Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

xxxvni. évi. 242. «z., 1987. okt. 14., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Foglalkoztatási alap Új utcasor a cigánytelepen A tévé képernyője előtt A szépség szigete Nevükben ott az egészség Tagnap dóMOtt Pakingban Kádár János találkozója Teng Hsziao-pinggel A nagyvanharmad/k Moszkvában Megkezdődött a KGST-iilésszak Felszólalt a magyar kormányfő Kádár János, az MSZMP főtitkára Peklngben megbeszélést folytatott Teng Hsziao-ping­gel, a KKP KB Központi Tanácsadó Bizottságának elnökével (Telefotó — KS) Kegyeletes megemlékezés­sel kezdődött Kádár János­nak. a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának keddi programja Pekingben: A Tienanmen téren megko­szorúzta a kínai nép hősei­nek emlékművét. A kínai Irak—Irán Folytatódik a városok háborúja Folytatódik „a városok há­borúja” a Perzsa (Arab)- öbölben: ezúttal egy bag­dadi iskolát ért iráni raké­tatalálat kedden reggel. A becsapódás következtében legalább harmincán vesztet­ték életüket. A találat öt perccel a tanítás megkezdé­se előtt érte az iskolát, s a rakéta az iskolaépület körül több házat lerombolt. Egy hét leforgása alatt az iráni­ak negyedik alkalommal ve­tettek be föld-föld rakétát az iraki főváros ellen. nép forradalmi harcának, felszabadító küzdelmeinek emlékezetes mozzanatait domborművekkel felidéző oszlop előtt felsorakozott a három haderőnem díszegy­sége. s a katonazene is meg­szólalt. amikor Kádár János A Kunszentmártoni Körös­menti Tsz együttműködési megállapodást kötött a bu­dapesti Villamos Szigetelő és Műanyag Gyárral. A szer­ződés értelmében a buda­pesti vállalat fővárosi telep­helyéről fokozatosan Szolnok megye legifjabb városába költözteti át a rétegelt szige­telőlemez gyártó üzemét, amelyet hazánkban jelenleg egyedül ez a gyár állít elő. Az ipartelepítést, a teljes technológiai sort két eszten­dő alatt tervezik átköltöztet­ni az Alföldnek abba a tér­ségébe, ahol jelenleg is fog­lalkoztatási gondok vannak. elhelyezte a magyar nem­zeti színekkel díszített ko­szorút. Az MSZMP főtitká­ra főhajtással tisztelgett a kínai hősök emléke előtt. Ezt követően Kádár János (Folytatás a 2. oldalon.) A leendő új üzem egyelőre a tsz-ből felszabaduló hat­van munkaerő, férfi és nő foglalkoztatására ' nyújt majd lehetőséget. A mun­kásgárdát a budapesti telep­helyen képezik át az . új szakma ismereteire. Az új kunszentmártoni tsz-üzem évente 250—300 millió forint értékű terméket állít majd elő korszerű technológiával. Az üzem kivitelezését a ter­vek elkészülte, illetve a pénzügyi Jetíezetek teljes biztosítása után 1988 első fe­lében kezdik meg és 1989- ben fejezik be. Szigetelőket gyárt Új üzem Kunszentmártonban Kedden délelőtt Moszkvában, a KGST székházában megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 43.. rend­kívüli ülésszaka. A kétnapos tanácskozá­son a tíz tagállam — közöttük Magyaror­szág — kormányfői szintű küldöttségei vesznek részt. Áz ülésszakon a magyar küldöttséget Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes: Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára; Marjai József miniszterel­nök-helyettes, hazánk állandó KGST-kép- viselője; Tétényi Pál, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság elnöke; Bartha Ferenc miniszterhelyettes, a Miniszterta­nács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője és Szigeti István, Magyarország állandó KGST-képviselőjé- nek helyettese. A tagállamok gazdasági együttműködési mechanizmusának megújításával kapcso­latos kérdések, a KGSiT tevékenységének korszerűsítéséből adódó problémák, a szer­vezet szerepének növeléséből származó feladatok kiemelt témaként szerepelnek a rendkívüli ülésszak napirendjén. A 43. (rendkívüli) ülésszakot Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, a tanácskozásnak otthont adó Szovjetunió küldöttségének vezetője nyitotta meg. Nyikolaj Rizskov az SZKP KB és a szovjet kormány nevében üdvözölte a tanács­kozás résztvevőit. Megnyitó­jában hangsúlyozta: olyan döntések elfogadására gyűl­tünk össze, amelyek nagy jelentőségűek az egész szoci­alista közösség számára. Ezek alapján hozzáláthatunk az együttműködési mecha­nizmus és a KGST tevé­kenységének korszerűsítésé­hez. A kormány elnöke hang­súlyozta, hogy a tanácsko­zás igen nagy fontosságú a szocialista gazdasági integ­ráció, az együttműködés mechanizmusának átalakí­tása, a KGST tevékenységé­nek megújítása és korszerű­sítése szempontjából. Az Grósz Károly kifejtette, hogy magyar részről mind­végig a szocialista gazdasági együttműködési rendszer és a KGST tevékenységének átfogó, tényleges megújításá­ra, valódi előrehaladás el­érésére törekedtünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az A napirend és az ügyrend elfogadása, a szerkesztőbi­zottság megalakítása után Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes, a KGST VB elnöke jelentést tett az együttműködési me­chanizmus, a szocialista gaz­dasági integráció és a KGST tevékenységének átalakításá­ról. Ezután felszólaltak a tag­államok küldöttségvezetői. Elsőként Nyikolaj Rizskov, a szovjet küldöttség vezető­je. Srosz Károly a Minisz­tertanács elnöke harmadik felszólalóként kapott szót. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke átadta a Ma­gyar Stzocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a ma­gyar kormány szívélyes üd­vözletét, jókívánságait és si­kereket kívánt a KGST ülésszak munkájához. Kö­szönetét mondott az ülésszak munkájához biztosított felté­telekért. Moszkvában megkezdődött a KGST 43. rendkívüli ülésszaka. A képen: a magyar küldöttség vezetője, Grósz Károly mi­niszterelnök, mellette balról Marjai József miniszterelnök­helyettes (Telefotó — KS) uiesszaü natarozaranait ter­vezete jól szemlélteti, hogy a pártjaink vezetőinek ta­nácskozásán megfogalmazott célok eléréséhez milyen te­rületeken tudunk egységes elgondolásokat kialakítani. integráció kereteben minden adottság megvan a gazdaság intenzív irányú fejlesztésé­nek elősegítéséhez. Vélemé­nyünk szerint, az együttmű­(Folytatás a 2. oldalon) Május 1 Ruhagyár Irhabundák külföldre A Május 1 Ruhagyár szol­noki gyáregységében textil és bőr alapanyaggal dolgoztak eddig, az év második felében megkezdték a női és férfi ir­hák gyártását, elsősorban olasz exportra. A textil alapanyagú felsőruházat belföldre és szov­jet exportra, míg a bőr terme­lés cáaknem 95 százalékát tő­kés exportra szállítják. A textilszalagon téliesített ballonok készülnek belföldre Dán exportra velúr bőrből dzsekiket varrnak a „bőrös” szalagon Fotó: — N. Zs. — Mintegy 6 ezer irhát gyártanak ebben az évben elsősorban olasz exportra A gyáregységnek 120 szakmunkás- tanulója van. Képünkön a harmadévesek Építőipari ahtfvaártekezlel Az építők székházában kedden aktívaértekezletet tartottak az építő- és építő­anyagipar mintegy 500 vál­lalatának és szövetkezetének gazdasági, párt- és tömeg­szervezeti vezetői. A tanács­kozáson részt vett Berecz Frigyes,, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit az ágazat ez évi tervének időarányos teljesí­téséről. az év végéig hátra­levő teendőkről, valamint a gazdaság stabilizációs idő­szakának szakági feladatai­ról. Az év végéig hátralevő fel­adatok közül a miniszter kü­lönösen fontosnak tartja, hogy az ágazat teljesítse 160 millió dolláros exportelő­irányzatát. Az év végéig kell előkészíteni a jövő évi fel­adatokat is. A gazdaság stabilizációs időszakának éveiről szólva Somogyi László elmondotta, hogy 1988 és 1990 között iiem növekszik az építőipari termelés. Jövőre nem indul új beruházás, s valószínűleg sok építkezés kivitelezési üteme csökken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom