Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-29 / 255. szám
1987. OKTÓBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tömbrekonstrukció Pécs belvárosában. Tíz évi munka után befejezéséhez érkezett Pécs egyik legértékesebb műemléki épület-együttesének, az úgynevezett Glefántos tömbnek a rekonstrukciója. Az épülettömb különböző stílusú tagjai szerves egységet alkotva átfogó képet adnak Pécs építészettörténeti múltjáról. A több mint 100 millió forintos költséggel helyreállított épület-együttesben üzletek, vendéglátó egységek és intézmények kaptak helyet (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc — KS) Fiatal múvószekot támogat Pályázat Intézmény-névre Pályázattal keresnek jól hangzó nevet egy leendő kulturális intézménynek, amelyet a jövő év elején alakít meg a KISZ Központi Bizottsága. Az intézmény — az elképzelések szerint — többek között arra lesz hivatott. hogy a fiatal művészeket, az amatőr művészeti csoportokat támogassa, művészeti csoportokat tartson fenn. Együtteseit itthon és külföldön menedzseli maid. és a fiataloknak művészeti és szórakoztató rendezvényeket. komoly- és könnyűzenei koncerteket is szervez. Vállalkozik majd az ifjúság érdeklődésének megfelelő kiadványok és kulturális termékek terjesztésére, valamint különféle, működési körébe illő szolgáltatások szervezésére. A pályázat feltételei: a fantázianév magyar legyen, érzékeltesse az intézmény feladatkörét és további feltétel a jól csengő és a nemzetközi használatban is könnyen kiejthető név. A legjobb elnevezés alkotója 10 ezer forintos díjban részesül. A pályázatot a KISZ KB kulturális osztálya címére (XIII. kér. Kun Béla rkp. 37—38. 1133) 1987. november 10-ig kell beküldeni. Tanácskozásra készülnek a titkárnők Egy hónap múlva, november 27—28-án rendezik meg a II. országos titkárnői tanácskozást. A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének keretében működő titkárnői szakosztály rendezvényén a stabilizációs programmal összefüggő feladataikat vitatják meg a titkárnők, a titkársági dolgozók. A rendezvényre még várják a jelentkezőket a szövetség címén: 1369. Budapest, Pf. 181., illetve telefonon: 117-686. Félreértések az ágynemü>csere körül Aki késik, fizet Tiszta vizet a Patyolat poharába is Sokan önkényesnek és egyoldalúnak tartják, hogy a Patyolat, ha a lakosság a csereágyneműt három napos késéssel váltja ki, száz százalékos póttérítési díjat számol fel. Miért vált szükségessé ez az intézkedés és mi indokolja a kétszeres díj fizetését? Jó néhányan kérdezik ezt a Patyolat üzleteiben, mert — való igaz — eléggé érthetetlennek látszik a döntés. Legalábbis magyarázatra szorul. Ezért kerestem föl Öllé Csabát, a Szolnoki Patyolat Vállalat igazgatóját. — Hadd mondjam el, hogy egy igen népszerű, közkedvelt szolgáltatásról van szó. Nemcsak az ágyneműt, a törülközőt és a törlőruhát is bevontuk a csereakcióba. Úgyhogy inkább bérfehérneműről kell beszélnünk — igazít ki a szakszerű szó- használattal. — Ha jól tudom, 1974-ben vezették be ezt a szolgáltatást. Mennyien veszik most igénybe? — Az országban többfelé alkalmazzák a cserét. Mi a budapesti példát követve a vidéki vállalatok közül elsőként éltünk ezzel a lehetőséggel. Jelenleg tízezer fölötti a cserepartnereink száma, ami önmagában is jelzi, hogy a lakosság mennyire megkedvelte ezt a szolgáltatást. Nem véletlenül kaptuk meg érte 1975-ben a közönségdíjat. — Csakhogy a feltételek azóta megváltoztak. — A pótdíjra gondol nyilván — mondja. Az arcán látszik, sokadszor kell elmagyaráznia a történteket. — Nézze, amikor az ügyféllel megkötjük a szerződést, aláír egy nyilatkozatot, amelyben arra kötelezi magát, hogy huszonegynaponként kicseréli, mondjuk, az ágyneműt. Amikor ez a szerződés létrejön, egy alapdíjat fizet. Ha azonban nem teljesíti a vállalást, a szerződés megszűnik, újat kell kötni. Ezt fizeti meg tehát és nem is a 22. napon. Ügy gondoltuk, hogy méltányosak vagyunk, ha csak a 24. nap után élünk ezzel a lehetőséggel. — Miért van erre szükség? Hiszen, aki később hozza, az kevesebbszer veszi igénybe a mosatást. — Röviden, a rendszeresség miatt. Mi ugyanis a készleteinket arányosan osztjuk el. Van ugye, amelyik kint van az ügyfélnél, egy hányada mosatásban van, egy része pedig a cserére vár. Ha ez az arány felborul, és ünnepek tájékán ez igen gyakori, nem tudjuk vállalásainkat időarányosan teljesíteni. Az intézkedéssel tulajdonképpen a kialakult rendre kívánjuk rászoktatni a lakosságot. — Annak viszont, aki előbb hozza be, nem kell pótdíjat fizetnie, pedig többlet- munkát okoz önöknek. — Valóban, de a mosatás díját kifizeti, a készleteinket pedig nem borítja föl, mert itt van nálunk a cseredarab. A lényeg tehát az: nem szeretnénk, ha az indulókészlet egyszeri díjfizetéssel kivándorolna a lakossághoz és a közületekhez. Mert mi, eltérve a budapesti gyakorlattól, nem kérünk letéti összeget. Budapesten például a szerződéskötéshez háromszáz forintot kell letétbe helyezni egy-egy ágyneműgarnitúráért. Szolnokon nem alkalmazzuk ezt az eljárást, de nem is szeretnénk, ha a szállodák vagy a magánszemélyek a mi készletünkből raktároznának. A mi pénzünk fekszik benne, ha pedig „ráülnének” a garnitúráinkra, veszélyeztetnék az egész szolgáltatást, vagy nekünk kellene indokolatlanul nagyobb összeget költenünk a készletezésre. Ezért vagyunk kénytelenek fenntartani a pótdíj befizetésének rendszerét. Megjegyzem azonban, ha valaki időben értesít bennünket arról, hogy valamilyen oknál fogva (külföldre megy, hosszabb időre fogad IBUSZ-vend éget stb.) később tudja csak visszahozni az ágyneműt, törülközőt, eltekintünk az újbóli szerződés- kötéstől. Az igazgató gazdasági érvelése meggyőzően hat. Úgy hiszem, a lakosság mégis kényszerűen veszi csak tudomásul. Mert választási lehetősége nincs, a feltételeket a Patyolat szabja meg. És az is igaz, ha a vállalat saját hibájából nem tudja teljesíteni a határidőt, nem ad kedvezményt, pedig a pótdíjak többletbevételéből erre is juthatna. Sz. Gy. A mi kis Bruntland- jelentésiink OBT-ilnökségi ülés Tájértekezletek novemberben Szerdán ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. A testület értékelte a magyar békemozgalom nemzetközi tevékenységét. s döntött a tájértekezlet ösz- szehívásáról. Az elnökségi ülésen felhívással fordultak minden békeszerető emberhez, s va'a mennyi szervezethez, hogy szólítsák fel kormányaikat: akadályozzák meg a fegyverkezési verseny kibontakozását a világűrben, tiltsák be és semmisítsék meg a vegyifegyver-készleteket az egész világon. Az elnökség a békeszerető magyar emberek képviseletében a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányához fordult, hogy tegyenek meg mindent a közép- és rövid hatótávolságú rakéták mielőbbi leszerelése érdekében. Az elnökség elfogadta az OBT titkárságának azt a javaslatát, hogy november 14. és december 5. között tájértekezleteket hívjanak össze a megyékben. Ezeken a tanácskozásokon az OBT tagjai a békeklubok, a békeközösség képviselői értékelik a magyar békemozgalom idei tevékenységét. ezen belül a társadalmi szervezetek, az aktivisták részvételét a kitűzött célok megvalósításában. A Hűtőgépgyárban KISZ-esek munkavállalása Az elmúlt évben született meg a közösségi célú munkavállalásról a KISZ KB és a Pénzügyminisztérium egyezsége. A hűtőgépgyári fiatalok is kipróbálták ezt az új lehetőséget. Idén 9 szerződést kötöttek közel hétszázezer forint értékű munka elvégzésére. Hatvanhat fiatal vállalt e szerződés értelmében munkát mely a gyár, és a KISZ-esek számára, egyaránt hasznosnak bizonyult. A fiatalok munkaidőn túl a szaktudásuknak megfelelő tevékenységgel jutottak többlet-jövedielemhez. Átlagosan 43 forintos órabért kaptak a résztvevők, s megoldottak olyan feladatokat, melyeket a vállalat vagy gmk-val, vagy külső céggel végeztetett volna el, minden bizonnyal nagyobb költséggel. A közösségi célú munkavállalásnak haszna az is, hogy a munkáért járó ősz- szeg negyven százalékát a közösség javára kell fordítani. A Hűtőgépgyárban ez a pénz a fiatalok üdültetésének támogatását fogja szolgálni. Szornyttlhadve megilletődve, ijedten — kiki vérmérséklete szerint — olvastuk a norvég miniszter- elnök asszony vezette bizottság jeletéséből nemrég napvilágra került részleteket. A kép, amit r. környezetvédelemmel foglalkozó tudósok és állami tisztviselők, politikusok festettek több. mint riasztó. Nem azért, mert nem tudunk netán arról, hogyan pusztítja önmaga körül az immár öt- milliárdos emberiség egyetlen éltető elemét, a természetet, hanem azért éppen, mert tudunk róla! Tudunk róla és mégis pusztítjuk. Nem szükséges világkörképet festenünk, elég szőkébb világunkban körbenéznünk. Megyénkben az erdő harmadannyi, mint az országban általában, pedig az sem sok! Tudjuk, a szakemberek még jobban tudják, hogy a sok millió levél tisztítja a levegőt, éltető helve a fa, a1 bokor megannyi élőlénynek. s hogy a növények biológiai gyárak. oxigént termelnek. De nem! Nem tudunk elegendő erdőt telepíteni ! Láncként kapcsolódik ehhez a tényhez egy másik: településeinken kevés a zöldterület, viszont egyre több az autó. a motor. A kopár utcák nemcsak egészségtelenek, de csúfak, lelket szomorítóak is. Lám. a lélek és a test egysége milyen biztosan együtt jár. Járna! Lakótelepeinken viszont legelőször a parkok területét zsugorítják össze a tervezők, ha valaki kevesebb ■pénzt emleget. És többnyire azt emleget. Márpedig aki faluról költözik a többemeletes házakba, még azt a kevés szemet nyugtató zöldet is elveszíti, amit odahaza alig vett észre. De a magasházak között egyszerre hiányozni kezd... A lakótelep sivársága megüli az ott lakók lelkét is. Bizonyítottan ingerültebbek egyfelől, fásultak másfelől. Munkájukon ez is. az is nyomot hagy erősen. Rossz tudni, hogy megyénkben a természetes táj az egész terület alig néhány százalékára zsugorodott! Nem jelent ez kevesebbet, minthogy az Alföldnek ezt a részét még nem is olyan régen jellemző ligetes-facso- portos-füves síkság mára szinte teljesen kiveszett. Kevés vigaszt nyújt a hétköznapi ember számára, hogy az utolsó percekben természetvédelmi területté nyilvánított Hortobágy csupán karnyújtásnyira van a megyebeliektől. Mindennap oda sem mehet az ember. Gro Harlem Bruntland asszony és csoportja többek között azt mondja ki: gazdasági szakembereknek és politikusoknak összefogva kell dönteniük a Föld sorsa felől. Nem szabad többé régiókban gondolkodnunk, az egész világban, az egész emberiségben lehet csak — sugallják ezek a fajra, nemre, világnézetre olyannyira különböző emberek. A célúk egy: maradjon a természetes világból az utódainknak is. ne kifosztott, lecsupaszított, embertelen világot hagyjunk rájuk. Nekünk is van egy ilyen, a mi „kis Bruntland-jelenté- sünk”. Egy esztendő alatt a megye mezőgazdaságában közel százezer hatóanyagtonna műtrágyát használnak föl, amelyek ha előírás szerint kerülnek ki a földekre, akkor jobb terméseredményt biztosíthatnak. Ám a tárolásuk. .. Siók helyütt eső veri. mossa be a talajba a még zsákban lévő vegyszereket, mérhető pusztítást okozva. Kétszázötvenféle növénvvé- dőszert használnak — nincs esztendő pusztítás nélkül! Csak Szolnok város napi ötvenezer köbméter szennyvízzel „vidámítja” a Tisza halait. .. A megyében eleddig minden hatodik-hetedik lakásnak. otthonnak van kapcsolata szennyvízcsatornával — rosszra ne gondoljon senki! —, a többinek jó esetben emésztőgödröt volt képes kikönyörögni a tanács. (Természetesen nem kevesen maguktól is elkészítették azt. s tartalmának időnkénti elszállításáról is gondoskodnak.) A megyeszékhely levegője hétköznapokon be- szíhatatlan — mégis beszívjuk, nincs más választásunk. Az elképesztő mennyiségű autó számára a várost elkerülő útszakasz megépítése azonban egyelőre tervekben létezik. Annyi minden más mellett a természetes világ megőrzésében is hátrányba kerültünk, ha más országokhoz viszonyítjuk önmagunkat. Ügy tűnik, nincs bennünk a kötelező gondolat: helyettünk senki sem védi meg a környezetet — tőlünk. Túlságosan is könnyen adják be derekukat gazdasági döntések meghozatalakor az arra illetékesek, mert bár nagyon fontos minden megtermelt forint, de legalább annyira az a „való világ” léte. Hdbv a kevésből — ha már így alakult — mire jusson, csak megfontolva határozható el. Ha a természet ellen döntünk csak. döntéseinkkel magunkat ve- szejtjük el. Talán ha szigorúbban vennék a föld. a levegő és a vizek tisztasága ellen vétők elleni szankciókat. .. A mostaninál sokkal szigorúbban, itt a megyében is. A fölborított egyensúly, ma ott tartunk, többé már vissza nem állítható. Hortobágyi Zoltán ARÁK MEGELŐZHETŐ MIT KELL TENNÜNK A RAK tllfN A/ íMHtttHT A MOt NAPf ftT A rák megelőzhető! — hirdeti A rák ellen az emberért, a holnapért Társadalmi Alapítvány kiadványa, mely a gyógyszertárakban kapható. A füzetecskét az Országos Onkológiai Intézet munkatársai szerkesztették. Megjelenését megyénkbeli cég is támogatta: a Szolnoki Papírgyár. A kiadvány összefoglalja azokat a tudnivalókat, amelyeket mindannyiunknak ismernünk kell, hogy életünk alakításával megelőzzük a betegséget. Mi a rák? Milyen tényezők okozhatnak rákos megbetegedést? Milyen esély van arra, hogy sikerül megelőzni? Milyen szűrési módszerek segítenek, hogy még korai stádiumban fölfedezzük? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol a kiadvány. A rák okairól című fejezetben külön tárgyalja a dohányzás, a munkahelyi ártalmak, a sugárzás, a napsugárzás, az alkohol, az étkezés, a vírusok rákkeltő hatását, illetve azt, hogyan tudjuk ezeket kivédeni. Tévhiteket is eloszlatnak azok a kérdések, amelyek bizonyára minden emberben fölmerültek már, és vagy kapott rájuk választ, vagy nem. Ilyenek például: okozhat-e rákot az ütés, a sérülés, a fogamzásgátló tabletta; örökölhető-e a rák; csökkenti-e a tüdőrák kockázatát a dohányzás abbahagyása ? (Hasznos tanácsokat is tartalmaz a kiadvány a dohányzásról való leszokáshoz.) Végre (sokféle kiadvány és előadás után) érthető magyarázatot kapnak a nők ebből a füzetből: hogyan végezzék a mell önvizsgálatát. A könyvecske tartalmazza az onkológiai gondozók címét is. A kiadványt Urbán Tamás fotóművész képei és Csavlek András festőművész grafikái teszik érthetőbbé, szemléletesebbé. Aki megvásárolja, nemcsak hasznos füzet birtokába jut, hanem 15 forintot is befizet a Társadalmi Alapítvány javára.