Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

1987. OKTÓBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Műszerkészítő Ipari Szövetkezet kisújszállási üzemében többek között textilműszereket is készítenek. Képünkön egy légkondicionáló egységhez a szabályozó készülék bemérését végzi Ács Sándor. Évente hatvanat gyártanak bel- és kül­földi értékesítésre (Fotó: T. Z.) Újítási verseny a lueszekben A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek országos újí­tási versenyén — a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelése sze­rint — Győr-Sopron, Nóg- rád és Hajdú-Bihar megyé­ket megelőzve Szolnok me­gye bizonyult a legjobbnak. A gazdaságok három kategó­riában meghirdetett vetélke­dőjében ugyancsak a Szol­nok megyeiek, a tiszaföldvá- ri Lenin Tsz, a jászapáti Ve- lemi Tsz, valamint az örmé- nyesi Üj Élet Tsz vitte el a pálmát. Ezek a közös gazda­ságok egy év alatt 405 doku­mentációt nyújtottak be, és ezekből 353-at már a gyakor­latban is hasznosítanak. Az alkalmazott szabadalmak, öt­letek haszna meghaladta a negyvenmillió forintot. Valamennyi hozzájárul a takarékosabb, jövedelme­zőbb termeléshez, így orszá­gosan is érdeklődésre tart­hatnak számot. A legjobb öt­leteket eddig több mint 600 mezőgazdasági üzem, terme­lési egység, intézmény vette át. Az újítók alkotásai kö­zött vannak kombájndiag­nosztikai műszerek, fedélze­ti komputerek, ultrahangos rágcsáló riasztók is. Űj öt­let született az erőgépek üzemanyagfogyasztásának mérésére, ellenőrzésére, a folyékony műtrágya kiszórá­sának gazdaságos megoldá­sára, a növényvédelmi tech­nológiák tökéletesítésére is. \ Jelentés a cigányság helyzetéről "Rendszeres munka Jobb lakáskörülmények A koordinációs bizottság ülése Van-e elegendő munkale­hetőség? A fölszámolt tele­pek helyett nem keletkez­tek-e újak? Öröklődnek-e a régi problémák? Sikerül-e a beilleszkedés? — ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaptak választ tegnap dél­előtt a Szolnok Megyei Ta­nács cigányügyi koordináci­ós bizottságának tagjai Szolnokon. Két terület — Jászférjy- szaru és Kunmadaras — la­kói közül az előbbi települi* sen 10,7 százalék, utóbbin 14,2 százalék a cigányszár­mazású. Mint a tanácselnö­kök beszámolójából kide­rült, Kunmadarason négy esztendővel ezelőtt még negyvenketten éltek egész­ségtelen, zsúfolt putrikban — mára ez az állapot meg­szűnt. A cigánylakosság ja­varésze megfelelő körülmé­nyek közé került, kisebbik hányaduk azonban nem akar változtatni az évek óta tar­tó áldatlan helyzeten. (A jobbat akarók számára nem egyszer fölmentést adtak la­kásvásárlás esetén az egyéb­ként előírt előtakarékosság alól.) Jászfényszarun és Jász- felsőszentgyörgyön ennél kedvezőtlenebb a helyzet: közel kétszázan ragaszkod­nak még a telepi körülmé­nyekhez. Ami a munkalehetősége­ket illeti: az említett tele­püléseken egyébként is cse­kély a helybéli munka, s ki­vált nehezebben alkalmaz­zák a szakképzetlen cigány­dolgozókat. Ennek ellenére Jászfényszaru területén het­ven nő és húsz férfi jut mindennapi, rendszeres munkához a cigányok közül, sokan eljárnak megyén kí­vülre is, akárcsak Kunma­darasról. Ott egyébként helyben csupán negyvenen dolgozhatnak. Mindkét településen jó példák mutatkoznak a ci­gányság életformaváltásá­ra, többségükben rendszere­sen dolgoznak; otthonukkal, gyermekeikkel a korábbinál sokkal jobban törődnek. (Néhány család viszont nem fogadja el a kialakult nor­mákat, tagjai között újrater­melődnek a régi gondok: italozás, korai gyermekszü­lés. munkanélküliség, bűnö­zés.) Az éle’tforma megváltozta­tására a fölkészítést a leg­kisebbeknél kell elkezdeni — állapította meg újólag a bizottság, amelynek munká­jában részt vett Ürmössy Il­dikó, a megyei tanács elnök- helyettese is. A vizsgált községekben is nagy gondot fordítanak arra, hogy a leg­kisebbek óvodába kerülje­nek legkésőbb egy eszten­dővel az iskola megkezdése előtt. Az általános iskolák­ban megszüntették már ko­rábban a megkülönböztetést sugalló cigány-osztályokat, viszont többet foglalkoznak a hátrányosabb helyzetű ta­nulókkal. (Utóbbiak között nagyon magas a cigányszár- mazásúak aránya.) Sokat javult a cigányok egészségügyi helyzete, de sok még a tennivaló. Segé­lyezésük a körülmények gyors fölmérése után zökke­nőmentes. Mindent egybevetve, ja­vulásról adhattak számot a tanácselnökök azokban a beszámolókban, amelyekben a koordinációs bizottság elé tárták a jelenlegi helyzetet. Néhány dologban — sokszor megyei segítséggel — szeret­nének előbbre jutni. Föl kí­vánják számolni a putrikat, ezzel együtt újabb lehetősé­geit keresik a cigányok la­káshoz jutásának, és több munkalehetőséget próbálnak teremteni — akár a köz­hasznú munka révén is. A beszámolókkal egybe­csengett a HNF megyei bi­zottságának és a megyei Kö­jál vizsgálatának megállapí­tása. A cigányügyi koordinációs bizottság — egyebek mellett — elfogadta jövő esztendei munkatervét, s meghallgatta az elnöklő dr. Kollár József­nek, a bizottság titkárának beszámolóját az elmúlt ülés óta történtekről. Tudományos eszmecsere Az erdők világa Erdő a változó világban címmel kétnapos tudomá­nyos tanácskozás kezdődött kedden a MTESZ székházá­ban. A rendezvényt — ame­lyen a hazaiak mellett bel­ga, bolgár, csehszlovák, NSZK-beli, osztrák, spanyol és szovjet erdészeti szakem­berek vesznek részt — Her- pay Imre, az Országos Erdé­szeti Egyesület elnöke nyi­totta meg. Ezt követően a hazai és külföldi előadók azt ismertették, hogy mi­ként módosul az erdők vilá­ga a sokféle hatás következ­tében, és a szakembereknek milyen teendőik vannak a faállomány fenntartásával, továbbfejlesztésével kap­csolatban. Elhangzott, hogy hazánk Európa viszonylag jól erdő­sített területei közé tartozik, összesen több mint 1,6 noil- lió hektáros az erdőterület, félmillió hektárral nagyobb mint negyven esztendeje. Az •ezredfordulóig további 150 ezer hektáron telepítenek erdőt, s ezzel az ország fa­anyag-szükségletének 70 százalékát a hazai erdőkből elégítik ki. Ú| tudományo* tanács Szerkezetváltás az iparban Kedden az Ipari Minisz­tériumban megalakult az Ipari Regionális Tudomá­nyos Tanács, amely a jövő­ben az Iparpolitikai Tanács mellett működik, s az ipari szerkezetátalakítás területi kérdéseivel foglalkozik. A gazdasági-társadalmi stabilizációs program meg­valósulása során módosítani szükséges az ipar területi szerkezetét, s a tanács erre vonatkozólag javaslatokat fogalmaz majd meg az ipar- vezetés számára. Megváltozott a tartós használat és a tulajdonba adás rendje Beszélgetés az új földtörvény gyakorlati megvalósitásárél Mit mond az új Jogszabály 7 Éppen egy (hónapja, hogy életbe lépett az új földtör­vény, valamint az azzal kapcsolatos minisztertanácsi ren­delet. Két szempontból is a korábbinál nagyobb terhet je­lent ez a földhivatalok szakemberei számára. Egyrészt, mert a jogszabályok változásából adódóan több az elinté­zendő ügy, másrészt pedig, mert éppen ezidőtájt, ősszel van az új építkezések dömpingje. Az építkezések engedélye­zésének ügymenete hossza­dalmas, és mire az állam­polgárok eljutnak a földhi­vatalig, bizony már türel­metlenek. A földhivatal ille­— Milyen ügyek adják ez­időtájt Önöknek a legtöbb tennivalót? — A tartós használatba adott építési telkek bejegy­zésével kapcsolatos felada­tok. Az ilyen jellegű ingat­lanokkal foglalkozó, a taná­csoktól vagy az OTP-től ér­kező kérelmeket gyorsan el kell bírálnunk, mielőbb el kell végeznünk a szükséges bejegyzést. Az a tapaszta­latunk, hogy nem eléggé vi­lágosak az ügyfelek körében az új földtörvény idevágó rendelkezései. Tudni kell. hogy szeptember elseje után a jogszabályok értelmében már nem adható tartós hasz­nálatba építési telek, termő­föld. A szeptember elseje előtt indított ügyeket vi­szont a korábbi jogszabályok alapján kell elbírálni. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Abban az esetben, ha a tanács vagy más, azzal meg­bízott szervezet a tartós földhasználót szeptember el­sejéig értesítette a kijelölés­ről, akkor még a tartós használatra való jogosultsá­got kell bejegyezniük a föld­hivataloknak. Azoknak az ügyét viszont, akik eddig az időpontig nem kaptak érte­sítést az illetékes szervek­től. már az új jogszabályok — Bizonyára sokakat ér­dekel: mi a helyzet az új földtörvény megjelenése után a mezőgazdasági ter­melés céljára.. tartós haszná­latba adott ingatlanok ese­tében? — A szabály az, hogy az ilyen ingatlanokat a haszná­latba adó — az illetékes ta­nácsi szakigazgatási szerv vagy a mezőgazdasági nagy­üzem — csak a tartós föld- használó kérelmére adja tu­lajdonba. A tulajdonjog földhivatali bejegyzéséről viszont a használatba adó köteles gondoskodni. Lénye­ges feltétele a bejegyzésnek, a tulajdonba kerülésnek, hogy a volt tartós földhasz­nálónak a már tulajdonában tékeseinek az új törvény és a rendelet gyakorlati meg­valósításának kezdeti idő­szakában szerzett tapaszta­latairól beszélgettünk Da­rázs Lászlóval, a megyei földhivatal vezetőjével. alapján kell elintézni. Ne­kik tehát már a tulajdonjo­guk kerül bejegyzésre az in­gatlannyilvántartásba. — Talán nem haszontalan pontosítanunk annak a sza­bályozásnak a lényegét sem, amely szerint az építés cél­jára tartós használatba adott föld csak beépítéssel kerül a földhasználó tulajdonába... — Ez annyit jelent, hogy azoknak a telkeknek az ese­tében, amelyek szeptember elsején már beépítésre ke­rültek, a tulajdonjogot a földterület elhelyezkedése szerint illetékes földhivatal kérelem nélkül, azaz hiva­talból bejegyzi a tartós föld- használó nevére. Akkor ter­mészetesen, ha az épületre a használatbavételi enge­délyt az építési hatóságoktól az ügyfél már megkapta. Hagy említsek meg még egy lényeges dolgot: az építési célú tartós földhasználatba adott telkek tulajdonba ke­rüléséhez nem kell igazolni a földhasználó tulajdonszer­zési képességét. Azoknak az állampolgároknak, akik csak szeptember elseje után kap­tak vagy kapják meg az épület használatbavételi en­gedélyét, a földhivatal csak a kérelmükre jegyzi be a tulajdonjogot. lévő és abba kerülő termő­föld nagysága ne haladja meg a magánszemélyek ál­tal megszerezhető terület mértékét. — Kell-e térítést fizetni a tulajdonba adásért, és kinek a nevére jegyzik be a tulaj­donjogot? — Teljesen költségmentes a tulajdonba adás. Ezért a földhivatali ügyintézésért sem vagyonszerzési sem be­jegyzési illetéket nem kell fizetni. Az eredetileg meg­állapított használatba vételi díjat viszont minden tartós földhasználónak meg kell fi­zetnie. Ami pedig a kérdés másik részét illeti: nem ad a jogszabály lehetőséget ar­ra, amit sokan szeretnének. hogy történetesen a közvet­len gyermek nevére jegyez­ze be a földhivatal a tulaj­donjogot. A bejegyzés után azonban nincs akadálya an­nak. hogy a szülő gyermeké­nek vagy másnak a nevére átírassa a tulajdonjogot. Eb­ben az esetben természete­sen meg kell fizetni a va­gyonszerzési és az átírási il­letéket. Ki-ki maga dönt — Köteles-e a tartós föld- használó a területet tulaj­donba venni? — Az új jogszabály sze­rint az ingatlan, használója maga döntheti el, hogy tu­lajdonba kívánja-e venni, vagy továbbra is tartós hasz­nálatban tartja a szóbanfor- gó területet. A beépítetlen építési telek azonban nem adható addig tulajdonba, amíg azt be nem építik. Itt kell talán szót ejtenünk a megkezdett, de be nem feje­zett épületek eladásával kapcsolatos eliárásról. A tar­tós földhasználó az ilyen épületet eladhatja a terület­tel együtt, szerződés alapján. A jogszabály úgy rendelke­zik, hogy az építmény tu­lajdonjogát csak az szerez­heti meg, aki a tartós föld- használatra is jogosult. Ilyen esetben az épület használat­bavételét engedélyező ok­irat kiadásáig az építési te­lekre csak a tartós földhasz­nálati jog jegyezhető be. — Még egy, talán szintén nem keveseket érintő kér­dés: a több évre szóló bér­leményeket illetően hozott-e változást az új földtörvény? — Gyakori eset, hogy a tanácsi szakigazgatási szer­vek vagy a mezőgazdasági nagyüzemek hosszabb időre — tíz-tizenöt évre — ha­szonbérbe adnak földterüle­tet állampolgárok részére. Ezekre a bérleményekre nem vonatkoznak a tartós földhasználatot szabályozó új rendelkezések. tehát azoknak a tulajdonjogát nem lehet megszerezni vagy örökölni. Az utolsó kérdésre vála­szolva. hagy használjam ki az alkalmat, hogy az ügyfe­lek legelébb említett, sok esetben érthető türelmetlen­ségét újfent szóba hozzam. Tudjuk, mi földhivataliak is, hogy az őszi építkezési kam­pányban minden építkező­nek sürgető az ügyének a mielőbbi elintézése. Igyek­szünk is gyorsítani az ügy­menetet, de' hivatalunk tel­jes mértékben, illetve min­denben nem tudja behozni az építkezések engedélyezé­séig halmozódó időhátrányt. T. F. _____________________fi______ Ke vesen ismerik a rendelkezéseket Mezőgazdasági termelésre A Mezővíz a jövő évre ismét Őtven VARIA— S típusú szivattyús agregátort rendelt a TRV-től. A vállalat előtt ezzel most újabb lehetőségek nyílnak az egyre korszerűsödő mezőgazdasági öntözés gépesítésének fejlesztésében (Fotó: N. Zs.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom