Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

1987. OKTÓBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I Az Artex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül az NSZK-bell Steinhoff cég részére ■ szállít kisbútorokat a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet. A képen lát- t ható cipős szekrényből több mint 2500-at exportálnak az idén T. K. L. | Ágazati munkaprogram Kiadvány vállalatoknak és szövetkezeteknek „Holnap is szükségünk lesz rátok” A nyugdíjbavonulás nagy megrázkódtatás az ember életében. Az első változásra személyi igazolvány foglal­kozás rovatába — eddig legalábbis így volt — egysé­gesen a következő bejegy­zés kerül, nyugdíjas. S ez­zel az egy szóval, mint va­lami varázslat hatására, minden megváltozik. Másként szólnak a nyug­díjashoz. véleményének ki­sebb lesz a súlya. Az aktív munka befejezésével szűkül­nek az emberi kapcsolatok, egyes társadalmi szerveze­tekből „kinőnek” az idős emberek, többen kilépnek innen is. Találnak-e olyan közössé­get, szervezetet, amelyik ér­dekeiket képviselné, foglal­kozna sajátos gondjaikkal? S itt nem elsősorban az anyagi, szociális jellegűekre gondolok (bár tudom a megélhetés talán a legfonto­sabb). Inkább azt szeretném, ha többen megértenénk: az alkotó munkát, az erre való képességet és készséget nem lehet nyugdíjazni. Akinek élete értelme — a munkája, szakmai fejlődése, közéleti ténykedése volt, azt nyugdí­jaskorban figyelmetlensé­günkkel ne kényszerítsük semmittevésre. Már csak azért sem. mert ezzel ma­gunkat. fosztjuk meg évtize­dek tapasztalatától, szaktu­dásától. A MTESZ elsők között is­merte fel ezt a problémát és létrehozta a Szeniorok Bi­zottságát. amelyik a műsza­ki értelmiségiek „veteránja­inak” segít újból bekapcso­lódni gazdasági, társadalmi életünkbe. A szervezet tá­mogatja, elősegíti a szak­mai, tudományos munka folytatását, (más munkale­hetőségeket is kínál) szoci­ális, érdekképviseleti fel­adatokat lát el. szakmai, kulturális programokat szer­vez. Megyénkben márciusban alakult meg a Szenioiok Bi­zottsága. Azóta az első ülé­sen elfogadott munkaterv szerint dolgoznak. Legutóbb a Számítástechnikai és Ügy­vitelszervező Vállalat szol­noki számítóközpontjában jártak, ahol a nyudíjasok a vállalat munkájával, és Szolnok megye számítás- technikai helyzetével ismer­kedtek. Az ötlet, s még inkább a megvalósítás példamutató, de csupán csepp a tenger­ben, s az sem biztos, hogy minden területen követhető. Az igazi megoldás kulcsa — azt hiszem — a volt munka­helyek és az ott. dolgozók ke­zében van. Ha a „maiak” szólnának a „tegnapiakhoz”, és azt mondanák. — „még holnap is szükségünk lesz rátok”, akkor talán kevé- sebb megbántott, rossz köz- érzetű nyugdíjas lenne, s mi is sokszor okosabban, időtállóbban döntenénk. — Kéri — A napokban kapja meg füzet formájában mintegy 500 ipari vállalat és szövet­kezet a kormányprogramhoz kapcsolódó ágazati koncep­ciót, amely az ezredforduló­ig terjedően foglalja össze a szerkezetátalakítással kap­csolatos feladatokat. A kiadvány azt a célt szolgálja, hogy az ipari dol­A csúcstedhnológia köré­be tartozó berendezést fej­lesztettek ki a folyadékok­ban lévő különböző nagysá­gú molekulák szétválasztá­sára a Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézet és a Vízgépészeti Vállalat szak­emberei. A membránszepa- rátomak elnevezett készü­lékhez a kutatók olyan fé­ligáteresztő hártyát — mem­bránt — készítettek, amely a rajta áthaladó anyagból különválasztja a nagymole­kulákat. A készülék alkal­mazható az élelmiszeripar­ban, a vegy- és gyógyszer- iparban, a biotechnológiá­ban valamint környezetvé­delmi célokra. (Folytatás az 1. oldalról) Munkájukra jellemző, hogy állandóan kutatják, ke­resik az együttműködési le­hetőségeket, a különböző vállalatokkal és tervezőinté­zetekkel. Erre példa, hogy az Energiagazdálkodási Inté­zettel közösen, a hazai igé­nyek kielégítésén túl, szo­cialista exportra is gyárta­nak nagy teljesítményű fa­tüzelésű kazánokat. S ha már a partneri kap­csolatok szóba kerültek, megemlíthető hogy már jó évtizede együttműködnek a Magyar Hajó és Darugyár­ral. amelynek forróvizes, va­lamint gázkazánokat szállí­tanak. Üj partnerük pedig a szűkebb pátriánkban jól is­mert Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Ugyanis a „nefagosok” nem­régiben azzal keresték meg a kisszövetkezetet, hogy az általuk gyártott és jelenleg is fejlesztés alatt álló aprí- ték előtüzelő berendezéseik­hez alakítanak ki speciális gázkazánokat. A szövetkeze­tiek kapva-kaptak az alkal­mon. s megtervezték az er­re a feladatra alkalmas gozók, kollektívák időben megismerhessék a soron kö­vetkező tennivalókat. A leg­közelebbi országos ipari ta­nácskozáson, vállalatvezetői értekezleten — amelyet no­vember 5-én tartanak — en­nek alapján tárgyalják meg a továbblépés lehetőségeit és módszereit. A szakemberek elkészítet­ték az első ipari méretű be­rendezéseket, amelyeket az élelmiszeripari vállalatok most próbálnak ki. A kutatók az élkövetke­zendő két — három eszten­dőben a második generá­ciós berendezés kifejleszté­sén dolgoznak. Növelni akarják a membrán élettar­tamát, teljesítményét, s a felhasználás lehetőségeit is bővítik. Kutatásokat foly­tatnak továbbá az úgyneve­zett hiperszűrő berendezések kifejlesztésére, amelyekkel — a nagymolekulákon kí­vül — a folyadékban lévő kismolekulák is különyá- laszthatók. gőzkazánt, amelyre megkap­ták a gyártási engedélyt, s az idén már kettőt elkészí­tenek ezekből. A Nefaggal való kapcsolat a jövőben mindenképpen kamatozik majd. hisz jelenleg további két kazántípus tervezését végzik a szövetkezetben az erdőgazdaság megrendelésé­re. Persze, nemcsak a gyárt­mány, hanem a gyártás és a technológia fejlesztésére, korszerűsítésére is nagy fi­gyelmet fordítanak a Vas- és Faipari Kisszövetkezet­ben. Például nemrégiben vá­sároltak több mint 1 millió forintért egy kazánlemez darabolására alkalmas hid­raulikus lemezollót vagy említhetnénk azt. hogy még az idén bevezetik a műhe­lyekbe a földgázt, amelyet nemcsak fűtésre használhat­nak, hanem a technológiai folyamatok során is alkal­mazhatnak majd. Ezzel a dissousgáz használatát csök­kentik — amely gyakran ke­rül fel a hiánycikkek listá­jára — ilyen módon is biz­tonságosabbá téve termelé­süket. Új technológia Folyadékmolekulák szétválasztása Kazángyártók együttműködése kutatókkal Kísérletező pártszervezetek Sokak számára már a cím is meghökkentő lehet, hiszen a kísérletezés fogalma jobbára valamilyen tudományos elképzelés labo­ratóriumi körülmények kö­zötti ellenőrzéséhez, bizonyí­tásához kötődik. Felmerülhet a kérdés: szabad-e, lehet-e a politikai életben is kísérle­teket folytatni? Ám ha vé­giggondoljuk a politika ér­telmét, a párt helyét, társa­dalmi szerepét, akkor hatá­rozottan állíthatjuk, hogy nemcsak szabad új eljáráso­kat kipróbálni, hanem köte­lező is. Az elmúlt időszakban a társadalmi élet szinte min­den szegletében számottevő változások történtek. Jelen­tősen módosultak a terme­lés, a gazdálkodás körülmé­nyei, fejlődött a közéleti de­mokrácia, az emberek ma már sok tekintetben a ko­rábbitól eltérő értékmérőt alkalmaznak saját maguk és környezetük megítélésére. A vázlatosan jelzett átalakulá­sok, és nem kis részben a gazdasági-társadalmi kibon­takozással együttjáró felada­tok sürgetően igénylik a pártmunka megújítását is. Ebben mind az irányító tes­tületeknek, mind az alap­szervezeteknek megvan a maguk feladata. A vezető pártszervek szintjén most a politikai rendszer fejleszté­sének, az ideológiai munka megélénkítésének előkészü­letein folyik a munka. Az alapszervezetekben pedig abban keresendő az előreha­ladás kulcsa, hogy politizá­lásuk feleljen meg a helyi szükségleteknek, az élet ál­tal diktált követelmények­nek. Ehhez elengedhetetlen, hogy ahol a politikát formá­ló, közvetítő módszerek, esz­közök az évek múltával már megkoptak, hatásfokuk csökkent, ott a mai igények­nek megfelelően megújulja­nak. Az új elgondolásokat pedig célszerű a gyakorlat­ban is kísérleti eljárásoknak alávetni, kipróbálni, hiszen egy-egy elképzelés, új mód­szer a legkülönfélébb embe­rek, közösségek gondolko­dásmódján, tevékenységén, érdekein keresztül tör utat, vagy fut zátonyra. A racio­nálisan kimunkált szándék életképessége is gyakorlati ellenőrzést igényel. Csak így előzhető meg az az ellent­mondás, hogy amíg az egyik helyen az új kezdeményezés pezsgést visz a munkábá, a másik helyen felelősségre vonják a vezetőséget a meg­szokott formák felcserélésé­ért. Mindannyian több tapasz­talatot tudunk arra elmon­dani, hogy a pártszerveze­tekben a kísérletezőkedv nem éppen magas hőfokú. Eléggé meggyökeresedett az a felfogás, hogy a helyi kér­désekre majd az irányító pártszervek megmondják a válaszokat. Csakhogy ma már az ilyen részletekbe me­nő irányítás nem hozhat kel­lő eredményeket, hiszen pél­dául a gazdálkodó szervek önállósága olyan mérvű, hogy jobbára helyileg lehet érzékelni a gazdasági, társa­dalmi folyamatokat és hatni azokra. Éppen ezért a helyi pártszervek önállósága fel­értékelődött, és minden ko­rábbinál nagyobb a szükség és a lehetőség az önálló poli­tizálásra. Napjainkban a kísérletek két fajtájával is találkozha­tunk. Egyrészt a központi irányító szervek kipróbálják elgondolásaikat néhány helyi pártszervezetben. Ilyen kí­sérlet például az olyan párt- bizottságok működtetése, amelyek kevesebb taggal és végrehajtó bizottság nélkül végzik munkájukat. A ta­pasztalatok már három éve gyűlnek, és úgy tűnik, hogy ez az irányítási forma a ko­rábbinál dinamikusabb, időt és energiát takarít meg, job­ban segíti a konkrét problé­mák megoldását. A lakóte­rületi pártbizottságok beve­zetésére irányuló kísérlet vi­szont nem vált be, e testü­letek jobbára a munkát fe­leslegesen lassító áttételt ké­peztek a körzeti alapszerve­zetek és a területi pártbi­zottságok között. E példa is mutatja: a kísérletben ter­mészetszerűleg benne rejlik annak lehetősége, hogy vala­mely elképzelés nem válik be, tűnjék az képzeletben vagy papíron akár a legjobb megoldásnak is. Ezt nem in­dokolt bukásnak, kudarcnak elkönyvelni, hanem meg­szívlelendő, hasznosítható tapasztalatnak. Igen fontosak a helyileg kezdeményezett kísérletek is. A szervezeti szabályzat, a központi határozatok ma széles teret biztosítanak az önálló módszerek alkalma­zásához. E lehetőséggel azonban nem mindenhol él­nek egyformán. A pártszer­vezetek egy része politikai­lag érzékeny, folyamatosan keresi az újat, míg máshol kényelemszeretetből, vagy bátortalanságból megelé­gednek a szokványos inten­zitású, felfogású és módsze­rű tevékenységekkel, ame­lyek így szükségképpen mind jobban elmaradnak a környezet fejlődésétől, igé­nyeitől. A politikai munka termé­szetének mondana ellent, ha mindig mindenre új módsze­reket akarnánk kieszelni. De azon például mindenütt ér­demes elgondolkozni, hogy miként lehet a párttagokat jobban bevonni a döntések érdemi előkészítésébe, ho­gyan lehet korszerűbben megjelölni a tömegszerveze­tekben dolgozó kommunisták feladatait, vagy hogy milyen legyen a gazdasági munkát segítő tennivalók ésszerű megosztása a párttagok kö­zött. Megfontolásra érdemes a taggyűlések életszerűbbé tétele is. Nem egy helyen je­lentős pezsgést okozott olyan egyszerűnek tűnő módszer is, hogy két külön munkacso­portot bíztak meg egy azo­nos probléma átgondolásá­val, javaslatok megfogalma­zásával. Az eltérő megköze­lítés a taggyűlésen eleven vitát váltott ki, alternatívák között választhattak a párt­tagok. Nap mint nap indokolt feltenni a kérdést: miben kell a pártmunka gyakorlatán változtatni, il­letve, hogy a régebbiekben kialakult kereteken belül miként tudnánk egy-egy ele­met megújítani? A kapott válaszok mérlegeléséhez, megítéléséhez, a legjobb megoldások kiválasztásához nyújthatnak mással nem pó­tolható segítséget a párt­munkában alkalmazott, vé­gigvitt kísérletek. Botos Péter Nőtt a tej óa tejtermékek fogyasztása Bővül a választék llfüldi szendvlcsvaj a boltokban Kétségtelen tény, hisz a számok is azt támasztják alá —, hogy az utóbbi hóna­pokban ugrásszerűen meg­nőtt a kereslet a tej és tej­termékek — így többek kö­zött ai vaj, a sajt, a túró. — iránt. S hogy ez így történt, abban elsősorban az játszik szerepet, hogy ma már a kü­lönböző húsokhoz és húsfé­lékhez jóval drágábban jut­hatunk hozzá, mint akár egy évvel ezelőtt, s a'hús helyett gyakrabban kerül a vásárlók asztalára valamilyen tejter­mék. Ezért sem meglepő, ha a megyei adatokat böngészve azokból egyértelműen az de­rül ki. hogy az idei év első nyolc hónapjában a tej és tejtermékek fogyasztása a tervezett három százalékkal szemben 7 százalékkal nőtt az előző év hasonló idősza­kához képest. Nos, ilyenkor eszébe jut az embernek az a mondás, hogy: nincs olyan rossz dolog, amely valakinek ne lenne jó. Ez most a tej­iparra biztos igaz, hiszen nincsenek eladási gondjaik, vagyis termékeik vevőre ta­lálnak. Kevés csomagolóanyag, visszafogott sajttermelés így van ez a Szolnoki Tej­ipari Vállalatnál is, ahol a két évvel ezelőtt elkezdett 310 millió forintos rekonst­rukció eredményeként ma már újabb és újabb üzemek lépnek be a termelésbe, s így a cég által gyártott termé­kekből — a tejből, a tejföl­ből, a tehéntúróból, a vajból — a féltartós tej kivételével szinte minden igényt kielé­gítenek. Szándékosan nem említem a szeletelt sajtokat, bár1 eze­ket is gyártják a szolnokiak. S hogy mégsem találkozhat velük mindig a vásárló, nos ez nem azért van így, mert a vállalat sajtüzeme nem tud eleget termelni. Sokkal inkább a csomagolóanyag — amely tőkés importból szár­mazik — ludas a dologban, mivel nincs belőle elegendő mennyiség. így aztán a sajt­üzem a kapacitásának csu­pán 20 százalékát produkál­ja, vagyis 20 tonna helyett csak 4 tonna sajtot szállíta­nak hetente a boltokba. S ha már a csomagolóanyag szóba került, nos az az oka annak is, hogy a vállalat másik terméke, a Kunsági tejföl szintén fölíratkozott a hiánycikkek listájára, ugyanis a polisztirol, amely a tejfölös pohár alapanyagá­ul szolgál, a tőkés országok­ból kerül be, helyesebben nem kerül be hozzánk. A gondok ellenére el kell ismerni, hogy a tejipar, s így a szolnoki vállalat is törekszik a választék bővíté­sére, a korszerűbb táplálko­zás elősegítésére. Erre példa, hogy alacsonyatbb zsírtar­talmú termékeket is forga­lomba hoznak. így a 2,8 szá­zalékos zsírtartalmú tej mel­lett 2,2 százalékosat, a 20 százalékos zsírtartamú tej­föl mellett 12 és 16 százalé­kosat, a 80 százalékos zsír­tartalmú vaj mellett pedig 70 százalékos vajat is áru­sít ezután a kereskedelem. Egyébként ennek a törek­vésnek kézzelfogható ered­ményét már érzékelhették megyénkben is a vásárlók, mivel a Szolnoki Tejipari Vállalat új terméke, a 70 százalékos zsírtartalmú Al­földi szendvicsvaj 20 dekás dobozokban már megjelent a boltok polcain. — n. t.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom