Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-13 / 241. szám
1987. OKTÓBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Pókász Endre emlékkiállítás „a múlt okos őrzésére van szükség...” Mindössze harmincnyolc évet élt az a ragyogó tehetségű ember, akinek szűkebben értelmezett életmű-kiállítása a jászapáti Vágó Pál Emlékmúzeumban látható. A kiállított festmények, grafikák díszlettervek alkotója Pókász Endre 1912-ben Szabadkán született — Kosztolányi Dezső unokaöccse volt — tehetségére tanárai korán felfigyeltek, nyugateurópai képzőművészeti szabadiskolákban tanult, majd 1935-ben diplomázott a budapesti főiskolán. Megkapta a Balló Ede díjat, s az ezzel járó 1000 pengőt — kiegészítve a családi támogatással — párizsi művészettörténeti stúdiumokra használta föl. 1942-ben sikerrel szerepelt a Műcsarnok tavaszi tárlatán, majd 1944-ben a Nemzeti Szalonban állított ki. Képeiről a korabeli kritika nagy elismeréssel írt, de még inkább a figyelem középpontjába került az Operaháznak készített nagyhatású díszleteivel. Művészi pályáját a háború törte derékba. A nagyvárosi élettől is megcsömörlött, hátat fordított a korabeli művészvilágnak, rajz-pedagógusként, művészettörténészként dolgozott. A felszabadulás után a jászapáti gimnázium igazgatóhelyettesévé, majd 1949-ben az iskola igazgatójává nevezték ki. Jászapáti működésének középpontjában az ifjúság esztétikai nevelése állt. Az iskolában — kicsinyítve — elkészítette az Operaház színpadát, élénk, öntevékeny művészeti életet teremtett diákjai számára. Sajnos, korán, 1950-ben elhunyt, de ez a szűkre szabott idő — ahogy a mostani kiállítás is bizonyítja — művészi, pedagógiai sikerekben igen gazdag volt. A népéletből merített, veretes mívű festményei, az ember belső világát hűen kifejező portréi, színpadi díszletei, könyvillusztrációi — egyáltalán életműve! — többet érdemel annál, hogy csak csupán egy-egy időszaki kiállításon láthassa a közönség^ Felhívás KlSZ-esekhez, pályázat úttörőknek Diákok készülődése november 7-ére Színes programok, kiállítások, vetélkedők, műsoros ünnepségek, baráti találkozók megyeszerto Az októberi forradalom kikiáltásának 70. évfordulójára a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága felhívással fordult az ifjúsági szövetség tagjaihoz, a fiatalokhoz, hangsúlyozva, hogy az idei megemlékezésekkor e hatalmas ország jelenlegi társadalmi-gazdásági átalakítása, gyorsítási folyamatát mutassák, be a KISZ-esek a megemlékezéseken, kiállításokon, vetélkedőkön. Szorgalmazzák a testvérvárosi, üzemi, iskolai, intézményi,' alapszervezeti és személyes találkozókat, ismeretségeket. Így a középiskolások találkozókat szerveznek, az elmúlt években a Szovjetunióban végzett, illetve jelenleg is ott tanuló egyetemistákkal, főiskolásokkal. Az ifjúsági mozgalom az idén az eddiginél is tevékenyebb szerepet vállal a Ki tud többet a Szovjetunióról című, diákoknak kiírt verseny előkészítésében, amelyet ebben az évben a lenini Kom- szomol megalakulásának 70. évfordulója jegyében bonyolítanak le. Mindenhol másképp Középiskoláinkban az idén minden intézmény saját maga szervezi, keresi a módját az alkalomhoz illő megemlékezésnek. így elmondható: megyénk 17 ezer gimnazistája, szakközépiskolása és szakmunkástanulója sokféleképpen emlékezik meg az évfordulóról. A Varga Katalin Gimnáziumban ipéldául központi ünnepséget tartanak, ahol egyetlen osztály, a 3. a, adja a műsort. Orosz nyelvi szavalóverseny, a levelezésekből kiállítás, a történelemből iskolanap lesz, ahol a pedagógusok irányításával, diáktörténészek is számot adnak ezirányú kutatásaikról. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző ezerszázhatvan diákja az MSZBT tagcsoport irányításával szervezi az ünnepi műsort. Itt is kiállítás várja az érdeklődőket, de rendeznek magyar—szovjet sportvetélkedőket, találkozókat lg. A Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Vasútépítő Gépészeti Szakközép- iskola iskolai ünnepséget tervez, amelynek műsorát a községi megemlékezésen is bemutatják. Az intézmény könyvtára érdekes kezdeményezésként a Kell a jó könyv pályázatot részben ekkorra időzítette: a feladat öt szovjet-orosz író regényének elemzése, ismertetése. A 605-ös ipari szakmunkásképzőben november 6-án iskolai mozgalmi napot tart a KISZ és a tanulói szak- szervezet. Az ünnepséget másnap tartják az MSZBT tagcsoport szervezésében, amelyre a fegyveres testületeket, az MHSZ, a szovjet katonák és a komszomolis- ták küldötteit is meghívják. Mindebből kitetszik, hogy a legtöbb középiskolánkban az ünnepségen kívül kiállítások., vetélkedők, baráti találkozók, fordítási versenyek szerepelnek a november hetedikét megelőző és követő napokban, hetekben. Ajánlások intézményeknek Megyénk valamivel több mint ötvenhétezer általános iskolása sem feledkezik meg erről a dátumról. Kötelező, mindenkire érvényes ünnepi program itt sincs, legfeljebb ajánlás: például az, hogy a Barátságporta akció révén a levelezés tovább gazdagítsa, bővítse a kialakult kapcsolatokat. Különösen szorgalmazzák ezt az észt pajtásokkal. A tapasztalatok szerint a programok lebonyolítását itt az úttörőcsapatok vállalták. Például Szolnokon, a Ság- vári körúti iskolában az ünnep előtt tartják a felső tagozatosoknak a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélkedőt: ennek egyik része az orosz nyelvi társalgási verseny. A győztesek jutalma: megtekinthetik a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza kiállítását. Lesz ünnepi műsor is, az MSZBT tagcsoport pedig különböző, ajándéktárgyakból; szamovár, babák, levelek, jelvények stb., kiállítást szervez a galériában, amely több hétig megtekinthető. Érdekes a Tiszafüredi Kiss Pál Általános Iskola tervezete: az ötödikesek kezdeményezésére szovjet költők verseiből szavalóversenyt is tartanak. Az intézmény úttörőcsapata most szervezi testvérkapcsolatát az egyik leningrádi úttörőházzal. Kunhegyesen a Kossuth Üti Általános Iskola MSZBT és a BHG gyára tagcsoportja Barátunk a Szovjetunió címmel pályázatot hirdet a megye közösségeinek, őrseinek. úttörőinek. Az iskola nevére, címére (Kunhegyes, Kossuth u. 43.), lehet küldeni verset, vagy prózát, magyar vagy orosz nyelven, legalább öt fotót, rajzokat. A lényeg az, hogy az alkotások tükrözzék a két népnek és gyermekeinek barátságát, kifejezőek, művésziek legyenek. A díjak sem csekélyek: az első helyezett közösség egynapos, budapesti kiránduláson vehet részt, a második helyezett kétezer, a harmadik ezer forint értékű tárgyjutalmat kap, de elismerésben részesítik a negyedik, az ötödik és a hatodik helyezettet is. Itt a beküldés végső határideje az eredetileg kiírt október 15-e helyett október 25-re módosult. Eredmény- hirdetés, díjátadás november: 6-án lesz. A hagyományok szerint Említhetnénk még a sok kezdeményezés közül Túrke- vét: itt orosz nyelvű szavalóversenyt tartanak, esetleg a Széchenyi lakótelepi Ecseki úti iskolát? ahol az oosz nyelvű dalverseny és mesemondás színesíti az ünnepi megemlékezést. Mindezek a programkínálatok — mind az általános, mind a középiskolákban — azt igazolják, hogy külön központi utasítás, útmutatás nélkül is sokszínűek az ünnepi javaslatok, amelyek az intézmény hagyományainak, jellegének megfelelően igyekeznek méltó emléket állítani az októberi forradalom közelgő évfordulójának. D. SZ. M. Beszélgetés a megyei műemlékvédelemről a múzeumi hónap kapósán .. nagy jelentősége van annak, hogy az építészeti örökség, a történelmi környezet a maga egyediségében, történeti tanúságával és szépségével hozzájáruljon a helyi társadalom öntudatra ébredéséhez, patriotizmusának erősödéséhez.. . Semmit sem védeni bűn. mindent védeni badarság. A múlt okos őrzésére van szükség, az elkerülhetetlen fejlődés során a régi és az új egyensúlyának, harmóniájának megtalálására." Harmincéves hazánkban az intézményes műemlékvédelem, pontosabban ekkor alakult meg az építészeti örökségünk hivatott gazdájául rendelt Országos Műemléki Felügyelőség. Mi sem természetesebb tehát, hogy a hagyományosan októberben megrendezett múzeumi és műemléki hónap középpontjában az idén a műemlékvédelem áll. Az is természetes, hogy nagyobb figyelem kísérte a műemléki albizottságok és az építészeti kultúra védelme társadalmi munkásainak szokásos konferenciáját, melyet ez év augusztusában. Pécsett rendeztek meg A tegnap és a ma építészete a történeti településeken címmel. Itt hangzott- el Aczél Györgynek, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatójának bevezető előadása, melynek egyik legfontosabb gondolatát választottuk mottóul ahhoz a beszélgetéshez, melyben a műemlékvédelem megyei helyzetét: jelenét és feladatait „jártuk körbe” Jenei Lászlóval, a megyei tanács műemléki albizottsága elnökével. — Arra lennék mindeneket ott kíváncsi, hogy a műemlékvédelemnek van- nak-e a megyében az országostól, vagy a környező megyéktől eltérő, sajátos feladatai? — Magyarországon számszerűen igen kevés műemlék van, a történelmi múltból következően a megyében még az átlagosnál is kevesebb. A korai évszádokból származó, tehát román kori vagy gótikus, de még a későbbi barokk, klasszicista vagy eklektikus műemlékekből is csak néhány akad. Az első, 1960-ban készült műemlékjegyzék szerint még 231 védett, tehát műemlék, műemlékjellegű, vagy városképi jelentőségű épület, objektum volt a megyében, ma már csak 162. — Ha jól ' számolom, ez hatvankilenccel kevesebb. Hová lett a maradék? — Még mielőtt arra a következtetésre jutna, hogy rosszul sáfárkodunk az örökséggel, és elveszni hagytunk ennyi értékes épületet, szeretném tisztázni a következőt. A 162 védett objektum között ma is csak harminc a műemlék. A többi — és ettől lesz sajátos itt nálunk a műemlékvédelem —, értékeit. kvalitásait, építészeti megoldásait tekintve kevésbé értékes, bár fontos műemlékjellegű vagy városképi jelentőségű épület, malom, kastély, kúria, utcaszerkezet stb. A csaknem harminc év alatt kialakult számszerű különbség abból származik, hogy a műemlékek folyamatos felülvizsgálatakor ezek jelentős részét „visszaminősítették”, illetve az is előfordulhatott — ha például a városfejlesztés útjában állt —, hogy lebontották, átépítették. — Egy kicsit elkanyarodunk ugyan az eredeti kérdéstől. de mégsem hagyhatjuk ki a mezőtúri Kossuth- ház nagy port felvert ügyét... — Ezzel kapcsolatban — anélkül, hogy a részleteibe belebonyolódnánk —. csak annyit mondanék: a mi szempontunkból az épület kevésbé értékes, hisz nem műemlék. Az persze más kérdés, hogy mit jelent a helyiek számára, teszem azt helytörténeti szempontból... — Kétségtelen, hogy nem könnyű igazságot tenni, de ez a konkrét eset azért is kapóra jött, hogy a műemlékek gazdáiról, gondozóiról beszélhessünk. — A megyében a műemlékek jelentős része egyházi tulajdonban lévő templom, temetőben vagy közterületen elhelyezett alkotás, összesen száz van ilyen, hozzáteszem, hogy az utóbbi időben az egyházak egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gondozásra, az állagmegóvásra, il, letve a helyreállításra. Az elmúlt öt évben 44 egyházi gyülekezet végzett ilyen munkát, több mint negyven millió forint értékben —természetesen megyei és központi ltjámogatássaL Persze vanak gondjaink is e téren, hisz például a karcagi görögkatolikus templom komoly befektetést igénylő felújítását úgy kell megoldanunk. hogy egyetlen egyháztag sem tud segítséget adni, mert már nincsenek Karcagon görögkeleti vallásúak. A lakóházak jelentős része magántulajdonban van, ezeknek a megóvása sem teljesen problémamentes. A középületek, a műemléki környezetek — az ősi településmagok, utcaszerkezetek —, a kastélyok, a- kúriák védelme az állami vagy szövetkezeti tulajdonból következően a mi feladatainkat szaporítják. — A műemléki albizottságét? — Legfeljebb áttételesen, hisz a MAB, amely 1969-ben alakult meg, véleményező, tanácsadó és javaslattevő szerv, huszonhárom tagja — múzeumok, tervező vállalatok. első fokú építési hatóságok szakemberei és a műemlékvédelem aktivistái — társadalmi munkában végzik ezt a tevékenységet. Figyelemmel kísérik a mindenkori állapotot, javaslatokat hoznak-visznek, segítik a városszépítő egyesületeket — például Szolnokon, ahol ez egyelőre a Hazafias Népfront bizottságaként működik, vagy Kisújszálláson és Karcagon —, vállalt munkájuk tehát nagyjából ennyire terjed. A döntés joga nem a miénk, hanem az első fokú építésügyi hatóságé. ' — Honnan teremtik elő a szükséges pénzt? — A több forrásból befolyó összegek közül csak néhányat említek: 1981—87 között 6 millió forintot kaptunk az Országos Műemléki Felügyelőségtől, a megyei tanács évi műemléki alapja általában egymillió forint, ami persze nem túl sok, de ahhoz mégis elég, hogy legalább hozzákezdjünk, vagy esetenként folytassunk egy- egy fontos munkát A már korábban elmondottakon kívül számítanánk az üzemek, a vállalatok nagyobb segítségére is, de az „Egy üzem — egy műemlék” mozgalom keretében hozzájuk eljuttatott körlevél csaknem vissz- hangtalan maradt: egyedül a fegyvernek! Költségvetési Üzem vállalkozott védnökségre — a 4-es út melletti szentháromság-szobor megóvására. — Még egy utolsó kérdés: milyen terveik vannak a következő évekre? — A legfontosabb, hogy a jövő év elején megjelenik a Szolnok megye műemlékei című reprezentatív kiadvány. Ugyancsak a műemlékvédelem népszerűsítése céljából készítettünk egy videofilmét. Már folyamatban van az utóbbi száz évben a megyében épült értékesebb épületek feltárása, illetve a népi építészeti örökségünk teljes felkutatása. Elkészült a díszes arté- zikutak jegyzéke, ezek felett a Víz- és Csatornamű- vek egy-egy szocialista brigádja vállalt védnökséget; tervbe vettük a temetőben lévő történelmi, kulturális és építészeti jelentőségű emlékek számbavételét is. Bálint Judit KPVDSZ kulturális hónap Előadások a művészetek kedvelőinek Kirándulások természetjáróknak A Kereskedelmi, Pénzintézeti és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Szolnok megyei alapszervezetei — az e hónapban zajló kulturális napok rendezvényével — változatos programot kínálnak az érdeklődőknek. Szolnokon a Damjanich Múzeumban tegnap tartott Kiszeli István antropológus előadást a magyarok őstörténetéről, az Ideál Kereskedelmi Vállalat dolgozóinak, folytatva a legérdekesebbnek ígérkező programok sorát 19-én a Madách Színház művészeivel találkozhatnak az érdeklődők. Kunhegyesen az áfész szervezésében Hegedűs D. Géza ad önálló estet, ugyanitt a művelődési házban a 25-én megrendezendő nótaesten Kovács Apollónia és Kabos László lép fel. A fotóművészet iránt érdeklődők két kiállítást is megtekinthetnek a megye- székhelyen: a Szolnok és Vidéke Áfész szervezésében október 19—23. között a Mészöv székházban a kortárs képzőművészek alkotásaiból nyílik fotókiállítás; az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat pinceklubjában a vállalat dolgozóinak alkotásai várják a látogatókat. Másfajta igényeket is figyelembe véve, nem feledkeztek meg azokról sem, akik szeretnek utazni, országot járni. Budapesti, színházlátogatással egybekötött kirándulásra készülnek a jászberényi, kunszentmártoni, tiszafüredi áfészek és a Szolnoki Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói. Jászladányból és Kisújszállásról a Bükkbe indulnak a természetkedvelők, a kunhegyesiek Debrecen látnivalóival ismerkednek. Az irodalomkedvelőknek — az ünnepi könyvhéthez kapcsolódóan — október 15-én az Egyesült Jászsági Áfész iró- olvasó találkozót rendez. Ugyanezen a napon hasonló rendezvényre jöhetnek ösz- sze a könyvbarátok a Kunság Élelmiszer-Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat és az Ideál Kereskedelmi Vállalat rendezésében. A szocialista brigádok a vállalatokon. szövetkezeteken belül, a legjobbak az október 19-én Szolnokon megtartandó megyei vetélkedőn is összemérhetik tudásukat. Kismama-találkozók. szakszervezeti napok, hobbi-kiállítások bővítik tovább a választékot. A kulturális napok szervezői gondoltak nyugdíjasaikra is, műsorral, egyéb programmal egybekötött találkozókra várják volt dolgozóikat.
