Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. SZEPTEMBER 12. A Néplap vendége Gombás István Széchenyi emlékérem és munkakönyv Mit ígérnek á „házak”? «r ' — Gombás István, a TVM környezetvédelmi osztályve­zetője indulatos ember. És szinte önveszélyesen őszin­te. A kettő együtt bősége­sen elég ahhoz, hogy ne csak híveket tudjon maga körül, hanefn ellenfeleket is. A Valóság című folyóirat idei első számában nagy feltűnést keltő cikke jelent meg, amelyben keményen megvívott azokkal, akik vé­leménye szerint a környe­zetvédelem jók és rosszak — szennyezők és védekezők — szembenállására egysze­rűsíthetek le. Megkapták benne a „beosztásukat” az újságírók is, amiért tüzelik a közhangulatot és hangza­tos szólamokkal, ám kevés­sé végiggondolt közgazda- sági számvetéssel érvelnek az ipar ellenében. Személyes találkozásaink alkalmával nem felejtette el nekem sem megmondani, hogy melyik cikkemben mit nem talált jónak. A dolog mindössze azt példázza, hogy a környezetvédelem témakörében nem kötelező mindenben egyetérteni. Gombás István véleményé­vel lehet vitatkozni — mint azt megtették a Valóság kö­vetkező számaiban — ám azt el kell ismerni, hogy is­meretei szakmája körében imponálóak. — Hogyan lesz valakiből e fiatal tudományágnak ilyen jó ismerője? — A debreceni vegyipari technikumban végeztem 1962-ben és az első munka­helyem a Tiszamenti Vegyi­művek volt. Egy évet töl­töttem a legrégibb kénsav üzemben és állíthatom, hogy már 25 évvel ezelőtt védtük a környezetet, jóllehet nem olyan hatékony berendezé­sekkel mint napjainkban. Elvégeztem .Veszprémben a Vegyipari Egyetemet, majd 1974-ben környezetvédelmi szakmérnöki diplomát sze­reztem. Négy hónapot töl­töttem Belgiumban ösztön­díjasként. ahol a vegyipari környezetvédelmet tanulmá­nyoztam. Felsőfokú nyelv­vizsgát tettem angolból, hogy a szakirodalmat erede­tiben olvashassam és szám- talán cikket publikáltam, itthon és külföldön a TVM környezetvédő tevékenységé­ről. — És most ebben a vérte- zetben mi ellen harcol? — Egy torz társadalmi beidegződés ellen, amelyik lesöpörte az asztalról a környezetvédelemben a mű­szakiakat és kritika nélkül elfogadta a humán vágyakat. Az újságírók is ludasak eb­ben. mert ők fújják a tüzet. Anélkül, hogy végiggondol­nák a realitását az általuk meghirdetett ideális állapot­nak, hangulatot keltenek. Ma már a Tv-Híradó bár­mikor bevág egy másfélper­ces anyagot színesítőnek ar­ról, hogy az ember elpusz­títja a saját környezetét és a nézők egyetértőén bólo­gatnak. Közben miránk gon­dolnak. De azt vajon tud­ja-e mindenki, hogy a TVM környezetvédelmi állóeszkö­zeinek az értéke több mint félmilliárd forint és az évi fenntartás meghaladja a 40 milliót? Aztán 30 millió forint értékben környezet- védelmi kötvényt bocsátot­tunk ki, a BNV-n pedig elő­álltunk a Forrás nevű kör­nyezetbarát mosóporunkkal. — A legutóbbi Országgyű­lésen egy képviselő öt Du- na-vízmintát említett föl: a századfordulón vett víz még ivóvíz tisztaságú volt, a negyvenes évek végére már szőkült a Duna, később bű­zös lett, a napjainkban vett vízben, az ötödikben pedig, amint ' mondta, a kocsiját sem mosná meg szívesen, ön szerint milyen lesz a ha­todik vízminta? — Felelősséggel állítha­tom, hogy Magyarországon legrosszabb esetben is stag­nál a környezetromlás, ám hamarosan javulni fog kör­nyezetünk éppen az ipari üzemek mérhetetlen anyagi áldozatvállalása révén. De- hát ne legyünk mi magunk­ban akkor, amikor a jó le­vegőért, a tiszta vízért zseb­be kell nyúlni. A közutak füstje, bűze már túl van a tűréshatáron és mi éppen úgy hozzuk be a 10—15 lite­res fogyasztású autókat, mintha mi sem történt vol­na. Az ember csontvázában 1905 óta meghússzorozódott az ólom. A benzinadalék en­nek ellenére is ólomtetra- etil. — Nem mondja, de a sza­vaiból kitűnik, hogy nem ért egyet a hivatal olykor drasztikus módszereivel, ami önöknek beruházásban és" büntetésben vagyonokba ke­rül. Dehát mit tehet ott a felügyeleti szerv, ahol a traktoros szemrebbenés nél­kül az árokba enged egy tartálykocsira való bekevert vegyszert, mondván ne lö­työgjön hazáig. — No. látja, ez is az én igazamat húzza alá! Az ál­lampolgári fegyelemmel, a szemlélet megváltoztatásá­val hatalmasat léphetnénk előre, anélkül hogy erőn felü­li költekezésre sarkallnánk a vegyipart. Beleszólásunk nincs a dolgokba, kimara­dunk a döntésekből, az eljá­rás ellenünk pedig olyan szigorú, hogy már-már gaz­dasági alkotmányt sértő. Mi lelkiismeretűnk Lszerfint mindent megteszünk azért. hogy rend legyen a házunk táján, dehát vannak az élet­ben fájó kompromisszumok. Az előbb említettem az au­tó káros szennyező hatását. Hány ember állítja be a ga­rázsba kocsiját és ül bicik­lire csak azért, mert nem kívánja tovább rontani a le­vegő állapotát? Egy sem. De vajon van-e olyan házi- aszony, aki visszatért a mo­sásban a lúghoz, mivel nem akarja ,hogy habozzon a há­za előtt csörgedező patak? Ügy gondolom, ilyen sincs. Meg kell tehát alkudni ad­dig. míg a tudomány lassan őrlő malmai kiforogják azt a technikai megoldást, ami kiváltja az ólomadalékos benzint, a nagy fogyasztást és a környezetet károsító mosóport. — Szeretném osztani az ön optimizmusát, de vajon a természet megvárja-e míg eme malmok lassan őrölve dűlőre jutnak létfontosságú találmányok dolgában? — Mindenki ezt kérdi és én nem tudok mást vála­szolni mint azt, hogy a hely­zet nálunk nem tragikus. Ma legalábbis már nem. So­kan érvelnek manapság a savas esők hatásával, és ilyenkor a kiszáradt fákra mutogatnak szemrehányó­an. Nos, tudományosan nem bizonyított, hogy az egyéb­ként jól hangzó savas eső a ludas a fenyvesek, tölgye­sek kiszáradásában, öt-hat tényező kombinálódhat, re­kombinálódhat és a hatás- mechanizmus egyelőre kö­vethetetlen. Szerintem ez a példa arra, amikor.a tudo­mányos bizonytalanság — bizonyosságként van tálal­va. — Térjünk vissza a Való­ságban megjelent cikkére. Az írásnak milyen vissz­hangja volt? — Kaptam egyetértő leve­leket — és ki akartak rúgni az állásomból. Ezután volt az. hogy a környezetvédel­mi világnap alkalmából ki­tüntettek a Széchenyi Ist­ván Emlékéremmel. Aztán érkezett egy 3 ezer forintos büntetésről számla a laká­somra, mivel a TVM-ben nem megoldott a hulladék tárolása. Egyébként pedig a terjesztett nézeteimmel hát­ráltatom a környezetvéde­lem ügyét. — Egyszóval folyik a harc. — Igen. — És mi kellene a béke­kötéshez? — Az, hogy álljon helyre a környezetvédelemben a társadalmi érdekszövetség; a védők és a szennyezők egy szekértáborban harcolja­nak, egymást megértve, sőt támogatva. Rangsoroljuk a tennivalókat és azok kerül.- jenek a sor elejére, ame­lyek jelenlegi gazdasági ál­lapotunkban nagyobb fe­szültségek nélkül megvaló­síthatók. Ami pedig a köz­hangulatot illeti? Értse meg mindenki, hogy nincs szük­ség pánikkeltésre; de óvjuk környezetünket jobban! Palágyi Béla Tavaly augusztusban nyitotta meg kapuit a Tiszafüredi Afész és a Vidia Kereskedelmi Vállalat közös üzemeltetésű Építők Áruháza Füreden. Külön bemutatóterem áll az ér­deklődők rendelkezésére, melyben kulturált körülmények között választhatják ki a szükséges és kapható árufélesége­ket. 1987 első nyolc hónapjának a forgalma közel 50 millió forint volt. (Fotó: Mészáros János) Noha a csillagászat szerint még egy jó hétig nyár van, reggelente már elkel a kiskabát, s esténként hiába „csal” az előreállított óra, a tv-beli Macival szinte egyidőben nyugo­vóra tér a Nap. Az iskolákban már a tanév második hetén is túl vannak a diákok, s véget ért a nyaralás, elfogyott a szabadság a felnőttek jó részének is. Miként a gyerekek közül is sokan újra beülnek a padokba, ki nyelvtanfolyam­ra jelentkezett, ki a számítógépet bűvöli, mások bérletet váltottak színházba, hangverseny-sorozatra. Mikor van „uborkaszezon” — Véget ért a nyári ubor­kaszezon — jegyzem meg Czakó Jánosnénak, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatójának a népművelők körében bizony nem túl népszerű megálla­pítását. A hatás természete­sen ezúttal sem marad el. — A nyári program más mint a többi évszaké mondja. Júniustól szeptem­berig a könnyedebb, szóra­koztatóbb műsorokat igény­li a közönség, s azt is inkább szabadtéri színpadon. A nyáron negyven rendezvé­nyünk volt, miközben né­hány hétig az idén is tech­nikai szünet volt a házban. Ha uborkaszezonról beszé­lünk mi inkább a januárra és a szeptemberre gondo­lunk. Hosszú évek tapaszta­latai szerint ugyanis ebben a két hónapban a legkisebb a forgalom a megyei műve­lődési központban is. Szep­temberben a tanévkezdés, a nyanalás, a kikapcsolódás után a munkába való újra beilleszkedés foglalja le a felnőtteket. Januárban Dedig az év végi ünnepek utáni pi­henés, s a megcsappant er­szény lehet az ok. S talán minket is jobban leköt a bel­ső kevésbé látványos mun­ka a tervezés, hiszen ja­nuárban készítjük el az egész évre szóló progra­munkat, amelyben termé­szetesen külön fejezet a nyári kínálatunk. A többi hónaptól eltérő és más persze az év hátra­lévő részére vonatkozó terv is. Noha naptári évre ké­szül a munkaterv, s mint kiderült a szeptember az igazi uborkaszezon tulajdon­képpen mégis új évad kez­dődik ősszel a közművelő­désben. Jobbára a hónap közepén, végén indulnak a különböző tanfolyamok, új­ra megnyílnak a klubok, be­népesülnek a szakkörök, próbálnak a művészeti cso­portok, ' hangversenyekre, előadói estekre, kiállítások­ra várják az érdeklődőket. Ha végig nézzük a decem­ber végéig tartó kínálatot igazán nem panaszkodha­tunk. Akinek a nyelvtanu­láshoz van kedve jelentkez­het kezdő, haladó," nyelv­vizsgára előkészítő tanfo­lyamra, tudásának megfele­lően. Az eddigi jelentkezések azt igazolják, hogy az ér­deklődők többsége bizony még a kezdő szinten tart. Remélhetőleg lesz majd tü­relmük. kitartásuk, s idővel átléphetnek a haladó „osz­tályba”. Ugyancsak népsze­rűek a számítógépes tanfo­lyamok, bár az előző éveké­nél most kisebb az érdeklő­dés. Változatlanul sokan je­lentkeztek viszont a szabó- varró tanfolyamra, a gyere­kek láb- és tartásjavító tor­nájára és az autogén tré­ningre. A tanfolyamok „ön­fenntartók” ami egyben azt is jelenti, hogy a művelő­dési központnak több pénze marad a különböző. más rendezvényekre. S hogy mi­lyenekre? A pódium műsorsorozat keretében Cserhalmi Györ­gyöt, Piros Ildikót és Balá- zsovits Lajost láthatjuk, hallhatjuk Szolnokon, s ér­dekesnek ígérkezik Hege­dűs D. Géza előadásában a tragikus sorsú Viszockijra emlékező műsor. Az új év­ad egyik újdonsága, hogy külön pódiumsorozatot indí­tanak diákoknak, amelyben könnyűzenei együttesek lép­nek fel, illetve irodalmi es­tekre kerül sor. Vendégsze­repei a megyei művelődési központban a Radnóti és a Dunaújvárosi Színpad, s minden bizonnyal sok ér­deklődőt vonz majd október 2-án egy Kínából érkező ének- és táncegyüttes műso­ra. A gazdag program, amely­ből ízelítőt adtunk csupán természetesen kiegészül számos gyerekeknek szóló előadással. játszóházzal, családi hétvégével, hang­versennyel, de valamennyi rendezvény közül kiemelke­dik az idén a nagy októberi szocialista forradalom győ­zelme 70. évfordulójának méltó megünneplése. Többek között számos kiállítással, a moziüzemi vállalattal közö­sen rendezendő filmbemu­tatóval. művész-közönség találkozóval, s egy üzbég néptáncegyüttes vendég­szereplésével emlékeznek meg a hetven évvel ezelőtti világtörténelmi jelentőségű forradalomról. A tanfolyamok, szakkö­rök. rendezvények szervezé­se mellett a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ módszertani feladatokat is ellát, s fontos szerepet tölt be a népművelő képzésben illetve továbbképzésben, amelyben ugyancsak új „tanév” kezdődik. __ Tíz nap múlva indul e gy kétéves középfokú képe­sítést adó népművelő szak- tanfolyam a közművelődés­ben dolgozó érettségivel ren­delkezők számára. S termé­szetesen folytatódik a felső­fokú képzés a konzultációs központban, valamint^ a mű­vészeti csoportvezetők to­vábbképzése — sorolja Cza­kó Jánosné. — Mindemellett egy kutatásba kezdtünk, amelynek során a megye ti­zenhét kistelepülésének mű­velődési helyzetét, lehetősé­gét térképezzük fel( továbbá a körzetközponti művelő­dési intézmények kisugárzó hatását vizsgáljuk meg. A tapasztalatokkal segítünk a teendők meghatározásában. Egy korábbi felmérés gyü­mölcse viszont már beért. Nemrégiben a szakmunkás- tanulók kulturális szükség­leteiről készült egy vizsgá­lat, illetve programjavaslat, amellyel pályáztunk, az or­szágos közművelődési alap­ból történő támogatásra. A hároméves program megva­lósítására 450 ezer forintot kaptunk, amely ugyan nem fedezi a kiadásokat, de azért jól jön a segítség. Nem minden a pénz Jól jön az anyagi támoga­tás Mezőtúron is. ahol ter­mészetesen a művelődési házzal közösen a város szin­te minden üzeme, intézmé­nye, vállalata mecénása az immár hagyományos nyári képzőművészeti alkotóte­lepnek. A művelődési ház a közel 2,2 millió forintjából jelentős összeget fordít a telepre. Emellett húsz szak­kör illetve csoport dolgozik a házban, nem is akármilyen eredménnyel. A környező országokban is jól ismert im­már 114 éves Petőfi Dalkört aligha kell bemutatni a hangversenyre járó közön­ségnek. Szép sikereket ért el a Szivárvány citeraegyüt- tes is. amely jövőre lép a „felnőttkorba” a tizennyolc évével. A zenekar a nyáron Ausztriában vendégsze­repeit, október elején Fran­ciaországba utaznak, jövőre Belgiumba hívták meg őket. Felnőttkorukat egy önálló hanglemezfelvétellel szeret­nék megünnepelni. Ugyan­csak sikeres a pár éve újjá­szerveződött hímzőkor az idén kilenc munkájuk szerepel a nyíregyházi országos bemutatón. Ered­ményesen dolgozik a Szi­várvány utánpótlása, a Galagonya együttes. és sajátos színfolt a vá­ros kulturális életében a Túri Teátrum — hogy csak néhányat említsünk a mű­velődési ház csoportjai kö­zül. — Az együtteseket inkább a lelkesedés, a tenni akarás, a csoportvezetők személyisé­ge tartja össze semmint az anyagi támogatás — állapít­ja meg Szüosné Boldog Má­ria, a művelődési ház igaz­gatónője. — Ezt azt is iga­•zolja, hogy nem minden & pénz, s ezzel nem azt mon­dom, hogy nem lenne jó, ha több lenne belőle. Bizony jól meg kell gondolni, kiket hí­vunk meg Mezőtúrra, nem igen engedhetjük meg ma­gunknak a ráfizetést egy- egy rendezvényre. A felnőt­teknek szóló műsorokat igyekszünk nyereségessé vagy legalábbis nem ráfize­tésessé tenni. S ezért a belé­pőjegyek ára bizony növek­szik. A Népszínház előadá­saira 100 forint körüli a be­lépő. —1 Valóban nem olcsó, de azt hiszem a színház barátok csak akkor sajnálják ha a JátortJt műsor mines arány­ban az árral. — Nem panaszkodhatunk a Népszínházra. Az idei mű­sortervet különösen érdeklő­dés kíséri. A társulat többek között, Illyés Gyula Tűvéte- vők. Tímár György Pártfo­goltak című művével vala­mint Flotow Mártájával sze­repel Mezőtúron. Szívesen látnánk persze a művelődési házban a szolnoki színház társulatát is, de nem tudjuk megfizetni az árát. s mivel tudomásunk szerint nem ké­szül külön díszlet tájelő­adáshoz. Új hajlék, új élet A jászapáti új művelődési ház igazgatója az idén iga­zán nem panaszkodhat az anyagiakra. Mivel a költség- vetés egész évre készült, a házat viszont augusztus 19- én avatták. így az induló évadhoz vagy sokkal inkább egy kezdődő új fejezethez megvannak az anyagi felté­telek. — Még egy hónapja sí nos, hogy megnyílt a ház. Há­nyán fordultak meg benne eddig? — Tudom, hogy a kérdés nem erre vonatkozik mégis hadd jegyezzem meg — mondja Kökény Gábor igaz­gató —, messze földről cso­dájára járnak a jászapáti művelődési háznak. Kirán­duló csoportok kitérőt tesz­nek csupán azért, hogy megnézzék Makovecz Imre új építészeti remekművét, de nap mint nap jönnek ház- tűznézőbe a helybeliek is. — Jó magam is láthattam, az utcán járó-kelők nem mulasztják el, hogy ne ves­senek legalább egy pillan­tást új büszkeségükre. — Valóban mindannyian büszkék vagyunk rá. Sokan saját, féltve őrzött virágukat ajándékozták a háznak vagy inkább a közösségnek, min­denkinek aki eljön majd a rendezvényekre, szakkö­rökbe. — Mikor indul az évad? — Szeptember 16-án vi­rágbemutatóval és vásárral kezdünk. Ezt követi egy könnyűzenei műsor, Komár László estje, majd az igazi premier szeptember 28-án Offenbach Párizsi élet című három felvonásos énekes komédiája a Népszínház elő­adásában. A jászapátiak ré­gi vágya teljesül a szín ház­zal. Nagy érdeklődés mutat­kozik a bérletek iránt. Igaz jó a műsor is, szerepel ben­ne Örkény István Tóték cí­mű tragédiája, Donizettitől pedig Az ezred lánya. Mese­játékokra várjuk a gyere­keket, és tanfolyamokat in­dítunk. Igyekszünk pezsgő élettel megtölteni a házat. Olyannal, hogy érdemes le­gyen akkor is bejönni, ha már elmúlik az épület új­donságának varázsa. Ti) Gizella Evadnyitás a közművelődésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom