Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

1987. NOVEMBER 21.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Felmentés — kinevezés

Lazányi Angéla kitüntetése

A megyei pártbizottság tegnapi ülésén Lazányi Angéla elvtársnőt érdemeinek elismerésével, nyugállományba vonulása miatt 1987. december 1-i hatállyal felmentette a Szolnok Megyei Néplap főszerkesztői beosztásából és saját kérésére pártbizottsági tagságából.

Az Elnöki Tanács Lazányi Angéla elvtársnőt a szocialista újságírásban három évtized alatt végzett kiemelkedő munkásságáért a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Majoros Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára adta át.

Majoros Károly átadja Lazányi Angélának a kitüntetést (Fotó; N. Zs.)

Hajnal József az új főszerkesztő

A megyei pártbizottság Hajnal József elvtársat, eddigi olvasószerkesztőt behívta a megyei pártbizottság tagjai sorába, megválasztotta az agitációs- és propaganda munkabizottság tagjának és 1987. december 1-i hatállyal kinevezte a Szolnok Megyei Néplap főszerkesztőjévé.

Az adókulcs hatására

flz árváltozások előkészületei

Mint ismeretes, jövő év január elsejétől a fogyasztási cikkek körülbelül 80 százalékának az ára megváltozik. Az áltagosan 8 százalékos áremelkedés' az adózási rendszer megváltozásával függ össze: a legtöbb terméknél ugyanis lényegesen megnövekszik az adókulcs, emellett megszűnnek a központi ártámogatások, s ezt nem ellensúlyozza az adó alapjául szolgáló termelői árak és kereskedelmi árrések csökkenése. Így a fogyasztói árakba beépülő új általános forgalmi adó az árváltozások 75 százalékánál áremelkedést jelent majd.

A termelők folyamatosan tájékoztatják új eladási áraikról a nagykereskedelmi vállalatokat, s ezek december elején árjegyzékekben közük kiskereskedelmi partnereikkel a régi és az új nagykereskedelmi árakat, valamint az ajánlott fogyasztói árakat, amelyeket szintén kiszámítanak. A kiskereskedelmi vállalatok döntő többsége feltehetően ezt a

jegyzéket fogja felhasználni az átárazásoknál. A kiskereskedelemnek módjában áll az is, hagy saját maga kalkulálja ki az új fogyasztói árakat, s az ehhez szükséges segédletet, az úgynevezett fogyasztói árindexeket a Belkereskedelmi Minisztérium árosztálya dolgozza ki. Ennek alkalmazásakor a kiskereskedelem a jelenleg érvényben lévő fogyasztói árakat számolja át a megadott indexek alapján, ami lényegesen több munkát jelent, mint a nagykereskedelem ajánlott árainak átvétele, viszont nagyobb teret enged az ónálló árpolitikának.

A fogyasztási cikkek átárazása az üzletek feladata. Az árjegyzékeket, illetve árindexeket december tizediké után megkapják, s előkészíthetik az évvégi leltározási munkálatokat. A területileg dlletéikes szakigazgatási szervek összehangolják a leltározások, átárazások időpontját, azaz gondoskodnak arról, hogy egyidőben, egy-egy adott körzetben ne minden üzlet zárjon be.

Az Alumí- niumgyár tiszafüredi gyára egy gyümölcsaszaló edény-együttest fejlesztett ki. A speciális alu- edényekben a gyümölcsök izét, aromáját megőrzik, így a háziasszonyok otthon is tudnak majd ínyencségeket az asztalra tenni. Képünkön az első darab látható (Fotó: T. Z.)

A megyei pártbizottság állásfoglalása

a lakóterületi politikai munka helyzetéről ós továbbfejlesztősónak feladatairól

Az elmúlt tíz év poJd tokai döntései nyomán tóbontakozó társadalmi változások eredményeként megmövekedett a lakóterületi politikai munka súlya és jelentősége. A települések fejlődését szolgáló célok helyi megvalósítása, az anyagi eszközök hatékony felhasználása egyre fokozottabban igényelte az alulról építkező döntéseket, a szükségletek pontosahb számbavételét rangsorolását, a lakosság önszervező erejének, pénzeszközeinek mozgósítását. A társadalom minden rétegét érintő életfar- maváltáS', a tradicionális közösségek felbomlása nyomán’ a lakóterületen újtípusú társaskapcsolatok és közösségi formák vannak kialakulóban. Az új feltételek és körülmények együtt jártak a helyi szervek önállóságának növekedésével, a lakóhelyi demokratizmus fejlődésével. Mind nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság beleszóljon a saját sorsát érintő kérdésekbe és személyes áldozatvállalásával is bizonyítsa, hogy felelősséget érez környezetéért. Az átrendeződés kísérőjelensége a településpolitikával szembeni pesszimizmus, kishitűség, az értékeink, eredményeink lebecsülése, az aktivitás hiánya ds.

A megyei pártbizottság lakóterületi politikai munkának, a pártpolitika megvalósításának azt a területét tartja, amelyet a pártszervek és szervezeteik, valamint a velük együttműködő állami, gazdasági, társadalmi szervek és önszerveződésű csoportok fejtenek ki városokban, községekben, szűkebb értelemben közvetlen környezetükben, a helyi célok megvalósítása érdekében. Ezzeli, szolgálja szocialista értékeink megőrzését, gyarapítását, hozzájárulva a szocialista életmód továbbfejlődéséhez. Tartalma az a tevékenység, amely- lyel a lakóterületen megismertetjük, elfogadtatjuk a párt politikáját, mozgósítunk annak formálására és végrehajtására. A munka irányítója a párt, bázisa pedig a párttagság.

A városi, községi pántszervek lakóterületi politikai munkát irányító tevékenysége sokrétű, mely eltéréseket mutat a városokban’ és községekben. Mindkét területen azonban közös elem a politikai munka feltételeinek, a párt, állami szervek, tömegszervezetek, mozgalmak tevékenységének fejlesztése, a koordináció. A területen működő vállalatok, szövetkezetek, intézmények, tömegszervezetek és mozgalmak a lakóterületi politika meghatározó intézményei.

A munkában jelentős szerepet töltenek be a lakóterületi pártalapszerveze- tek, melyek a feladatok végrehajtásának szervezői. Fejlődésük kedvező hatást gyakorolt a lakóterület közéletére, az ott működő társadalmi szervek tevékenységére. Mindemellett létezik a lakóterületi politikai munka beszűkített értelmezése, mely e tevékenységet a lakóterületi párta la pszervezetek tevékenységére korlátozzák.

Az üzemi, intézményi pártalapszerve- zetek a lakóhelyen feladatot vállaló párttagok ’tevékenységét nem megfelelően ismerik. Tevékenységük értékelése igen differenciált képet mutat. Rendezetlen az eljáró párttagoknak a helyi politikai életbe történő bevonása. A megyei 'pártbizottság rendelkezik az e területire vonatkozó határozatokkal, állásifoglalásokkal. Ezek tartalmazzák a párt, állami, társadalmi szervek, tömegszervezetek és mozgalmak lakóterületen folytatott .tevékenységének fSadatalt is. A végrehajtás eredményeként a megyében a lakóterületi politikai munkában fejlődés történt. A pártszervek és szervezetek, a tömegszervezetek és mozgalmak tevékenységét az élénkülés jellemzi, gazdagabbá váltak a végzett munka módszerei is. Az előrelépés ellenére a társadalmi szervek személyi, tárgyi és működési feltételei jelentősen eltérnek egymástól. A KISZ-nek a lakó- területi politikai munkája főleg a városok körzeteiben alig érzékelhető.

Az állami, társadalmi szervek, tömegszervezetek és mozgalmak számára a megyei párthatározatok helyesen jelölik meg a lakóterületi politikai munkájuk fő irányait, ezért e faladatok módosítása .nem indokolt.

A megye gazdasági és társadalmi fejlődésének intenzív szakasza azt igényli azonban, hogy tegyük összehangol- tabbá és korszerűbbé a különböző szervek és szervezetek lakóterületen folyó munkáját, javítsuk a pártirányítás hatékonyságát.

Ez főleg:

a pártkoordináció tartalmára; a pártszervek és szervezetek tájékoztatásának javításéra; a munkahelyi és körzeti pártszervek együttműködésére; a lakóterületi körzeti pártaiapszer- vezetek munkájának és működésének fejlesztésére irányuljon.

A lakóterületi politikai munka fejlesztésének megyei feladatai:

1

A megyei pártbizottság és szer- ■ vei biztosítsák a lakóterületi politikai munkában résztvevők tevékenységének összehangolását. Kapjon nagyobb hangsúlyt a politika megismertetése és elfogadtatása az egységes cselekvésre való mozgósítás. Ez a következő területeket ölelje fel;

a településpolitikai célok közös kijelölését, azok, megvadósítására történő mozgósítását; a lakosság tudat- és szemléletformálását; közéleti aktivitásának javítását;

az ellátáspolitika aktuális feladatait; a frekventált társadalmi rétegekkel való foglalkozást, időszerű kérdéseit (időskorúak, fiatalok); a környezeti kultúra fejlesztését; a lakóterületi kulturális és sportélet fejlesztését;

a községi és körzeti pártmunka színvonalának emelését.

Az együttműködést úgy kell fejleszteni, hogy ez elősegítse a tervezés demokratizmusát is. Az egyeztetéseket a tervek elfogadása előtt is rendszeressé kell tenni.

A megyei pártbizottság éves munkatervében hasznosítsa azokat a jelzéseket és javaslatokat, amelyek élénkíthetik a lakóterületi politikai munkát. Különösen a községekben kívánatos a fejlődési irányok kijelölése.

2 A párt a tömegkapcsolatok erő- • sítése, a párt és a szocialista demokrácia gazdagítása érdekében a lakóterületi politikai munka fejlesztését igénylő kérdések eldöntéséhez szélesebb körben igényelje az ott működő politikai szervezetek véleményét. Ennek érdekében: a középtávú feladatterv azon témáit, amelynek hatása jelentősen érinti a lakóterület fejlődését, döntés előtti helyi vitákra kell bocsátani.

a A megyei pártbizottság párttagéi* nyilvántartását a számítástechnika felhasználásával alkalmasabbá kell tenni a párttagok lakhely szerinti nyilvántartására is. A megyei pártbizottság az adatokat évente egy alkalommal a településen működő pártszervek és szervezetek rendelkezésére bocsátja. Ezzel megteremthetők azok a feltételek ahhoz, hogy a lakóterületen élő, de nem ott nyilvántartott párttagokat aktívabban be lehessen vonni a helyi közéletbe.

A különböző pártszervek? beszámoltatása során szerepeljen a megyei párttestület előtti a lakóterületi politikai munka egy-egy fontos területe. Kiemelt helyet kapjon a lakosság közérzetét, a települések fejlesztését befolyásoló tényezők feltárása. E feladat megvalósítását az éves munka tervezésénél kell érvényesíteni.

A városi és községi pártszervek feladatai:

a A pártmunka tervezésénél, a fel- ■■ adatok meghatározásánál vegyék figyelembe a lakóterületi politikai munka tapasztalatait, igényeit, a várható politikai, társadalmi mozgások tendenciáit. Gondoskodjanak a közös feladatok megjelöléséről, a végrehajtás összehangolásáról.

a Éljenek jobban a tapasztalatok- « ra épülő differeciált irányítással, feladatmeghatározással. Biztosítsák a lakóterületi-körzeti pártszervezetek munkájának folyamatosságát. Határozzák meg konkrétan az éves munkatervben a számukra vonatkozó feladatokat, azok számonkérése legyen következetes.

a Jelöljék meg a lakóterületi és a »i* munkahelyi pártszervezetek

együttműködésének időszerű tennivalóit. Ez a közös célokra, érdekeltségre

épüljön, erősödjön a kapcsolatok politikai, mozgalmi jellege.

Az együttműködés terjedjen ki:

— a területfejlesztés és területpolitikai célkitűzések kidolgozására, egyeztetésére;

— a kölcsönös és rendszeres tájékoztatásra ;

— a közös politikai rendezvények szervezésére;

— a politikai munka és oktatás színvonalának emelésére;

— az ifjúságpolitikai kérdések megoldására, nyugdíjas párttagokról való gondoskodásra.

— a munkahelyi pártszervek és szervezetek törekedjenek rangjának és politikai súlyának megfelelően figyelemmel kísérni és értékelni a lakóterületen végzett közéleti munkát. Eredményeként bátran éljenek a pártba történő felvétel lehetőségével. E célból javítsák a körzeti párt- alapszervezetek jelző szerepét is.

4 A politikai koordinációs munká- ■ juk legyen erőteljesebb és hatékonyabb.

Ennek érdekében:

— rendszeressé kell tenni a feladategyeztetést, biztosítva a végrehajtásban az önálló munkavégzés felelősségét ;

— ä társadalmi szervek, tömegszervezetek, mozgalmak pártirányítása során gondoskodni kell az egyértelmű feladatjelölésről, elősegítve e szervek önállóságát és felelősségét, elkerülve a párhuzamosságokat;

— fordítsanak figyelmet az ifjúság nagyobb arányú megnyerésére, közéleti . bevonására a lakóterületen;

— a lakosság szociális gondjaival való foglalkozásra, törődésre.

t

5 Növeljék a politikai munka moz- ■ galmi jellegét, a lakóterületi politizálás nyitottságát, a tájékoztatás nyilvánosságát, a demokratizmus szélesítését. A lakosságot jobban vonják be és nyerjék meg a lakóterület politikai, társadalmi, településfejlesztési feladatainak közös kimunkálásába és azok megoldásába való aktív részvételre. A gazdasági célok megvalósítására való mozgósítás mellett irányuljon fokozott figyelem a tudati tényezőkre, a gondolkodás és magatartás befolyásolására, melyet a gyakorlati munkában anyagi fejlesztés hajtóerejévé kell tenni.

6 Az irányító pártszerveknek job- ■ ban számolni kell a lakóterületen működő szervezetekben rejlő politikai munkát befolyásoló erőkkel. Támogatni, ösztönözni kell az újtípusú közösségi formák létrejöttét az egyesületek működését. A létrejött közösségekben végzendő munkával bízzanak meg a feladatra alkalmas párttagokat. Ezzel az indirekt pártirányítással szükséges biztosítani a párt jelenlétét, politikai befolyását. E szervezeteket olyan politikai fórumnak kell tekinteni, ahol megvan a lehetősége a különböző nézetek ütköztetésének, a nyílt vita vállalásának. Az eddiginél jobban ki kell használni a politizálás lehetőségét.

_ A lakóterületi intézményeket al- * ■ kalmassá kell tenni, hogy a politizálás centrumaivá váljanak.

Ennek érdekében:

az irányító pártszervek közreműködésével a munkahelyi pártszervezetek felkészült pártaktívák körzetekbe történő átirányításával javitsák a lakóterületi politizálás és az ott működő pártalapszervezetek személyi feltételeit:

a tárgyi feltételek, technikai háttér javításával — az üzemek, intézmények együttműködésével is — segítsék, hogy a lakóterületi-körzeti pártalapszervezetek a területpolitikai, közéleti centrumai legyenek.

_ Tegyék tartalmasabbá, folyama- O. tossá az együttműködést a tanácsi szervekkel, a területükön működő kommunista tanácstagokkal. A kölcsönös tájékoztatás, a közös feladatok egyeztetésére, az elvi, politikai feladatok meghatározására működtessék a kommunista tanácstagok fórumát. Gondoskodjanak a lakóterületen végzett pártmunka megfelelő politikai, erkölcsi megbecsüléséről.