Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-08 / 237. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 8 IA tudomány világa I A függőség veszélyei Korunk pestise a kábítószer A világ Közvéleménye egyre nagyobb aggodalommal figyeli korunk pestisének, a kábítószerjárványnak a terjedését. Minden erőfeszítés ellenére a kábítószerek — legalábbis eddig — évről évre tovább terjednek, és mind több áldozatot szednek, sajnos már nálunk is. A napisajtó, a népszerű tudományos folyóiratok hasábjain nap mint nap olvashatunk a morfium, a heroin, a marihuana, az LSD és más, hasonlóan veszélyes szerek áldozatainak tragédiáiról. Olyan szerek ezek (drogoknak, narkotikumoknak is nevezik őket), amelyek bevétele után megváltozik az ember közérzete, ezzel együtt hangulata és igen gyakran a magatartása is. A kábítószer az a gyógyszer vagy vegyszer, amelyik az élő szervezetben, elsősorban a központi ideg- rendszer működésében olyan változást idéz elő, amely — akárcsak rövid időre is — átalakítják az ember személyiségét. A kábítószerek nagy része gyógyszer, amely adott okból, pontosan meghatározott adagolásban nélkülözhetetlen az orvostudomány számára. A probléma ott van, ha valaki a kábító gyógyszerekkel nem él, hanem visszaél, ha nem szigorúan az orvosi előírásoknak megfelelően használja azokat, hanem mértéktelenül szedi őket. Akkor kialakul — rövidebb-hosz- szabb idő alatt — a megszokás, illetve a függőség. Ez olyan mértékű lehet, hogy egy idő után már nem is tud élni a megszokott méreg nélkül. A függőség lehet lelki: ez a gyakoribb, gyakorlatilag majdnem minden kábítószer vagy gyógyszer esetében kialakulhat. Azt a mértéktelen vágyat jelenti, amely a drogok bevételére irányul, minden lehetséges (törvényes és törvénytelen) eszköz segítségével. A cél: elkerülni a drog hiányából adódó kellemetlen érzést, az „ürességet", s biztosítani a jó érzést, a kielégültséget. Így alakul ki a halálos körforgás. A lelki függőséghez nem elkerülhetetlenül társul egyidejűleg testi függőség. Ilyenkor lelki torzulások alakulnak ki, mindinkább nő a tolerancia, azaz a várt, áhított hatást csak mind nagyobb és nagyobb adagok hozzák meg, s az adag növekedésével arányosan mindinkább bekövetkezik a testi leromlás is. Az ilyen függőség már a társadalomra is nagy veszélyt jelent. A testi függőségről akkor beszélhetünk, ha a szervezet sejtjei oly mértékben szoktak hozzá a droghoz, hogy csak akkor tudják ellátni feladatukat, ha rendszeresen hozzáju*hatnak a megszokott droghoz. Szerencse, hogy míg lelki függőség minden kábítószerrel szemben kialakul, addig a testi függőség csak néhánnyal szemben. Ilyenkor a beteg azért ragaszkodik a megszokott szerhez, mert fél az elvonási tünetektől. Ez azt is jelenti, hogy a gyógyszermeg- szokás akkor figyelhető meg, ha a szert szedi, míg a testi függőség akkor, ha a szert — akár kényszer hatására — nélkülözi a kábítószerélvező. A már említett elvonási tünetek általában olyan súlyos állapotot idéznek elő, mely minden esetben vagy a személyiség teljes széthullásával járó hal- lucinációkkal kisért elmezavart okoz, vagy ennek keretén belül testi elváltozások jelentkeznek, mint nagyfokú fogyás, súlyos gyomorbél rendszeri károsodásra jellemző tünetegyüttes, vérképző rendszeri elvátozás, epilepsziás roham stb. Képünk a morfiummal kezelt patkány motorikus izgalmát mutatja — rendkívül magasra való ugrást —, melyet a szer megvonása után produkált. A ritka felvétel a müncheni Max Plank Intézetben készült. (KS) A méhek támadásának okai Célbadobás •zakócával A szakócát, a történelem előtti emberek ék alakú kőeszközét, sokáig egyetemes szerszámnak, talán ütőfegyvernek gondolták. Jó néhány ősrégész azonban már régóta kételkedett benne, hogy például egy ragadozót jobban távol lehetett volna tartani ezzel a kézbefogott kőeszközzel, mint egy erős, hegyes faággal. Az elejtett vad feldarabolásához sem volt szükség ék alakú szerszámra — erre a célra sokkal jobban megfeleltek a kicsiny éles pengék. £s miért nem találtak kopást a szakócák hegyein? Amerikai ősrégészek most új értelmezést találtak a szakócarejtélyre. A kutatók üvegszálas műanyagból elkészítették az ősi szakócák pontos mását. Három sportolónak, diszkoszvetőnek és gerelyhaj ítónak adták át eszközüket kipróbálásra. Kiderült, hogy mind a gerely- hajítási, mind a diszkoszvetési móddal nagy pontossággal és messzire lehet dobni a szakócát, amely mindig az élével csapódik a célba. A diszkoszvetési móddal például még 32 méteres távolságban is pontosan a célba találtak. A körös-körül éles perem nemcsak veszélyes fegyverré avatta a szakócát, hanem aerodinamikai szempontból is kedvező alakot adott a fegyvereknek. Megfelelő gyakorlattal halálos sebet ejtő, tévedhe- tetlenül célba találó fegyver lehetett. A török tengerparton, a megvadult méhek megtámadtak egy nyaraló grazi családot, s a 49 éves családfőt halálra szúrták. Eme — és több más hasonló — baleset után sok nyaraló azon tűnődött, hogy miként lehet védekezni a méhcsípés ellen. A támadókedv az időjárástól is függ; zivatar előtt és fülledt időben még a szelíd méhcsaládok is nekidühödhetnek. óvakodnunk kell attól, hogy méhkasok közelében alkoholnak, édes parfümnek vagy szépítőszereknek az illatát árasszuk. A méhek kedvelik a sötét Sugárkezelés A hagyományos sugárkezelésen kívül egyre szélesebb körben terjed az olyan sugarakkal való gyógyítás, amelyeket részecskegyosító- ban hoznak létre. A radiológusok már régóta gondoltak arra, hogy gyorsítóból kapott pi-mezonokat (pio- nokat) is felhasználhatnak gyógyítás céljára. Ám a szükséges erősségű pion- nyalábot csak néhány gyorsító képes létrehozni. Ezért eddig mindössze három helyen tudnak ilyen irányú kísérleteket végezni az Egyesült Államok, Kanada és Svájc egy-egy kutatóintézetében. A svájci intézetben most megkezdett kísérletekben a beteg a mezon-nyalábbal színeket és a gyapjúszövetet. A nyugtalan mozdulatok támadókedvet ébresztenek bennük. Ügy tűnik fel, hogy tőlük való leplezett félelmünket szintén megérzik. Mielőtt a méhek támadásra indulnak, észrevehetően nagyobb hangon zümmögnek. Jó védelem ellenük a dohányzás vagy a pi- pázás, mert nem kedvelik a füstöt. Jó azonban tudni, hogy méh- vagy darázscsípés után a dagadt részt dörzsöljük be szalmiákszesszel vagy vizes sóval. A netán gégénket érő csípés után tüstént menjünk orvoshoz, mert fulladástól kell tartanunk. pionnyalábbal párhuzamosan fekszik. Gyűrű alakban hatvan szupravezető eltérítő mágnes veszi őt körül. A pionnyaláb ezt a gyűrűt célozza meg, s a szupravezető mágnesek a részecskéket sugárirányban térítik el. Az így létrejövő hatvan sugárirányú nyaláb egyetlen pontban találkozik, s abban jön létre a gyógyításhoz szükséges sugárerősség. A daganatos beteget számítógép mozgatja úgy, hogy ez a nagy sugárerősségű pont a daganat minden részét bejárja, de ne kerüljön rajta kívülre. A mozgatáshoz az adatokat számítógépes tomográfiái végzett vizsgálatból kapják, így a célzás nagyon pontos, a besugárzott térfogat határai pedig élesek lehetnek. Nem kell külső hőforrás Különleges tulajdonságú szuperanyagok Világszerte mind nagyobb az igény a hőtűrő és szuperkemény szerkezeti anyagok iránt. Az iparilag fejlett országokban egyre újabb eljárásokat dolgoznak ki ezek előállítására. Szovjet kutatók például egy olyan gyártási módszert fejlesztettek ki — a rövidítve SVS-nek nevezett eljárást —, amellyel szinte másodpercek alatt lehet létrehozni hőálló és szuperkemény ötvözeteket ' elsődleges kiindulási anyagokból. Az SVS lényege egy gázok nélküli égési reakció, mely külső hőforrás nélkül megy végibe, kizárólag a kiindulási anyagok belső energiája révén. Az egyik elem „elégetése” egy másik jelenlétében, értékes vegyületeket. ötvözeteket hoz létre: fémek és nem fémek kombinációit, tisztán nem fémes vegyületeket. A gyorsan A porcolánkószítós rejtelmeiből Herend hírneve a szaktudás AMFORA aruk engedményesVASARA SZAKUZLETEKBEN. ARUHAZAKBAN ES AZ AMFORA-BOLTOKBAN október 5-től amig a készlet tart! Ajánlatunk: Import likőrös, boros, vizes, pezsgős és konyakos kelyhek. Porcelán mély, lapos és csemege tányérok. Fémhamutálak. Engedménnyel. 40 % co % Dinoszauruszok Afrikában Rabati tudósok bejelentették, hogy 150 millió éve élt dinoszaurusz maradványaira bukkantak Marokkóban, az Atlasz-hegység középső részén, a jura időszakból származó mészkőrétegekben. A lelet része a legnagyobb ismert dinoszaurusz, egy brontoszaurusz csontvázának. A kutatók megtalálták az ősállat gerincét, és egy csaknem egy méter hosszú felkarcsontját. Ezeken a csontokon kívül sok száz csonttöredéket is találtak. A lelet nagy jelentőségű a dinoszauruszok afrikai elterjedésének megítélése szempontjából. Eddig a mai Tanzánia déli részén, továbbá Egyiptomban és Nigériában találtak dinoszaurusz-maradványokat. Herend neve ma már azon ritka porcelángyárak között szerepel, mint Meissen vagy Sevres, amelyeket időtálló formák, kézi festésű díszítések tesznek egyénivé. Az 1826-ban alapított gyár világhírét az 1851. évi londoni világkiállításon nyert első díj alapozta meg. Viktória angol királynő itt rendelte meg a kínai hatás alatt született lepkés, virágos készletet, amely azóta is a legkedvesebb herendi minták közé tartozik. A világhírű bakonyi üzemben napjainkban több mint 1000 rajzolatot tartanak számon és alkalmaznak. Minden egyes porcelán egyedi damozgó, 2000—4000 , Celsius fok hőmérsékletű SVS-hul- lám indítja be a folyamatot, a hőmérséklet tovább emelkedik, az exotermális folyamatból merítve energiáját, óriási hőmennyiség felszabadításával. E módon nagyon kemény szerszámacélokat tudnak előállítani, keményfémeket szinte másodpercek alatt. Sőt hőálló anyagokat készíthetnek így, különleges kemencék, külön hőforrások, nagy nyomás vagy speciális katalizátorok alkalmazása nélkül. Nyugatnémet szakemberek a rendkívüli tisztaságú fémek és fémvegyületek minél tökéletesebb és olcsóbb gyártástechnológiájának kialakításán fáradoznak, nem is eredménytelenül. Angol kutatóknak viszont olyan hőtűrő szuperötvözetet sikerült kialakítaniuk, amelynek felhasználásával nagyobb hőmérsékleten, következésképpen jobb hatásfokkal működhetnek a sugár- hajtású repülőgépek gázturbinái. Képünkön ez utóbbiról — pásztázó elektronmikroszkóppal — készült kilencezerszeres nagyítású felvételt láthatunk. Jól kivehető, hogv a nikkel alapú szuperötvözet méhsejtszerke- zetébe miként épülnek be a nióbiumkarbid rudacskák. rab, s bár a festők minta után dolgoznak, a festési mód azonban egyénenként változó, ezért nem lehet két egyforma herendi porcelánt találni. Herenden — úgy mondják — csak a víz, a levegő, no meg a szaktudás helybeli. A messze földön híres herendi porcelán ugyanis import alapanyagokból készül. Előállításához kvarcra, kaolinra, földpátra, festékre és mázokra van szükség. Ezek mindegyike — a Csehszlovákiából származó kaolin kivételével — tőkés országokból érkezik. Mégis megéri az import, mert megsokszorozható a bekerülési összeg. Mintegy másfél évszázadon át tartotta magát a hiedelem, hogy csak bükkfa lángjával lehet kellőképpen kiégetni a porcelánedényeket, illetve rájuk égetni a mázt és a festéket. Kiderült azonban, hogy a földgáztüzelés és az elektromos fűtés is megfelel, sőt ezekkel még le is rövidíthető a kiégetési idő. A legnagyobb herendi porcelánként az 1954-ben készült 217 cm magas, 150 kg súlyú emlékvázát tartják számon, amelyre az országház képét festették (a gyár házi múzeumában található.) A képünkön látható készülőiéiben lévő padlóváza viszont „csak” 125 cm magas. Az arab növényi motívumokkal díszített óriás vázán két porcelánfestő három hónapig dolgozott.
