Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-13 / 241. szám
1987. OKTÓBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Shell-benzinkút gyári beruházásban. A legújabb Shell-benzinkutat a 85-ös számú főút mellett adták át, Fertőszent- mikiós határában. A beruházás érdekessége, hogy a 20 milliós költségből 18 milliót a Pető- házi Cukorgyár adott. A kút személyzete is a gyár dolgozói közül került ki. Az új Shell-bázison nyolc kútból szolgálják ki az autósokat. Árusítanak autós cikkeket, valamint autóalkatrészeket is. Egy hideg-meleg ételeket kiszolgáló bisztrót is kialakítottak az állomáson (MTI-fotó: Ma- tusz Károly — KS) Tények, következtetések, tapasztalatok Településkutatók a Tiszazugban Tudomány, amely közvetlenül a jövöt, a gyakorlatot szolgálja „A többszörösen hátrányos helyzetű községek általában távol esnek a dinamikusan fejlődő településektől, kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságuk, demográfiai összetételük, foglalkoztatási és településszerkezetük alapján a legproblematikusabb elemei a településhálózatnak” — olvasom Szolnok megye terület- és településfejlesztésének hosszú távú — kétezerig szóló — koncepciójában. (Megtárgyalta és elfogadta a megyei tanács 1986. március 28-i ülésén.) Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja településkutató csoportja — hirdeti a „cégtábla” Kecskemét főutcáján, a Rákóczi út hármas számú épületen. Megrendelő a megyei tanács A településkutató csoport vezetője dr. Csatári Bálint. Egyelőre — vele együtt — öt főállású kutató alkotja az öt éve alakult csoportot, mindannyian fiatalok. A kérdezőt ezúttal a csoport Szolnok megyei kapcsolatai érdeklik,, elsősorban ra Tiszazug kutatása. — A Szolnok Megyei Tanács megbízásából 1984 óta kutatunk a megyében. Másfél évig vizsgáltuk a falvak térkapcsolatait és fejlesztési lehetőségeiket. Arra voltunk — megrendelőinkkel együtt — kíváncsiak, hogy a falvak népessége milyen térben mozog, milyen ellátási többletek, hiányok jelentkezhetnek az egves településeken. illetve milyen speciális adottságú területek raj- zolhatók ki a megyében. Első vizsgálataink eredményeit tulajdonképpen már a megye hosszú távú településfejlesztési koncepciójának megfogalmazásakor figyelembe vették, aminek természetesen nagyon örültünk — kezdte „bemutatkozásként” dr. Csatári Bálint. — Kérem, szóljon arról a sajátos problémarendszerről, ami a Tiszazug kutatását ösztönzi, hiszen most — többek között — éppen ezen a témán dolgoznak! — Haladjunk talán „visz- szafelé”: 1988 végére készítjük el a Tiszazug kutatását összegző zárójelentésünket, amelyben két nagyobb témakörrel foglalkozunk, a mai állapothoz vezető folyamatokkal, illetve azokkal a javaslatokkal, melyek a „jövő” lehetőségeit foglalják össze. Megkésettség, belső periféria Mit kellett figyelembe vennünk a kutatás megkezdésekor? Azt, hogy valóban sajátos problémarendszerről van szó! A Tiszazug az országnak egy olyan „belső periféfiája”; amely négy megye — Bács-Kiskun—Békés. Csongrád és Szolnok — határán, a megyeszékhelyektől és a hagyományos ellátóközpontoktól nagyobb távolságra fekszik és késve indult fejlődésnek. Városára, Kun- szentmártonra is ez az időbeni megkésettség a jellemző. A gazdálkodás természeti körülményei — erről bizony keveset beszélünk — kedvezőtlenek. Gondoljunk csak a nagy árterületek művelésbe vételére, a szőlőkultúra megteremtése érdekében hozott áldozatokra és arra is, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság milyen nehezen bontakozott ki a Tiszazugban! A természeti erőforrások, a gazdasági alapok tehát szerények. Részben ennek is következménye a népesség elvándorlása, az elöregedés, A témának ezzel a részterületével dr. Tóth Éva foglalkozik. Miről számolhat be, mit tudott meg eddig? — kérdeztük. — Először is el kellett döntenem, hogy mely településeket tekintsem a Tiszazughoz tartozónak. A statisztikai évkönyvek számára nem létezik ilyen településegyüttes. A Tiszazug, mint kifejezés leginkább a néprajzban használatos. Végül is tizenegy települést vettem vizsgálat alá — átvéve az 1983-as Szolnok megyei statisztikai évkönyvben a Kun- szentmárton és környéke cím alatt szereplő csoporto— És a tanulmány többi fejezete? — szólt a kérdés ismét ai kutatás vezetőjének, dr. Csatári Bálintnak. — Már kész a Tiszazug néprajza — Szabó László és Szabó István kitűnő munkája — amely a Tiszazug zártságát vizsgálja. Azt, hogy miként alakult ki, majd bomlott föl ez a zártság. Egészen, pontos adatok segítségével föl kell tárnunk még a Tiszazug mostani népességének jellemzőit. Ehhez nagy segítséget nyújt a Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatóságának szakembere Fekete Szabó Sándor. Foglalkozunk a Tiszazug „térszerkezetével”, azaz a települések munkamegosztásával. kapcsolataival, a korábban említett „megyehatármentiséggel”. a szomszédos megyékkel való kapcsolatokkal és az egész „alapjával”, a gazdasági viszonyokkal. Bevallom ez utóbbi témának még nincs igazi gazdája. — Kérem győzzön meg, s velem együtt győzze meg az olvasót arról, hogy az önök munkája nemcsak elvont tudományos munka, hanem a fejlődés, a fejlesztés irányainak kijelöléséhez nélkülözhetetlen alapkutatás! — Ha ki akarnék térni a válasz elől, azt mondhatnám, olvassák majd el zárójelentésünket és döntsenek akkor. De nen\, akarok kitérni! Nézze, mi igyekszünk „pártatlan”, objektív sítást. Ezek a községek az alábbiak: Csépa, Tiszasas, Tiszaug, Cibakháza, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Cserkeszőlő. Szelevény, Öcsöd. Kunszentmárton. A községi lakónyilvántartásokból kigyűjtettem, ijletve kigyűjtöttem "három községből az 1955-től 1985-ig elköltö- zöttek. adatait. Ezek a községek az alábbiak: Csépa, Tiszasas, Tiszaug. E községekben interjúkat, is készítettem, melyekben arra kerestem választ, vajon miért költöztek el az emberek igen nagy számban az említett időszakban. — Azt kellett megállapítanom, hogy e három település lélekszámához viszonyítva — Csépa 2260, Tiszasas 1398, Tiszug 968 lakosú a legutóbbi, az 1980-as nép- számlálás adatai szerint, tehát együtt 4626 lakos — óriási az elvándorlás aránya: az elmúlt harminc évben 4400-nál valamivel többen költöztek máshová. — Mi a vizsgálódás további iránya? — Elemezni szeretném például azt, hogy hová, milyen típusú településekre, mely években, milyen életkornak vándoroltak el. Terveim között szerepel, hogy új lakóhelyükön „megtaláljam” az elvándoroltakat és megkérdezzem őket korábbi és mostani életükről. Munkám a zárótanulmány egyik fejezete lesz.- kutatók lenni, levonni a szakmai következtetéseket, és azok alapján pórbálunk javaslatokat megfogalmazni. összegzésünk említett második iránya például a tiszazugi települések népességmegtartó képességéhez igyekszik adalékokkal szolgálni. Ügy vélem kifejezetten gyakorlati kérdésekre keressük a választ. Arra például: hogy az említett településeken élnek-e megújulásra képes korosztályok? Aztán arra, hogy a gazdasági alapok valójában hány ember megélhetését teszik lehetővé megbízhatóan. Milyen a települések ellátása, „komfortja”? És ami legalább olyan lényeges, mint az eddig soroltak; milyen a társadalmuk, léteznek-e faluközösségek és milyen ezeki nek a közösségeknek a megtartó ereje? Nem kifejezetten a mi feladatunk azt megítélni, hogy mekkora a helyi vezetők lehetősége. Milyen mértékben képesek egyfajta megújulásra. megújításra? E tekintetben igen kedvező tapasztalatokat szereztünk idén februárban Cserkesző- lőn, amikor a tiszazugi települések tanácselnökeivel, társadalmi vezetőivel ültük körül a tanácskozóasztalt. Tettrekészséget árultak el és ezzel méginkább megerősítettek bennünket abban a hitünkben, hogy értelmes célért dolgozunk. Egri Sándor Adalékok a népességmegtartó képességhez Vágyak, tervek négy korúkén Mivel hajtunk bele a XXI. Ha a magyar gépjármű- ipar igényelné a fellengzős jelzőket, akkor azt mondhatnánk, hogy a szakma fellegvára Győr. A Rába gyárban évente 30 ezer nagy teljesítményű Man motor készül, az évi exportjuk 40—50 millió dollár, ami jelentős tétele a népgazdaság jövedelmének. A városnak a közlekedésben elfoglalt A napokban a közlekedéssel is foglalkozó újságírók számára tartottak itt tanácskozást, melyen jelentős munícióval látták el a toliforgatókat. A témát akár az utcai beszélgetések eszmeköréből is kiemelhettük volna: tényleg, mibe kerül nekünk a motorizált helyváltoztatás? Az eszmei árat először Kiss -Győző, az OKBT főosztály- vezetője próbálta megtaksálni. Az ország szennyezettségének 35—40 százalékát a közlekedés okozza. A közúti járművek ebből 80 százalékban részesülnek, a vasút lelkét 12—14 százaléknyi szennyezőanyag terheli, a többi a vízi és légi járművek számlájára írható. Ez van — ezt kell szeretni? Szeretni semmiképp: a statisztikák azt mutatják, hogy kontinensünk nyugati felén 45—50 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztottak, mint nálunk. A Azt, ma már tudjuk, miért nincs kis hazánkban önálló személyautó gyár. Sokáig úgy gondoltuk, hogy az évente gyártott 13,5 ezer Ikarus majd kihúz bennünket a bajból, a buszokért, s a személygépkocsikhoz gyártott szerelvényeinkért, kapunk annyi autót külföldről, hogy valamennyi igényt képesek leszünk majd kielégíteni a behozott Ladákból, Skodákból és egyéb márkákból. Való igaz, az évi 8 ezer Ikarusért a Szovjetuniótól kapunk gépkocsit, de nem eleget. A másik nagy buszvásárlónktól, az NDK- tól — ahová 2 ezer Ikarust szállítunk — Trabanthoz és Wartburghoz juthatunk, rangját növeli, hogy a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola innen bocsátja szárnyra évről évre növendékeit. így érthető az is, hogy az igazságügyi és órvosszakértői műszaki iroda sem akármilyen : nyugati szakemberek járnak, ha nem is csodájára, de mindenképp partneri konzultációira járható — kisebb szennyezéssel járható — út tehát szinte kínálja magát: kevesebb fogyasztás és persze, korszerűbb gépjárműtechnika, az ólomadalék elhagyása és „természetesen” diesellel való üzemelés. E környezetvédelmi képletet szemlélve máris a legkézenfekvőbbnek tűnő kérdést kezdték feszegetni a tanácskozás résztvevői: ha ez így van, akkor nálunk miért nem árulnak — ne adj isten, miért nem gyártanak — kisfogyasztású, minden igénynek éltechnológiával megfelelő személyautót? Miért kell évekig várni egy aucókiutalásra akkor, amikor itthon személygépkocsijaink átlagéletkora meghaladja a 9 évet — Nyu- gat-Európában általában 2 évenként cserél autót a tulajdonos — hiszen ezt már nemcsak kényelmi szempontok indokolnák, de komoly környezetvédelmi érvek is támogatnák? márpedig a kétütemű motorok csillaga napjainkban leáldozóban van. E két márka előállítója is azt tervezi, hogy a kilencvenes évek elején átáll a négyütemű motorok beszerelésére. Addig pedig továbbra is jön a kétütemű, amelynek környezet- szennyező paramétereit mindannyiunknak tapasztalatból kell ismerni. A szerelvények gyártása nem rossz üzlet, ám a Bakony gyára a Lada vételárának alig 2 százalékát állítja elő különböző szerkezeti elemek formájában, ez pedig a Szovjetunióban gyártott személy- gépkocsik sorsába túl nagy beleszólásra nem jogosít fel. Azok akik a gépjármű-forszázadba? galmat prognosztizálják, már a kilencvenes évek végénél tartanak. Hogy mit hoz a jövő a gépjárműgyártásban — különösképp a személyautó előállításában — erről Taba Miklós, az Ipari Minisztérium főtanácsosa próbált képet rajzolni. Napi aktualitással kezdte; a világsajtóba valósággal berobbant a hír: a Suzuki gyár magyarországi összeszerelő üzemet létesít. Nos, a hír lehet igaz. De lehet az is, hogy nem sikerül megállapodni a japánokkal, minden esetre mintha a felkelő Nap országában optimistábbak lennének a tárgyaló partnerek. A főtanácsos ismertette a megegyezés aláírásának akadályait és a fenntartásait el kellett fogadni. Lehet, hogy közös nevezőre jutnak majd a partnerek, hiszen az igény ma már olyan szorongató, hogy nem nagyon lehet előle kitérni. Ami az*, összeszerelő üzem létesítését illeti, a gépkocsihoz itthon az érték 15 százalékát tennénk hozzá, s ez mindenképp biztató perspektívával kecsegtetné a jövendő autótulajdonosokat. De ha téma, milyen iám* 7 A Suzuki — ezt ma már minden volánforgató tudja — kisfogyasztású is, korszerű is, ám a környezetvédők mégsem dörzsölhetik elégedetten a kezüket akkor sem, ha az üzlet létrejön. Hiszen a napjainkban vásárolt kétütemű személygépkocsik, Barkasok, no meg a nagyfogyasztású négyüteműek még az évezred végén is meghatározói lehetnek a légszeny- nyezés és a zajszint paramétereinek. De legalább a jövő már elősejlik a kipufogógázok füstjéből. Egyetlen dolgot azonban semmiképp nem szabad elfelejteni: nevezetesen azt, hogy a kétségtelen jószándékot és a ma már világos koncepciót olyan körülmények között kell megvalósítani, amikor a forintnak is szűkében vagyunk, ám méginkább az autópiac bevett fizetési eszközének, a konvertibilis valutának. Palágyi Béla Ami van, a* szennyez Azt már tudjuk, miért nincs Sza kszö vetkezeti bizottság a TOT-ban — A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége mellett szakszövetkezeti bizottság alakult. A bizottság áttekintette a szak- szfövekezetek gazdálkodását. Megállapította, hogy e termelési struktúra főbb arányai már korábban kialakultak, s azokban alapvető változás nem mutatkozik. Erősen növekszik viszont az alaptevékenységen kívüli munka ebben a szövetkezeti körben is, jeléül annak; a gazdák a kiegészítő tevékenység fölkarolásától is remélik a jövedelmezőség javulását. A szakszövetkezetekben képződő nyereség (Folytatás az 1. oldalról) aki meggondolta magát, legkésőbb december 15-ig keresse fel Szolnokon a Po6ta melletti ügyfélszolgálati irodát, hallottuk a tájékoztatón (Beloiannisz út 14.), ahol részletes felvilágosítást kaphat. Kedvező válasz esetén legkésőbb december 31-ig nekik is jó lesz fizetniük az összeget, mert a kötvény kamata csak ebben az esetben nem lesz adóköteles. Lakáscseréknél viszont, hogy mikor kap a másik otthonába is készüléket a döntő része, több mint 90 százaléka ezekből a kiegészítő munkákból származik. A szakemberek szerint ezek az üzemek azért is törekszenek termelési szerkezetük ilyen irányú módosítására, mert a növénytermesztés számos helyen veszteséges, az állattenyésztés pedig csak nagyon szolid hasznot hoz. A szakszövetkezetek állóeszközállománya az elmúlt években számottevően gyarapodott. Az egy hektár termőterületre jutó állóeszközök értéke a szak- szövetkezetek közös gazdaságaiban megközelíti a 45 ezer forintot. jegyző: az elsősorban attól függ, hogy az új helyen milyenek a műszaki feltételek. A közületek pedig — mint tegnap megtudtuk — két feltétel közül választhatnak. Az egyik, hogy 100 ezer forintért telefonkötvényt vásárolnak, amely után a jelenleg érvényben lévő 90 ezer forint beruházási hozzájárulás felét fizetik. A másik lehetőség az, hogy kötvényvásárlás nélkül befizetik a beruházási hozzájárulás teljes összegét, azaz 90 ezer forintot. D. S*. M. Vietnami vendég Fegyverneken Az őszi, szolidaritási akciósorozat megyei eseményeként tegnap délelőtt Szolnokra érkezett Vu Hoan, a Vietnami Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövetségének másodtitkára, akit a népfront Ságvári körúti székházában Tóth Lajos, a HNF megyei titkár- helyettese fogadott. Rövid megbeszélésükön a vendég tájékozódott megyénk gazdasági, társadalmi helyzetéről, majd Fegyvernekre utazott. Itt Baunok Béla tanácselnök tájékoztatta őt a község életéről, ezt követően Vu Hoan megtekintette a helytörténeti kiállítást, illetve ellátogatott a Vörös Csillag Tsz konzervüzemébe is. A másodtitkár fegyverneki látogatása a községi pártbizottság tanácskozótermében tartott eszmecserével fejeződött be. MlnillMlMS kínálat Interker-bürze Hétfőn az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat Rákóczi úti bemutatóházában Inter ker-börze kezdődött. Ezúttal 120 vállalat kínálja megvételre feleslegessé vált alapanyagait, gépeit, berendezéseit. A legutóbbi alkalommá]!. több, összegen 2,2 milliárd forint értékben ajánlják fel készleteiket a résztvevő vállalatok. Folytatódik a telefonkötvények vásárlása
