Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 16. Tigriscsapda Békefenntartók ily kemé­nyen még nem harcoltak, mióta egyáltalán ismerik ezt az intézményt. Az indiai kormány által Srí Lankára küldött csapatok egy-két hó­nap békeőrzés után most példátlanul véres csatákban gyűrik le a tamil gerillákat Jaffnában és környékén. Srí Lanka, az egykori Cey- lon-sziget legnagyobb észa­ki települése ez a város, amely mindig is a tamilok fő bástyája volt. Az elsza­kadás jelszavát zászlóra tű­ző szélsőséges erők Jaffná­ban látják a leendő függet­len tamil köztársaság fővá­rosát. A szakadárok álmai­nak azonban nincs nagyobb esélyük a valóra válásra, mint a szomszédos, hatalmas Indiában hemzsegő megany- nyi szeparatista mozgalom bármelyikének a sikerre. Jaffnában jelenleg házról- házra törnek előre az indiai ejtőernyősök, elkeseredett közelharcról szólnak a je­lentések, s a jelek szerint a technikai és létszámfölény­ben lévő indiai erők hama­rosan beveszik a Tamil Tig­risek utolsó sáncait is. A leghíresebb és kegyetlen terrorakcióiról leghírhedteb- fcé lett tamil gerillaszervezet így vérzik el a tigriscsapdá­ban, amelyet voltaképpen maga teremtett magának. Mert, amikor a nyáron — hosszú évek rengeteg áldo­zatot követelő polgárháború­ja után — végre sikerült bé­keegyezményt kötni a Srí Lankát kormányzó szingalé- zek és a minimum nagy ön- kormányzatot követelő ta­milok között, akkor éppen a Tamil Tigrisek nevű cso­port volt az, amely felborí­totta a megbékélést. Nem csupán azzal, hogy nem ad­ta át fegyvereit — a megál­lapodásnak megfelelően — az indiai békeellenőrzőknek, hanem főleg azzal, hogy a fegyvereket a politikailag versenytársnak tartott más tamil szervezetek ellen for­dította. A korábbi terrorhá­borúból, amely a szingalé- zekből álló Strí Lanka-i had­sereg és a tamil gerillák kö­zött folyt, a megbékélési szerződés nyomán, éppen a tigrisek „érdemeként” tamil belharc lett, amelyet az in­diai katonaság csak egyre nagyobb erőbevetéssel volt képes korlátozni. Így kerül­tek nyílt háborúba az in­diai katonák és a tamilok legszélsőségesebbjei. Mindez nagy kockázat az indiai kormány számára. Hiszen éppen azért közvetí­tett Delhi Srí Lankán, mert a dél-indiai tamil Nadu ál­lamban 50 millió tamil lesi aggódva, hogy mi lesz cey­loni rokonaik sorsa. A Gandhi-kormánynak, a sze­paratizmus okozta tengernyi gondja közt. nem hiányzik az „importált nyugtalanság” a délvidéken. Reményteli megoldás volt, hogy az erős India kompromisszumra ösztökélte a colombói kor­mányt és a Sri Lanka-i ta­milokat. Ezt torpedózták meg a tigrisek. Gandhiék tehát — mit volt mit tenni — harcba küldték ellenük katonáikat. Csakhogy ettől még aligha lesz igazi meg­békélés. Avar Károly Folytatódik az ijbiHiábarú Iráni rakéta találta el csü­törtökön Kuvait legfőbb kö- olajrakodó kikötőjét — kö­zölte az arab ország had­ügyminisztériuma. A rakéta lángra lobban tott egv éppen töltés alatt álló libériái be­jegyzésű tartályhajót; a szemtanúk áldozatokra is következtetnek abból, hogy az égő hajó mellett tucat­nyi mentőautó állt a robba­nás után. Az eltalált hajó közelében négy, amerikai lo­bogó alatt közlekedő kuvaiti tartályhajó is horgonyzott. A kuvaiti kikötőtől 200 ki­lométerre keletre ugyanak­kor iráni tartályhaiót táma­dott az iraki légierő. A Pe­gazus—1 nevű hajó a Hárg- sziget — a legfőbb iráni olajkikötó — felé tartott. Közlemény Kádár János kínai látogatásáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának meghívására október 10—14., között hivatalos, ba­ráti látogatást tett a Kínai 'Népköztársaságban. Kísére­tében volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára,, Kótai Géza, a Központi Bizottság osz­tályvezetője, Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai, vala­mint Iván László, hazánk pekingi nagykövete. Kádár János találkozott Teng Hsziao-pinggel, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Ta­nácsadó Testületének elnö­kével, tárgyalásokat foly­tatott Csao Ce-janggal, a KKP KB megbízott főtitká­rával, a KNK Államtanácsa elnökével, valamint látoga­tást tett Li Hszien-niennél, a Kínai Népköztársaság el­nökénél, és Peng Csennél, az Országos Népi Gyűlés Ál­landó Bizottságának elnöké­nél. Találkozott a kínai po­litikai, társadalmi és gaz­dasági élet több más veze­tő személyiségével, és ellá­togatott Tiencsinbe, ahol felkereste a Gazdasági-Fej­lesztési övezetet. Kótai Gé­za és Medgyessy Péter meg­beszélést folytatott kínai partnerével. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitká­rát és kíséretét mindenütt szívélyes, baráti fogadtatás­ban részesítették. A tárgyalásokon mélyre­ható véleménycserét foly­tattak a két ország társa­dalmi-gazdasági helyzetéről, az MSZMP és a KKP közöt­ti kapcsolatok alakulásáról és távlatairól, a politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kereskedelmi együtt­működés fejlesztésének le­hetőségeiről, valamint a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. Kádár János tájékoztatást adott hazánk belső helyzeté­ről. a gazdasági-társadalmi stabilizációs és kibontako-_ zási programról, s az annaki megvalósítása érdekében eddig végzett és tervezett munkáról. Csao Ce-jang ismertette a KKP XII. kongresszusán hozott határozatok végrehaj­tásának eredményeit, a gaz­daság modernizálásában, a társadalmi élet fejlesztésé­ben érvényesített elveket és gyakorlatot, továbbá a párt közeli napokban megnyíló XIII. kongresszusának elő­készületeit és az azon meg­vitatásra kerülő, az átfogó politikai és gazdasági refor­mok meggyorsítására és el­mélyítésére irányuló terve­ket. Az MSZMP főtitkára nagyra értékelte azokat a sikereket, amelyeket a kínai nép a KKP vezetésével a szocialista társadalmi rend­szerben rejlő lehetőségek feltárása érdekében, a re­formok körültekintő alkal­mazásával a gazdaságfejlesz­tésben, a nép életszínvona­lának emelésében, a szoci­alista demokrácia kibonta­koztatásában elért. A kínai vezetők elisme­réssel szóltak az MSZMP és a magyar társadalom megújulási készségéről, a szocialista gazdaságirányítás folyamatos korszerűsítésére irányuló intézkedésekről és sikereket kívántak az átfo­gó gazdasági és társadalmi kibontakozást célzó törekvé­sekhez. A két párt vezetői megelé­gedéssel állapították meg, hogy a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a két ország elkötelezettsége a béke, a nemzetközi biztonság, a szo: cializmus és a társadalmi haladás ügye iránt, egyet­értése több fontos nemzet­közi kérdésben, a napiren­den lévő kérdések nyílt, elv­társi légkörben történő megvitatása — az egyes té­mákban megmutatkozó né­zetkülönbségek ellenére is — sz'lárd alapot teremt a magyar—kínai kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez. A két ország közötti áf- lamközi kapcsolatok rende­zettek, tervszerűen és sok­oldalúan fejlődnek. A két­oldalú gazdasági és keresi kedelmi kapcsolatok alaku­lásáról szólva méltatták az eddig elért eredményeket és hangsúlyozták a még fel nem tárt lehetőségek fel­kutatására, az új, korszerű együttműködési formák kia­lakítására, a hagyományos formák hatékonyabb alkal­mazására irányuló további kölcsönös kezdeményezések fontosságát. A magyar fél ismét kinyilvánította kész­ségét a KNK gazdaságfej­lesztési programjaiban va­ló részvételre, az ipari és mezőgazdasági együttmű­ködés fejlesztésére, vala­mint a gyártási, szakosítási és egyéb korszerű együttmű­ködési formák kialakítására. Egyetértettek abban, hogy korunk alapvető követelmé­nye a béke megvédése, az atom- és más tömegpusztító fegyverektől mentes világ megteremtése. Hangsúlyoz­ták a világ valamennyi or­szágának felelősségét és fel­adatát ebben a folyamat­ban, függetlenül nagyságuk­tól, társadalmi berendezke­désüktől. A tárgyaló partnerek hangsúlyozták, hogy kétol­dalú kapcsolataik fejleszté­sét külpolitikájuk tartós, szi­lárd elemének tekintik. Párt- és államközi együtt­működésük és annak to­vábbfejlesztése megfelel a két nép érdekeinek és hoz­zájárul a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítá­sához. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának és a Kínai Nép- köztársaság párt- és állami vezetőinek tárgyalásai to­vábbi ösztönzést adnak a két párt, a két ország együttműködésének, haté­konyan járulnak hozzá kap­csolataink bővítéséhez, a magyai' kínai nép barátsá­gának erősítéséhez. Belgium Erich Honecker befejezte látogatását Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke csütörtökön befejezte há­romnapos hivatalos látoga­tását Belgiumban. Erich Honecker — aki kedden és szerdán tárgyalt Baudouin királlyal, Wilfried Martens miniszterelnökkel és a kormány több tagjával — csütörtökön befejezte hi­vatalos megbeszéléseit. Az NDK és Belgium külügy- és külkereskedelmi minisztere aláírta az NDK és a belga— luxemburgi gazdasági egye­sülés közötti gazdasági, ipa­ri és műszaki együttműkö­dés fejlesztéséről szóló prog­ram meghosszabbítását. argentin kétéves terv Inflációellenes program Raul Alfonsin argentin köztársasági elnök a nem­zethez intézett rádió- és tévébeszédében csütörtökre virradóra kétéves infláció- ellenes fejlesztési tervet je­lentett be. Elnöki megbízatásának hátralévő két évében Al­fonsin az állami érdekelt­ségnek a magántőke javára történő lényeges korlátozá­sára épülő tervet kíván megvalósítani. Az 52 milli­árd dollárral adós ország­ban többek között azzal szándékoznak serkenteni a beruházási kedvet, hogy le­hetővé teszik az adósságpai pírok egy részének tőkésíté­sét, kötvényekre és részvé­nyekre való átváltását, megpróbálván ezzel is fo­kozni a külföldi hitelezők vállalkozását új beruházá­sokra. Az export fokozásá­ért további 11,8 százalékkal leértékelték az argentin pénzt, az australt, mely je­lenleg dolláronként 3.50-et ér — hivatalosan. A párhu­zamosan működő nem hiva­talos váltóknak teljes sza­badságot biztosítottak tranz­akciókhoz. Importkorlátozó intézkedéseket vezettek be, és megszigorították az adó­zást. Emelték a fuvardíja­kat és a szolgáltatások árát. Egyszersmind befagyasztott! ták az árakat és a béreket. Alfonsin szerint minderre azért van szükség, mert a fejlődés stagnál, a munka- nélküliség növekszik és egy­re több fiatal vándorol ki az országból. BUDAPEST Budapest ad otthont októ­ber 23-án és 24-én a hollan­diai Allendinck Alapítvány soronkövetkező tanácskozá­sának, amelyen 10 ország mintegy 30 vezető újságírója folytat véleménycserét; vá­lasztott témájuk: a fenyege­tés, illetve az arról Keleten és Nyugaton kialakított kép. HAMBURG Egy nyugatnémet pilóta indul csütörtökön Moszkvá­ba, hogy megvizsgálja, majd hazaszállítsa az NSZK-ba azt a repülőgépet, amelyen Mathias Rust májusban le­szállt a Vörös Téren. Wil­helm Hollnagel hivatásos pi­lóta elutazása előtt a DPA hírügynökségnek elmondta, hogy szerdán megkapta a Szovjetunió hamburgi fő­konzulátusától a beutazási vízumot. Moszkvában alapo­san átvizsgálja a Cessna tí­pusú repülőgépet, majd egy NEW YORK Az ENSZ közgyűlésének ülésszaka szerda este befe­jezte a kambodzsai helyzet­tel kapcsolatos vitát. A ta­nácskozásban felszólalók többsége síkraszállt a kérdés politikai rendezése mellett, s hangsúlyozta, hogy e cél eléréséhez az érdekelt felek részéről mérsékletre és türe­lemre van szükség, szovjet navigátor társaságá­ban visszarepítik a gépet az NSZK-ba. BRÜSSZEL Wilfried Martens belga miniszterelnök csütörtökön benyújtotta lemondását, mi­után a koalíciós pártok nem tudtak megállapodni a bel­politikai válság megoldásá­nak módozataiban. A kor­mány előző éjjel hajnalig tárgyalt' Fouron város és polgármesterének ügyéről, de nem talált megoldást. Baudouin király függőben hagyta válaszát arra, hogy a lemondást elfogadja-e. PÁRIZS A francia püspöki kar nyi­latkozatban fejezte ki aggo­dalmát a társadalmi egyen­lőtlenségek növekedése mi­att. A püspök nyilatkozata nem bírálja sem a mai jobb­oldali sem az előző szocialis­ta párti kormányt, de észre­vételei és még szóhasznála­ta is feltűnően egybecseng a baloldali elemzéssel. Helmut Kohl — parlamenti beszéd Vízummentesítés, együttműködési készség Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a bonni parla­mentben csütörtökön előter­jesztette a „nemzet helyze­téről” szóló hagyományos évi jelentését. Elsősorban a két német állam kapcsola­tainak kedvező alakulását elemezte, s kitért a Szovjet­unióhoz és a többi kelet­európai szocialista ország­hoz fűződő viszony kérdé­seire is. Ennek keretében szintén méltatta Grósz Ká- rolynak, a Minisztertanács elnökének eredményes NSZK-beli látogatását. Kije­lentette, hogy Grósz Károly miniszterelnök látogatása­kor iránymutató megállapo­dások megkötésére került sor. — Magyarországot tevőle­gesen támogatjuk általános gazdasági szempontból nem egyszerű helyzetében. A be- ruiházásvédelmi és a tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési megállapodás hasz­nára válik az ipari kooperá­ciónak is”. — Kohl kijelentette: a kulturális intézetek kölcsö­nös létesítésével elmélyítjük egymás kulturális teljesít­ményeinek megértését. A magyarországi németek még jobb lehetőségeket kapnak arra, hogy hazájukban ápol­hassák kulturális és nyelvi hagyományaikat. A magyar- országi német kisebbség kulturális tevékenységének, a német nyelv ápolásának előmozdításáról és támoga­tásáról szóló új megállapo­dás az európai szellemiség kifejezése, és példa lehet mások számára is — mon­dotta Kohl. A kormányfő szerint az NSZK máshol is igyekszik felkarolni a német nemze­tiségű állampolgárok ügyét, és azt mondta, hogy a Ma­gyarországgal való megálla­podás remélhetőleg nem marad egyedi eset. Külön üdvözölte azt a tényt, hogy ebben az évben eddig a Szovjetunióból több németi nemzetiségű személy utaz­hatott ki az NSZK-ba, mint a korábbi években. A kancellár egyben pél­dásnak nevezte a jövő év januárjában életbe lépő ma­gyarországi utazási könnyí­téseket, amelyeket — mint rámutatott — az NSZK ví­zumkönnyítésekkel — illet­ve mentesítésekkel viszo­noz. Ily módon mindkét fél hozzájárul ahhoz, hogy csök­kentse a határok elválasz­tó jellegét. A kancellár hangsúlyozta: a párbeszéd és együttmű­ködés iránti készségével az NSZK kifejezi azt a remé­nyét is, hogy a szocialista országokban előrehalad a gazdasági reformok és a társadalmi nyitás folyamata. Ha a másik fél is kész arra, hogy egyengesse a nyugati és keleti államok közötti ál­talános széles körű koope­ráció útját, akkor ezt part­neri módon lehet hasznosí­tani. Kiemelte ugyanakkor, hogy eközben az ismert ne­hézségek tudatosításával meg kell maradni a tények talaján. Országa problémái­ról Grósz Károly miniszter- elnök érzékletesen beszá­molt. Kohl kancellár egy­ben sikert kívánt a szocia­lista országok fáradozásai­hoz, mert ez véleménye sze­rint egyaránt hosszú távú és jól felfogott közös érde­ke minden keleti és nyuga­ti érdekeltnek. Kísérleti atemrobbantások Washington nem fogadja el a szovjet javaslatokat Shultz sajtóértekezlete Moszkvai utazása előtt A genfi szovjet—amerikai tárgyalások résztvevői hatal­mas munkát végeztek a kö­zepes hatótávolságú és had­műveleti-harcászati raké­ták leszereléséről szóló két­oldalú megállapodás előké­szítésében, de még mindig vannak nyitott kérdések. Ezt George Shultz amerikai kül­ügyminiszter jelentette ki nyugat-európai újságíróknak Shultz közölte: az Egye­sült Államokban tudják, hogy a szovjet fél komolyan törekszik a munka befejezé­sére. Hozzátette azonban, hogy jelenleg még nem tud­ja megítélni: sikerül-e le­zárni a tárgyalásokat moszk­vai utazásának idejéig. A nukleáris robbantások­kal kapcsolatos amerikai ál­láspontot vázolva hangot adott annak a véleményé­nek, hogy „amíg léteznek atomfegyverek, azokat ki is kell próbálni”. Ennek alap­ján Washington nem fogad­ja el a kísérleti atomrob­bantások beszüntetésére tett javaslatokat — mondotta Shultz. Azzal a nyugat: aggoda­lommal kapcsolatban, mi­szerint a közép s hatótávol­ságú és hadmú.eleti-harcá- szati rakéták felszámolása után Nyugat-Európa védte­len maradna, Shultz közölte, hogy még ezután is „na­gyon sok” nukleáris fegyver marad hadrendben. A család változatlanul gyilkosságra gyanakszik Barschel-iigy: újabb boncalás? Noha a bűnügyi vizsgá­lat még mindig nem zárult ie, megerősödött az az ere­deti, majd később kétségbe vont feltételezés, hogy Uwe Barschel volt schleswig- holsteini miniszterelnök ön- gyilkossággal vetett véget életének. Erre a következtetésre ju­tottak a genfi bonctani or­vosszakértők és a toxikoló- gusok a holttest gyomortar­talmának és vérének vizsgá­lata alapján. Marcel Vaud- roz, a rendőrség szóvivője és Claude-Nicole Nardin vizsgálóbíró sajtóértekezle­ten jelentette be a szakér­tők öt különböző gyógyszer és nyugtató nyomait fedez­ték fel olyan mennyiségben, amely elegendő volt ahhoz, hogy halált okozzon. Egyben kizárták azt a le­hetőséget, hogy a rejtélyes körülmények között meghalt volt kereszténydemokrata (CDU) politikusnak erőszak­kal adhatták be a gyógysze­reket. Barschel családja azon­ban, amely változatlanul gyilkosságra gyanakszik, nem nyugodott bele a svájci vizsgálat eddigi eredményé­be. Ragaszkodik ahhoz, hogy az NSZK-ban újabb bonco­lást végezzenek. A svájci és a nyugatné­met bűnügyi rendőrség foly­tatja még a nyomozást, hogy kiderítse: közvetlenül halá­la előtt kivel vagy kikkel ta­lálkozott a politikus. Bar­schel holttestét szállodai fürdőszobájában egy nap­pal azután fedezték fel, hogy a tisztségéről koráb­ban lemondott miniszterel­nöknek meg kellett volna jelennie egy kiéli vizsgáló- bizottság előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom