Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
1987. OKTÓBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bárom éve kezdte meg az Április 4. Gépipari Művek Hungarotherm örményes! gyára az atomerőművi berendezések gyártását. Főleg különböző vízkezelő berendezéseket szállítanak szovjet megrendelésre. Képűnkön egy köbméteres tartályok készülnek Fotó: T. Z. Foglalkoztatás* és bérpolitikai intézkedések (Folytatás az 1. oldalról) Ennek a távlati célkitűzésnek kényszerűségből ugyan, de ellentmond a bér- szabályozás jövő évi változása. A gazdaság stabilizálása ugyanis átmenetileg megköveteli a keresetek kiáramlásának szigorúbb szabályozását. 1888-ban a kifizetett bérek tömegét határolják be az előírások, s a nettó keresetek összege nép- gazdasági átlagban mindössze 3 százalékkal nőhet. Ez a szigorúbb szabályozás is tartalmaz azonban olyan elemeket, amelyek a jól gazdálkodó vállalatok számára nagyobb mozgásteret biztosítanak dolgozóik ösztönzéséhez. A szabályozás arra készteti a vállalatokat, hogy növekvő feladataikat lehetőség szerint kisebb létszámmal oldják meg, mert az így megtakarított bérből növelni tudják a nagyobb teljesítményt nyújtó dolgozóik keresetét. Vannak azonban olyan ágazatok — mint például az egészségügy, a kereskedelem és a szolgáltatások — amelyek ma is munkaerőhiánnyal küzdenek, s ezekben indokolt a létszám bővítése, ezért e területeken az általánostól eltérő szabályozás fog érvényesülni. Az átlagon felüli hatékonysággal gazdálkodó vállalatok számára létrehozzák az úgynevezett bérklubot. Ennek tagjai, amennyiben eleget tesznek a szigorú követelményeknek, mentesülnek mindenféle bérszabályozás alól, maguk döntenek arról, hogy milyen létszámmal és mekkora keresetek mellett tudják ellátni feladataikat. Ezt a kötöttségektől mentes bér- és létszámgazdálkodást kívánja a munkaügyi kormányzat a jövőben mind szélesebb körben lehetővé tenni, s erre irányulnak a bérreform törekvései is — hangsúlyozta az ÁBMH elnöke. A személyi jövedelemadó bevezetésével kapcsolatban szólt a keresetek bruttósításának gyakorlati kérdéseiről. A fő rendező elv, hogy változatlan teljesítmények mellett az új adónem bevezetése miatt a nettó keresetek összege nem csökkenhet. Arról azonban, hogy az olyan bérezési formákat, mint például az időbér, a teljesítménybér, s a különféle pótlékokat, prémiumokat, jutalmakat miképpen, együttesen, avagy külön-kü- lön, átlagban vagy személyre szólóan bruttósítják — a vállalatok maguk döntenek. A választott megoldást a kollektív szerződésBen, illetve a munkaügyi szabályzatban kell rögzíteni. Fontos tudnivaló, hogy a másodállásos munkaviszonyban szerzett jövedelmet is bruttósítani kell. A bruttósítás gyakorlati megvalósításához az érintett állami és érdekvédelmi szervek a közeljövőben irányelveket adnak ki. A dolgozókat új, bruttósí- tott alapbérük összegéről december 31-ig kötelesek írásban tájékoztatni a munkáltatók. A jövő évi intézkedésekhez tartozik az is, hogy a bérek alsó határát a jelenlegi 2 ezer forintról 3 ezer forintra emelik, s ugyanakkor megszüntetik az egyes bérkategóriák kötelező felső határát. Foglalkoztatáspolitikai kérdésekről szólva az államtitkár rámutatott, hogy gazdasági céljaink megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a szerkezetváltással együttjáró munkaerő-átcsoportosítás elősegítése. Már eddig is több olyan kormányzati intézkedés született, amely garanciát jelent arra, hogy a munkaerő átrendeződése lehetőség szerint minél kevesebb konfliktussal járjon. Ez az eszköztár jövőre tovább bővül. A költségvetés 1,2 milliárd forintot biztosít a foglalkoztatási alap létrehozásához. Ebből egyebek között támogatják új munkahelyek teremtését, s forrásául szolgál majd az újraelhelyezkedést megkönnyítő átképzéseknek. Jövőre lép életbe az az intézkedés is, amely humánus megfontolásból lehetővé teszi, hogy a vállalatuk felszámolása, vagy átszervezése miatt munkahelyváltoztatásra kényszerülő, de már nyugdíjkorhatár közelében lévő dolgozók korengedményes nyugdíjazását kérhessék a munkáltatók bizonyos feltételek mellett, /gy azoknak a dolgozóknak az idő előtti nyugdíjazását kérhetik, akiknek legfeljebb már csak öt évük lenne a nyugdíjig, s nők esetében 25, férfiaknál pedig 30 évet már munkában töltöttek. A tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig ilyen eseteken a vállalat fizeti a nyugdíjat. A fővárosban épül lemzetkiízi Kereskedelmi Központ Ezekben a napokban kezdték meg a harmadik budapesti Nemzetközi Kereskedelmi Központ épület-szerkezetének készítését a Baj- csy-Zsilinszky út és a József Attila utca sarkán. A Pénzintézeti Központ 700 millió forintos beruházásával épülő Trade Center külföldi kereskedelmi képviseletek magyarországi irodáinak ad majd otthont. Az új kereskedelmi központ — a tervek szerint — 1988 végére készül majd el. Pedagógusok kitüntetése Az ifjúság honvédelmi nevelésében, valamint a hivatásos katonai pályára irányító munkában végzett kiemelkedő tevékenységéért Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter száz pedagógust és tizenkét hivatásos katonát tüntetett ki a Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozataival és a Katonai Pályára Irányításért Emlékplakettel. Többen dicséretben és jutalomban részesültek. Az eredményes nevelő- munka elismeréseként emléktárgyat kapott a szolnoki 605. Számú F. Bede László Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Az elismeréseket csütörtökön adták át a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Védi a Balatont Új biokémiai üzem Marcaliban A Balaton vízminőségvédelmét és a korszerű mező- gazdálkodást szolgáló biokémiai üzem kezdte meg működését csütörtökön a Somogy megyei Marcaliban. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer, a Kaposvári Agroker, valamint kilenc somogyi és zalai mezőgazdasági nagyüzem által közösen létrehozott — gazdasági társaságként működő — üzem a folyékony műtrágyafelhasználás lehetőségét teremtette meg a Balaton nyugati és dél-nyugati vízgyűjtő területén. A korszerű technológiai berendezésekkel felszerelt telep évente hatvanezer tonna tápanyag-oldat előállítására, átmeneti tárolására és a felhasználókhoz való kijuttatására képes. -x Holland bérmunkában varr női, gyermek köntösöket és szabadidő ruhákat a Szolnoki Háziipari Szövetkezet újszá- szi részlege. A modellek- től függően 3—500 darabot szállítanak a szolnoki központba Fotó: T. K. L Módosuló építési feltételek Miért emelkednek a lakásárak ? Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban manapság a legfontosabb beszédtéma a társadalmi, gazdasági kibontakozás. Ennek kimenetelétől függ a családok sorsa épp úgy, mint a nagyobb közösségé, a nemzeté. A megvalósulás állomásai jelentik azt a feltételrendszert is, amelyben a vállalatok működni fognak az elkövetkezendő években. Az építővállalatok esetében is igaz az, ami minden más ágazatban: az új szabályozás az eddig is stabil lábakon állók helyzetét erősíti meg, amelyek azonban régóta veszteségesek, gyengén, kis ^jövedelmezőséggel dolgoznak, azoknak már senki nem nyújt mentőövet. Az árreform, az adórendszer, a vállalati jövedelemszabályozás mind ebbe az irányba hat. A személyi jövedelemszabályozás pedig azt a folyamatot fogja erősíteni. hogy a dolgozóknak elemi érdeke lesz olyan vállalat kötelékébe tartozni, amelyik eredményesen működik, a fő munkaidőben teremt lehetőséget a megélhetésre szükséges pénz megszerzésére. Ezekben a hetekben válik törvénnyé az új gazdálkodási rendszer, s hogy ehhez hogyan alkalmazkodnak majd az építővállalatok, arról még korai volna beszélni. A már nyilvánosságra került információk alapján azonban kijelölhetők azok a A lakásépítés árindexe 102,5 százalékos. Ám a jelenleginél magasabb án nem az építők nyereségét hivatott növelni — azt költségtakarékossággal, hatékony munkával szorgalmazza a kormányzat —, hanem a háttériparból begyűrűző áremelkedések hatását ellensúlyozni. A lakásárak már bejelentett növelése egyébként sem abból származik. A stabilizálás népgazdasági szintű megteremtésével egyidőben a vállalatoknál is komoly munka folyik, a felkészülés, a jövőtervezés. És ez alatt nemcsak két-három esztendőre szóló stratégiát kell kidolgozni a gazdálkodó egységekben, hanem egy hosszú távú alkalmazkodást, mert a kibontakozás elemei ezt követelik. fő irányok, amelyek felé a vállalati magatartás elmozdul. Az már most egyértelmű, hogy a jelenlegihez képest jóval bonyolultabb lesz a gazdasági tevékenység elszámolása. Vállalatonként eltérő árindexeket kell majd alkalmazni, mert a különböző féle tevékenységeket folytató építőknél szinte egyedi eseteket produkál a költségszerkezet is. Külön kell majd például nyilvántartani az épités-szerelés, külön a technológiai szerelés adatait. A tervező vállalatok árindexe 79,4 lesz. ami első ránézésre azt jelenti hogy jövőre az építészek a mostaninál olcsóbban vállalkozhatnak. Ez azonban nem így van, mert ezzel az árindexszel egy időben megszűnik a tervező vállalatoknál a 12 százalékos termelési adó kötelezettsége, tehá • az várható, hogy az építészeti munka a jövőben is annyiba kerül majd, mint idáig. hogy az építők nagyobb számlát nyújtanak be a beruházóknak, hanem ebben az általános áremelkedések játszanak szerepet, elsősorban az energia, a szállítás, az anyagárak jelentős növekedése. A jövő évtől az egész építőanyagipar, annak minden terméke szabadáras kategóriába kerül. Vagyis az árakat a valódi költségek, a kereslet szab ja meg. Ennek következtében az építőipar legpiacosabb ágazata az építőanyaggyártás lesz. Az áremelkedések egy részét az adja, hogy megszűnnek a termékek jelentős ártámogatásai, az állami dotációk. Részben azért, mert az új gazdálkodási rendszerben nincs helye ilyen elvnek (a népgazdaságnak egyébként sincsen rá pénze), részben pedig azért, mert tovább már nem lehet elszakítani az árakat az értékektől. Hogy a vásárlók elsősorban a magánépítkezők terheit ez ne növelje túlságosan, az állam a rászorultakat — pontosabban: akik lakást építenek a vásárolt anyagból — visszatérítéssel támogatja. Ehhez üdvös lesz megőrizni a számlákat, és ettől kezdve nem érdemes ferde utakon anyagot szerezni, fusizóval építtetni. Több lesz a kivitelező A vállalatok működési feltételei közül további figyelemreméltó adat, hogy a lakásépítés nulla adókulcsos lesz, tehát bevételét nem terheli külön adó. Emiatt a gazdálkodó egységeknek érdekük lesz ilyen munkára vállalkozni, több lesz a kivitelező. Akik már eddig is sikerrel vették az otthonteremtés építészeti munkájának akadályait, azok most előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik idáig távol tartották magukat ettől a munkától. A tervek szerint az építőiparban dolgozók béren kívüli juttatása adómentességet élvez majd. Tehát a kü- lönélési és egyéb pótlékok után nem kell adót fizetni. Várhatóan ez az intézkedés növelni fogja az építőipari szakmák vonzását. Arra nem lehet számítani, hogy ezeket korlátlanul képes majd kifizetni a vállalat, mert ott ez továbbra is költségnövelő tényező marad. Srikora Katalin Nem lesz olcsóbb a tervezés Drágulnak az építőanyagok Megnyerték a versenytárgyalást, megduplázzák a nyereséget Sikeres termék, akadozó gyártásfejlesztés a Kevisznél A Kunmadara&i Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezet ez évi árbevétele a tavalyi 110,5 millió forinttal szemben az idén várhatóan 160 millió forint lesz, a nyereség pedig megduplázódik. Igaz, korai még éves mérleget készíteni, de az eddigi sikert már senki sem vitathatja el a kunmadarasiaktól. Mi rejtőzik a számok mögött? Az év elején a Budapesti Vegyépszer versenytárgyalást hirdetett meg a Tengizbe szállítandó hegesztő áramforrásokra. A kunmadara&iak kerültek ki győztesen, s így elnyerték a 75 millió forintos megrendelést. A megnövekedett igényt a helyi szűkös termelési kapacitás miatt bérmunka segítségével elégítik ki. A szövetkezet fejlesztő csoportja a mostani siker ellenére is, tovább folytatja munkáját,, s a tavaszi BNV-n (mint ahogy már évek óta) új termékekkel szeretnének megjelenni. Az eladónak, termelőnek ahhoz, hogy a piacon „párjára” találjon kínálatát meg kell ismertetni leendő vevőivel. Ezt a célt tartotta szem előtt a Kevisz, amikor reklámfilmet készíttetett. Októbertől decemberig látható a televízió fő műsoridejében a szövetkezet termékeit hirdető film. Évente két-ihá- rom külföldi hegesztőgépkiállításon is részt vesz a cég. Még mielőtt azt gondolnánk — lám ennél a szövetkezetnél minden a legnagyobb rendben van — pillantsunk a kulisszák mögé. A Kevisz árbevételének 50 százalékát a transzformátor- gyártás adja. Itthon megfelelő minőségű transzformátor lemezt nem állítanak elő, a Metallimpex importálja a Szovjetunióból, de a behozható mennyiséget kontingensek korlátozzák. A gyártáshoz szükséges félkész- és alapanyagok a legritkább esetben kaphatók meg időben. A rossz anyag- ellátás miatt a szövetkezet nem képes termékeit folyamatosan értékesíteni, úgymond „ütemtelen” a kiszámlázás, az elmaradó bevételeket esetenként rövidlejáratú hitelekkel kell pótolni. A cég gépei, berendezései elavultak, épületei leromlott állapotban vannak. Az évenkénti kisebb beruházások (az idén egy 12x48 négyzetméteres szerelőcsarnokot építtetett a szövetkezet) csak a pillanatnyi helyzetet javítják, de jelentős fejlesztésre eddig még a viszonylag jelentős nyereség ellenére sem volt lehetőség. S mi várható jövőre? A kérdésre Auner Tamásné, a szövetkezet főkönyvelője így válaszolt. Az elkövetkező változások is egyértelműen előnytelenek lesznek számunkra. Az előszámítások szerint magasabb alapanyagárak ellenére olcsóbban kell adni termékeinket. Növekszik a nyereségadó, s a bérköltségek 20 százalékos növekedése is csökkenti a szövetkezetnél maradó nyereséget. Így nagyobb beruházásra, például a sok kézi munka gépesítésére, ami jelentősen csökkenthetné a termelési költségeinket, az érdekeltségi alapunk 1988-ban sem nyújt fedezetet.
