Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvin. évf. 244. sz., 1987. ott. is., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János hazaérkezett Kínából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, aki a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának meghívására október 10. és 14. között hivatalos baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságban csütörtö­kön hazaérkezett Budapestre. Kísére­tében volt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter, a Központi Bi­zottság tagjai, és Iván László, hazánk pekingi nagykövete, aki állomáshe­lyén maradt. Kádár Jánost és kíséretét a Feri­hegyi repülőtéren Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, Ka­mara János belügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter és őszi István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadták. Jelen volt Csen Csi-liu, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Kádár János hazatérőben, a Szov­jetunió felett átrepülve táviratban üdvözölte Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB -főtitkárát. Kádár János kínai látogatásáról ki­adott közleményt a 2. oldalon közöl­jük. Állandó partneri kiír — Biztonságos termelés Újabb rekonstrukciók a keltetőkben A TARTALOMBÓ Miért emelkednek a lakásárak? A rádió és a televízió jövő heti műsora Évente 10—15 millió forint értékben végez forgácsoló és lakatos munkát az Újszászi Vegyesipari Kisszövetkezet. Egyik nagy megrendelőjük a Ganz-Villamossági Művek szolnoki üzeme. Képünkön a TC—701 típusjelű fogas­kerék burkolatgyűrűt esztergálnak a fenti üzem részére Fotó: T. K. L. Az Elnöki Tanács elnöke Újpestre látogatott Határokon átnyúló vállalkozások A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakáról kiadott közle­mény is érzékeltette a ta­nácskozás tétjét: ha sikerül újfajta mozgási pályára állí­tani a tagországok közti kap­csolatokat, változtatni annak rendszerén, akkor jó eséllyel vethetnek véget a KGST- térség elmúlt években bekö­vetkezett világgazdasági tér­vesztésének és javíthatják a nemzetgazdaságok haté­konyságát. A tagországok többsége osztotta a magyar kormányfőnek az egyik leg­nagyobb gondról kifejtett gondolatát. Grósz Károly el­mondta, hogy nem korszerű­södött, nem bővült a szocia­lista országok közti kapcso­latok eszközrendszere olyan mértékben és ütemben, mint ahogyan azt az együttműkö­dés feltételeiben bekövetke­zett változások igényelték. Szorosan kapcsolódik eh­hez az is, hogy az együttmű­ködés több évtizedes hagyo­mányainak megfelelően, fő­ként naturális feladatokat fogalmaztak meg a tervezők, mint ahogyan Nyikolaj Rizs- kov szovjet miniszterelnök utalt erre: egyszerű árucse­rét valósítottak meg a tagor­szágok, Amennyiben a válla­latközi kooperációt kívánja a közösség az integráció meghatározó formájává ten­ni, képesnek kell lennie az „önelszámoló vállalatok” nyelvén megfogalmaznia az együttműködési feladatokat, vagyis árakon, valós árfo­lyamokon elszámolt devizá­ban, a hitelkamatok és a „piac” számos egyéb eszkö­zén keresztül. Nos, az ülésszakról kiadott közlemény ezt a határozott átállási szándékot tükrözi, amikor kimondja, hogy fo­kozatosan át kell alakítani a szocialista gazdasági integrá­ció mechanizmusát, a KGST tevékenységét — figyelembe véve az egyes tagországok gazdasági mechanizmusait, továbbá e mechanizmusok tökéletesítésére tett eddigi erőfeszítéseket. A jövő KGST-jében ter­mészetesen megőrzi alapvető szerepét a tervdokumentá­ció, a gazdaságpolitikai egyeztetés, de a KGST-ben folyó munkát — mint a köz­lemény írja — több vágány­ra helyezik a jövőben. A felső szintű, nagy hord­erejű programok, a straté­giai szintű, ágazati, ipari fej­lesztési tervek mellett, a másik szint magának a KGST szervezet munkájának korszerűsítése, a harmadik pedig a vállalatok közvetlen, szerződéses kapcsolatainak fejlesztése. A mostani tanácskozás je­lentősége abban rejlik, hogy megjelölte, mit kell tennie a mikroszintű kapcsolatok bő­vítése érdekében. Közös vál­lalatok, nemzetközi egyesü­lések, közös tudományos-ku­tatási szervezetek hatékony működtetése főként azon múlik, milyen közegben jö­hetnek létre, illetve dolgoz­hatnak ezek az országhatáro­kon átnyúló vállalkozások. Bár számos ország a szocia­lista piac szerepének növelé­sére tett erőfeszítéseket az elmúlt években, azért a tag­országokra még inkább a nemzeti gazdaságirányítási szabályok eltérése, semmint a gazdasági eszközök azonos­sága a jellemző. Ezt a hely­zetet felismerve az átállás sikeres végrehajtása érde­kében javasolták a kor­mányfők: a tagországok te­remtsék meg a vállalkozások működtetéséhez szükséges gazdasági, szervezeti és jogi feltételeket. (KS). A jelenleg kétszázhárom dolgozót foglalkoztató Szol­nok Megyei Baromfikeltető és Termelő Közös Vállalatot 1971-ben alapította három termelőszövetkezet és egy ál­lami gazdaság, így a Zagyva- rékasi Béke, a Kőtelki Ady és a Tószegi Petőfi Tsz, va­lamint a Mezőtúri Állami Gazdaság. Az eltelt tizenhat esztendő már jócskán bebi­zonyította, hogy jól gondol­kodtak az akkori szakembe­rek, hiszen a közös vállalat tevékenysége, termelése az­óta is évről évre bővül és nö­vekszik. Az üzem augusztus végéig már értékesített 12 és fél millió naposcsibét, egy­millió kétszázezer kislibát és háromszáznyolcvanezer egyéb szárnyast. Tehát idő­arányosan dolgozóik felada­taikat teljesítették, s így minden remény megvan ar­ra, hogy az idei évre terve­zett 188 millió forintos árbe­vételük és hatmillió forintos nyereségük különösebb ne­hézség nélkül összejön. A biztonságos termelés többek között annak is kö­szönhető, hogy a tojásokat most már jópár éve mindig ugyanazoktól a nagyüzemek­től veszik. Az utóbbi öt-hat évben szinte ugyanazok a gazdaságok járnak vissza az üzembe vásárolni, vagyis mondhatnánk úgy, hogy ki­alakult egy állandó partneri kör, ami azt jelzi, hogy a vá­sárlók elégedettek a közös vállalat tevékenységével. Annak érdekében, hogy vevőik, partnereik bizalmát megtartsák korszerűsítették a technológiájukat, hiszen ’83-ban és '84-ben teljes re­konstrukciót hajtottak végre, új korszerű keltetőgépeket vásároltak, felújították az elektromos hálózatot, a víz­vezetékrendszert, jelenleg pedig a tojáshűtő és a kelte­tőtér klímaberendezését cse­rélik. Nos, mindezek a biztonsá­gosabb és egyre bővülő ter­melést segítik. A közös vállalat tevékeny­sége idényszerű, mivel a liba keltetése és a háztáji igé­nyek kielégítése is az első félévre esik, így a dolgozók második félévi foglalkozta­tását is meg kell oldaniuk. A jászapáti üzemükben foglalkoztatott asszonyok je­lenleg bérmunkában baba­zsákokat varrnak, a mezőtú­ri üzemegységükben dolgo­zók pedig a helyi bélüzem­ben tevékenykednek. S így az öt üzemegységükből most csak a szolnokiak és a kisúj­szállásiak keltetik a napos­csibéket. S hogy minden talpalatnyi helyet kihasz­náljanak a szolnoki üzemük alagsorában, pincéiben je­lenleg már gombát is ter­mesztenek. Sajtútájékaztatú munkaügyi kérdésekről Foglalkoztatás- és bérpolitikai intézkedések A jövő évi bérpolitikai- és foglalkoztatáspolitikai in­tézkedésekről sajtótájékozl- tatót tartottak csütörtökön, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatalban. Halmos Csaba, az ÁBMH elnöke el­mondta, hogy az adóreform­mal összefüggésben meg­kezdődött az Országgyűlés és a kormány által is szüksé­gesnek ítélt bérreform mun­kaprogramjának kidolgozá­sa. Az ÁBMH jövő tavasz­ra az illetékes felsőbb szer­vek elé terjeszti bérpoliti­kánk és bérrendszerünk to­vábbfejlesztésére vonatkozó elképzeléseit. (Folytatás a 3. oldalon) Környezetvédelmi tanácskozás Ábrahám Kálmán állam­titkár. az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke vezetésével magyar küldöttség vett részt október 12. és 14. között a környezet és az iparfejlesz­tés összefüggéseivel foglal­kozó, Svájcban megrende­zett európai konferencián., amelyen megvitatták egye­bek között a különböző terü­leteken keletkező veszélyes hulladékok elhelyezésének problémáit. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a főváros IV. kerületében, a csaknem 120 ezer lakosú Újpesten tett lá­togatást, egész napos prog­rammal. A program a reggeli órák­ban a kerületi pártbizottság székházában kezdődött, majd Németh Károlyt a házigaz­dák városnézésre invitálták: először a kerületi tanácshá­za szomszédságában fölépí­tett új piaccsarnokba, üzlet­sorhoz. ahol jó néhány árus­sal és több vásárlóval elbe­szélgetett az Elnöki Tanács elnöke. A látogatás következő ál­lomása a nemrég megnyitott „Koktél kisáruház” volt, ahol az élelmiszertől az iparcikkekig úgyszólván mindent megvásárolhat az újpesti közönség. A kormány döntésének megfelelően megalakult a Minisztertanács Parlamenti Titkársága. Feladata. hogy — a Minisztertanács Titkár­sága részeként — tájékoz­tassa az országgyűlési kép­viselőket a Minisztertanács szándékairól, fontosabb dön­téseiről, koordinálja a mi­nisztériumok. országos ha­táskörű államigazgatási szer­vek országgyűlési bizottsá­gok előtti beszámolóit és Október közepén javában tart a mezőgazdasági nagy­üzemekben a kukoricabeta­karítás csúcs-szezonja. A ter­méseredmények eléggé dif­ferenciáltak, annyi azonban bizonyos: a hozamok némi­leg elmaradnak a várakozás­tól, lévén, hogy az időjárás, sem a virágzás, sem a szem­A kerület távolabbi ré­szébe, Káposztásmegyerre is ellátogatott Németh Károly, s megismerkedett — egye­bek között — a másfél éve működő Babits Mihály Gim­názium munkájával, majd új építkezéseket mutattak meg ezután a vendégnek: a ká­posztásmegyeri városrészt — amelynek arculatát egyedi tervezésű és kivitelezésű épületek is színessé-tetsze- tőssé teszik —. továbbá a Szabolcska Mihály utcai, 60 házas kislakótelepet, ahol többgenerációs családi ott­honokat építettek. Délután Németh Károly a kerületi tanácsházán Újpest állami és társadalmi szer­veinek vezetőivel. ország­gyűlési képviselőivel találko­zott. majd a kerületi párt­végrehajtóbizottság tagjaival folytatott eszmecserét az egyik körzeti párthelyiség­ben. biztosítsa, hogy az illetékes állami szervek eleget tegye­nek azoknak a kötelezettsé­geiknek. amelyeket számuk­ra a kormány a képviselők munkájának segítése céljából előírt. A Minisztertanács elnöke dr. Sárközy Tamás egyete­mi tanárt — a jelen Ország- gyűlés megbízatásának le­jártáig — a Minisztertanács parlamenti titkárává kine­vezte. kitelítődés időszakában nem volt kedvező. A mezőgazdasági nagyüze­mek 1,11 millió hektáron ter­mesztenek szemeskukoricát, ebből 50 ezer hektár termése szolgálja a jövő évi vető­magellátást és részben az exportot. — N. T. — Vetik a búzát a jászdózsai határban. A Tarnamenti Termelőszövetkezet három hete kezdte el a munkát. Jövőre 1600 hektáron lesz kenyérnekvaló gabona Fotó: T. Z. Megalakult a kormány Parlamenti Titkársága Kukorica-nagyüzem a földeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom