Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. NOVEMBER 20. Peking jelzése Teng már nem mozdul kii Kínából, ahhoz túl öregnek tartja magát. Hacsak! Ha­csak nem egy szovjet—kínai csúcstalálkozó kedvéért. Ezt maga a kínai politika nagy öregje, a most már majdnem minden pozícióból visszavo­nult, mégis változatlanul el­ső számú vezetőnek számí­tó Teng Hsziao-ping mondta. Tehát a legilletékesebb mind egy ilyen utazási, mind a szovjet—kínai 'kapcsolatok pekingi kezelésének ügyé­ben. Akinek Teng ezt a gon­dolatát elmondta, (egy japán szocialista politikusnak), az persze sietett világgá kürtöl­ni, így a nemzetközi sajtó most a közelgő szovjet— amerikai csúcstalálkozó mel­lett egy másik csaknem ha­sonló fontossággá csúcs kilá­tásairól is értekezik. Ritkán olyan egyöntetű a sajtó embereinek véleménye: mint abban, nem véletlen elszólásról, futó gondolat ki­mondásáról van itt szó. Teng, a 83 évesen is példá­sain friss szellemű, változat­lanul iborotvaéles eszű poli­tikus, aligha véletlenül mon­dott ilyet. Annál sokkal na­gyobb profilja ő ma is a po­litika mesterségének. Felel­hetett volna sokféleképpen a japán politikusnak arra a kérdésére, hogy nem men- ne-e el mégegyszer a sziget- országba. Teng éppen így felelt, maga hozva szóba a kínai—szovjet viszonyt, s ezt bizonnyal fontos politi­kai gesztusnak és felhívás­nak szánta. öt először akkor buktat­ták ki, a hatalomból, ami­kor a kínai politika bakug­rásai a szovjet kapcsolatot is mélypontra terelték. S akkor jött vissza, amikor ép­pen csak megkezdődtek a harcok a kínai belső és kül­politikai változásokkal szem­beszegülő erőkkel. Teng ve­zetésével már e küzdelem utóvédiharoai is befejeződé­ben vannak, logikus hát, hogy a régi külpolitika ta­lán legveszedelmesebb utó­védharcát most már végképp el kellene feledtetni. Ezért a célért a 83 éves öregember — saját szavai szerint — bárhová elmen­ne a Szovjetunióba., akár Moszkvában is szívesen ta­lálkozna a szovjet reformok vezetőjével, Mihail Gorba- csowal. Nem vitás, hogy az elmúlt negyedszázad egyik legfontosabb politikai ese­ménye lenne egy ilyen, ta­lálkozó. Teng jelzése mutatja, hogy _ Peking néhány változat­lanul meglévő kifogásának fenntartása mellett — im­már készen áll szentesíteni az igazi kibékülést. M ég több kérdés tisztázatlan Előkészületek a csúcsra Véleményünk szerint nem lesz akadálya annak, hogy a csúcstalálkozó idejéig tel­jes megegyezés jöjjön létre a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök felszámolá­sáról szóló INF-egyezmény valamennyi kérdésében — jelentette ki Dan Howard, a Fehér Ház helyettes szóvivő­je az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva. Ho­ward szerint már csupán a végső részletek kidolgozása van hátra s bár az egyezte­tett, kölcsönösen elfogadott szöveg kidolgozásában akad­nak még nehézségek, nem látszik szükségesnek újabb külügyminiszteri tanácsko­zás az akadályok elhárítá­sára. A szóvivő szerint egyelőre nem végleges, hogy milyen keretek között találkozik a csúcstalálkozó idején Mihail Gorbacsov az amerikai tör­vényhozás tagjaival — eset­leg nem a két ház együttes ülésén, hanem „összejövete­lén” szólal fel a szovjet ál­lamférfi. Howard megismételte: a csúcstalálkozó programjá­ban nem szerepel semmiféle Washingtonon kívüli ese­mény, és annak korlátozott időtartama szükségessé te­szi, hogy az időt kizárólag a tárgyalásokra fordítsák. Mint elmondotta: a tanácskozáso­kat a Fehér Házban tartják majd meg, s ezeken a sajtó képviselői nem lehetnek je­len — a két fél viszont már­is megállapodott abban, hogy a szóvivői tájékoztatá­sokat egy helyütt, egyes ese­tekben közösen tartják majd meg. Egyelőre nem dőlt el, hogy tart-e a tanácskozás be­fejeztével Mihail Gorbacsov sajtókonferenciát. flz iráni—kontra botrányról Kongresszusi jelentés Az iráni-kontra botrány főszereplői semmibevették az alkotmányos előírásokat, megszegték a törvényeket, titkos külpolitikát szervez­tek, titkos manővereket irá­nyítottak — jelentette ki Dániel Inouye szenátor, a 11 tagú szenátusi csúcsbi­zottság elnöke szerdai saj­tókonferenciáján. A kongresszus két házá­nak vizsgálóbizottságai csaknem egy éves munka után szerdán tették közzé zárójelentésüket, amely mintegy hétszáz oldalon fog­lalja össze a tapasztalatokat és 27 ajánlást is tartalmaz. A jelentés végső soron Rea­gan elnököt teszi felelőssé a történtekért, bár leszögezi: az elnök szerepét nem lehe­tett teljesen feltárni, mert kulcsfontosságú dokumentu­mokat semmisítettek meg a vizsgálat előtt, és az egyik koronatanú, William Casey, a CIA volt főnöke időközben meghalt. így nem bukkant fel olyan bizonyíték, amely azt igazolná, hogy Reagan reszese volt a törvénysérté­seknek, ami miatt eljárást kellene indítani ellene. En­nek ellenére Reagan a jelen­tés szerint „olyan légkört teremtett, vagy tűrt meg”, amelyben az akció irányítói „bizonyosak lehettek abban, hogy az elnök politikáját hajtják végre”. Abban is el- marasizitialják az elnököt hogy mindezideig nem ítélte el a törvénysértő akciókat és azok részt'Wfvőit. HAVANNA Dániel Ortega nicaraguai államfő szerint elzárná a Nicaraguán belüli politikai nyitás folytatódásának lehe­tőségét, ha az amerikai kongresszus újabb nagyará­nyú segélyt szavazna meg a nicaraguai ellenforradalmá­roknak. A sandinista vezető szerdán Managuában — új­ságírók kérdéseire válaszol­va — először fejtette ki a Közép-Amerikával kapcsola­tos hivatalos nicaraguai ál­láspontot azt követően, hogy visszaérkezett Washington­SZÓFIA Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsall ja, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek fő- parancsnoka csütörtökön be­fejezte egynapos bulgáriai munkalátogatását és eluta zott Sízófiából. PÁRIZS Közép-európai idő szerint szombat hajnalban állítják föld körüli pályára a TV- SAT—1 nyugatnémet televí­ziós műsorszóró műholdat. A francia-guayanai Kou- rou űrközpontban csütörtö­kön közölték, hogy befejez­ték a berendezések, illetve az Ariane—2 típusú hordo­zórakéta ellenőrzését. Geraszimov sajtóértekezlete Jovft júniusban rendkfYüli ENSZ-közgyűlés Jelcin-ügy Borisz Jelcin felmentése a moszkvai városi pártbizott­ság első titkári tisztéből, ki­nevezése az állami építési bizottság miniszteri rangú elnökhelyettesévé élénken foglalkoztatja a szovjet fő­városban dolgozó külföldi újságírókat. Erről tanúsko­dott Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő csütörtöki sajtóértekezlete is, ahol e témában sok kérdés hang­zott el. A Jelcin-ügy — mondta a szóvivő — olyan epizód, amelyből nem szabad mesz- szemenő következtetéseket levonni, különösen nem a peresztrojka sorsát illetően. A fordulat időszakában, s erre a szovjet történelem forradalmi időszakai szol­gáltattak is példát, lehetnek véleményeltérések, Viták. A mostani esetet sem kell po­litikailag dramatizálni, mégha az esetleg dráma is az egyén életében — tette hozzá Geraszimov. Egy amerikai újságíró a következő kérdést tette fel: Mihail Gorbacsov washing­toni útja előtt nem árt-e a Jelcin-ügy a szovjet vezető­ről Nyugaton kialakult kép­nek. — Ez — mondta Gera­szimov — önöktől, újságírók­tól függ, attól, hogy önök miként interpretálják a tör­ténteket. Haderttcsifkkentés Magyar felszólalás Bécsben a közép-európai haderőcsökkentési tárgya­lások csütörtöki ülésén fel­szólalt Nagy János nagykö­vet, a magyar küldöttség ve­zetője. Megelégedéssel szólt arról, hogy a leszereléssel és fegyverzetkorlátozással fog­lalkozó fórumok egész során előrelépés tapasztalható. Mint mondotta, ez azt mutat­ja, hogy ma már ismét a kedvező folyamatok hatá­rozzák meg a nemzetközi helyzet alakulását. Elemezte, miként járulhat­nak hozzá a bécsi haderő­csökkentési tárgyalások e kép további javulásához. Megállapította, hogy a Var­sói Szerződés országainak tavaly februári javaslata alapján kiutat lehetne talál­ni a 14 éve tartó tárgyalá­sokon kialakult mozdulat­lanságból. Sikerült egyetértésre jutni abban, hogy a jövő év jú­niusában összehívják az ENSZ közgyűlésének a le­szerelés kérdéseivel foglalko­zó harmadik rendkívüli ülésszakát, s ezt a Szovjet­unió üdvözli — jelentette ki Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóér­tekezletén arról beszélt, hogy szovjet vélemény szerint kedvezően hat a nemzetközi kapcsolatokra az ENSZ-köz­gyűlés 1. számú, politikai bi­zottságának vitája a leszere­lés kérdéseiről. A szocialista országok és más államok erőfeszítései­nek sikere, hogy egyhangú­lag fogadta el a közgyűlés a nyilatkozatot az erőszak és a vele való fenyegetőzés el­vetéséről. összesen 63 leszerelési té­májú határozat született az ülésszakon — mondta Ge­raszimov, s hozzátette, hogy ezek további lépést jelente­nek az erőszak- és atom­fegyvermentes világ megte­remtése felé. A bizottsági vitában le­zajlott szavazásokról Gera- ’ szimov elmondta, hogy a szovjet delegáció mindösz- sze egy szavazásnál tartóz­kodott. Ez a dél-ázsiai atom­fegyvermentes övezetre vo­natkozó tervezet volt, s a Szovjetunió azért tartózko­dott, mert a kérdésben a térség országai között nem volt meg az egyetértés. Fontos eredménynek mi­nősítette Geraszimov, hogy egyhangúlag fogadták el azt a határozatot, amely elő­irányozza a vegyi fegyverek betiltásáról szóló tárgyalá­sok aktivizálását, ami lehe­tővé teszi a tárgyalások be­fejezését már 1988-ban. Geraszimov emlékeztetett rá, hogy a hét elején, ami­kor ő Münchenben járt, nyu­gatnémet lapok a szájába adtak egy olyan kijelentést, amely szerint a Szovjetunió egy éven belül kivonja csa­patait Afganisztánból. A szóvivő kijelentette, hogy a szovjet csapatok kivonása at­tól függ, milyen eredmé­nyekkel zárul Genfben az ENSZ-főtitkár személyes megbízottjának közvetítésé­vel folyó afgán—pakisztáni tárgyalássorozat. Ezen szep­temberben Afganisztán 16 hónapos határidőt javasolt, Pakisztán ellenajánlata nyolc hónap volt. A szovjet részről már rég elhatározták csapataik kivo­nását de de ehhez megfele­lő garanciák mellett meg kell szűnnie az afgán ügyek­be való beavatkozásnak. A Szovjetunió támogatja az af­gán kormány nemzeti meg­békélési politikáját és az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezését. Szerda este tűz Ütött ki a londoni metróban. A képen; két tűzoltó pillanatnyi lélegzetvétele a nehéz mentési munkála­tok közben. Sajnos 35 ember életét már ők sem tudták megmenteni Avar Károly ból. /ff A NAGYKUNSÁGI ERDŐ ÉS fafeldocgozó GAZDASÁG M01 Snlnot J«tM< Amte i* 43 , T«te*o« ((MM) 17-190 Taln 73I3J Kedvezményes cserje- és diszfavásér a NEFAG KISS JÁNOS ÜTI FATELEPÉN NOVEMBER 20-TÖL. Cím: Szolnok, Kiss János u. 120. NYITVA: Hétfő kivételével munkanapokon 7.30—17.00 szombaton 7.30—12.00 FEKETERIBIZLI, MÁLYVACSERJE, FAGYAL, NYÍR, és egyéb dísznövények amíg a készlet tart. ______________________________________________/ E gyiptom Egy látomás és a valóság A néhai Anvar Szadat nagy látomása volt a kiegyezés az izraeli cionizmus és az arab nacionalizmus között, véget vetve a tovaterjedő, véres, tragikus konfliktusnak. E vízió valóra váltásá­ra tette meg 1977. november 19-én az első lépést jeruzsálemi látogatásával — de izrael soha, sem e látogatás előtt, sem utána „nem lépett be ebbe a kö­zel-keleti képbe, hogy egymást segítve támogathassuk a megbékélés folyama­tát” — jelentette ki a héten az izraeli The Jerusalem Post újságírójának Tahszin Basir volt egyiptomi nagykö­vet, Anvar Szadat egykori elnöki szó­vivője. A Szadat-látogatás tizedik évfordu­lója Izraelben örömünnep, Egyiptom­ban azonban nem. Nincsenek megem­lékezések, legföljebb bíráló élű kom­mentárok olvashatók. Az utóbb — 1981. október 6-án — gyilkosság áldozatává lett Anvar Szadat az ország történel­mének megbecsült alakja, szeptember­ben például róla nevezték el az újon­nan elkészült kairói metró egyik köz­ponti állomását is. De dicséróleg in­kább akkor szólnak róla a hivatalos megemlékezések, amikor az Egyiptom önbecsülését és presztízsét visszaadó 1973. októberi háborút említik. Igaz, mostanában néhanapján már azt sem hallgatják el. hogy akkor az igazi ka­tonai siker elmaradt, s ezt alkalma­sint Szadat beavatkozásának és tétová­zásának is betudják. Ám a sajátosan egyfajta zarándoklatnak tekintett, négy évvel későbbi jeruzsálemi látogatás — a város megszállt keleti szektorában van az iszlám világ harmadik legfon­tosabb szent helye, az A1 Aksza mecset — egyre kevésbé örvend népszerűség­nek Egyiptomban. Szadat elnök már régóta dédelgette e látványos út tervét. De a végső elha­tározására — mint az akkori izraeli kül­ügyminiszterrel. Mose Dajannal 1979. nyarán Kairóban közölte — azután ju­tott, hogy Ceausescu román elnöktől igen pozitív értékelést hallott Mena- hem Begin izraeli kormányfőről és ve­zető gárdájáról. 1977. augusztusában, majd októberében Begin és Szadat kü- lön-külön, egymás után találkozott Bu­karestben a román államfővel. És az egyiptomi elnök elzarándokolt — nem­csak a Mecsetbe, hanem az izraeli par­lamentbe, a Knesszetbe is. Az eredmény ismert: 1978. szeptem­berre eróteljes amerikai politikai és pénzügyi támogatással létrejött a Camp David-i alkurendszer, s nyomá­ban 1979. márciusban az egyiptomi— izraeli különbéke. Egyiptomot az arab tábor kiközösítette, Arab Liga-tagsá­gát felfüggesztették, 17 tagállam meg­szakította vele diplomáciai viszonyát. Ezt a törést az új elnök, Hoszni Mu­barak óvatos, az összarab érdekeket hangsúlyozó politikája nyolc év alatt szinte beforrasztotta — dacára annak, hogy az örökölt mozgástér, a béke­szerződés és az amerikai függőség okán, nagyon szűk. Egyiptom arabközi helyzetének javulásához az is hozzájá­rult, hogy a tíz évvel ezelőtti forró szadati öleléssel útjára bocsátott béke­folyamat Izraellel igencsak hűvös vi­szonnyá alakult. Noha bizonyos ke­reskedelmi kapcsolatok, olajból és a mezőgazdaság területén az egyiptomi— izraeli megállapodás értelmében létez­nek, Izrael nem „tette zsebre” a nálá­nál sokszorta nagyobb Egyiptomot, amint a különbéke legelszántabb ellen­felei jósolták annak idején. Ez jót tett az ország szélesebb nemzetközi tekin­télyének is, amelyet az újabb, átfogóbb közel-keleti rendezési kísérletek hasz­nosíthat. „Az egyiptomi—izraeli békeszerződés életben van” — állapította meg az em­lített tapasztalt diplomata, Tahszin Ba­sir. „De Camp David halott, el van te­metve” — tette hozzá azonnal. Ez azt je­lenti, hogy Kairóban most már elsőren­dűnek tartják a palesztin problémát, annak megoldását tekintik a rendezés alapfeltételének. Hiába igyekezett Sza­dat a maga módján ezügyben is meg­egyezni, „Izrael soha nem osztotta azt az elképzelést, hogy a nyugati-partból és Gázából egy „békés palesztin Luxemburg jöjjön létre. Ehelyett az ottani földek sokkal inkább az izraeli kizsákmányolás gazdasági és területi tartalékait jelentik. Ott mások a ki­váltságok, mások a törvények: egyesek puskát viselnek — másoknak a kövek és a kések maradnak. A béke pohara, ahogy mi látjuk, úgy háromnegyedéig üres” — mondta Tahszin Basir. És a jeruzsálemi út? A válasz meg­lehetősen tömör: „Kairóban aligha ta­lál olyan embert, aki csillogó szérűinél beszélne Szadatról. Az emberek jönnek és mennek. A békét valójában a népek teremthetik meg.. Eszes Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom