Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-29 / 255. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 29. IA tudomány világa I Az intézet kutat éa vállalkozik Raktározni, pakolni, csomagolni is tudni kell Gazdasági körülményeink sok egyéb mellett arra kényszerítik a vállalatokat, hogy fejlesszék munkaszervezésüket, termeljenek energiatakarékosán, csökkentsék raktározási, szállítási idejüket, tartsanak minimális készleteket, rövidítsék a szállítási útvonalakat, s csomagoljanak gazdaságosan és esztétikusán, a szállítás helyét, idejét (tengeri, légi, trópusi, stb.) figyelembe véve. E feladatok megoldásához jelentős segítséget kapnak a vállalatok az ACSI-tól, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság több mint harminc éve létrehozott intézetétől, az Anyagmozgatási- és Csomagolási Intézettől. — Mi most az intézet feladata? — kérdezem Polham- mer Győző igazgatót. — A vállalati és műszaki politikánkat meghatározza, hogy az ÁCSI tevékenységi köre alapján az egyetlen olyan szervezet az országban. amely az anyagmozgatás. raktározás, csomagolás, térbeli elosztás fejlesztésével intézményesen foglalkozik. és a felügyeletét ellátó OMFB számára rendszerintézményi teendőket végez. Közreműködik a szakterület kutatási-fejlesztési programjainak előkészítésében, szervezésében és végrehajtásában, ezek információs bázisának fejlesztésében. a fejlesztések koordinációjában. Ebből adódóan az intézet fejlesztési politikája elsősorban az olyan kormányzati programok megvalósítását szolgálja, mint az anyag- és energiatakarékosság, az elektronizáció. a széles körűen értelmezett infrastruktúra. valamint a termékek és szolgáltatások minőségének fejlesztése. — Mit jelent az ÁCSI életében a vállalati forma? — A korábbi költségvetési formában elért szakmai és gazdasági eredményeket megtartva előtérbe került a nyereséges gazdálkodás, a piaci igényeknek jobban megfelelő folyamatos műszaki fejlesztési tevékenység. A műszaki fejlesztő vállalati formában való működésnek megfelelően a fejlesztési alapot egyrészt saját konstrukciók, új műszaki megoldások kifejlesztésére és hasznosítására, másrészt az innovációs vállalkozásokban. társulásokban való részvételre fordítjuk. — Mire vállalkozik az ÁCSI? — A gazdasági ágazatokkal, iparágakkal és vállalatokkal kötött szerződések alapján a szakterület technológiai rendszereinek bemutatását vállaljuk. A vállalatok megbízásából készítünk konkrét műszaki fejlesztéseket, technológiai terveket. megszervezzük a gyártást. a beüzemelést külső partnerekkel vagy fő- vállalkozásban. ajánlati terveket adunk, részt vállalunk az értékesítésben, akár az exportban is. Ezenkívül van Több francia kutatóintézetnek az összefogásával olyan eljárást dolgoztak ki. amellyel még mielőtt a mesterségesen megtermékenyített petesejtet beültetnék a nősténybe, a hímnemű embriók különválaszthatok a nőstényektől. Az eljárás azon alapszik, hogy sikerült egy olyan molekulát találni, amely a csakis a hím szarvasmarhákban meglévő Y-kromoszómán kötődik meg. Ezt radioaktív úton megjelölik, s még mielőtt az embriót beültetnék a nősténybe. összehozzák a hathétnapos embriónak a széli — a majdani magzati burkot alkotó — részéből kimetszett néhány sejttel. olyan műszaki-gazdasági szolgáltatásunk, mint szak- tanácsadás. szakvéleményezés, laboratóriumi vizsgálatok. szakmai tájékoztatás. Vállaljuk kiállítások, konferenciák megrendezését, szakoktatást, szakmai kiadványok. dokumentációk készítését. terjesztését. — Kérem, említsen néhány példát eddigi munkáikból! — Évente ötszáz tervet készítünk. . Nagy a választék. Az AC9I nevéhez fűződik a MALÉV Ferihegyi raktárbázisának megtervezése, a Fővárosi Gyógyszertári Központ. a Videoton, a Hajdúsági Iparművek, a Skála, a Jászberényi Hűtőgépgyár raktárainak megtervezése, berendezése. Részt vettünk a Széchenyi Könyvtár anyag- mozgató rendszerének kialakításában. egy budapesti zsinagóga könyvtárrá alakításában. beállványozásá- ban. a Nemzeti Múzeumba elválasztó falakat, állványokat, több színháznak tárolóhelyiséget terveztünk, rendeztünk be. — Erőfeszítéseket tesz az intézet az elektronizáció. az automatizálás, a számítás- technika. és a robottechnika fokozottabb alkalmazására. az anyagmozgatás, a raktározás, a csomagolás és a térbeli elosztás területén. E törekvés kapcsán — OMFB tárcaprogram keretében végzett fejlesztés alapján — olyan eredményeket mondhat magáénak az intézet. mint a számítógéppel vezérelt automatikus szállítópálya kifejlesztése. az Oroszlányi Szénbányák raktárában lévő adatátviteli rendszer, a raktári felrakógépek számítógépes irányítása. vagy a Rozmaring Tsz számítógépes raktár-nyilvántartási rendszerének megteremtése. — Fejlesztési tervünkben szerepel a többi között a vezeték nélküli targoncairányítási rendszer, a digitális kijelzésű komissiózási rendszer. a szabadon programozható csőpostarendszer kifei- lesztése is. — Érdemes Magyarországon anyagmozgató vagy csomagológépeket kifejleszteni, tervezni, gyártani? — Korábban főleg li- cenc-vásárlásokra épült a fejlesztés. Mostanában a viMinthogy tehát nem a majdani szorosan vett embriónak a sejtjeiből vesznek mintát, az embrióban nem esik kár. Néhány óra alatt teljes biztonsággal eldől, hogy a molekula hozzákapcsolódik-e a kromoszómához. vagy sem. Ha hozzákapcsolódik. a sejt örökítő anyagában van Y kromoszóma. s akkor az embrióból, ha beültetik a nősténybe, bika válik, ha nem kapcsolódik hozzá, az utód tehén lesz. Így a tenyésztőknek módjuk van arra (igaz. költséges eljárással), hogy eleve eldöntsék: állományukban hány tehén és hány bika legyen. lágban csökkent a licenc-át- adási készség, vagy piaci korlátozással és egyéb megkötésekkel vállalkoznak a külfödi partnerek szerződésre. Azért az ÁCSI növeli saját szellemi tulajdonú fejlesztését. Például a tíz éve vásárolt amerikai Rapistan görgőspálya licenc alkalmazását új kifejlesztésű szállító pályával tette feleslegessé az intézet. Az ÁCSI számítógéppel vezérelt görgős- pályája élőmunka-, anyag- és energiatakarékosabb, mint az eredeti pályarendszer. Ezt az‘ú j rendszert láthatta is az érdeklődő közönség tavaly ősszel a Buda- transpack szakkiállításon. Előrehaladott a pneumatikus szállítópályák. a könnyű, kapcsolható állványok, az akkumulátoros kiskocsik fejlesztési munkája is. A piaci igények várhatóan egyre komplexebb és egyre bonyolultabb műszaki feladatok formájában jelentkeznek. Ezek kielégítése szükségessé teszi a rutinjellegű adaptáció részarányának csökkentését a nagy áttekintést és folyamatos megújulást kívánó tevékenységek javára. Ebben az irányba hat az anyag- és információ-áramlás integrált megoldása iránti igény is az anyagmozgatási, raktározási és elosztási komplex rendszerek létrehozásánál. Ilyen feladatot jelent például a SKÁLA-COOP nagyvásárte- lepi zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi üzletágának fejlesztésével kapcsolatos telepítési. osztályozási, csomagolási. tárolási, anyagmozgatási. elosztási és információs feladatok megoldása. — Ami a hazai gyártást illeti — ez valóban nem mindig gazdaságos, olykor nehéz kivitelezőt, gyártót találni. Ezért is tervezzük, hogy leányvállalatként, avagy más formában az ACSI-hoz kapcsolunk egy gyártó vállalatot. És akkor az innovációs lánc teljes lesz. — A hazai anyagmozgató- és csomagológépek, eszközök és berendezések racionális gyártási sorozatnagyságának eléréséhez például megkíséreljük a szocialista piac kibővítését. Több konkrét szál- lítópálya ajánlatát készítettük el Csehszlovákia részére. A megfelelő sorozatnagysággal elérhető árcsökkentés erősítheti a konvertibilis piaci esélyeket is. K. M. Összecsomagolt konténer A konténer forradalmasította a szállítást, s most alighanem újabb előrelépést jelent majd a francia SCC- rendszer. Ennek tartályai szétszedhetők, s hat_elemre — modulra — bonthatók. Ha ezeket az elemeket egymásra rakják, helyigényük csak hatoda a tartály eredeti térfogatának. Ha tehát a tartályoknak üresen kellene visszatérniük a telephelyükre — s ez teljesen még a leggondosabb szervezéssel sem kerülhető el — a tartályok egymásra rakásával tetemesen csökkenthető a szállítás költsége. A rendszert úgy tervezték meg, hogy az elemeket gyorsan, könnyen és biztonságosan szerelhessék össze és szedhessék szét. Elválasztott embriók Tehén vagy bika? Erősebbek, többet bírnak Kompozíciók anyagokra alább két — vegyileg különböző — összetevőből állnak. Az alap leggyakrabban egy- egy olvasztott fém, a töltőanyagok listája azonban fölöttébb változatos: üvegszál, grafit, bórszál, vagy éppen kerámia is kiválóan megfelel a sajátos célnak. A fémalapú kompozíciót? anyagok előállítása során erősebb kölcsönhatás alakul ki a komponensek között, mint a műanyagok esetében, ezért kevesebb a kockázat a terhelés és a feszültség átadásából származó igénybevételek elviselésekor a töltőanyag — fém határvonalon. A repülőgépek színes fémből készült alkotórészeit előnyösen helyettesíthetik ezekkel az olcsó, könnyű és kopásálló fémkompozíciókkal. Az alapfém leggyakrabban a vas és réz. Az előállítási technológia roppant egyszerű: a kompozíciós porok keverékéből félgyártmányt sajtolnak, amelyet azután az alapfém olvadáspontjánál kisebb hőmérsékleten alakítanak tovább. A repülőgép gázturbinalapátjai pokoli hőmérsékleti viszonyok közepette dolgoznak. A hőálló, fémalapú kompozíciós anyagoknál jobbat a turbinalapátok sajtolására el sem lehetne képzelni. Alapfémként nikkelt, kobaldot, vagy ezek ötvözeteit használják, adalékanyagként hőálló molib- dént, bór- és grafitszál, wolfram, nióbium, valamint fonalas szerkezetű alumíni- um-oxid egykristályokat^ alkalmaznak. Kiváló hőálló tulajdonságaik ellenére alkalmazásuknak határt szab viszonylag nagy fajsúlyúk. Képünkön: az öregedéskor megszilárduló alumíniumötvözetek is a kompozíciós anyagok közé tartoznak. Leggyakrabban turbinalapátok készülnek belőlük. Kevesen gondolnak a kellemesen temperált repülőgép belsejében utazva arra, hogy tulajdonképpen minek köszönhető a gépmadár kiváló hőszigetelése. Sokakat meglepne, hogy erről nem a gép fémes anyaga, de még csak nem is a belső burkolat, hanem egy újszerű meghökkentő tulajdonságokkal rendelkező anyag — a kompozíciós anyag — gondoskodik. A latin compositio szó összeállítást jelent. A kompozí- ciós anyagoknak tehát — mint nevük is mutatja — több összetevőjük van. Alapanyagaikban, a műanyag-, fém- vagy kerámiamatricában szabályos eloszlású erősítőelemek, rendszerint szálas anyagok vannak. Kompozíciós anyag a vasbeton, a töltőanyaggal „bélelt” pvc, sőt még az ókori Babilon vert agyagfalai is idesorolhatók, mert a bölcs babilóniaiak náddal erősítették agyagkunyhóik falait. Az utóbbi 15—20 évben a repülőgéptervezők már számos esetben megkísérelték, hogy a fémeket — még a kritikus szerkezeti helyeken is — műanyagalapú kompozíciós anyagokkal helyettesítsék. A műanyagok ugyanis — óriásmolekulás felépítésükből adódó különleges tulajdonságaik révén — elméletileg kiválóan alkalmasak repülőgépépítésre, és emellett viszonylag olcsók is. A fémlapú kompozíciós anyagok sokban eltérnek szintetikus társaiktól. LegSokoldalúan hasznosítható A nemesített akác Akácerdőkben és kisebb- nagyobb csoportokban álló akácosokban nincs hiány Magyarországon. Ennek, a jellegzetes hazai fának sok előnyös tulajdonsága és sok hátránya van. Előnye nemcsak az, hogy bár lombos fa. mégis jól ég, jó tüzelőanyag (ami gyantatartalmának köszönhető), hanem az is, hogy megfelelően szilárd. Csakhogy hiába szilárd, ha egyszer hasadékony, repedé- keny, mert ez nagyon erősen korlátozza a felhasználhatóságát. De hátránya a zöldessárga színe is, továbbá tartósan fanyar szaga. Megmunkálásnál még más hátrányos tulajdonsága is napvilágra kerül: gyalulás, csiszolás során a faanyag szélei szakadnak, annyira, hogy az akácfát csak a rostok növekedésének irányában lehet megmunkálni, vagyis feldolgozása nagyon kényes művelet. Tetejébe a szálak elszakadása következtében az egyes darabok vége „szakállas”, ami nagyban csökkenti értékét. Előnye viszont, hogy gyorsan nő, a viszonylag rosszabb termőhelyeken is megél. Kevés a betegsége és a károsí- tója. A gyökérzetén megtelepedett mikroorganizmusok segítségével gazdagítja a talaj nitrogénkészletét. Az akáccal az ipar sokáig szinte egyáltalán nem foglalkozott, csak mezőgazdasági célokra alkalmazták: karókat, támlákat, komlö- póznákat készítettek belőle, azonkívül karámok és pajták építőanyagaként, szerszámnyélnek, kocsirúdnak használták. Csak nemrég derült ki, hogy az úgynevezett nemesítéssel sokoldalúan hasznosítható ipari nyersanyaggá változtatható ez az elterjedt fafajtánk. A kezelés során két méter átmérőjű, húsz-harminc méter hosszú acélhengerbe helyezik el az akácfűrészárut. A lezárás után 25—35 percig légritkítást végeznek az acélhengerben, majd nedves gőzt juttatnak be oda. Ezt követően túlnyomás alá helyezik a fát a henger belsejében. A leírt műveleteket többször is megismétlik. A nemesítés 1 —2 órát vesz igénybe, amit természetes vagy mesterséges szárítás követ. E nem túl bonyolult technológia eredményeként a faanyag jóformán minden hátrányos tulajdonságát elveszti. Képünk jellegzetes hazai tájfelvétel az utat kísérő akácfasorral.
