Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 14. Kommentár Gorbacsov Leningrádban I választott út helyesnek bizonyult II főtitkár beszédet mondott a Szmolnijban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, — aki hét­főn érkezett Leningrádba —, ked len gyárlátogatással kezd­te programját. Felkereste az Ordzsonikidze'nevét viselő hajógyárat, majd elbeszélgetett a gyár dolgozóival. Délután a Szmolnijban aktívaértekezleten vett részt, ahol a párt veteránjaival, a hetven évvel ezelőtti forradal­mi események részvevőivel, élmunkásokkal és a leningrá- di pártszervezet tagjaival találkozott. Az SZKP főtitkárá­nak a találkozó résztvevői előtt mondott beszédét egyenes­ben közvetítette a szovjet televízió, s az adást átvette az Intervízió is. A találkozó után, két napos látogatását befe­jezve Mihail Gorbacsov Leningrádból visszautazott Moszk­vába. Közép-flmerika békéjéért A norvég parlament kép­viselőiből álló Nobel-bizott- ság kedden délelőtt Oscar Arias Sanchez Costa Rica-i elnöknek ítélte az idei No- bel-békedíjat. A bizottság indoklásában kiemelte azt a szerepet, amelyet Oscar Ari­as betöltött a közép-ameri­kai béke-egyezmény létre­jöttében. A béketervet a tér­ség öt országának államfői — köztük maga a Costa Ri­ca-i elnök — augusztus 7-én írta alá a guatemalai fővá­rosban. Oscar Arias neve kerül fel tehát 1987-re a Nobel-béke- díjasok hosszú listájára, ugyanis Oslóban immár 1905 óta ítélik oda ezt a kitünte­tést. A legutóbbi két évtized­ben egyebek között Willy Brandt, Henry Kissinger, Le Duc Tho, Andrej Szaha- rov, Anvar Szadat, Begin, Adolfo Perez Esquivel, Lech Walesa és Desmond Tutu ré­szesedett a Nobel-békedíj- ban. Ez a távolról sem teljes lista is jelzi, hogy a norvég parlament bizottsága gya­korta meglehetősen szubjek­tív és furcsa szempontok fi­gyelembevételével döntött a kitüntető cím megítélésében. Bölcselkedni ezúttal is le­hetne arról, hogy az idei év­ben valóban Oscar Arias tette volna a legtöbbet a bé­ke ügyéért? Ám, ha nem pusztán a díjazott személyt, hanem szélesebb értelemben a közép-amerikai térségben végbemenő folyamatot te­kintjük, s ezen belül a keddi oslói döntést úgy értékeljük, mint a békeerőfeszítések er­kölcsi megtámogatását, nos akkor a fenntartásokat az egyetértés válthatja fel. A csaknem 30 milliós lé­lekszámú Közép-Amerika válsága majd egy évtizede tart. Nicaraguában 1979-ben döntötték meg fegyveres úton a Somoza-diktatúrát, ám a sandinista front vezet­te lakosság egy pillanatra sem lélegezhetett fel, az Egyesült Államok a gazda­sági és diplomáciai elszige­telési politika mellett dollár- milliókat juttatott a fegyve­res ellenforradalomnak. Sal­vadorban hetedik éve folyik a háború a kormányzat és a felszabadítási erők között, s ha kisebb tűzön is, de ugyan­csak tart a gerillaharc Gua­temalában. Ezek a háborúk eddig több mint százezer életet követeltek, s majd két millióan kényszerültek lak­helyük elhagyására. Wa­shington beavatkozási fenye­getőzései miatt a helyzet az­zal fenyegetett, hogy a vál­ság egész Közép-Amerikát lángba borítja. A rendezésért már 1983 óta fáradozott a Mexikó, Ve­nezuela, Kolumbia és Pana­ma alkotta Contadora-cso- port, majd támogatóként csatlakozott hozzájuk négy további dél-amerikai ország is. Idén tavasszal a békés megoldást célzó javaslatokat öntötte új formába és ezzel adott új lendületet a tárgya­lásoknak Oscar Arias. A 46 éves politikus, akit tavaly választottak Costa Rica elnö­kévé, tervéhez élvezte az említett, immár nyolc orszá­got tömörítő Contadora tá­mogatását. Az augusztus 7- én aláírt okmány előírásai­nak végrehajtásában Nicara­gua jár az élen, s ezzel az egész békefolyamat sikere megnövekedett. Legutóbb a • múlt héten, az ENSZ köz­gyűlése is közfelkiáltással egyetértéséről biztosította az öt közép-amerikai államfő ünnepélyes ígéretét a de­mokratizálásra, a tűzszünet megvalósítására. Az oslói parlament bizott­sága ugyan a Nobel-békedí- jat Oscar Ariasnak, a béke­terv kezdeményezőjének ítélte, ám ha az öt államfő ígéretét következetesen be­tartja, jogos lenne a kitün­tető elismerés megosztása. Ortutay L. Gyula A SzmoLnij történelmi épületében-'elmondott beszé­dében Gorbacsov annak fel­idézésével kezdte, hogy 1917 októberében a Néva parti városból jutottak el az egész világra Lenin szavai a nagy októberi szocialista forrada­lom győzelméről. A város, amelyet Gorbacsov főtitkár­rá választása óta másodszor keresett fel, három forrada­lomnak volt a bölcsője, s — mjnt a szónok mondta — ma is pontos barométere a mun­kásosztály hangulatának, követeléseinek, törkev ősei­nek. A Szovjetunióban zajló átalakítás forradalmi folya­matát elemezve Mihail Gor­bacsov kijelentette: az or­szág fejlődése döntő szakasz­ba jutott, amelynek sajátos­sága az átépítési folyamatok elmélyítése a dolgozó töme­gek millióinak bevonásával. Az átépítés sikerének ga­ranciája maga az SZKP — szögezte le a párt főtitkára. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt két évben a párt el­méletileg megalapozta és átalakította a szocializmus­nak mint fejlődésben lévő rendszernek a képét, a Szovjetunió társadalmi-gaz­dasági fejlődése meggyorsí­tásának koncepcióját. Prog­ramként hirdette meg, hogy ezen az alapon minőségileg új szocialista társadalmat építsenek fel. Elsőbbséget az emberi értékeknek A külpolitikában — mond­ta Sorbacsov — megjelent a nukleáris korszak új politi­kai gondolkodásmódjának koncepciója. Ez abból in­dul ki, hogy az ellentmon­dások mellett a világban köl­csönös egymásrautaltság ér­vényesül. Elsőbbséget élvez­nek a világ egyetemes em­(Folytatás az 1. oldalról) ködés eszközrendszerét nem bővítettük és korszerűsítet­tük olyan mértékben és ütemben, mint ahogyan azt az együttműködés feltételei­ben bekövetkezett változá­sok igényelték. Az e téren mutatkozó elmaradás felszá­molása együttműködésünk fejlesztésének egyik fő kér­dése. Miniszterelnökünk ismer­tette a népgazdaságunk fej­lődése előtt álló időszerű feladatokat, majd arról szólt, hogy a szocialista gazdasági integrációban minőségi vál­tozásokra van szükség. A határozat-tervezetben fog­lalt javaslatokat vizsgálva megállapítható, hogy néhány újszerű lépés már ebbe az irányba mutat, de ezek még nem eredményeznek minősé­gi áttörést az együttműködés feltételrendszerének fejlesz­tésében. A most elfogadásra kerülő határozatok az első szakaszt jelentik az integrá­ció átalakításában. Magyar részről különösen fontosnak tartjuk, hogy az előttünk ál­ló időszakban részletesen ki­dolgozzuk az áru- és pénz­viszonyok fokozott érvényre juttatásának módozatait, a szocialista gazdasági integ­ráció valutáris-pénzügyi és hitelrendszerének átalakítási programját. Grósz Károly aláhúzta, hogy nagy jelentőségűnek béri értékei, s ezért halaszt­hatatlan feladat a nemzetkö­zi kapcsolatok emberibbé té­tele. A szovjet vezető emlékez­tetett arra az új koncepcio­nális megközelítésre, amely a világ politikai erőinek, a szocializmus világrendszer­ként játszott szerepének és a nemzetközi folyamatoknak az elemzésében nyilvánul meg. Az SZKP kidolgozta az emberi civilizáció globális problémád lényegének és je­lentőségének, a tudományos­technikai forradalom társa­dalmi következményeinek, a földünkön lezajló nagv vál­tozásoknak az új értelmezé­sét. Növekszik a párt befolyása A szovjet társadalom éle­tének minden területén nö­vekszik az SZKP befolyá­sa. Ezzel kapcsolatban Gor­bacsov hangsúlyozta, hogy a több mint 19 millió tagot tömörítő párt vezetésével te­vékenykednek a szocialista társadalom más elemei: a tanácsok, a szakszervezetek, a Komszomol és egyéb tár­sadalmi szervezetek. A párt korszerűsíti munkamódsze­reit. A pártmunka átépítését nem a szavak, nem az ígé­retek és a papíron kidolgo­zott intézkedések, hanem a konkrét gyakorlat alapján kell megítélni. A főtitkár ez­zel összefüggésben emlékez­tetett az országos egészség- ügyi hálózat párt által kez­deményezett megújítására. Kedvezően értékelte a le- ningrádi területi pártbizott­ság kezdeményezését egy környezetbiztonsággal fog­lalkozó tudományos kutató központ létrehozására. Az SZKP káderpolitikájá­val kapcsolatban Mihail Gor­tartjuk a KGST-tagországok közötti nemzetközi munka- megosztás kollektív koncep­ciójának kidolgozását. Ennek során a gazdasági együtt­működés stratégiai jellegű kérdéseire kívánunk össz­pontosítani, úgy, hogy mun­kamegosztásunk teljesebben épüljön az értékviszonyok, a költségtényezők és az árvi­szonyok alapos elemzésére. Szükség van arra is. hogy a koncepció az együttműködé­si mechanizmus átalakításá­nak fő irányait is magába foglalja. Elvi, de gyakorlati jSlen- tőségű előrelépésnek is te­kintjük a termelővállalatok és a tudományos-kutató in­tézetek közvetlen kapcsola­tainak létrehozását és kiszé­lesítését, mivel ennek segít­ségével gazdasági kapcsola­tainkban jobban kihasznál­hatjuk a szocialista piac kí­nálta lehetőségeket. Lénye­ges, hogy minél előbb létre­jöjjenek az ehhez szükséges közgazdasági, jogi és pénz­ügyi feltételek. A tervkoordináció a jövő­ben is megőrzi alapvető sze­repét a nemzetközi szoci­alista munkamegosztás szer­vezésében, a két- és a sok­oldalú együttműködés nagy horderejű stratégiai kérdé­seinek megoldásában. Ugyanakkor új funkciója a termelővállalatok önálló kezdeményezésének jelenle­bacsov megjegyezte, hogy az átépítésnek tehetséges em­berekre van szüksége, olya­nokra, akik a társadalom forradalmi megújításának eszméivel vannak felvértez­ve. A népgazdaság irányításá­nak átépítéséről szólva Gor­bacsov egyetértett azzal az elgondolással, hogy Lenin- grádban ágazatközi terme­lési egyesüléseket hozzanak létre a vegyiparban és az energetikai gépgyártásban. Ezek a szocialista korporá­ciók iparvállalatokat, kuta­tó és tervező intézeteket tö- mörítenének mintegy száz­ezer embert foglalkoztatná­nak. Félintézkedésekre nincs szükség A szónok a továbbiakban a demokrácia fejlesztésével foglalkozott. Nem részleges javulásra, félintézkedésekre van szükség, hanem a de­mokrácia teljes kibontakoz­tatására — mutatott rá. Csak ez biztosíthatja a szocializ­mus előrelépését minden te­rületen. Az SZKP jelenleg részt vesz valamennyi de­mokratikus folyamat kibon­takoztatásában. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok egyre erőteljesebbek, átfogóbbak és mélyebbek, mindinkább áthatják a társadalmi kap­csolatokat, az élet minden területét, elsősorban magá­nak a piártnak a tevékenysé­gét. Gorbacsov nélkülözhetet­lennek nevezte a kritikus és önkritikus szellem erősítését. Nem szabad a tiltás kísérté­sébe esni — mutatott rá. A szovjet társadalom va­lamennyi osztályának és ré­tegének alapvető érdeke a „több szocializmust a gya­korlatban” politikájának ér­vényesítése. Nem számítunk könnyű győzelmekre, de {»ártunk éppen ezért forra­dalmi párt, hogy ne féljen a nehézségektől, ne hátrál­jon meg előlük. A párt — hangoztatta Mihail Gorba­csov — következetesen ha­lad a kijelölt irányban, újabb lépéseket tesz az át­alakítás útján, szétzúzva az ezt fékező mechanizmust — mondotta befejezésül az SZKP KB főtitkára. ginéi határozottabb érvény­re juttatása. Miniszterelnökünk hang­súlyozta: teljesen egyetér­tünk a határozat-tervezetnek azzal az állásfoglalásával, hogy a szerződéses árakat a gazdasági kapcsolatok vala­mennyi területén egysége­sen, a világpiaci árakból ki­indulva kell meghatározni. A szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatása — folytatta — elképzelhetetlen az együttműködés valutáris- pénzügyi és hitelrendszeré­nek gyökeres átalakítása nél­kül. Miniszterelnökünk végül a KGST szervezetének és munkamódszerének gyökeres átalakítását szorgalmazta. Délután a küldöttségveze­tők külön találkozót tartot­tak, amelyen Borisz Tolsztih szovjet miniszterelnök-he­lyettes, a KGST műszaki­tudományos együttműködési bizottságának elnöke tett je­lentést arról, hogyan folyik a tagállamok 2000-ig szóló műszaki-tudományos prog­ramjának végrehajtása. A témában felszólaltak a küldöttségvezetők is. Az ülésszak dokumentumai és a sajtóközlemény egyezte­tésére este ülést tartott a szerkesztőbizottság. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszaka szerdán délelőtt plenáris üléssel folytatódik. Megkezdődött a KGST-ülésszak Kádár János találkozója Teng Hsziao-pinggel (Folytatás az 1. oldalról.) szálláshelyén, a Tjaojütaj vendégházban hivatalos meg­beszélés kezdődött az MSZM főtitkára, valamint Teng Hsziao-ping. a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bizottságának el­nöke között. Az MTI tudósítóinak érte­sülése szerint Kádár János és Teng Hsziao-ping másfél órás megbeszélését a szívé­lyes légkör, a közvetlen han­gulat jellemezte. A 30 éve volt első személyes találkozó, a megismerkedés emlékeinek felelevenítése után Teng Hsziao-ping egészen a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusáig visszautalva foglalta össze Kádár János számára azokat a Kínában bekövetkezett változásokat, amelyek a türelmetlenül ultrabalos torzulásoktól el­vezettek a KKP KB 1978-as, 3. plénumá­hoz, a külső 'nyitás, s a belső reformok meghirdeté­séig. Ez a súlyos tapasztala­tokból tanuló-okuló politika helyesnek bizonyult, s így tűzhették célul most a KKP XIII. kongresszusára készü­lődve a reformfolyamatok ütemének meggyorsítását. „Reform a gazdaságban, s reform a politikai intéz­ményrendszerben — ez Kína számára az egyetlen tovább­lépési lehetőség” — hangoz­tatta Teng Hsziao-ping, hoz­zátéve : „Gondosan kell ügyelnünk arra, nehogy a kisebb-nagyobb kudarcok eltántorítsanak bennünket szocialista utunktól, célja- inktól”. Az MSZMP főtitkára ha­sonlóképpen vélekedett, mondván: „csak a reformok útján, a realitásokra — sab­lonoktól mentesen építve fej­lődhet társadalmunk, s csak a szocialista vonásokat meg­őrizve, megerősítve léphe­tünk a hatékonyabb gazdál­kodás irányába”. E szándé­kot, törekvést is azok közé a „találkozási pontok” közé sorolta, amelyek módot nyújtanak a magyar—kínai kapcsolatok intenzívebb fej­lesztésére. a két ország — lehetőségeinek és adottságai­nak figyelembevételével meghatározott — együttmű­ködésére. „Nem egymást Ságokat mindenképpen hasz­nosítva válthatjuk valóra ki­másolva, ám a levont tanul- nyilvánított szándékunkat, a magyar—kínai barátság erősítését” — jelentette ki Kádár János és eredményes munkát kívánt a Kínai Kom­munista Párt rövidesen ösz- szeülő XIII. kongresszusá­nak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára és kísérete kedden délután ismét a kínai országos népi gyűlés házába látogatott el. összesen két órát töltött ott, találkozott Li Hszien-niennel, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagjával, a Kínai Népköztársaság elnökével, illetve Peng Csennél, a Poli­tikai Bizottság tagjával, a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságájj^k el­nökével. A szívélyes és ba­ráti légkörű találkozókon a kínai politikusok örömmel emlékeztek vissza Kádár Já­nos ötvenes években tett*két pekingi látogatására és az MSZMP főtitkárával teljes egyetértésben ők is állást- foglaltak a kínai—magyar kapcsolatok sokoldalú fej­lesztése mellett. A hosszúra nyúlt, prog­ramban gazdag nap végén a meghívó házigazda, Csao Ce-jang kereste fel Kádár Jánost, a kormány vendég­házában megtartották a zá­rótárgyalásokat. Csao Ce- jang elköszönt az MSZMP főtitkárától, aki kíséretével együtt különvonaton — Ti- encsinbe utazott. Iz SZKP ós az SPD indítványa Létesítsenek nemzetközi szolidaritási alapot A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a Német Szo­ciáldemokrata Párt közösen javasolja, hogy a fegyverke­zési kiadások csökkentése ré­vén felszabaduló anyagi esz­közök egy részével a nem­zetközi közösség járuljon hozzá a nagy szükséget szen­vedő fejlődő országok sú­lyos gondjainak enyhítésé­hez. Így az SZKP és az SPD indítványa előirányoz­za. hogy a fegyveres erők és a fegyverzet reálisan ellen­őrizhető lebontását célzó megállapodás létrejötte nyo­mán létesítsenek nemzetközi szolidaritási alapot a har­madik világ megsegítésére. A két párt képviselői er­ről Bonnban kedden tájékoz­tatták a sajtót, miután az 1984-ben megalakult; fel­váltva Moszkvában és Bonn­ban ülésező munkacsoport­juk a nyugatnémet főváros­ban befejezte soros találko­zójának munkáját. A sajtóértekezleten részt vett Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, a KB nemzetközi kapcsolatok osz­tályának vezetője és Egon Bahr. az SPD elnökségének tagja. Az SZKP KB titkárának közlése szerint a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcso­latok fejlesztésének megvi­tatása közben Kohllal szóba került egy csúcstalálkozó le­hetősége is. — Ez a kérdés — mondotta Anatolij Dobri­nyin — napirenden szerepel, és nem is a nagyon távoli jövő napirendjén. — Konk­rét időpontokban mindamel­lett még nem állapodtak meg. BUDAPEST A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Haidar Abu Bakr Attaszt, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnö­két. Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke dr. Jaszin Szaid Numánnak, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének fejezte ki jókívánságait. WASHINGTON „Utolsó sejtemig a kont­rák oldalán állott" — jelen­tette ki George Bush áléinak hétfőn, houstoni beszédétjén, amelyben hivatalosan is kö­zölte, hogy igényt tart a Köztársasági Párt elnökje­löltségére. Bush emellett azt is aláhúzta, hogy megvá­lasztása esetén ugyan „he­lyeselné a tárgyalásos meg- öldást” Nicaraguában, de „nem hajlandó kihúzni a szőnyeget a szabadságharco­sok — az el leni orradalmárok — alól” és támogatná az af­ganisztáni és az angolai kor­mányellenes erőket is. BRÜSSZEL Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke kedden három napos hivata­los állami látogatásra Bel­giumba érkezett. A repülő­téren Baudouin király, Wil­fried Martens miniszterel­nök és a belga kormány több tagja fogadta. A hivatalos tárgyalásokon, amelyek már kedden megkezdődtek, nagy figyelmet szentelnek a vi­lágpolitika, közelebbről a kelet—«nyugati viszony, a leszerelés, a fegyverzet- csökkentés kérdéseinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom