Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 15. Elektronok a tü hegyén át Az akupunktúra — nálunk Magyarországon az akupunktúrás gyógymódot még ma is valamiféle misztika övezi. Sok hazai szakember sem hisz igazán ebben a gyógyító eljárásban, a laikusok jó ré­sze pedig éppen ellenkező véleményt vall, s az akupunk­túra „csodatevő erejében” bizakodik. Mi az igazság? En­nek eldöntése természetesen a szakemberek dolga; annyi azonban bizonyos, hogy tőlünk mind keletre, mind nyu­gatra alkalmazzák az említett gyógymódot többféle beteg­ség kezelésénél is. 1984-ben a MTESZ egyik tagegyesületén belül — a Magyar Biofizikai Társaságban — létrejött az akupunk­túrával foglalkozó munkacsoport. Titkára dr. Eöry Ajándok, aki a napokban, a megyeszékhelyen tartott bemutatóval egybekötött előadást. Neki tettünk föl néhány — bizonyára sok olvasót foglalkoztató — kérdést. — Egyáltalán egy tü mi­ként hathat, a szervezetre? — Tudvalévő, hogy a tű testbe szúrt hegye melegebb, mint a kiálló vége. Ennek a hőmérsékleti különbségnek a hatására olyan hőelem jön létre, ami által elektronok áramlanak a tűn keresztül Ezek az elektronok olyan másodlagos kémiai folyama­tokat indítanak meg. melyek jótékonyan hatnak bizonyos szervekre. — Melyek ezek? — Az epe, a máj, a szív, a vékony- és vastagbél, a gyo­mor, a lép, a hasnyálmirigy, a vese és a hólyag. Az ősi kínai elképzelések szerint a pszichés funkciókért a szív- burok felelős, a hármas me­legítő funkció pedig az ener­giáért. Az utóbbi alatt a táp­lálék feldolgozása értendő, vagyis a fogyás, hízás irá­nyítható a hármas melegítő funkció révén. A felsorolta­kon kívül tény, hogy a kí­naiak már három-négyezer évvel ezelőtt gyógyítottak reumatikus mozgásszervi be­tegségeket. — Hazánkban hányán fog­lalkoznak akupunktúrával? — Több mint, kétszáz or­vos alkalmazza ezt az olcsó gyógymódot, jórészt magán­praxis keretében, pedig va­lójában kórházakban, intéz­ményekben lenne a helye. Hogy hol van erre lehetőség, az igen változó. Szerencsére, akadnak már olyan főorvo­sok, akik beengedik ezt az eljárást intézményük falai közé, ám nem ritka, aki ki­jelenti: amíg ő vezető, addig intézményében nincs aku­punktúra. Az ilyen jelensé­gek ellenére mégis, mintha változna a megítélés. Ezt bi­zonyítja, hogy belátható időn belül kapható lesz az OM- KER-nél Kínából importált tű. ' — Kérem, beszéljen mun­kacsoportjuk tevékenységé­ről. — Célkitűzésünk, hogy tö- mö.rítsük azokat a magyar szakembereket, akik a szó­ban forgó területtel kíván­nak behatóbban foglalkozni. Ezen kívül a képzés, tovább­képzés a feladatunk. Ennek jegyében június elején har­madik alkalommal rendez­tünk továbbképzést, ahol már harmadszor tartott hasznos előadást a finn P. J. Pötninek professzor. Igyek­szünk fénymásolatban sok­szorosítani, hozzáférhetővé tenni a szükséges irodalma­kat, jegyzeteket, jobb köny­veket. Az Országos Orvostu­dományi Intézet és Könyv­tár segítségével hozzájutunk fontos, külföldön megjelenő szakcikkekhez. Ezek fordí­tását. sokszorosítását is meg­oldottuk. Egyébként nagy szükségünk lenne egy olyan szaklapra, amelyik rendsze­resen közkinccsé tenné a friss eredményeket. — A Biofizikai Társaság állítólag új módszereket dol­gozott ki a helyes diagnózis megái lapítására. — Valóban. Olyan hordoz­ható műszert alakítottunk ki, amely segítségével objektív diagnózis születhet. Ez az előfeltétele sok funkcionális változás előidézésének, mely­nek révén javulhat a vér­kép. vagyis megszüntethető a vérszegénység, azután sza­bályozhatjuk a vérnyomást, gyógyíthatjuk a gyomorfe­kélyt. A műszer segítségéve! megállapíthatók a hatásos pontok. A kezelés befejezté­vel mérhető a hatás, hiszen ha az értékek kiegyenlítőd­nek. a kezelés eredményes volt. — Kutatásokkal is foglal­koznak? — Természetesen. Nem kis eredmény, hogy Magyaror­szágon az akupunktúrával foglalkozók tisztában vannak a kezelések hatásmechaniz­musával. Kidolgoztunk ezen kívül egy akupunktúra in­formációs rendszert. Közért­hetőbben : létrehoztunk egy nemzetközi számítógépes programcsomago*. melyneK forgalmazási jogát mi kap­tuk meg. Az információs rendszer lényege, hogy a megfelelően beprogramozott számítógép megmondja: adott betegségnél milyen pontok jönnek számításba, ezek anatómiailag hol talál­hatók. — A terveikről mit mon­dana el szívesen? — Számítógépes szakértői rendszer kialakításán dolgo­zunk. A betegségtünetekből logikai következtetéssoroza­tot kívánunk levonni a gyó­gyításra. Például egy Pe- kingből származó szakkönyv hatszáznegyvenhárom esetét is számítógépre visszük. Cé­lunk, hogy rendszerezzük; adott kérdésekre milyen tu­dományos eredmények — válaszok — léteznek szerte a világon. Gombos Jolán ‘T'1;'r,'r"a> Laboratóriumi villámok A villámkutatás ..atyja”, Franklin Benjámin számára még csak távoli ködös lehe­tőség volt a mesterséges vil­lámok előállítása a XVIII. század közepén. Napjaink kutatói viszont már tetszé­sük szerint hozhatnak létre mesterséges villámcsapáso­kat laboratóriumaikban, hogy kifürkésszék és hasz­nosítsák a természet tör­vényszerűségeit, erőit. A mesterséges villámok előállítására kétféle beren­dezést használnak: lökőfe­szültség-generátorokat és lö­kőáram-generátorokat. Az elsőnél a gömbszikra-közök- kel lökésszerűen feltöltött kondenzátorokat sorba kap­csolva, százmilliomod má­sodperces időtartamra több millió voltos feszültséget ál­lítanak elő. Ilyen feszültség­gel több méter hosszú szik­rakisüléseket lehet létrehoz­ni a levegőben. A lökőáram­generátorokkal viszont rö­vid időtartamú áramlökések produkálhatók. Ehhez nagy számú, párhuzamosan kap­csolt, feltöltött kondenzátort használnak, amelyeket gyúj­tó szikraközön át kisütnek a vizsgált tárgyra. Eközben né­hány tízmilliomod másod­perces időtartamra több százezer amperes áramlökés keletkezik. Képünkön: egy NDK­gyártmányú szabadtéri lökő­feszültség-generátort látha­tunk, amely 5 MV-ig terje­dő feszültségeket tud előál­lítani ; a berendezést egy po- truretán keményhabanyag- ból készült, klímaszabályo­zással ellátott toronyban he­lyezték el. A lökőfeszültség- és lökö- áram-generátorokkal labo­ratóriumi modellkísérleteket végezhetnek, e berendezé­sekkel a villámokat utánzó hatalmas villamos kisülése­ket tudnak létrehozni. így például következtetéseket le­het levonni arra vonatkozó­an, hogy miként fog visel­kedni egy majdani nagyfe­szültségű elektromos távve­zeték a természeti erők tom- bolása közepette. De „vizs­gáztatni” lehet e készülékek­kel erősáramú kapcsolókat, különböző méretű és teljesít­ményű transzformátorokat, a nagy feszültségű berendezé­sek szigetelőanyagait, táv­vezetékoszlopokat, vagy akár gépjárműveket is. Két szinten ISO utas Szuperjármüvek születése Van Nvugat-Németország- nak egv járműgyára, amely csak különlegességek terve­zésével és készítésével fog­lalkozik. A meglepően me­rész és valóban nagyon új­szerű járműnek létrehozásá­nál az a követelmény, hogy mindenben megfeleljenek a jelenlegi előírásoknak. A kü­lönleges járművek egyike a Steinwinter-koncepeió alap­ján elkészült szuper alacsony építésű nyergesvontatóból és a hozzákapcsolt 18 méter hosszúságú nyerges félpót­kocsiból álló tehergépjármű (képünkön ez látható). Az elgondolás előnye a rendkí­vüli hosszúságú, összefüggő rakfelület, ami platós, zárt felépítményes és konténer- szállító kivitelben egyaránt készülhet. Ennek érdekében rendhagyóan alacsony szer­kezeti magasságú vontatót kellett kialakítani. Ez a ma­gasság mindössze egy méter 30 centiméter! E fölé nyúlik ki a pótkocsi elülső része. E sok vitát kavart kísér­leti jármű újabb variációja a szuperbusz. Stein winter el­képzelése szerint a tizenkét méter hosszú, négytengelyes autóbuszba — két szinten — 149 utast lehet elhelyezni. A mindössze két méter 70 cen­timéter magas utastérben a két szint között járópadlót természetesen nem lehet el­helyezni. ezért minden egyes emeleti ülésnél hágcsó talál­ható. A felső szint üléseit ezen felkapaszkodva lehet elfoglalni. (Vajon mit fog­nak szólni ehhez az idősebb utasok?) A konstruktőr egyébként kínosan ügyelt a nemzetközi előírások pontos betartására, az autóbusz ma­gassága nem haladja meg a 4 métert, és hossza a 48 köb­méteres csomagszállító után­futóval együtt is csak 18 mé­ter. Gördülőtömege összesen 30 tonna. A rendkívül ala­csony vezetőfülkében a ve­zető szinte fekve helyezke­dik el. A jármű „erőműve” egy 368 KW teljesítményű, tízhengeres Daimler-Benz V motor, amely a két hátsó tengelyt hajtja meg. A négy- tengelyes hordozó járműről leemelhető az autóbusz-fel­építmény, és így más szállí­tási feladatokra is felhasz­nálható. A cég egyébként tervez egy 330 személyes (!) nyerges városi autóbuszmo- dellt is. Leleményes madarak Pelikán-pihenő Bécsi példa Piros jelzés kikapcsolt motorral Bécsben olyan közlekedé­si lámpát próbáltak ki, amely vörös állásban hívja fel a vezető figyelmét, hogy kapcsolja ki a motort. E ta­nács megszívlelésével nem­csak benzin takarítható meg, hanem csökken a lámpák előtt felsorakozó gépkocsik okozta környezetszennyezés is. Az új lámpa két válto­zatban készült. A egyiknek piros fénnyel együtt vörös színben megjelenő indító­kulcs képe emlékezteti a gépkocsivezetőt arra, hogy erdemes a motort leállita- mia. A másik változatban a vörös fényt a „Motort le­állítani” felirat kíséri. A bécsieknek a berni pél­da adta az ötletet arra. hogy ilyen lámpákat szereljenek fel. A tapasztalatok szerint a „pilóták" hallgatnak a lámpák tanácsára. Nyugat- Németországban olyan lám­pával kísérleteznek, amely 5 másodperccel a zöld lám­pa kigyulladása előtt jelzi a gépkocsivezetőnek, hogy a motort megindíthatja. Bélvérzés- diagnézis - egyszerűen A bél apró vérzéseinek he­lyét általában nehéz ponto­san megállapítani. Az ebben szenvedő emberek ezért kénytelenek magukat külön­böző — hosszan tartó — vizsgálatoknak alávetni. A jeruzsálemi orvosi egyetem kutatói egy olyan egyszerű eszközt és eljárást találtak, amellyel az ilyen vérzések helye gyorsan és pontosan rögzíthető. A szájon, vagy az orron át egy kétágú tömlőt vezetnek be az emésztőrend­szerbe. Az egyik tömlőn át sóoldato,t. fecskendeznek be a bélbe, s azt a másikon azonnal visszaszívják. Ha a visszaszívott oldatba he­moglobin van, ebből máris megtudják, hogy hol van a vérzés holvc. A jókora testű, halevő, mocsári madár, a pelikán — más nevén: rózsás gödény — a természet furcsa teremt­ménye. A gödényalakúak rendjébe sorolt madárnak egyik különlegessége, hogy a csőre alatt nagy bőrzacskó van. A pelikánok kitűnően úsznak és buknak, jól repül­nek. A madarak csoportosan halásznak oly módon, hogy sorban rendeződve és szár­nyaikkal csapkodva a hala­kat a part felé szorítják, a sekélyebb vízbe érve gyors lebukással fogják el a visz- szamenekülni szándékozókat. Leszálláskor úszóhártyás lá­bukkal több métert „síelnek” a vízen. Ezek a földtörténet har­madkorától napjainkig fenn­maradt nagytestű madarak az utóbbi évtizedekben egy­re jobban megfogyatkoztak. Fészkelőterületüket a civili­záció terjedése mind kisebb­re zsugorítja, olyannyira, hogy Európa nyugati, vala­Hoppon maradnak a ja­pán sertések, ha a Rijukyu egyetemen kidolgozott új el­járás elterjed. Eddig a japán szállodák, éttermek konyhai hulladékát a sertésekkel etették meg, most metán­gázt fejlesztve belőlük, csök­kenthetik az egyre borso­sabbá váló gázszámlát. A kis szállodákat, éttermeket metángázzal ellátó berende­zés térfogata mindössze egy köbméter. Az egyetem mun­mint középső részéről már örökre eltűntek. Visszahú­zódásuk a Duna folyását kö­vetve több évtizeden át tar­tott, ma már csak kontinen­sünk délkeleti része és a Duna deltája az utolsó euró­pai menedékhelyük. Pedig a 15. században még Dániában is rendszeresen fészkeltek a pelikánok, s a múlt század­ban még Magyarországon is rendszeresen előfordultak, de ekkor már Magyarország volt a legnyugatibb fészkelő­helyük. Itt a Balaton kör­nyéke és a Tisza torkolatá­nál elterülő mocsarak voltak utolsó élőhelyeik. A pelikánokra kíváncsiak azért, persze ma is megis­merkedhetnek e furcsa ma­darakkal : télen-nyáron az állatkertekben, ahol e felvé­tel is készült róluk. Különö­sen a halakkal való etetés­kor lehet elgyönyörködni a falánk madarak nagy ügyes­ségében és „leleményességé­ben”. katársai véletlenül bukkan­tak rá a metángázfejlesztő baktériumtörzsre. Eredetileg alkoholgyártó baktériumokat kerestek: az volt a cél, hogy a baktériumos erjesztéssel 13 liternyi alkoholt állítsanak elő 80 kilogramm édesbur­gonyából. A kísérletek során kiderült, hogy a baktérium- törzs két és félszer annyi metángázt fejleszt, mint az eddigi eljárásokban használt baktériumok. Konyhai balladákból — metángáz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom