Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
1987. SZEPTEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Aratás előtt megnéztük Szabadidőpark Nagykörűben Dunaújvárosi Vasmű által gyártott acélszerkezetből a Ganz-Vill-ben szabtak vázat. ebhez a NEFAG akác- deszkái illettek, amelyeket az Ady Tbz egyik szocialista brigádja festett le barnára. Ezzel még korántsem vagyunk a végén. A Pár Nándor és Nagy István szolnoki építészek tervei alapján megvalósuló parkban a legnagyobb „feladatot” a nádtetős épület kivitelezése jelentette. Miután a társadalmi munkaórák számának tételes rögzítése elvinné az összes terjedelmet, csak egyetlen megjegyzés: egy nagykörűi honpolgár megkereste a KISZ-titkárt: ő bizony már kétkezi munkát kora miatt vállalni nem tud, de három napi „napszámot” 1500 forint — befizet a válEzúttal nem túlzás a látványt kifejező jelzős szerkezet: lázas munka fogadta az újságírókat Nagykörű központjában, amikor a helyi ifjúsági- és szabadidőpark kialakításának „véghajrájakor” megérkezett. Egy több éve dédelgetett álom válik most valóra, immár kézzel foghatóan és a szemet is megnyugtatóan. Kőművesek, ácsok serénykednek még az utolsó napokban is, készülve a létesítmény avatására. Mint megtudtuk, a most befejezendő kivitelezés krónikája 1983 őszén kezdődött... — A park szélén akkor még állt a régi vendéglő épülete, amit elbontásra a tanácstól megkaptak a fiatalok — kezdi az építés történetének felidézését Nagy János, a kőteLki nagyközségi KISZ-bizottság titkára. — A falak és a törmelék eltakarítása után szinte spontán jött az ötlet: csináljunk itt valami újszerűt, amely gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt lehetőséget ad találkozásra, beszélgetésre és szórakozásra. Az elképzelésekhez csak lökést adhatott a terület kedvező fekvése, hiszen 150 méterre már a tiszai szabadstrand (itt kötnek ki minden évben a nemzetközi Tisza- túra résztvevői), fentebb a futballpálya (a foci még viharvert állapotában is közügy), no meg, amiről hallgatni illik: az étterem. Napjaink valóságához tartozik, hogy a tetszetős elképzelés még alig-alig jelent valamit az indudáshoz. Miután egyedül nem ment, gondoltak egy merészet, s meghívtak társadalmi szerveket, intézményeket és üzemeket, amelyek így-úgy kötődnek Nagykörühöz. A „haditerv” bevált: a KlSZ-védnökség- gel megvalósuló parkhoz olyan cégek adták a voksu- kat. mint a szolnoki Épszöv, Ganz-VHlL., Mezőgép, NEFAG, Kév-Metro,t ÁÉV, a Dunaújvárosi Vasmű és a Kőtelki Ady Tsz. (Zárójelek között leírandó: a lelkiismeretes KISZ-titkár senkit sem akart kihagyni a felsorolásból, ha ez megtörtént, e so- 'rok írója hibázott. Az összefogás tipikus példáját ezúttal a padok szemléltetik. A As a bizonyos szeméttároló — kommentár nélkül (Fotó: Mészáros) A szabadidőpark épületének végső csinosításán még a hét közepén Is dolgoztak lalkozás számlájára. Ha már a forintoknál tartunk, komoly anyagi támogatóként segítették a kezdeményezést a megyei és helyi tanácsi szervek, már amennyire futotta az e célra megkurtított pénzeszközökből. Ezek után szétnéztünk a parkban, milyen lesz az valójában? Az előbb említett nádtetős épület filmvetítésre, színpadi produkciók bemutatására alkalmas, a nézőtéren kétszázan foglalhatnak helyet. A kicsiket négytagú hinta és libikóka várja, az észtornák kedvelőit sakkasztalok, no meg egy nagyméretű — a Tisza Bútorgyárban faragott — kerti sakk-készlet. A tekepálya zárja a sort, átmenetet jelentve a park és a futballpálya — kicsit erőltetve szerepét — a szórakozás és a sport között Szemlélődésünkbe, nem tagadjuk, üröm is vegyült: érthetetlenül fedeztük fel a parkban az étterem emésztőgödrének orrfacsaró bűzt árasztó szel- lőzőmyílását és szeméttárolóját. Talán a Szolnok és Vidéke Áfész segíthet a dolgon, különösen az utóbbi eltávolításával. Miután a szeméttárolót a nádtetős épülettől tízmétemyire időnként be is gyújtják, még fokozottan tűzveszélyes is a manőver. Mindezt beszámítva, szép és vonzó a nagykörűi létesítmény, a szabadnapokon, délutánokon önként végzett társadalmi munkával készült szabadidőpark a hét végétől rendeltetésének él. A létesítményt ma az ott rendezett Szolnak és városkörnyéki ifjúsági klubok találkozóján avatják fel. Lazányi József Japán kutatások A magyarság eredetéről Nemzeti Múzeumban Új kiállítás Űj, nagyszabású történelmi kiállítás, a kiegyezés időszakát bemutató tárlat nyílik a közeljövőben a Magyar Nemzeti Múzeumban. A 120 évvel ezelőtt történt eseményeket, az Osztrák—Magyar Monarchia létrejöttéhez vezető út egyes állomásait felelevenítő tárlatot több hazai múzeum, levéltár, és könyvtár gyűjteményéből állították össze. A szeptember 18-án nyíló bemutató a tervek szerint az év végéig látogatható. Hideo Macumoto oszakai orvosprofesszor vezetésével öttagú japán kutatócsoport tartózkodott egy hétig hazánkban. A jap>án tudósok immár két évtizede vérminták alapján kutatják a mon- golid népiek kirajzásának folyamatát és vándorlásaik útvonalát. Az Országos Hae- matológiai és Vértranszfúziós Intézettel, valamint Ki- szely István antropológussal együttműködésben a szakemberek vizsgálatot folytatnak a magyarság eredetének tisztázására. A vizsgálatok alapja, hogy az emberi vérben találhatók olyan immunglabinok, amelyek öröklődő szervezeti tulajdonságaik révén jói használhatók a különböző vércsoportok elkülönítésében, illetve a rokonsági fokok megállapításában. Ezeknek a nagy stabilitással rendelkező, úgynevezett marker- vagy jelző-gének elemzésével jól meghatározhatók az egyes népok közötti rokonsági fokozatok. A hazai — főleg az őrség vidékén és Karcagon vett — vérminták alapján kiterjedt vizsgálódást folytatnak a japán és a magyar szakemberek. 35 éves m KSH megyei igazgatósága Hz adatok is lehetnek érdekesek Beszélgetés Sándor latvén Igazgatóval — Amikor gondolkoztam a statisztikusok munkáján, ' arra a következtetésre jutottam — laikusként —, hogy vannak objektív és szubjektív adatok. Objektív például az, hogy hány lakás van a megyében, hány személyautó, mert ezek tények; bármikor lehet őket ellenőrizni. Szubjektív viszont az, hogy hány percet fordít egy anya naponta a gyereke nevelésére, mert ezt „bemondás” alapján fogadják el. Sándor Istvánnal, a Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatóságának nemrég kinevezett igazgatójával beszélgettünk a statisztikusok munkájáról. Mosolyog a bevezető gondolatomon és ezt fűzi hozzá. — Arra törekszünk, hogy a „szubjektív” adatokból objektív legyen. Ezért a számok többezer család válaszából kerekednek ki. Így születik egy átlagos adat. De igyekszünk az átlag mögé nézni; részeket is vizsgálunk. Megnézzük például, hogy ugyanaz a jelenség hogyan érvényesül a munkásoknál, a szellemi foglalkozásúaknál, a gyerekes és a gyermektelen családoknál. A statisztika mindig tömörít, ezért — megmondom őszintén — egyre több vele szemben a kétely. Nem hiszik el néldául, hogy annyi volt az áremelés, amennyit mi jelzünk, mert az emberek szubjektív érzékelése más, mint amit a statisztika mutat. — Akkor mostanában nem hálás dolog statisztikusnak lenni. — Valóban nem. Nem kedvező a gazdasági helyzet, és ezt jelzik a mutató számok is. Munkánk feltételei is nehezedtek. Két forrásból szerzünk adatokat: a lakosságtól és a vállalatoktól. A lakossági adatfelvételkor bizony találkozunk gyanakvással, állatösszeíráskor, háztartási statisztika felvételekor; attól félnek, hogy amit összeírunk, azt meg fogják adóztatni. Nem tudják, hogy a Statisztikai Hivatal nem szolgáltat ki egyéni adatokat. A vállalatok sokszor tehernek tartják, úgy érzik, hogy nincs belőle semmiféle hasznuk. Korábban a vállalati tervezés jobban támaszkodhatott a múlt adataira, mint mostanában. Mégis; kimutatásaink jelentős részét felhasználják. Az is nehezíti munkánkat, hogy a hivatal is költségvetési intézmény, takarékosan kell bánni a létszámmal. — A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága 35 éve jött létre. Mi változott a 35 év alatt? mm — Az adatgyűjtés módszere, célja, a feldolgozás. Korábban a megyei szervezetek feladata elsősorban a központi információk kiegészítése volt — ezt a központi gazdasági irányítás indokolta. Ahogy a gazdaságirányítás decentralizálódott, úgy a területi statisztika is előtérbe került. Régebben az adatok feldolgozása kézzel, kézi gépekkel történt, ma már számítógéppel. Így lehetőség van arra, hogy a központon keresztül pillanatok alatt (bármilyen információt megszerezzünk az ország bármely területéből vagy akár minden megyéjéből. A megyei igazgatóság feladata a statisztikai központ és a helyi vezetés, valamint a közvélemény tájékoztatása. Ebben sokat segít a sajtó. A közvéleményt elsősorban olyan dolgokról tájékoztatjuk — lakás, telefonhelyzet — amely nagyon sok embert érint, érdekel. — A statisztikai kimutatásokat lapozgatva sokszor megdöbbenünk egy-egy adaton. Vannak-e olyan számok, amelyek a szakembert is elgondolkoztatják? — Érdekesek az életmódadatok, hogy mennyi időt fordítunk egy-egy tevékenységre. Megdöbbentően keveset fordít egy-egy réteg például a gyereknevelésre, a családra, olvasásra, művelődésre, regenerálódásra. — Mivel a megyei igazgatóság a KSH-hoz tartozik, és a központtól megbízásokat kap, felmerül az emberben a kérdés, mennyire lehet önálló a helyi vezető, mennyire érvényesülnek az ő elképzelései? — Munkánk nyolcvan százaléka kötelezően előírt; ezek azok a feladatok, amelyeket minden megyében azonos módszerekkel kell elvégezni, azonos adatokat összegyűjteni, feldolgozni. Itt a szervezésben van önállóságunk. A határidők szigorúak, de szervezéssel gyorsítani lehet a munkát. Marad tehát önállóságra a húsz százalék, amely a megye és a hivatal sajátosságaihoz igazodva szab feladatokat. A helyi kezdeményezésű vizsgálódásoknál figyelembe vesszük a megyei pártbizottság aktuális feladatait és a megyei tanács munkaprogramját. Érdekes vizsgálatunk volt .az, amely a haladóság okait kutatta, a népességcsökkenés okait az Alföldön vizsgáltuk — ez négy megye közös munkája volt. Most Szolnok megyében a környezetvédelem helyzetéről szerzünk adatokat; lehet, hogy jövőre is áthúzódik ez a munka. A helyi vezető önállóan dönt a munkatársak megválasztásában. Nekem szerencsém van; elődöm, dr. Lukács Pál stabil gárdát alakított ki. — ön szerint milyen megyei jelenségeket lenne érdemes vizsgálni a közeljövőben? — Nagyobb súlyt kellene kapnia a mezőgazdasági jellegű felméréseknek. Megnézhetnénk a kisüzemi termelés problémáit. Érdekesek lehetnek majd a munkaügyi kérdések, a termelési szerkezet változásai. Vizsgáljuk, hogyan valósul meg megyei szinten egy- egy kormányprogram; most éppen a lakásprogram van napirenden. Jelentés készül a megye községeinek infrastrukturális ellátottságáról, elég elmaradottak vagyunk — még az alföldi megyék között is. P. E. Közlemény Járványos gyermekbénulás elleni kötelező védőoltás 1 gyógyszerellátásról Kevés a C-vitamin Elegendő mennyiségű orvosság áll rendelkezésre az ősszel és télen az ilyenkor gyakrabban, előforduló felsőlégúti megbetegedések gyógyítására: e készítmények, elsősorban láz- és köhögés- csillapítók, valamint antibiotikumok raktári készlete már most meghaladja az ilyenkor szokásos mennyiséget. A Gyógyáruértékesítő Vállalat és a gyógyszertári központok az őszi-téli gyógyszervásárlási csúcsra gondolva kellő mennyiségű tablettát és injekciót szereztek b£. Előfordulhat persze olyan helyzet is, hogy néhány gyógyszer az antibiotikumok közül a hiánycikkek listájára kerül, ám ezeket a medicinákat tehet azonos hatású szerekkel helyettesíteni. A C-vitamin ellátás évek óta visszatérő gondot jelent a GYÖGYÉRT Vállalatnak, mivel e készítmény hatóanyagát Magyarországon nem gyártják, importálni kell azt. Az egészségügyi kormányzat ezért az idén júniusban megtiltotta a gyógyszertáraiknak, hogy közhiteteknek — nem gyógyászati célra — C-vitamint ádjanak ki. Az Egészségügyi Minisztérium 1987. évre szóló védőoltási utasítása alapján országszerte szeptember 14-én (hétfőn) kezdődik az egyik legfélelmetesebb gyermek- betegség, a járványos gyermekbénulás elleni védőoltások 1987. évi első szakasza, — a már közismert Sabin cseppek adásával. A csecsemő- és kisgyermekkorban rendszeresen elvégzett védőoltások eredménye, hogy ez a korábban rettegett betegség ma már alig fordul elő. — Talán ezzel is magyarázható) hogy sajnos akadnak' mindig olyan szülők, akik nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a védőoltásnak. A védőoltás kötelező mindazon csecsemők és kisgyermekek részére, akik 1984. július 1. és 1987. június 30., között születtek. Az oltóanyagot teával adják be, mint a kanalas orvosságot, ezért szükséges, hogy a szülők, illetve gondozók kiskanalat is vigyenek magukkal. Ugyancsak vigyék magukkal a gyermek egészségügyi kiskönyvét (oltási lapját) is. Az oltások gyors és zavartalan lebonyolítása érdekéiben pedig szükséges, hogy a helyi Egészségvédelmi Szolgálattól kapott értesítésen (idézőn) feltüntetett helyen és időben, pontosan jelenjenek meg gyermekeikkel. Azokat a gyermekeket, akik valamilyen oknál fogva nem kaptak értesítést, vagy nem az állandó lakóhelyükön tartózkodnak (pl. vendégként), de a fenti korcsoportba tartoznak, értesítés nélkül is el kell vinni az ideiglenes tartózkodási helyükhöz legközelebb lévő oltóhelyre. Lázas, beteg gyermek nem kaphat oltóanyagot, ezért az ilyen esetet jelezni kell az oltóorvasnak, aki vizsigállatl alapján dönti el, hogy a gyermek megkaphatja-e a Sabin cseppeket, vagy későbbi időpontra rendeli visz- sza. Szolnok Megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás
