Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 15. Véget ért a KGST 43. ülésszaka Derrick Leningrádban Megszoktuk, hogy a mo­dern technika a szó eredeti értelhiébenk özelebb hozza egymáshoz az országokat. Most azt szeretnénk meg­szokni, hogy az országok a szó átvitt értelmében is kö­zelebb kerüljenek egymás­hoz. Ezért, öröm egyre gyak­rabban találkozni egy olyan új fogalommal, amely mind­két vonatkozásban jól szol­gálja ezt a közelebb kerü­lést: a tv-híd fogalmával. Technikailag ez annyit je­lent, hogy — élve a korsze­rű lehetőségekkel —közvet­len összeköttetést teremte­nek két ország egy-egy tele­víziós "stúdiója között. Két egymástól távoli régió lako­sai tehát egyszerre, egyidő- ben ugyanazt láthatják a kamera „mindkét oldalán” és — ha óhaj van rá —, le­hetséges a közvetlen párbe­széd is. Több igencsak sikeres szovjet—amerikai televíziós híd után ezúttal szovjet— nyugat-német elektronikus érintkezésre” került sor. Le- ningrád és Mainz között szűnt meg a nézők számára a földrajzi- és csökkent ala­posan az egyéb távolság. A „komolyabb” műsor előtt a világszerte jól ismert „nyugatnémet Maigret”, Derrick felügyelő kalandjai Szórakoztatták egyszerre a mainziakat és a leningrádi- akat, majd (közös zenélés és egyéb érdekességek után) következhetett a fénypont, maga a párbeszéd. A dialógus asztalára gaz­dag teríték került. Szó esett a két ország kapcsolatainak kilátásairól (kölcsönösen jó­nak ítéltetett), Gorbacsov NSZK-beli népszerűségéről (a megkérdezettek hetven­hat!) százaléka „bízik ben­ne”, a Rust-ügyről (jogos volt az ítélet, mégis remé­lik, hogy a fiú „hamarosan hazatérhet”) és még sok másról. Ez a nem akármilyen híd akkor ívelt át Leningrád és Mainz között, amikor Ana- tolij Dobrinyin Bonnban egy Gorbacsov—Kohl csúcstalál­kozó lehetőségéről tárgyalt és ahol azt mondta: elérke­zett az ideje annak, hogy új lapot nyissanak a szovjet— NSZK kapcsolatok történe­tében. A telekommunikációban még lehetnek véletlenek. A politikában nem. Harmat1 Endre Dél-Korea A kormány lemondását követeli az ellenzék A dél-koreai Nemzeti Ko­alíció a Demokratikus Al­kotmányért nevű szervezet szerdán követelte a szöuli kormány lemondását és egy olyan semleges kabinet meg­alakítását, amely biztosít-' hatja a decemberi elnökvá­lasztások tisztességes lebo­nyolítását. Ez a befolyásos ellenzéki szövetség irányította a jú­niusi nagyszabású kormány­ellenes tüntetéseket, amelyek több reform bevezetésére kényszerítették Csőn Tu Hvan diktátort. A legfonto­sabb ezek közül a közvetlen elnökválasztás. A katonai diktatúrával szemben álló, s különféle erőket tömörítő koalíció egy­úttal felszólította az ellen­zék két tekintélyes vezető­jét, Kim Jung Szamot és Kim De Dzsungot, hogy a nép és a történelem előtti felelősségük által vezérelve emelkedjenek felül ellenté­teiken és állapodjanak meg végre abban, melyikük le­gyen az ellenzék közös je­löltje. Az ellenzék megosz­tottsága a katonai parancs- uralom túlélésének veszélyét vetíti előre — hangsúlyozta a szövetség. (Folytatás az 1. oldalról) dán délután, az ülésszak vé­geztével fogadást adott a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán délelőtt találkozott a KGST- tagországok küldöttségeinek vezetőivel, illetőleg a 43. ülésszak munkájában részt vevő KB-titkárokkal, köz­tük Grósz Károllyal és Né­meth Miklóssal. A találkozón a KGST ülésszakán részt vevő kül­döttségek nevében Zbigni­ew Messner lengyel kor­mányfő tájékoztatott az el­végzett munkáról, a leg­fontosabb eredményekről és az elfogadott döntésekről. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy az ülés­szak munkája tükrözi a szo­cialista országok sokoldalú együttműködése fejlesztésé­nek és tökéletesítésének ob­jektív szükségszerűségét. 1987. október 13—14-én, Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa 43. (rendkívü­li) ülésszakát. A tanácskozá­son a tíz tagállam kormány­fői szintű küldöttségei vet­tek részt. Az ülésszakról sajtóközle­ményt adtak ki, amely hang­súlyozta: A szocialista KGST-tag- országok testvérpártjai ve­zetőinek 1986. novemberi moszkvai munkatalálkozó­ján kifejtett elgondolásoktól vezettetve az ülésszak meg­vitatta az együttműködési mechanizmus és a szocialista gazdasági integráció, vala­mint a KGSTT tevékenysége átszervezésének megoldásra érett problémáit. Intézkedé­seket irányzott elő, amelyek arra irányulnak, hogy az együttműködés maximális mértékben segítse elő a KGST-tagországok népgaz­daságának intenzifikálását. dinamikus és harmonikus fejlődését, népeik jólétének emelését a tudományos­technikai haladás alapján, a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás hatékony al­kalmazását és pozícióik erő­sítését a világgazdaságban. Ezen intézkedések kidolgo­zását elősegítette a KGST- tagországok testvérpártjai KB-titkárainak szófiai ta­lálkozója. A tanácskozás résztvevői úgy vélik, hogy a szocialista államok együttműködése mi­nőségileg új szintre emelésé­vel kapcsolatos feladatainak megoldása számos kiegészítő intézkedés kidolgozását és megvalósítását igényli. Szükségesnek találták hogy az együttműködésnek, a szocialista gazdasági in­tegráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének átépítése fokozatosan való­suljon meg. Hangsúlyozták, hogy fon­tos a gazdaságpolitika egyez­tetése a kölcsönös együttmű­ködéssel összefüggő terüle­teken, a népgazdasági tervek koordinálása, az együttmű­ködési mechanizmus, s an­nak tervezési, áru és pénz­eszközei, a valutáris-pénz- ügyi és a hitelkapcsolatok tökéletesítése. Mindennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy tovább mélyüljön a termelés nemzetközi szakosí­tása. tökéletesebbé váljon az országok közötti munkameg­osztás kialakult profilja és népgazdaságuk szerkezete, teljesebbé váljon az élenjá­ró technika és technológia, a fűtőanyagok, az energia és a nyersanyagok, az élelmi­szerek és az ipari közszükség­leti cikkek iránti szükségle­tek kielégítése és hatéko­nyabb legyen annak a tudo­mányos-műszaki .potenciál­nak a kihasználása, amely- lyel minden egyes' ország rendelkezik. Az egyeztetett együttmű­ködési irányok meghatáro­zása céljából előirányozták ..A Szocialista Nemzetközi Munkamegosztás 1991—2005. Évekre Sízóló Kollektív Kon­cepciója" előkészítését. Az elmúlt évek bizonyít­ják, hogy a tanács jól szol­gálta valamennyi tagország érdekét és a szocializmus közös érdekeit. Most azon­ban, amikor a testvérorszá­gok gazdasági fejlődésük új határvonalához érkeztek, jelentősen át kell alakítani a szervezetet. Az ülésszak munkájának egyik fontos eredménye — mutatott rá Mihail Gorba­csov — a szocialista munka- megosztásra vonatkozó kol­lektív koncepció kidolgozá­sáról szóló döntés volt. A főtitkár szólt a Szovjet­unióban folyó átalakítás új szakaszával összefüggő egyes kérdésekről is, majd tájé­koztatást adott a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfordulójával kapcsola­tos rendezvényekről. A szívélyesség és a teljes, kölcsönös egyetértés légkö­rében megtartott találkozó résztvevőinek nevében Grósz Az ülésszak szükségesnek tartotta az európai KGST- tagországok, valamint a VSZK. Kuba és a Mongol Népköztársaság közötti együttműködés továbbfej­lesztését, ezen utóbbi orszá­gok szocialista nemzetközi munkamegosztásba való szé­lesebb körű és hatékonyabb részvételének elősegítését. Az ülésszak intézkedéseket hagyott jóvá a tagországok népgazdasági tervkoordiná­ciója jelentős javítására, fi­gyelembe véve, hogy számos országban növekszik a vál­lalatok és a gazdálkodó szer­vezetek önállóságának, ön­igazgatásának és önfinanszí­rozásának szerepe. Szüksé­ges, hogy ezt a munkát a Tanács tagországai központi tervező szerveinek irányítá­sa mellett továbbra is foly­tassák. A résztvevők megállapod­tak arról, hogy a KGST-tag­országok gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködését három, egymással kölcsönösen összefüggő szin­ten fogják szervezni. Fontos az egyesülések, vál­lalatok és szervezetek aktív bevonása az együttműködés­be. Ez úgy fog megvalósulni, hogy szerződéses alapon fej­lesztik a termelési és a tu­dományos-műszaki kooperá­ciót, széles körben alkalmaz­zák a közvetlen kapcsolato­kat, s az érdekelt országok közös vállalatokat, nemzet­közi egyesüléseket, tudomá­nyos-kutató szervezeteket hoznak létre. Az ülésszak azt ajánlja a KGST-tagorszá- goknak, hogy biztosítsák a szükséges gazdasági és szer­vezési-jogi feltételeket a pol­gári jogi szerződéses kapcso­latokon alapuló közvetlen termelési együttműködés va­lamennyi formájának fej­lesztéséhez. Kormányközi szinten rend­szeresen egyeztetni fogják a gazdasági és a tudományos­műszaki politikát a kölcsö­nös együttműködéssel össze­függő területeken — az ér­dekelt országok pedig a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés más területein is —, nagy horderejű programokat és egyezményeket dolgoznak ki és valósítanak meg; ágazati szinten egyeztetik a nemzet­közi szakosítás fejlesztésé­nek, az ágazatok és iparágak műszaki újrafelszerelésében, a termelőkapacitások telje­sebb kihasználásában való együttműködésnek az irá­nyait, az ezzel kapcsolatos konkrét intézkedéseket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkája hatékonyságának fokozása céljából az ülésszak szüksé­gesnek tartotta a KGST szervezeti felépítésének je­lentős javítását, a Tanács munkájában a többlépcsős- ség és a párhuzamosság ki­küszöbölését. A KGST-tagországok meg­erősítették : eltökélt szándé­kuk, hogy bővítsék vala­mennyi szocialista állammal a sokrétű gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési kapcsolatokat. Károly, a Minisztertanács elnöke mondott köszönését Mihail Gorbacsovnak a tá­jékoztatóért. * * * Grósz Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével szer­dán hazaérkezett Moszkvá­ból az a magyar küldöttség, amely részt vett a KGST 43. (rendkívüli) ülésszakán. A delegáció tagjai voltak: Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja. miniszterelnök-helyettes, Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Marjai József minisz­terelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke, valamint Bartha Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kárságának vezetője. Hangsúlyozták, hogy el kell mélyíteni a gazdasági együttműködést a fejlődő ál­lamokkal. A Tanács ülésszaka jóvá­hagyta a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa és az Afgán Demokratikus Köz­társaság közötti együttműkö­désről szóló egyezményt. A különböző társadalmi rendszerű államokkal va­ló békés egymás mellett élés politikájához híven a KGST- tagországok állást foglal­nak amellett, hogy tovább fejlődjön a kölcsönös elő­nyökön alapuló gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés a fejlett tőkés or­szágokkal, s létrejöjjenek a hivatalos kapcsolatok a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gaz­dasági Közösség, a KGST- tagországok és az EGK kö­zött. Az ülésszaknak a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója előesté­jén összegyűlt résztvevői hangsúlyozták a híj talmas jelentőségét a XX. század fő történelmi eseményének, amely új korszakot nyitott az emberiség életében, utat nyitva a népeknek az igaz­ságossággal, a társadalmi és nemzeti egyenlőséggel kap­csolatos álmai megvalósulá­sához. Az ülésszak aggodal­mát fejezte ki a fegyverke­zési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny, e ver­seny világűrre való kiter­jesztésére irányuló kísérle­tek és amiatt, hogy a nem­zetközi életben fennmarad­tak a bonyolult problémák. Megerősítette: a KGST-tag­országok eltökélt szándéka, hogy aktívan tevékenyked­jenek a háború megelőzé­se és a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny be­szüntetése, a konkrét lésze­relési, különösen a nukleáris leszerelési intézkedésekre való áttérés érdekében. A KGST-tagállamok üdvözli k a közép-hatótávolságú ra­kétákkal és a hadműveleti- harcászati rakétákkal kap­csolatos szovjet—amerikai megállapodást. Kiemelve az atomkísérletek kérdésében a tárgyalások megkezdésére vonatkozó szovjet—amerikai megállapodás jelentőségét, a KGST-tagállamok megerő­sítik elvi állásfoglalásukat: az említett kísérletek teljes betiltása elsőrendű fontos­ságú intézkedés a nukleáris fegyverzetek megsemmisíté­se terén. A Tanács ülésszaka kife­jezte azon meggyőződését, hogy az általa hozott hatá­rozatok következetes valóra váltása új impulzust ad a KGST-tagországok együtt­működése és szocialista gaz­dasági integrációja fejlődé­sének, aktívan elő fogja se­gíteni népgazdaságaik di­namikus fejlődését, egysé-' gük szilárdabbá tételét, a szocializmus nemzetközi po­zícióinak erősítését. Az ülésszak érdemi, elv­társi légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Sajtóközlemény a tanácskozásról Kádár János befejezte hivatalos baráti látogatását Kínában (Folytatás az 1. oldalról) jelen voltak a Kádár János kíséretében lévő magyar po­litikusok, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője, Medgyes- sy Péter pénzügyminiszter, a magyar—kínai tudományos kormányközi vegyesbizottság társelnöke, az MSZMP KB tagjai és Iván László, Ma­gyarország pekingi nagykö­vete. Ugyancsak ott voltak a párt főtitkárát vidéki út­jára is elkísérő kínai szemé­lyiségek: Tien Csi-jün, a KKP KB PB tagja, a KB titkára, az Államtanács (kor­mány) elnökhelyettese, Csu Liang, a KKP KB tagja, a külügyi osztály vezetője és Csu An-kang, Kína budapes­ti nagykövete. A program annyi időt meg­engedett, hogy a repülőtér felé menet Kádár János megtekintse Tiencsin, a har­madik legnagyobb kínai vá­ros néhány nevezetességét, mindenekelőtt történelmi ko­rokat idéző negyedét. Valóságos „magyar szám­ként” jelent meg szerdán a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának lapja. A lap első oldalán három fényké­pet közöl, amelyen Kádár Jánosnak Teng Hsziao-ping- gel, Kína vezető politikusá­val, a KKP Központi Ta­nácsadó Bizottságának elnö­kével, Li Hszien-niennel, a KNK elnökével és Peng Csennél, a kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizott­ságának elnökével való ta­lálkozását örökítették meg a kínai fotóriporterek. Beszámol a magyar párt­vezető és a három kínai po­litikus között lezajlott talál­kozóról és eszmecseréről a Pejcsing Zsipao, a KKP fő­városi bizottságának lapja, a Kungzsen Zsipao, a kínai szakszervezetek központi lapja, valamint a Kínai Né­pi Felszabadító Hadsereg és a Kínai Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség orgánuma is. A lapok hangsúlyozzák, hogy a kínai—magyar talál­kozó-sorozaton mindkét fél állást foglalt a két párt és a két ország gazdasági és poli­tikai kapcsolatainak sokol­dalú és lendületes fejleszté­se mellett, fontosnak ítélték a Kínai Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Mun­káspárt immár rendezett kapcsolatainak folyamatos továbbfejlesztését. Rámutat­nak, hogy Teng Hsziao-ping és Kádár János a kommu­nista mozgalom veteránjai­ként találkozott, három év­tizeddel az után, hogy Kádár János utoljára Kínában járt. Teng Hsziao-ping hangsú­lyozta, hogy az, ami volt el­múlt, s az, ami a múltban történt nem akadályozhatja a két pártot és országot ab­ban, hogy fejlesszék a barát­ságot és az együttműködést. A kínai sajtó kiemeli, hogy Kádár János sok sikert kí­vánt a Kínai Kommunista Párt október 25-én összeülő XIII. kongresszusának és aláhúzta: meggyőződése, hogy a magyar—kínai kap­csolatok megalapozottak és fényes jövőjük van. Kádár János látogatásának eseményeiről a kínai tarto­mányi lapok is beszámoltak. ttbölháboró Támadás tartályhajá ellen Egy iráni rohamcsónak szerdán, Dubai partjaitól mintegy 20 kilométerre tűz alá vette a libériái zászló alatt közlekedő „Atlantic Peace” kőolajszállító tartály­hajót — közölték tengeré­szeti hatóságok. A mintegy 84 ezer tonnás tartályhajó legénységéből senki sem sérült meg, s az üresen Kuvait felé tartó ha­jóban csak kisebb károk ke­letkeztek. Egy bagdadi katonai köz­lemény szerint az iráni tü­zérség kedden este lőtte az Irak déli részén fekvő Bász- rát és négy másik várost, aminek következtében nyolc polgári személy életét vesz­tette, 36 pedig megsebesült. MOSZKVA A moszkvai „Politizdat” kiadó gondozásában megje­lent Mihail Gorbacsov be­szédeinek és cikkeinek új gyűjteménye. A kötetben az SZKP KB főtitkárának az 1986 júniusa és 1987 ápri­lisa között elhangzott beszé­dei és megjelent cikkei kap­tak helyet. Ezek időszerű bel- és külpolitikai témákkal foglalkoznak. TAJPEH A Tajvanon uralmon levő Koumintang párt szerdán úgy döntött, hogy enyhíti a 38 éve érvényben levő uta­zási tilalmat Kínában és a jövőben engedélyez rokoni látogatásokat. Egyelőre nem ismeretes, hogy mikor lép érvénybe az új rendelkezés, amely katonákra és közhiva­talnokokra nem vonatkozik, és turista-utakat sem tesz lehetővé. DÁKKÁ A Bangladesi rendőrség kedden a Dákká tói 190 kilo­méterre levő Csatákban tü­zet nyitott a verekedő tö­megre. A falu lakosait két butikos elfajuló vitája ál­lította szembe egymással. A tömegverekedésnek 3 halá­los áldozata és 150 sebesült­je volt. A sortűz előtt gu­mibotokkal próbálták — eredménytelenül — szétosz­latni a tömeget. PÁRIZS Jean-Bemard Raimond ifrancia külügyminiszter és Tadeusz Olechowski len­gyel külügyminiszter-helyet­tes kedden Párizsban meg­beszélést folytatott a , két­oldalú kapcsolatokról, az együttműködés elmélyítésé­ről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről is. SEATTLE Kedden Seattle-ben 85 éves korában elhunyt Wal­ter Brattain, aki 1956-ban kutatótársaival, John Bar- deennel és Williamm Shoskley-val megosztva fi­zikai Nobel-díjat kapott a tranzisztor feltalálásáért. PÁRIZS Az FKP KB kizárta a párt tagjai sorából Pierre Ju- quint, a KB volt tagját és egykori szóvivőjét, aki pár napja bejelentette, hogy megpályázza a köztársasági elnöki posztját, miközben qz FKP-nak már van hivatalos jelöltje, Andre Lajoinie. STOCKHOLM A nyugatnémet Dr. Jo­hannen Georg Bednorznak és a svájci Kari Alekxan- der Müller professzornak megosztva ítélték az idei fizikai Nobel-díjat — je­lentette be szerdán a svéd királyi tudományos akadé­mia. A két kutató új szupra­vezető anyagok felfedezésé­vel érdemelte ki a díjat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom