Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

1987. SZEPTEMBER Í2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A SZOT napirendién A szakszervezetek a kibontakozási program megvalásításáért Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa. A testület Ba­ranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának tájékoztatója alapján megvitatta a szak- szervezetek időszerű felada­tait a gazdasági-társadalmi kibontakozási program meg­valósításában. A SZOT főtitkára beszá­molt arról, hogy milyen eredményekkel kezdődött meg a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa július 10-i állásfoglalásában megfo­galmazott tennivalók vég­rehajtása. Megállapította, hogy az elmúlt időszakban számos kérdésben — viták és egyeztetések után — kö­zeledett egymáshoz a kor­mányzati szervek és a szak- szervezetek véleménye. A Minisztertanács munkaprog­ramjának kidolgozásakor fi­gyelembe vette a mozgalom több javaslatát is. A jobb megértést és tisz­tánlátást szolgálta a SZOT és a kormány vezetőinek au­gusztus 6-i munkamegbeszé­lése, az elnökség augusztus 24-1 ülésén a kormány ké­szülő munkaprogramjáról folytatott konzultáció Grósz Károllyal, a Minisztertanács elnökével. Az eredményes szakszer­vezeti kezdeményezések kö­zött emelte ki a főtitkár a foglalkoztatáspolitikai alap létrehozását, hangsúlyozva, hogy tovább kell keresni a hatékony és teljes foglalkoz­tatás szempontjait figye­lembe vevő megoldásokat, élőtérbe állítva a regionális problémák megszüntetésé­re képes eszközöket. Az 1988-ra tervezett bér- és ke­resetszabályozásról szólva megállapította, hogy az egyes törekvéseiben közeledést jelent a szakszervezetek ál­tal képviselt állásponthoz, de tovább kell keresni azo­kat a megoldásokat, amelyek a magas hatékonysággal termelő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalatoknak megfelelő mozgásteret biztosítanak. Az előadó áttekintett több, a tervezett adóreformmal kapcsolatos kérdést, kiemel­ve: miben sikerült közelíte­ni az álláspontokat és mi­lyen területeken maradtak fenn további egyeztetést igénylő, elsősorban az 1988. évi népgazdasági terv kere­tében megvalósítandó fel­adatok, a szociális ellátás, gondoskodás terén. A szak- szervezetek arra töreksze­nek, hogy az adórendszer tervezett korszerűsítésével és az előttünk álló időszak gazdaságpolitikai követel­ményeivel összhangban álló. elsősorban a nyugdíjasokra és a gyermekes családokra összpontosító, e rétegek gondjait mérséklő megoldá­sok szülessenek. A SZOT főtitkára is üdvö­zölte a kormányzatnak azt a szándékát, amely — a szakszervezetek kezdemé­nyezésére — átfogó bérre­form kidolgozására és annak fokozatos megvalósítására irányul. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában a szak- szervezetek aktív szerepet kívánnak vállalni. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa ezután személyi kérdésekben döntött. Ligeti Lászlót és Palotai Károlyt — érdemeik elismerésével — felmentette SZOT elnökségi tagságukból és alelnöki tisztségükből. Virizlay Gyu­lát —• nyugállományba vo­nulása miatt, érdemei elis­merésével — felmentette SZOT titkársági tagságából, SZOT titkári tisztségéből és megválasztotta a testület al- elnökének. Petrák Ferencet megválasztotta a SZOT el­nökség tagjának, a SZOT alelnökének. Csikós Pált megválasztotta a SZOT tit­kárság tagjának, a SZOT tit­kárának. Dr. Bartos Istvánt kooptálta a SZOT tagjainak sorába. Az Elnöki Tanács Virizlay Gyulát, a szakszervezeti mozgalomban végzett több évtizedes kiemelkedő mun­kássága elismeréséül a Ma­gyar Népköztársaság arany­koszorúval díszített Csillag- rendjével tüntette ki. A kitüntetést Gáspár Sán­dor. a SZOT elnöke adta át. Országgyűlési bizottságok együttes ülésén Módosító javaslatok az adóreformhoz Az Országgyűlés terv- és költségvetési illetve, jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsága Bognár József és Antalffy György elnökletével együttes ülést tartott pénteken a Par­lamentben. A két testület megvitatta az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerülő, az általános forgalmi adóról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslato­kat. s meghallgatta az egyes országgyűlési bizottságoki elnö­keinek tájékoztatóját a tervezetekkel kapcsolatos testületi vitákról, valamint a képviselői észrevételekről, a törvényho­zók módosító javaslatairól. A hagyományoktól eltérő­en az ülés — amelyen részt vett Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke — azzal kezdődött, hogy a két bi­zottság tagjai észrevételeket tettek a törvénytervezetekre vonatkozóan. Török Sándor (Szolnok megye) a lakosság rossz hangulatára, az állam­polgárok cselekvő, alkotó kedvének hanyatlására hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor hangsúlyozta: nincs más kiút, mint az adó- és ár­rendszer reformjának beve-' zetése. Horváth Jenő (Budapest) nehezményezte, hogy a tör­vénytervezetekről fontos összefüggések ismeretének hiányában vitatkoztak az országgyűlési bizottságok tagjai. Kérte, hogy a tör­vénytervezetben szereplő adókulcsokat változtassák meg, mert azok — mint mondotta — a kiemelkedően magas jövedelműeknek ked­veznek. Pesta László, az Ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke elmondotta: a testület három alkalommal foglalkozott a törvényjavaslatokkal. A tör­vényhozók főként az adóre­formhoz kapcsolódó szociál­politikai intézkedések szük­ségességét hangsúlyozták, il­letve a láthatatlan jövedel­mek bevallásának ösztönzé­sére, a nyugdíj melletti munka adóztatására vonat­kozóan tettek észrevételeket. Stadinger István, az épí­tési és közlekedési bizottság elnöke utalt arra, hogy a képviselők a választópolgá­rok kérdéseinek állandó ke­reszttüzében állnak, s a ter­vezetek részletes tanulmá­nyozására nem volt elegen­dő idejük. Hangsúlyozta: a törvényjavaslatokkal, illet­ve azok bevezetésének idő­pontjával egyetért a bizott­ság, az adó- és árrendszer reformját szükséges, de nem elégséges feltételnek tartja ahhoz, hogy a gazdasági életben kedvező változások következzenek be. Juhász Mihály, az ipari bizottság elnöke elmondot­ta: a testület egyetért a tör­vényjavaslatok fő céljaival, az adóreformot a gazdasági tisztánlátást segítő, az igaz­ságosabb közteherviselést előmozdító, fontos szabályo­zó eszköznek tartja. Ugyan­akkor aggályainak adott hangot amiatt, hogy a köny- nyűiparban nem lesz lehe­tőség a műszaki haladás meggyorsítására, a kiemel­kedően jó teljesítmények dí­jazására. A bizottság egy módosítást terjesztett telő: eszerint szükségesnek tart­ják, hogy az adómentes, 48 ezer forintos értékhatárt 70 ezer forintra emeljék fel. A kereskedelmi bizottság álláspontjáról Hellner Ká­roly titkár adott tájékozta­tást. Elmondotta: a testület helyesli a két új adónem alapelveit, s a törvényterve­zetekkel, az adó- és árre­form bevezetésének időpont­jával egyetért. Fontos, hogy az élelmiszerkereskedelem­ben emeljék a jövedelmező­ségi mutatókat az adóre­form bevezetésével egyidő- ben. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke a testület véleményét összegezye hang­súlyozta: a képviselők be­látják az adóreform beveze­tésének elkerülhetetlensé­gét, de elválaszthatatlannak tartják azt a bérek és a szociálpolitika reformjától. A két új adónem bevezeté­sétől azt várják, hogy javul­jon a vállalatok, az egyének teljesítménye. A bizottság egyebek között indítványoz­ta: a családok adóalapját gyermekenként havonta ezer forinttal csökkentsék, illetve 96 ezerről 120 ezer forintra emeljék fel az adó- mentesség összegét a nyug­díjasoknál. Cselőtei László, a mező- gazdasági bizottság elnöke kiemelte: a kistgrmelők, kisiparosok adóügyeivel kapcsolatos tanácsadásra alakuljanak a tanácsoknál adóügyi bizottságok, s a Ha­zafias Népfront lássa el az adóügyek társadalmi ellen­őrzését. Fontosnak tartotta, hogy az úgynevezett kalákás építkezésekre vonatkozó adóztatási szabályokat ismé­telten gondolják át, illetve igazítsák azokat a minden­napok gyakorlatához. A bi­zottság azt indítványozta: a nyugdíjasok 108 ezer forint jövedelemhatár felett adóz­zanak. A törvénytervezetek­kel általában egyetértett a testület. A képviselők észrevételei­re adott válaszában Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter ismertette az adó- és ár­reformhoz kapcsolódó ter­vezett szociálpolitikai prog­ramot. Eszerint a hetven éven felüli nyugdíjasok tel­jes ellentételezésben része­sülnek, minimálisan 330 fo­rinttal emelik havonta já­randóságukat. A hetven éven aluli nyugdíjasok; átla­gosan 330 forintos kompen­zálást kapnak. A családi pótlék gyermekenként mint­egy 380—430 forinttal emel­kedik. A tervek szerint a gyermekgondozási segély 300—330 forinttal lesz ha­vonta több a mostani ösz- szegnél, s a gyermekgondo­zási díj időtartamát két év­re terjesztik ki. A program­ban szerepel, hogy négy­ezerről hatezer forintra nő az anyasági segély összege, valamint a három- és a többgyermekes családok be­iskolázási támogatásként évente egyszer 2500 forintot kapnak. A tanácsok szociál­politikai segélykeretét 500 millió forinttal gyarapítják. Mindez összesen 24—25 mil­liárd forinttal terheli az ál­lami költségvetést. Az önerős lakásépítésről szólva a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az építőanya­goknál fokozatosan meg­szüntetik az állami támoga­tást. Ennek ellentételezése­ként felemelik a szociálpo­litikai kedvezmény össze­gét. Az egy gyermekes csa­ládok 40 helyett. 50 ezer, a kétgyermekesek az eddigi százöttel szemben százöt­venezer, a 3—4 gyermekesek pedig 230 ezer helyett 400 ezer xorint szociálpolitikai kedvezményt kapnak. Az idei esztendő kezdete óta dolgozik önálló gyár­ként a Szolnoki Mezőgép Vállalat Törökszentmiklósi Öntödéje. Számos érv szólt amellett, hogy az üzem ki­váljék a vállalat törökszent­miklósi gyárának köteléké­ből. A nemrég befejezett rekonstrukciója után az ön­töde úgynevezett elméleti kapacitása 5200 tonnára nö­vekedett, viszont az anya- vállalat öntevényigénye évente körülbelül csak 1500 tonna: célszerűnek tűnt te­hát, hogy a külső kapcsola­tokra egyre inkább ráutalt kohászati üzem maga in­tézze kereskedelmi kapcsola­tait. Egy másik gyár amúgy is elfoglalt kereskedelmi’ osztályát kiiktatva, helyben döntsön a megrendelések el­fogadásáról, a határidőkről. Az önálló munka feltéte­leinek megteremtése azon­ban lassabban haladt a tervezettnél. A korábbi üze­mi szervezetben nem volt szükség könyvelésre, az ezt a feladatot megoldó embere­ket az idén kellett felvenni. Nem minden gond nélkül ment ez, a gyárnak például még ma sincs főkönyvelője. (Sokáig a termelést irányító vezetőkre hárult az új, könyvelési feladatok megol­dásának néhány terhe is.) Egy ideig gondot okozott, hogy a szükséges javítások elvégzéséhez hiányoztak a tartalékalkatrészek, sőt még a raktár is. Az első félévre sikerült el­végezni az adminisztrációs szervezet tóalakításához kapcsolódó teendőket. A megújulást segítő tennivaló azonban még bőven maradt. Tavaly a számítások szerint elérhető 5200 tonna helyett csupán 2550 tonna öntvényt készítettek Törökszentmik- lóson, és igaz, hogy az idei első félévben már jobb ered­ményt értek el — a hat hó­nap 1710 tonna volt — a gyár legfontosabb feladata azonban továbbra is a ter­melés „felfuttatása”. Még akkor is így van ez, ha az elkészített öntvények összes súlya többek között azért is kevesebb a rekonstrukció elkészítésekor vártnál, mert a megrendelők ma inkább munkaigényesek, könnyebb, kevesebb vasból elkészíthető gyártmányokat kémek. A gyár vezetői szerint nem is csak a rekonstrukció idején rosszul vagy el nem végzett feladatokat kell megoldani (néhány berendezés még mindig ládákban áll az ud­varon), a termelés szerve­zettségén is jócskán van mit javítani. A gyárkapun belül elvé­gezhető munkának már csak azért is érdemes minél előbb a végére érni, mert az ön­töde piaci helyzete igen kedvező. Keresettek a tö­rökszentmiklósi, sok tekin­tetben az acél tulajdonságait megközelítő, úgynevezett gömbgrafitos öntvények. (Az országban a Mezőgép öntödéje állítja elő terme­lésének legnagyobb részét ebből a fajtából.) Ráadásul az idén egy új, az egész vállalatnak nagyon kedvező új lehetőség is kínálkozott a nemrég önállósult gyárnak. Tőkés exportra kapott meg­rendelést: a próbaszállítá- sakat, majd az első „ren­des tételt” a vevők kedve­zően fogadták és minden re­mény megvan az üzleti kap­csolat tartóssá tételére. A rekonstrukció és az ön­állóvá válás szülte szervezési feladatok megoldása másért is sürgető: a gyárnak a jö­vőre is készülnie kell. Az előrejelzések szerint gömb­grafitos öntvényből a közeli jövőben más öntödékben is mind többet gyártanak majd. A konkurenciának a miklósiak hő- és saválló öt­vözetek készítésének meg­kezdésével kívánnak nem­sokára válaszolni. V. Sz. J. Válasz a kihívásra alumíniumipari lejlesztések A Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban, befe­jeződött a kádkőgyártás kor­szerűsítését szolgáló csak­nem 200 millió forintos fej­lesztés, amelynek eredmé­nyeként a korábbiaknál több, és főként jobb minősé­gű tűzálló falazóanyagot ál­lítanak elő ipari kemencék­hez. Ezzel megvalósult az első olyan beruházás, ame­lyet az alumíniumipar jövő­jét hosszú távon meghatáro­zó új stratégiai célok jegyé­ben indítottak. Az iparág talponmaradá- sához és továbbfejlődéséihez az exportban növelni kell a jó minőségű timföldből ké­szített speciális anyagok kí­nálatát, valamint az értéke­sebb félgyártmányok, a hen­gerelt, sajtolt és húzott ter­mékek arányát. Az új fej­lesztési irányok meghatáro­zása a Magyar Alumínium- ipari Trösztön belül is vitá­kat váltott tó, mert a to­vábblépés nem ígérkezik könnyűnek. Nyereségesen eladni csak feldolgozott ter­mékeket lehet, ám ezeknek az előállítása döntően a fej­lett ipari országokba kon­centrálódik, s az ottani gyár­tókkal nehéz felvenni a ver­senyt. A kihívást azonban állnia kell a hazai alumíni­umiparnak, mert különben további fejlődését kockáztat­ja. Végül is ennek megfele­lően fogalmazták még az iparág jövőjét meghatározó stratégiai elképzeléseket a Magyar Alumíniumipari Trösztben. városban Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár és Kőrösvölgyi László a Hung- expo vezérigazgatója közÜ6 sajtótájékoztatón ismertette a szeptember 18-án nyíló őszi BNV, valamint azzal egyidőben zajló Csináld ma­gad és az Interplayexpo ki­állítások előkészületeit. Megtudtuk: összesen hu­szonhat ország több mint ezerötszáz kiállítója vesz részt a fogyasztási javak őszi nagy seregszemléjén. A kül­földi országok közül a Szov­jetunió a legnagyobb kiállí­tó, önálló bemutatóval pe­dig Üzbegisztán jelentkezik a köztársaságai közül. Elő­ször állít tó Kőbányán Tö­rökország, több éves szünet után ismét jönnek líbiai vál­lalatok Budapestre, s először mutatja be játékait a HASBRO amerikai cég is. Hazánkat az idén ezerkét- százhúsz kiállító képviseli, majdnem akikora területen, mint tavaly. Ez utóbbira egyébként jellemző — s ezt mind Kőrösvölgyi László, mind Szabó Imre hangsú­lyozta a sajtótájékoztatón —, hogy miközben a kiállítók száma nőtt, az általuk el­foglalt terület csökkent. Ez természetesen az általános gazdasági helyzettel magya­rázható. Az őszi nemzetközi vásár szeptember 18-án nyitja ka­puit és szeptember 18—27., között a szakmai napokon 14 órától (a szakmai napokat szeptember 21, 22, 23 nap ján rendezik), más napokon délelőtt 10 árától látogatha­tó. A kiállítás megtekintésé­re, csakúgy mint eddig, 50 százalékos kedvezményt ad a Magyar Államvasutak s a kőbányai vásárvárosba sűrí­tett autóbuszjáratok, villa­mosok szállítják a látoga­tókat. A Csináld magad szakki­állítás, amely a barkácsolást kejdvelők körében raáa( háromszor sikert aratott, a különböző öntevékenységek, hasznos hobbi segítésére szánják a kiállítók. Az In- terplayexpot hatodszor ren­dezik meg Budapesten, s a nemzetközi játék és oktatá­si eszközkiállítás után máris nagy érdeklődés tapasztalha­tó. Ezen a kiállításon az Ál­lami Ifjúsági és Sporthivatal valamint a KISZ Központi Bizottsága önálló bemutató­val jelentkezik, amelyen az egészséges életmódhoz, élet­vitelhez kapcsolódó 1 sport#-, eszközöket állítják ki. Az őszi BNV nyilvánvaló­an leglátogatottabb pavilon­sora a könnyűipari vállalato­ké lesz, A szokásos kellékek, a látványos eseményekkel teli divatbemutatók sem hiá­nyoznak, külön színpadán jelentkezik az OKISZ Labor, a Magyar Divatintézet, s a szovjet könnyűipari termé­keket moszkvai manökenek mutatják be a látogatóknak. Az őszi BNV szenzációjá­nak ígérkezik, hogy a B pa­vilon előtt megtekinthető lesz a vásár idejére már ha­zaérkező világot járt vitor­láshajó, a Szent Jupát is. Huszonhat ország árubemutatója Szeptember 18-án nyílik a 86. Budapesti Nemzetközi Vásár Tegnap a kőbányai vásár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom