Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-29 / 255. szám
MÄ7. OKTÓBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 "I A Diósgyőrt Gépgyár részére gyárt kábelsodrógép leadóállványokat a Tiszafüredi Gépipart Szóvetkezet. Az idén eddig 50-et szállítottak a megrendelőnek. Felvételünk a csomagolás közben készült Fotó: T. K. L. Parlamenti bizottságok ülése Bővülő kereskedelmi vállalkozások Növekszik a televízió műsorideje Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Nyers Rezső elnökletével szerdán ülést tartott a Parlamentben. A testület megtárgyalta a belkereskedelmi törvény és a magánkereskedelemről szóló jogszabályok múlt évi módosításának tapasztalatait, valamint a kereskedelmi vállalkozási formák helyzetét, eredményeit és gondjait. A képviselők elé terjesztett írásos tájékoztató megállapítja: az egy évvel ezelőtt korszerűsített belkereskedelmi törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok megfelelő keretet biztosítanak a kereskedelem fejlődéséhez. Jól szolgálják a piaci verseny kibontakozását, mert módot teremtenek arra, hogy a korábbiaknál több szervezet kereskedjék, mégpedig egyenlő feltételek mellett. Az előírások csökkentették a piac érvényesülését akadályozó adminisztratív korlátokat is. A módosított törvény lehetővé tette, hogy többen foglalkozzanak utazások szervezésével és közvetítésével. A kereskedelmi vállalkozásokról. a szerződéses, jövedelemérdekeltségű és bérelt üzletek hálózatáról szóló tájékoztató szerint ezekben a formákban a kiskereskedelmi hálózat 34,6 százaléka működik, s bonyolítja le a kiskereskedelmi és vendéglátó forgalom 39 százalékát. Ám a szerződéses üzletek száma, részaránya már két éve nem növekszik. Ennek oka elsősorban abban keresendő. hogy a szabályozók a vállalatokat nem kényszerítik a tartalékok feltárására. a hatékonyság lényeges javítására. A jövedelemérdekeltségű forma elterjedése ugyancsak lassult az elmúlt időszakban, annak ellenére, hogy azoknál a vállalatoknál, szövetkezeteknél. amelyek szorgalmazzák e módszer bevezetését, jelentős eredményeket érnek el. A tájékoztatók feletti vitában többen úgy ítélték meg. hogy a törvény végrehajtása a kereskedők egyenrangúságának megteremtésében sokhelyütt kívánnivalót hagy maga után. Nem egyenlőek a beszerzési feltételek, a kiskereskedők és a szerződéses boltok vezetői esetenként hátrányban vannak. máskor viszont előnyt élveznek, főleg csúszópénzek fizetésével. Az ipari és a nagykereskedelmi háttérnek kellene javulnia ahhoz, hogy a kiskereskedelmi hálózat ki tudja használni a ma már valóban változatos lehetőségeket. A nyitva tartással kapcsolatban azt mondották el. hogy a kistelepüléseken a kereskedelemnek egyszerűen nincsen pénze arra, hogy megfizesse a dolgozók szombati, vasárnapi túlmunkáját. További ösztönzés szükséges annak érdekében, hogy a kisvárosokban, községekben is a vállalatok érdeke legyen a vevők kiszolgálása a munkaszüneti napokon. A műszaki-tudományos tájékoztatás helyzetét és fejlesztésének feladatait, valamint a hazai televíziózás aktuális kérdéseit vitatta meg szerdán a Magyar Televízió székházában tartott kihelve- zett ülésén — Horn Péter elnökletével — az Ország- gyűlés kulturális bizottsága. A képviselők elé terjesztett írásos tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke kiemelte: bár az elmúlt időszakban a műszaki-tudományos profilú lapok, televíziós és rádióműsorok köre örvendetesen bővült, mégis a lakosság jelentős része a kívánatosnál és a lehetségesnél kevesebbet tud a műszaki fejlesztés s a tudomány eredményeiről, lényegi kérdéseiről és gondjairól. A vendéglátó MTV elnöke, Bereczky Gyula a magyar televíziózás fejlődésének rövid áttekintése után elsősorban arról a kihívásról beszélt. amelyet a korszerű tájékoztatási eszközök jelentenek a Magyar Televízió számára. Mint mondta, napjainkban a műsorszóró műholdak. az Európa-szerte vehető műsorok és programok megjelenése olyan új helyzetet teremtett, amely ellen nem védekezni. hanem amelyre válaszolni kell. éspedig a Magyar Televízió versenyképességének fokozásával. E változások máris jelentkeznek: novemberben megkezdi működését egy NSZK-beli műsorszóró műhold — amelynek vételéhez engedély nem szükséges —, 1989 végén pedig felbocsátják a szocialista országok műholdját, amely a Magyar Televízió 1-es csatornájának programját is átveszi, és Európa-szerte sugározza. A televízió ezért is tervezi. hogy műsoridejét növeli — a jelenlegi heti száz óráról 130 órára —. ugyanakkor erősíteni kívánják a Magyar Televízió nemzeti jellegét: növelni a saját gyártású és főműsoridőben sugárzott programok, produkciók «■zá- mát. Paksi Atomerőmű Befejeződött a beruházás első szakasza A IV. reaktorblokk üzembe helyezésével befejeződött a Paksi Atomerőmű beruházásának első szakasza, s ebből az alkalomból szerdán nemzetközi sajtókonferenciát tartottak az Ipari Minisztériumban. A csaknem 100 milliárd forintos költséggel felépült atomerőmű ünnepélyes avatása pénteken lesz. Az atomerőmű megvalósítása nemcsak hazánk energia-rendszerében, hanen? iparvállalataink műszaki fejlődésében, a nemzetközi munkamegosztásban, s ezen belül a magyar—szovjet műszaki-gazdasági kapcsolatokban is jelentős változásokat hozott — mondta Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes. A Paksi Atomerőmű már az idén több mint tízmilliárd kilowattóra villamosenergiát termel. s ezzel meghatározója hazánk energiaellátásának. Iz MO-ás autópálya Tervpályázat eredményhirdetése Szerdán a Közúti Beruházó Vállalat tanácstermében kihirdették az MO-ás autópálya újabb szakasza nyomvonalának és hálózati kapcsolati rendszerének kialakítására kiírt pályázat eredményét. A díjazott, illetve a megvásárolt pályamunkák jó megoldásait, ötleteit hasznosítani fogják a végleges ikiviteli tervek elkészítése során. Martfűi sörgyár kontra Mezöhéki Táncsics Tsz Szabálytalanságok számviteli hiányosságokkal NEB-vizsgálat közérdekű bejelentések alapján A Martfűn 1985 nyarán átadott Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár gazdasági Társaság beruházásával, üzembehelyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabálytalanságokra hívták föl a figyelmet azok a közérdekű bejelentések, amelyeket idén áprilistól kapott kézhez folyamatosan a megyei népi ellenőrzési bizottság. A bejelentések valóság- tartalmának megvizsgálása hosszú időt vett igénybe, és ez idő alatt több, úgymond hivatalosan meg nem erősített hír kelt szárnyra a sörgyár kontra Táncsics Tsz üggyel kapcsolatban. A népi ellenőrzés befejezte munkáját és a megyei testületé — a hiányosságok előidézésében, a szabálytalanságok) elkövetésében érdekelteknek a véleményét, észrevételeit is tartalmazó — részletes összefoglaló jelentés alapján a napokban tárgyalta meg a bejelentések alapján végzett célvizsgálat tapasztalatait. Az előrelátás látszatával A NEB-nek a Mezöhéki Táncsics Tsz gesztorságával működő, tizenegy termelő- szövetkezet, tizenkét áfész, két állami gazdaság és két vállalat alkotta gazdasági társaság ellenőrző bizottságával és a Pénzügyminisztérium megyei ellenőrzési igazgatóságával közösen végzett munkája nem volt köny- nyű. Hátráltatta a célvizsgálatot és a tételes, amúgy is munkaigényes adatkigyűjtést az az alapvető hiányosság, hogy a Táncsics Tsz számvitelén belül a sörgyárét nem különítették el a pénzügyi előírásoknak megfelelően. Csupán ez a szándékos mulasztás több olyan szabálytalanságra kínált lehetőséget, amelyeket a gesztor téesz a saját javára ki is haszhált. Arra például, hogy már a működés kezdeti szakaszában sem szolgálhatta az élelmiszeripari üzemben közös használatba vett eszközök értékcsökkenése a pótláshoz szükséges alapok képzését. Amint ugyanis a célvizsgálat arra fényt derített, a téesz vezetői szerint ugyan csak ideiglenesen, megszegve a társasági szerződést, és be nem tartva a társasági ülés határozatát, az amortizációs összeget a Táncsics Tsz érdekeltségi alapjával összevonták és maradéktalanul fölhasználták a közös gazdaság saját beruházásainak finanszírozására, hite-í leinek törlesztésére. Ezzel a szabálytalan gyakorlattal 87 millió forint kamatmentes pénzt teremtettek a gazdasági társaság tagjai terhére. Hogyan érvelnek a gesztor termelőszövetkezet illetékesei? Az összefoglaló jelentést tárgyaló ülés jegyzőkönyvében is rögzített észrevételeiknek a lényege szerint igaz, hogy a két és fél év alatt képződött amortizációs ösz- szeget nem zároltatták, vagy helyezték el külön bankszámlán. Mégis ésszerűnek, hosszabb távon népgazdasági és termelőszövetkezeti érdekeket szolgálónak tartják a számviteli mulasztásukat. Nem vélték ugyanis szabálytalannak, hogy átmenetileg a Táncsics Tsz saját alaptevékenységének erősítésére — a KITE-től tizenegy szuperintenzív öntözőgép, külföldről zöldségszárító berendezés és gépsor vásárlására, valamint több új,, korszerű, nagyteljesítményű munka- és erőgép üzembehelyezésére — átcsoportosították a gazdasági társaság 87 millió forintját Abban a reményben tették ugyánis — érveltek —, hogy ezeknek a saját beruházásoknak az amortizációja és a termelésbe állításuk révén elérhető többletnyereség átcsoportosítása jól jön majd később, a sörgyár elhasználódó eszközeinek korszerűsítéséhez, pótlásához. Elavult szerződés A Népi Ellenőrzési Bizottság természetesen nem fogadta el ezt az érvet. Megállapította a Táncsics Tsz vezetőinek személyes felelősségét a 87 millió szabálytalan felhasználásában, valamint annak a törvényes kamataival növelt visszapótlásában. Egyben javasolta, hogy a számviteli előírásoknak megfelelően addig is csökkentsék ezzel az összeggel a Táncsics Tsz sörgyári vagyoni betétjét. Alkalmat adott a gazdasági társaság és a gesztor szövetkezet számvitelének el nem külö- nítése olyan szabálytalanságokra is, amelyeket például a külföldi szolgálati utak elszámolásával kapcsolatban derített föl a népi ellenőri vizsgálat. Sörgyári és téesz- beli vezetők, szakemberek tizenkét kiküldetéséből többnek az elszámolását minősítették szabálytalannak. Azét a franciaországi útét is például, amelynek a költségeit a sörgyár terhére számolták el. holott a kiküldetésben részt vevők kizárólag a Táncsics Tsz érdekében, petrezselyem, hagyma és paprika szárítmányok értékesítéséről tárgyaltak külföldi partnereikkel. Nem a sörgyár állóeszközök értékcsökkenésének pótlására képződött összeg volt az egyetlen pénzügyi tétel, amit úgymond egy kalap alá vettek saját számvitelükben a Táncsics Tsz vezetői. Hiányosságokat állapított meg a népi ellenőrzés a sörgyár eddigi működése során képződött eredmény elszámolásával kapcsolatban is. Ahhoz, hogy az 1985—86. évi nyereség alacsonyabb volt a kívánatosnál, — amit a NEB ülésén a Táncsics Tlsz képviselői is elismertek — hozzájárult, hogy a gesztor, nem megfelelő számítási módszer alkalmazásával, az indokoltnál 14 millió forinttal nagyobb általános költséggel terhelte a sörgyárat. Tisztességtelennek és a gazdasági társaságba tömörült tagok megkárosításának minősítette a népi ellenőrzés — miután nem igy jártak el a partnerek mindegyikénél egységesen —, hogy a Táncsics Tsz a hitelkamatát is a gyár terhére számolta el. A szabálytalanság elkövetésében illetékes vezetők érvei szerint erre azért kényszerültek, mert a sör értékesítéséből származó árbevételek csak az év második felében realizálódnak. Az év eleji kiadások fedezésére, az import anyagbeszerzésekhez viszont addig is nagy összegű, rövidlejáratú hiteleket kell fölvennie a téesznek. Elhangzott a gesztor szövetkezet képviselőinek észrevételei között a következő érv is: tudomásuk szerint semmilyen határozat nem rendelkezett úgy, hogy a gesztor általános költségei között szereplő hitelek kamatait ki kell emelniük, és az úgy csökkentett költségeket kell fölosztaniuk év végén a sörgyárra. Nagyon összecsengett ezzel egy korábban elemzett hiányossággal kapcsolatos észrevétel is, miszerint sem a társasági szerződés, sem a gazdasági társaság ülésének határozata nem írta elő egyértelműen az átmenetileg befektetett amortizációs összeg banki zárolását. Nos, el is érkeztünk ahhoz, hogy a számviteli hiányosságokon kívül az 1981 májusában megalakult közösség társasági szerződésének gyenge pontjai is lehetőséget kínáltak a szabálytalankodásra. A célvizsgálat megállapításai azt bizonyítják, hogy elavult maga a közös gazdasági tevékenységet szabályozó okirat is. Annak jó néhány, többek között a számviteli elszámolások rendjével, a közös nyereség négy százaléka ellenében végzett gesztori tevékenység körével, a társaság ellenőrző bizottságának hatáskörével és feladataival, az elkülönített ügyintéző szervezet működtetésével kapcsolatos meghatározásai ugyanis nincsenek összhangban a valós helyzettel, a helyes gyakorlattal. Egy társasági szerződés — napjaink bonyolult gazdasági, gazdálkodási körülményei közepette mindinkább szükségszerű — folyamatos karbantartásának elodáz- hatatlanságán túl, természetesen sok más tanulsága van még a martfűi sörgyár GT kontra Mezöhéki Táncsics Tsz célvizsgálatnak. Mi ebből hát a tanulság? A többségében megalapozottnak bizonyult közérdekű bejelentéseket kiváltó okok között alig volt olyan, amelyik ne lett volna visszatérő probléma, vitatott kérdés a megalakulás óta megtartott társasági üléseken a tagok és a gesztor között. Csakhogy például a közös tevékenység eredményének, a nyereségnek a helytelen elszámolásáról hogyan szerezhettek volna tudomást idejében a partnerek, ha a mérleget az év végi ülésükön nem tárgyalhatták meg és nem hagyhatták jóvá, mert a gesztor téesz vezetői önkényesen nem terjesztették azt elő. Vajon érvényesülhet-e egy gazdasági társulásban _ az alapvető cél, az eszközök egyesítése révén megszerezhető haszon és az ezzel járó kockázat megosztása, — köznyelven szólva az együtt nevetni-sími elv megvalósítása — ha rések támadnak a közösség tagjainak együttműködésében, az egymás rendszeres és pontos tájékoztatásában, a kölcsönös bizalomban. Aligha, hiszen a feltárt mulasztások legtöbbjének éppen ez szolgáltatott táptalajt. Azon túl, hogy a személyes felelősségét megállapította a megyei NEB. Pálffy Dezső téeszelnöknek, Marinka Zsigmond főkönyvelőnek és Baj ka Zoltán ipari és kereskedelmi elnökhelyettesnek, a fegyelmi felelősségrevo- nást, a kártérítésre való kötelezést is kezdeményezte a szövetkezet vezetőségénél. A törvényszerű működést, a gesztori hiányosságok megszüntetését, az önálló elszámolás személyi és tárgyi feltételeit biztosító intézkedési terv elkészítését is sürgeti határozatában a megyei népi ellenőrzési bizottság. Jogos a sürgetés, az év végéig adott határidő. A címzetteknek, azaz a gazdasági társaságnak, a jelenleg beteg Pálffy Dezső helyett megbízott elnök által irányított gesztorszövetkezet vezetőségének, a mezőgazdasági és a fogyasztási partnerszövetkezetek érdekképviseleti és a megyei tanács szakigazgatási szerveinek — akiknek egyébként van Is tennivalójuk a hiányosságok felszámolásában, a következetesebb ellenőrzésben és tanácsadásban — együttes érdekük, hogy mihamarabb törvényes keretek között, az eddiginél eredményesebben folytathassa tevékenységét az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár GT. T. F.
