíg két katona van, azok közül az egyik parancsnok. Az egymáshoz való viszony azonban eleve másként alakul nálunk, mint más alakulatoknál. Az ejtőernyőzéssel járó veszély összekovácsolja az embereket. Meg aztán előfordul, hogy az újonc az MHSZ-nél több százszor ugrott már, szakmailag tud segiteni az öregkatonának, akitől viszont — Eltompulnak a különbségek az újoncok és az idősebb katonák között. Felesleges munkát nem csináltatunk senkivel. Nincsenek már meg a „hagyományos” kitolási módok. Lehet, hogy így van, de azért úgy alakul ez a laktanyában is, mint az élet más területein. Erre következtetek Balázsházi György tizedes szavaiból: — Kitolás minden laktanyában van, ha nem is a régi értelemben. Meg lehet ezt úgy csinálni, hogy többet takarítson valaki, vagy mindig ő menjen elöl, ha valamit meg kell csinálni. Gerőcs Csaba honvédet csak a koszt izgatja: — Kétféle ebéd közt lehet válogatni. Az elképzelés mindig jó, de a kivitelezéssel néha baj van. — Baj az is, hogy a csapat művelődési házat, meg a könyvtárat éppen hétvégeken zárják be, amikor legtöbb a szabadidő — vélekedik Lendvai őrvezető. — Az viszont jó, hogy a kondicionáló-terem ajtaja mindig nyitva áll. Szó esik még a kimaradásról (ami mindig kevés, főleg ha már tisztes az ember), eltávozások az utazási gondjairól, gyakorlat alkalmával a személyszállítás hiányosságairól. Mindez azonban már a politikai helyettes asztala, akihez a szolgálati út betartása nélkül lehet fordulni, és aki meg is ígéri, intézkedik, amiben kell. S. B. Cj faültető gépet vásárolt a kiterjedt erdőgazdálkodást folytató Jászberényi Zagyvamenti Tsz. Az őszi faültetéseket — mintegy 50 hektáron — már ez a berendezés végzi (Fotó: T. K. L.)
