Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 13. Hazahúzó erők AVAGY LEVÉLFÉLE TISZAIGARRA Mit találna tekintetes Széky Zsigmond uram, ha most haló porából föltámadna és egykori igari birtokait megszemlélni sze­kérre ülne? Alighanem önt keresné tanár úr. hogy az eltelt százegynéhány eszten­dőt világos szavaival tisz­títsa meg előtte. És ön. ta­nár úr, bizonyosan összehaj­taná a naplót, igazítana egyet a rend kedvéért a kö­penyén és belefogna. Nyiván azzal kezdené — már csak a közös hang meg­teremtése végett is: — vajon emlékszik-e még a tekinte­tes egy bizonyos levélre? Ar­ra nevezetesen, amelyikben a híres debreceni poéta. Csokonai Vitéz Mihály a nagy tűzvészben leégett há­zához nádat kér, hogy a hi­degebb időkre fedél nélkül ne maradjon. Széky Zsig­mond bizonyára emlékezne, s talán, a válaszul küldött tizenkét arany forintokra is. ha már a nádat jobbágyai­nak ígérte a levélnek előtte. S ha már a közös hang megvolna, falubéli sétára in­vitálná. Szóba kerülne köz­ben bizonyosan, annak a kétszáznál is több zsidónak a sorsa, betelepülése, akik­nek nyomát ma már csak a faluszéli, elgazosodott teme­tő őrzi. Miért éppen Igart választották ezek á szegény emberek, ahol ugyancsak ne­héz élet várt rájuk? Széky uram többet tudna a dolog­ról, hiszen az ő élete idején állapodtak meg itt ezek a szorgalmas, kereskedő-ku- peckedő-földművelő embe­rek. Elmondaná ugye, hogy* fogynak innen a maiak? Már elég az iskolapadban ülőket számbavenni. Har­minc éve még két és félszá- zan araszolták körbe itt a tudományt, ma százhúszan vannak a nebulók. Ügy hét­százzal kevesebb lélek szám­lálható ma össze Tiszaiga- ron, alig ezer, mint három évtizede, amikor kevés híján ezerhétszázan laktak itt. El­öregszik a falu, summázná némi szomorúsággal, de föl­derülne mindkettőjük kedve azon, hogy a korosabbaknak milyen kényelmes klubot varázsoltak a falu közepén. Attól meg talán méginkább fényesebb lenne a mosolyuk, amit a Csurella portán hal­lanának. A harmincon inne­ni fiatalember mutatós há­zat húzott a főút mellé, kö­zel a bolthoz, a gázcseré te­lephez — ez utóbbit nehe­zebben értené Széky uram! —. s a buszmegálló is kisebb előadást kívánna. — Nem sok itt az emberek keresete, se’ a téeszben. se' az állami gazdaságban — mondaná, a sok munkában megszíjjasodott férfi, de hoz­zátenné rögtön: — itt köny- nyebben építhettem, mint másutt. Olcsóbban. Ahogy az életet nézem, ki tudja, lesz-e módom a gyerekeimnek is építeni majd? így azután nagyobbra terveztük a há­zat a szokottnál, hogy lak­hassanak velünk, ha úgy adódik. Kész még ugyan nincsen, de majd kerül ar­ra is pénz. Építem az istál­lót, a három mellé még má­sik három tehenet vállalok. Jut majd hely a csirkéknek is. A jászol meg úgy készül, hogy ha a sors úgy hozza, akár malacok is ehessenek belőle. Tetszene mindkettőjüknek úgy hi­szem, ennek az állattenyész­tést tanult fiatalembernek a bölcs előrelátása. S talán az is, ahogy ide született fele­ségével a valóságba kapasz­kodnak. De így van itt ez­zel más is. A földosztás utá­ni „kisgazdák” verejtékükön vették meg a könnyebb éle­tet. Elébb a kicsi földeken próbálkoztak, utóbb hét ki- sebb-nagyobb közös gazda­ságban, ma már egyetlen nagyobbacska termelőszövet­kezetben művelik a földet. Sétájuk során be-bekuk- kantanának a nagy porták deszka és drótkerítésein. Siók a szép ház, erre csak el­ismerően bólinthatna a ta­nár út vendége, s azt is lát­hatná: nincs egyetlen ház. amelyiknek gazdasági udva­ra ne volna. Néhol tehenek szálazzák a takarmányt a hátsó udvarban, és minde­nütt tucatjával az aprójó­szág. Kukorica letöretlen a néhányszáz kvadrátokon nem akad. Legtöbb helyi már le is morzsolták a téli­re valót, ponyvákon szárad a színben vagy a szabad ég alatt. Az MZ-kről meg a Simsonokról, amik a tornácokon állnak, megint hosszasabban kéne beszélnie, de ha a déli harangszó után is folytatják* még a sétát, a siheder legénykék bemuta­tót is tartanának motoros tudományukból. Olyan bra­vúrosan kerülgetnék a ritka vendég szeme láttára a csor­da hagyta frissebb-régibb nyomokat, akár a verseny­zők, noha a por megülné Széky uram szemét... Talán innának is az őszi melegben a kékre festett, járdaszéli Norton-kutakból, s a főúton elzúgó autók elől a könyvtár hűvösébe-csönd- jébe menekülnének megpi­henni. S ha kedves ismerő­sének, Csokonai Vitéz Mi­hálynak a képe nem is kö­szönne vissza a falakról — aki pedig többször járt Iga- ron —. a bőruhás könyvtá­ros kisasszony hamar elhes­sentené mindkettőjük hirte­len támadt rosszkedvét. Drá­gán Ferencnével miről is beszélgethetnének, ha nem a faluról? Tanár úr szívét ugyancsak melegíthetnék a szavak. Egykori tanítványa nemrég hazajött. Itt akar építeni, a telek már meg is van. A fogyatkozó lélek- számnak tükröt mutatnak Drágánék, hiszen az „ifiasz- szony” ötéves lánykáját is tiszaigari polgárrá tette, s férjével együtt egy helyett három igarit nyert a falu. Azazhogy... Az asszonyka bő ruhája nem véletlen. Márciusban gyarapodik a Drágán család. S ha ezt az asszonyt kér­deznék? — Miért jöttem haza? Mert. itt vagyok itthon. Má­sutt nem tudtam megszok­ni. Nekem is, a gyerekeim­nek is kell a kert, a levegő, 'a tér. SZOLNOKI 3TCDIO: 6.30—7.00: Jó reggelt Szolnok! Szerkesztő: Vágási Kálmán. (A tartalomból: Hírek. Időjárás — Ma történik — A tegnapról tudjuk, mondjuk — Noteszlap — Lapszemle.) KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — Kb. 8.1S: Mai programok — 8.20: Tár­salgó. — 9.44: Muzsika gyere­keknek — 10.05: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót — Iparkodó épí­tők — 10.25: Éneklő ifjúság. — 10.43: Elly Amelyng énekel. — 11.20: Lakodalmi koszorú. — 11.35: A szovjet kultúra hónap­ja. — 12.3Í: Ki nyer ma? — 12.45: Világhírláp — 13.00: Klasz- szikusok délidöben. — 14.10: Ma­gyarán szólva ... — 14.25: Or­vosi tanácsok. — 14.30: Dzsessz- melódlák. — 15.00: Arcképek a bolgár irodalomból. — 15.15: Muzsikáló természet. — 15.20: Operettrészletek. — 16.05; Ké­pek és jelképek. — 16.35: Ide nekem a rádiót! — 17.00: KI kit formált? — 17.301: Beszélni nehéz ... — 17.45: A Szabó család . — 18.15: Hol volt. hol Ugye ugyanazt halljuk ki a szavaiból? A hazahívó szü­lőföld megfoghatatlan ere­jét? De ha nem szavakkal akarjuk nevén nevezni, hát bizonyítsuk mással. Például az évente megépülő három­négy új házzal, amiben a fiatalok igyekeznek otthont teremteni. Ha munkát a fa­luban nem is igen találnak, közel van Tiszafüred, de Tiszaörs és Kunmadaras is karnyújtásnyira, sűrűn jár­nak a buszok (Zsigmond úr már tudná, mi is az). S magukról szólna-e tanár úr? Az iskoláról? A tizen­három pedagógusról, akik már alig várják a tornate­rem elkészültét? A gyere­kekről, akik java középis­kolában tanul tovább? Vagy szerényen hallgatna arról a harminckét esztendőről, amit itt eltöltött Kőszegi Já­nos? Elmondaná-e — gon­dolom szerényen elhallgat­ná —, hogy a szarvasi fiú véletlenül csöppent Tisza- igarra 1955-ben? Egy évre akart megtelepedni az ifú óvónő feleségével együtt. Széky Zsigmond úr bizonyá­ra emlékszik az ő életében épült vályogházra, amit az ifjú tanító otthonul kapott. Harminckét év alatt is mennyi minden történt itt önnel, tanár úr! Nem, ezek­ről nemigen beszélne, talán csak egyről, az agyagtáblá­ról, amit a falu határában leltek. Négy-ötezer esztendő tekint arról vissza ránk! Az elvetélt gyűjtésről, amivel a régi falusi ember eszközeit akarta megmenteni diákjai­val, nem beszélne. Az együtt tartani akart, de pénz híján széthordott kovácsműhelyről sem szólna. A múlt időkön nem változtathatunk. Hanem azért ha Széky Zsigmond uram­nak már sajognak a tagjai, ültesse le, mielőtt útjára,bo­csátja. Mondja el neki, amit nekem is. Hogy púért lett harminckét esztendő a terve­zett egyből. Beszéljen az igari parasztemberekről, a cselédek-zsellérek ivadékai­ról. akiket megszeretett, s akiket itt tart a szülőföld szeretete. Mondja el ezt a ritkán kiadott titkát, a meg­változott világon csodálkozó földbirtokosnak. Ügy, ahogy a diákjainak szokta. Tekin­tetes Sízéky Zsigmondot pe­dig engedje útjára, ez már nem az ő világa. Sétájukhoz jó időt kíván: nem volt. — 18.25: Könyvújdon­ságok. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Kilátó. — 20.lS: Nép­dalest — 21.10: Adriano Celen- tano énekel — 21.30: „Hurrá, csődbe jutottunk...” — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Haydn: D-dúr (Kürtjei) szim­fónia No. 31. — 22.59: Vonzás­kör — 23.09: Operaest — 0.10: Himnusz. — 0.15—4.20: Éjfél után . . . PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.10: Filmzene. — 12.30: Népi zene. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Hatvan perc a Jókai Klub tör­ténetéből — 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 15.20: Könyv­ről — könyvért — 15.30: Csúcs- forgalom ... — 17.30: Táska­rádió. — 18.30: Talpalávaló. — 18.0Í: Csak fiataloknak! — 20.00: Slágereim története. — 21.05: A planétás ember. — 21.27: Nép- dalkörök nódiuma — 21.52: Ze­neközeiben a hallgató. — 0.15— 4.20: Éjfél után . . BARTÓK RADIO: 8.05:- Muzsikáló reggel. — — 8.08: Időszaki kiállítások. — 8.13: George Malcolm csemba­lózik — 9.01: Lattha László: Az utóbbi időben egyre népszerűbb lett a lágy és kemény kontaktlencse használata. Rövid időn belül Szolnokon is kapható lesz a félkemény kontaktlencse. A lencsék használatához nélkülözhetetlenek a tiszti tó, tároló folyadékok, valamint a tároló dobozok. A szolnoki 93-as optikai szaküzletben — eddig sokáig hiánycikk volt — bő választék várja a kontaktlencse-tiilajd onosokat Notasz/apok Pétiás vagy igazi? A magas, boltíves folyosón vaskos jászsági akcentus ér utói. Meglepve fordulok hát­ra az ismerős hang hallatán, hiszen Szombathelyen va­gyok, így szokatlan ez a ha­zai „íz”. Kalapos öregúr a folyosón, szürke (kopottas) öltönyben: Pataki Pista bácsi Jászapá­tiból. Hamar jó cimborák leszünk, szinte azonnal Ö6z- szeköt bennünket valami láthatatlan szál. A szobájába invitál. Lakó­társa dolgozni van, nyugod­tan beszélgethetünk. Partta­lanul, zamatosán mesél, időnként el-elkalandozva, hogy néha vissza kell zök­kenteni az eredeti mederbe. Mesél a Dögkert-dűlői ta­nyáról Apáti határában, a testvérekről, akiket bizony szétszórt az élet a világban, és mesél a földről, jószágról, munkáról. Az életről... A baj tíz esztendeje kez­dődött. Egy jókora emelés­nél egyszerre elhomályoso­dott a szeme. A diagnózis a szokásos: retinarepedés. (Kö­zépen hasadt, mondja az öreg kesernyésen. Középen, akár a nadrág térde szo­kott...) Csaknem ötven esztendő­sen toporgott a világban, téblábolt félvakon, bizony­talanul, amíg egy csomó dolgot a saját kárán meg nem tanult. Legelsőbben, hogy a vaknak még a fal is susog. Viharos esztendők követe keztek. Válás, vagyoni per, csúfoskodás. (Nem hiába mondták az öregek, pana­szolja Pista bácsi, hogy két bolond embert ismernek: aki gyalogol a lova mellett, és aki az anyósa házába köl­tözik). öt évig tartott a huzavona, aminek a végén Szombat­hely következett. A vakok intézete. Azóta igyekszik egyfolytában kitörölni ma­gából az otthont, a szülő­föld képeit, különösen pe­dig a vakon elszenvedett sok rosszat. Találkozásunk még elkí­sér egy jó darabon. És nem tudom, sajnáljam-e az öre­get, vagy inkább örüljek azon, hogy végre nyugod- tabb vizekre érkezett. (Az intézetben szeretik ezt a mozgékony parasztembert, és munkáját egy kis tiszte­letdíjjal is honorálják), örülnék, mert látom, hogy nem szenved hiányt, de saj­nálom is, mert bennem él­nek még a szokásos előíté­letek a szociális otthonokkal szemben, örülnék életerejé­nek, elpusztíthatatlan szí­vósságának, de sajnálom, mert ez itt nagyrészt parla­gon hever. Szeretik, mondták az inté­zetben, és ezt így érzi ma­ga is. De vajon ez a gondo­zottak között elaprózott, hi­vatásszerű, néha kissé ki- porciózott szeretet-e az iga­zi? Tud-e ez valóban szerel­tet lenni — „gazdái” maxi­mális tisztessége és ember­sége mellett is —, tud-e azokba a régiókba repíteni, ahová az ember a szeretet révén eljutni vágyik. Vagy csak protézis lenne...? Pót­lás, jobbhíján—érzelem...? Ki tudná igazán eldönteni? Aztán rá kell jönnöm: en­nek a dilemmának csak ab­ban az esetben van helye, ha a valós, a családi szere­tet lehetősége még él. Ha nem, akkor a helyzet leegy­szerűsödik. Pista bátyám, amit utol­jára mondtam: igaz: örülök, hogy a viharok után végre talált magának egy csendes zugot a világban, ahol meg­húzódhat. És nincs értelme azon gondokozni: mi lenne, ha...? Ez van — ahogy ne­vetve nekem mondta, így esett —, és ezt kell úgy él­ni, hogy minél több öröm akadjon benne. Ahogy ezt maga teszi! — murányi — Négy capella madrigál. — 9.21: Zenekari muzsika. — 10.30: Tört rész. — 11.00: Hangverseny. — 11.31: Északi muzsika. — 12.23: Operafelvételek. — 13.05: Lé­lekcsere. — 14.09: Berlioz-mü- vek. — 14.38: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusának hangversenye. — 15.25; Zenei tükör. — 16.00: Traviata. — 17.00: Iskolarádió. — 18.30: Szlovák nyelvű nemzetisé­gi műsor. — 19.05: In der Muttersprache. Német nyel­vű nemzetiségi műsor. — 19.35: Budapesti zenei hetek. — Kb. 21.40: Operaáriák. — 22.00: Olasz barokk muzsika. — 22.38: A szovjet kultúra hónapja 1. MŰSOR: 8.55: Tv-torna nyugdíjasok­nak — 9.00: ITV-stúdium. Gyurmatek VII/5. rész: Szeret? (ism.). — 9.49: Látogatás a drezdai Közlekedési Múzeumban (ism.). — 10.00: Tupac Amáru — Kubai film (1984) (ism.). — 11.30: Delta — Tudőmányos hír­adó (ism.). — J1.55: Mozgató — Tv-toma mozgáskorlátozot­taknak. — 12.05: Képújság — 16.50: Hírek. — 16.55: Három nap tv-műsora — 17.00: Tízen Túliak Társasága — 17.40: Ka­lendárium 1987. — Életmód és egészség. — 18.30: Képújság. — 18.35: Reklám. — 18.45: Mini Stúdió *87. — 18.50: Vük — Ma­gyar rajzfilmsorozat IV/2. rész (ism.) — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám — 20.05: Szá­szok fénye, poroszok dicsősége — NDK tv-filmsorozat VI/1. rész. — 21.00: Stúdió *87 — A televízió kulturális hetilapja — 22.00: Szép magyar tánc — Ka- rikázó közben . . — 22.10: Hír­adó 3. 2. MŰSOR: 17.35: Képújság. — 17.40: Autó-motorsport — A Tele­sport technikai magazinja. — 18.00: Dél-alföldi Magazin — A szegedi körzeti stúdió műsora. — 19.00: Varázslat a színpadon — Osztrák rövidfilmsorozat VI 3 rész — 19.30: Nyelvleckék — Orosz nyelvlecke középhaladók­nak. X Vili,(2. rész. — 19.40: Entrée líbre — Francia nyelv­lecke kezdőknek .XII/2. rész.— 20.00: Tv-toma — 20.05: Mutató — Gazdasági szemle, — 20.55: Híradó 2 — 21.10; Lottószeren­cse — NSZK tv-film. — 22.15: Képújság. MOSZKVA: 14.00: Hírek. — 14.15: Doku­mentumfilmek — 15.05: Közve­títés Ungvárról — 15.40: Vidám startok — 16.25: Rajzfilm — 16.45: Világhiradó. — 17.00: Sakk — 17.05: Az NSZK Te­levízió műsora. — 18.00: Egy hölgy Amszterdamból — NSZK film. — 19.00: Híradó. — 19.40: Az átalakítás reflektorfényé­ben — 19.50- Tv-híd: Lerln­grád—Mainz. — 20.50: Világhír- adó. — 21.05: Sakk — 21.15: Vö­rös és fekete — Film 2, rész. — 22.20: Hírek. — 22.25: Sport­műsor — 22.55: Jazz. , SZLOVÁK TELEVÍZIÓ; 16.20: Hírek — 16.25: Iskola­tévé. — 16.45: Német nyelv gye­rekeknek 6. lecke ism. —17.10: Cantus Firmus szólója — tévé­játék. — 18.05: Készenlétben — kisfilm a rerdörség munkájáról. — 18.25: A rendőrség naplójá­ból. — 18.30: M. Lugosiovaes. Z. Bonos festőművészek — portré­film. — 18.55: A tűzrendészet tájékoztatója. — 19.00: Tévé­torna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Időjárás-jelentés — 19.30: Tévéhíradó. — 20.00: Fiatalok tévéklubja — 21.30: Időszerű események — 21.56: Időjárás­jelentés — 22.00: Ez történt 24 óra alatt — 22.15: Örökség — bolgár bűnügyi tévéfilm. ŰJVIDCK: 16.40: Műsorismertetés — ma­gyarul. — 16.45: Tv-napló — magyarul. — 17.00: Reklám. — 17.05: Bejelentkezés és akció. — 17.10: Tv-napló. — 17.20: Gyermekműsor — 18.00: Bemu­tatjuk önnek. — 18.30: Testne­velés — magyar nyelvű műsor. — 19.00; Ma: információs mű­sor. — 19.15: Rajzfilm. — 19.25: Réklám. — 18.30: Tv-naDló — magyarul — 19.55: Reklám. — 20.00: Lottósorsolás. — 20.05: Minden folyó folyik — ausztrál filmsorozat. — 21.00: Játékfilm. — 22.00: Tv-napló. — 22.15: Műsorzárás BUKAREST: 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Bul­gáriai látogatás. — 20,45: Da­lok. — 20.55: Tv-fórum. — 21.20: Színház album. — 21.50: Tv­híradó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom