Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-20 / 274. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. NOVEMBER 20. Peking jelzése Teng már nem mozdul kii Kínából, ahhoz túl öregnek tartja magát. Hacsak! Hacsak nem egy szovjet—kínai csúcstalálkozó kedvéért. Ezt maga a kínai politika nagy öregje, a most már majdnem minden pozícióból visszavonult, mégis változatlanul első számú vezetőnek számító Teng Hsziao-ping mondta. Tehát a legilletékesebb mind egy ilyen utazási, mind a szovjet—kínai 'kapcsolatok pekingi kezelésének ügyében. Akinek Teng ezt a gondolatát elmondta, (egy japán szocialista politikusnak), az persze sietett világgá kürtölni, így a nemzetközi sajtó most a közelgő szovjet— amerikai csúcstalálkozó mellett egy másik csaknem hasonló fontossággá csúcs kilátásairól is értekezik. Ritkán olyan egyöntetű a sajtó embereinek véleménye: mint abban, nem véletlen elszólásról, futó gondolat kimondásáról van itt szó. Teng, a 83 évesen is példásain friss szellemű, változatlanul iborotvaéles eszű politikus, aligha véletlenül mondott ilyet. Annál sokkal nagyobb profilja ő ma is a politika mesterségének. Felelhetett volna sokféleképpen a japán politikusnak arra a kérdésére, hogy nem men- ne-e el mégegyszer a sziget- országba. Teng éppen így felelt, maga hozva szóba a kínai—szovjet viszonyt, s ezt bizonnyal fontos politikai gesztusnak és felhívásnak szánta. öt először akkor buktatták ki, a hatalomból, amikor a kínai politika bakugrásai a szovjet kapcsolatot is mélypontra terelték. S akkor jött vissza, amikor éppen csak megkezdődtek a harcok a kínai belső és külpolitikai változásokkal szembeszegülő erőkkel. Teng vezetésével már e küzdelem utóvédiharoai is befejeződében vannak, logikus hát, hogy a régi külpolitika talán legveszedelmesebb utóvédharcát most már végképp el kellene feledtetni. Ezért a célért a 83 éves öregember — saját szavai szerint — bárhová elmenne a Szovjetunióba., akár Moszkvában is szívesen találkozna a szovjet reformok vezetőjével, Mihail Gorba- csowal. Nem vitás, hogy az elmúlt negyedszázad egyik legfontosabb politikai eseménye lenne egy ilyen, találkozó. Teng jelzése mutatja, hogy _ Peking néhány változatlanul meglévő kifogásának fenntartása mellett — immár készen áll szentesíteni az igazi kibékülést. M ég több kérdés tisztázatlan Előkészületek a csúcsra Véleményünk szerint nem lesz akadálya annak, hogy a csúcstalálkozó idejéig teljes megegyezés jöjjön létre a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-egyezmény valamennyi kérdésében — jelentette ki Dan Howard, a Fehér Ház helyettes szóvivője az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva. Howard szerint már csupán a végső részletek kidolgozása van hátra s bár az egyeztetett, kölcsönösen elfogadott szöveg kidolgozásában akadnak még nehézségek, nem látszik szükségesnek újabb külügyminiszteri tanácskozás az akadályok elhárítására. A szóvivő szerint egyelőre nem végleges, hogy milyen keretek között találkozik a csúcstalálkozó idején Mihail Gorbacsov az amerikai törvényhozás tagjaival — esetleg nem a két ház együttes ülésén, hanem „összejövetelén” szólal fel a szovjet államférfi. Howard megismételte: a csúcstalálkozó programjában nem szerepel semmiféle Washingtonon kívüli esemény, és annak korlátozott időtartama szükségessé teszi, hogy az időt kizárólag a tárgyalásokra fordítsák. Mint elmondotta: a tanácskozásokat a Fehér Házban tartják majd meg, s ezeken a sajtó képviselői nem lehetnek jelen — a két fél viszont máris megállapodott abban, hogy a szóvivői tájékoztatásokat egy helyütt, egyes esetekben közösen tartják majd meg. Egyelőre nem dőlt el, hogy tart-e a tanácskozás befejeztével Mihail Gorbacsov sajtókonferenciát. flz iráni—kontra botrányról Kongresszusi jelentés Az iráni-kontra botrány főszereplői semmibevették az alkotmányos előírásokat, megszegték a törvényeket, titkos külpolitikát szerveztek, titkos manővereket irányítottak — jelentette ki Dániel Inouye szenátor, a 11 tagú szenátusi csúcsbizottság elnöke szerdai sajtókonferenciáján. A kongresszus két házának vizsgálóbizottságai csaknem egy éves munka után szerdán tették közzé zárójelentésüket, amely mintegy hétszáz oldalon foglalja össze a tapasztalatokat és 27 ajánlást is tartalmaz. A jelentés végső soron Reagan elnököt teszi felelőssé a történtekért, bár leszögezi: az elnök szerepét nem lehetett teljesen feltárni, mert kulcsfontosságú dokumentumokat semmisítettek meg a vizsgálat előtt, és az egyik koronatanú, William Casey, a CIA volt főnöke időközben meghalt. így nem bukkant fel olyan bizonyíték, amely azt igazolná, hogy Reagan reszese volt a törvénysértéseknek, ami miatt eljárást kellene indítani ellene. Ennek ellenére Reagan a jelentés szerint „olyan légkört teremtett, vagy tűrt meg”, amelyben az akció irányítói „bizonyosak lehettek abban, hogy az elnök politikáját hajtják végre”. Abban is el- marasizitialják az elnököt hogy mindezideig nem ítélte el a törvénysértő akciókat és azok részt'Wfvőit. HAVANNA Dániel Ortega nicaraguai államfő szerint elzárná a Nicaraguán belüli politikai nyitás folytatódásának lehetőségét, ha az amerikai kongresszus újabb nagyarányú segélyt szavazna meg a nicaraguai ellenforradalmároknak. A sandinista vezető szerdán Managuában — újságírók kérdéseire válaszolva — először fejtette ki a Közép-Amerikával kapcsolatos hivatalos nicaraguai álláspontot azt követően, hogy visszaérkezett WashingtonSZÓFIA Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsall ja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka csütörtökön befejezte egynapos bulgáriai munkalátogatását és eluta zott Sízófiából. PÁRIZS Közép-európai idő szerint szombat hajnalban állítják föld körüli pályára a TV- SAT—1 nyugatnémet televíziós műsorszóró műholdat. A francia-guayanai Kou- rou űrközpontban csütörtökön közölték, hogy befejezték a berendezések, illetve az Ariane—2 típusú hordozórakéta ellenőrzését. Geraszimov sajtóértekezlete Jovft júniusban rendkfYüli ENSZ-közgyűlés Jelcin-ügy Borisz Jelcin felmentése a moszkvai városi pártbizottság első titkári tisztéből, kinevezése az állami építési bizottság miniszteri rangú elnökhelyettesévé élénken foglalkoztatja a szovjet fővárosban dolgozó külföldi újságírókat. Erről tanúskodott Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő csütörtöki sajtóértekezlete is, ahol e témában sok kérdés hangzott el. A Jelcin-ügy — mondta a szóvivő — olyan epizód, amelyből nem szabad mesz- szemenő következtetéseket levonni, különösen nem a peresztrojka sorsát illetően. A fordulat időszakában, s erre a szovjet történelem forradalmi időszakai szolgáltattak is példát, lehetnek véleményeltérések, Viták. A mostani esetet sem kell politikailag dramatizálni, mégha az esetleg dráma is az egyén életében — tette hozzá Geraszimov. Egy amerikai újságíró a következő kérdést tette fel: Mihail Gorbacsov washingtoni útja előtt nem árt-e a Jelcin-ügy a szovjet vezetőről Nyugaton kialakult képnek. — Ez — mondta Geraszimov — önöktől, újságíróktól függ, attól, hogy önök miként interpretálják a történteket. Haderttcsifkkentés Magyar felszólalás Bécsben a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások csütörtöki ülésén felszólalt Nagy János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Megelégedéssel szólt arról, hogy a leszereléssel és fegyverzetkorlátozással foglalkozó fórumok egész során előrelépés tapasztalható. Mint mondotta, ez azt mutatja, hogy ma már ismét a kedvező folyamatok határozzák meg a nemzetközi helyzet alakulását. Elemezte, miként járulhatnak hozzá a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások e kép további javulásához. Megállapította, hogy a Varsói Szerződés országainak tavaly februári javaslata alapján kiutat lehetne találni a 14 éve tartó tárgyalásokon kialakult mozdulatlanságból. Sikerült egyetértésre jutni abban, hogy a jövő év júniusában összehívják az ENSZ közgyűlésének a leszerelés kérdéseivel foglalkozó harmadik rendkívüli ülésszakát, s ezt a Szovjetunió üdvözli — jelentette ki Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén arról beszélt, hogy szovjet vélemény szerint kedvezően hat a nemzetközi kapcsolatokra az ENSZ-közgyűlés 1. számú, politikai bizottságának vitája a leszerelés kérdéseiről. A szocialista országok és más államok erőfeszítéseinek sikere, hogy egyhangúlag fogadta el a közgyűlés a nyilatkozatot az erőszak és a vele való fenyegetőzés elvetéséről. összesen 63 leszerelési témájú határozat született az ülésszakon — mondta Geraszimov, s hozzátette, hogy ezek további lépést jelentenek az erőszak- és atomfegyvermentes világ megteremtése felé. A bizottsági vitában lezajlott szavazásokról Gera- ’ szimov elmondta, hogy a szovjet delegáció mindösz- sze egy szavazásnál tartózkodott. Ez a dél-ázsiai atomfegyvermentes övezetre vonatkozó tervezet volt, s a Szovjetunió azért tartózkodott, mert a kérdésben a térség országai között nem volt meg az egyetértés. Fontos eredménynek minősítette Geraszimov, hogy egyhangúlag fogadták el azt a határozatot, amely előirányozza a vegyi fegyverek betiltásáról szóló tárgyalások aktivizálását, ami lehetővé teszi a tárgyalások befejezését már 1988-ban. Geraszimov emlékeztetett rá, hogy a hét elején, amikor ő Münchenben járt, nyugatnémet lapok a szájába adtak egy olyan kijelentést, amely szerint a Szovjetunió egy éven belül kivonja csapatait Afganisztánból. A szóvivő kijelentette, hogy a szovjet csapatok kivonása attól függ, milyen eredményekkel zárul Genfben az ENSZ-főtitkár személyes megbízottjának közvetítésével folyó afgán—pakisztáni tárgyalássorozat. Ezen szeptemberben Afganisztán 16 hónapos határidőt javasolt, Pakisztán ellenajánlata nyolc hónap volt. A szovjet részről már rég elhatározták csapataik kivonását de de ehhez megfelelő garanciák mellett meg kell szűnnie az afgán ügyekbe való beavatkozásnak. A Szovjetunió támogatja az afgán kormány nemzeti megbékélési politikáját és az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezését. Szerda este tűz Ütött ki a londoni metróban. A képen; két tűzoltó pillanatnyi lélegzetvétele a nehéz mentési munkálatok közben. Sajnos 35 ember életét már ők sem tudták megmenteni Avar Károly ból. /ff A NAGYKUNSÁGI ERDŐ ÉS fafeldocgozó GAZDASÁG M01 Snlnot J«tM< Amte i* 43 , T«te*o« ((MM) 17-190 Taln 73I3J Kedvezményes cserje- és diszfavásér a NEFAG KISS JÁNOS ÜTI FATELEPÉN NOVEMBER 20-TÖL. Cím: Szolnok, Kiss János u. 120. NYITVA: Hétfő kivételével munkanapokon 7.30—17.00 szombaton 7.30—12.00 FEKETERIBIZLI, MÁLYVACSERJE, FAGYAL, NYÍR, és egyéb dísznövények amíg a készlet tart. ______________________________________________/ E gyiptom Egy látomás és a valóság A néhai Anvar Szadat nagy látomása volt a kiegyezés az izraeli cionizmus és az arab nacionalizmus között, véget vetve a tovaterjedő, véres, tragikus konfliktusnak. E vízió valóra váltására tette meg 1977. november 19-én az első lépést jeruzsálemi látogatásával — de izrael soha, sem e látogatás előtt, sem utána „nem lépett be ebbe a közel-keleti képbe, hogy egymást segítve támogathassuk a megbékélés folyamatát” — jelentette ki a héten az izraeli The Jerusalem Post újságírójának Tahszin Basir volt egyiptomi nagykövet, Anvar Szadat egykori elnöki szóvivője. A Szadat-látogatás tizedik évfordulója Izraelben örömünnep, Egyiptomban azonban nem. Nincsenek megemlékezések, legföljebb bíráló élű kommentárok olvashatók. Az utóbb — 1981. október 6-án — gyilkosság áldozatává lett Anvar Szadat az ország történelmének megbecsült alakja, szeptemberben például róla nevezték el az újonnan elkészült kairói metró egyik központi állomását is. De dicséróleg inkább akkor szólnak róla a hivatalos megemlékezések, amikor az Egyiptom önbecsülését és presztízsét visszaadó 1973. októberi háborút említik. Igaz, mostanában néhanapján már azt sem hallgatják el. hogy akkor az igazi katonai siker elmaradt, s ezt alkalmasint Szadat beavatkozásának és tétovázásának is betudják. Ám a sajátosan egyfajta zarándoklatnak tekintett, négy évvel későbbi jeruzsálemi látogatás — a város megszállt keleti szektorában van az iszlám világ harmadik legfontosabb szent helye, az A1 Aksza mecset — egyre kevésbé örvend népszerűségnek Egyiptomban. Szadat elnök már régóta dédelgette e látványos út tervét. De a végső elhatározására — mint az akkori izraeli külügyminiszterrel. Mose Dajannal 1979. nyarán Kairóban közölte — azután jutott, hogy Ceausescu román elnöktől igen pozitív értékelést hallott Mena- hem Begin izraeli kormányfőről és vezető gárdájáról. 1977. augusztusában, majd októberében Begin és Szadat kü- lön-külön, egymás után találkozott Bukarestben a román államfővel. És az egyiptomi elnök elzarándokolt — nemcsak a Mecsetbe, hanem az izraeli parlamentbe, a Knesszetbe is. Az eredmény ismert: 1978. szeptemberre eróteljes amerikai politikai és pénzügyi támogatással létrejött a Camp David-i alkurendszer, s nyomában 1979. márciusban az egyiptomi— izraeli különbéke. Egyiptomot az arab tábor kiközösítette, Arab Liga-tagságát felfüggesztették, 17 tagállam megszakította vele diplomáciai viszonyát. Ezt a törést az új elnök, Hoszni Mubarak óvatos, az összarab érdekeket hangsúlyozó politikája nyolc év alatt szinte beforrasztotta — dacára annak, hogy az örökölt mozgástér, a békeszerződés és az amerikai függőség okán, nagyon szűk. Egyiptom arabközi helyzetének javulásához az is hozzájárult, hogy a tíz évvel ezelőtti forró szadati öleléssel útjára bocsátott békefolyamat Izraellel igencsak hűvös viszonnyá alakult. Noha bizonyos kereskedelmi kapcsolatok, olajból és a mezőgazdaság területén az egyiptomi— izraeli megállapodás értelmében léteznek, Izrael nem „tette zsebre” a nálánál sokszorta nagyobb Egyiptomot, amint a különbéke legelszántabb ellenfelei jósolták annak idején. Ez jót tett az ország szélesebb nemzetközi tekintélyének is, amelyet az újabb, átfogóbb közel-keleti rendezési kísérletek hasznosíthat. „Az egyiptomi—izraeli békeszerződés életben van” — állapította meg az említett tapasztalt diplomata, Tahszin Basir. „De Camp David halott, el van temetve” — tette hozzá azonnal. Ez azt jelenti, hogy Kairóban most már elsőrendűnek tartják a palesztin problémát, annak megoldását tekintik a rendezés alapfeltételének. Hiába igyekezett Szadat a maga módján ezügyben is megegyezni, „Izrael soha nem osztotta azt az elképzelést, hogy a nyugati-partból és Gázából egy „békés palesztin Luxemburg jöjjön létre. Ehelyett az ottani földek sokkal inkább az izraeli kizsákmányolás gazdasági és területi tartalékait jelentik. Ott mások a kiváltságok, mások a törvények: egyesek puskát viselnek — másoknak a kövek és a kések maradnak. A béke pohara, ahogy mi látjuk, úgy háromnegyedéig üres” — mondta Tahszin Basir. És a jeruzsálemi út? A válasz meglehetősen tömör: „Kairóban aligha talál olyan embert, aki csillogó szérűinél beszélne Szadatról. Az emberek jönnek és mennek. A békét valójában a népek teremthetik meg.. Eszes Tibor
