Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
1987. SZEPTEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Százéves a magyar mentőszolgálat. A fővárosban 1887. májusában indult első útjára a mentőszolgálat első lóvontatta kocsija. A százéves szervezet életét napjainkig mutatja be az a szép fotókiállítás, amely teg nap délután nyílt Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A fotókat Kertész Gábor és Urbán Tamás készítették eszik a vendég? Dr. Pazsa Jelenával, a Szolnok Megyei Köjál élelmezési osztályának vezető főorvosával és dr. Kálmán Zsuzsa higiénikus orvossal étterem-ellenőrző körútra indulunk a Jászságban. Zsuzsa friss diplomás, ezekben a hetekben, hónapokban „lesi” el a szakmai fortélyokat. Jelena, megyei közegészségügyi-járványügyi felügyelő végzi az ellenőrzést. Romlott tárót — palacsintába — Kérek három > fehér köpenyt! — A jászaié őszen t- györgvi Borsa étterem az első „állomásunk”. A személyzet kissé meglepődve és tanácstalanul fogad bennünket, az üzletvezető sehol, helyettes sincs. Ez a ..gazdátlanság” nemcsak a személyzet tanácstalanságán. hanem az étterem képén is megláitszik. Benyitunk egv kis raktár- helyiségbe. ahol a fagylaltport tárolják. A csomagok tetején (?) a habverő, amely- lyel majd a porból fagylaltot kevernek. Az egyik sarokban össze haj to ga tot t a br oszok hevernek — külön helyiségben kellene tárolni őket. ..Épp most érkezett" — hangzik a magyarázat. A fagyasztóládában tizenkét kilónyi máj, rajta nejlonzacskóban sütőkolbász. — Itt a szabálysértés, — mondja dr. Pazsa Jelena. — Nem szabad lefagyasztani sem a sütőkolbászt, sem a máját. Mikor kapták ezeket a húsárukat? Bizonytalan válaszok hangzanak el. Talán az elmúlt héten pénteken, talán hétfőn. Hogy utánanézzünk, nincs rá mód. minden irat a főnök szobájában — bezárva. ■ A főzőhelyiségbe lépünk. A laikus szeme a rendet észleli. A szakemberé a rendetlenséget is. Az egyik asztal sarkán nagy halom szeletelt száraz kenyér. — A főzőhelviségben csak azok az anyagok lehetnek, amelyeket a főzéshez híiszónáinak. — jegyzi meg a fő- orvosnő. és közben rászól egy cigarettával elsiető hölgyre. — Nem- szabad cigarettával járkálni a főzőtérben. Kinyitja a hűtőszekrényt; szendvicsvaj. teavaj. tejföl kerül elő. A legtöbbnek lejárt a szavatossági ideje. — Pedig tegnap hoztam a boltból, — hangzik a védekezés. — Miért nem nézte meg, hogy mikor jár le a szavatosság? — a kérdés határozott, de udvarias. A főorvosnő tízdekányi. zacskóba csavart túrót vesz elő a hűtőből. Megszagoljuk; büdös. — Tessék mondani miért van ez itt? — Hát hogy majd felhasználjuk... — Mire, tessék mondani? — Hát... palacsintába... — Jaj. az a szegény, az akinek ezt a palacsintát akarják adni! A főorvosnő intézkedik: le kell selejtezni a kifogásolható árukat. A fekete edények mosogatójába lépünk; a helyiség te- lirakv.a ételhordóval. — Mikor lehet itt az edényeket elmosogatná ? — Hát... délután... — érkezik a bizonytalan válasz. És addig? — merül fel az emberben önkéntelenül a kérdés. Addig a fehér edények mosogatójában... De legalább ott lenne rend! A három medencés mosogató megvan, de a harmadik medence fölött nincs vízcsap, így az öblítés nem folyó vízben történik, — mint ahogy kellene — hanem álló vízben. Dr. Pezsa Jelena elmagyarázza, hogyan lehet így is megszervezni a mosogatást. hogy a folyó vizes öblítés se maradjon ki. Igaz, nem az ő dolga lenne a magyarázás... Hová öntsem a hypót? Amíg a hatoldalas jegyzőkönyv készül, a személyzet előkeríti a főnököt. (Elmennek érte a másik községben lévő otthonába). Sokallja a háromezer forintos helyszíni bírságot. — Abszolút munka közben jöttek. — jegyzi meg egy kis méltatlankodással hangjában. — Mi is most dolgozunk. Önök is. ilyenkor tudunk találkozni. — magyarázza a főorvosnő türelmesen, kedvesen. A jászberényi Márka ételbár a következő ..állomásunk'. Baráth Zoltán üzletvezető kalauzol bennünket. A Márka éltelbárnak készült, de gyakorlatilag étteremként üzemel. Száznyolcvan előfizetéses és ötven-száz betérő vendéget ebédeltet naponta. A raktárhelyiségek kicsik, zsúfoltak. Hiába — éteLbámak épült... A fehér mosogatóban csodálatos fémmedencék — csak éppen nem rendeltetésszerűen használják. Két medencében víz, a harmadikban száradó edények. Vajon melyik mosogatási fázis marad ki? — Tessék mondani, a hypót melyik vízbe öntik? — kérdi dr. Pazsa Jelena a mosogatónőt. — Ne tessék megijedni, nem öntök bele hypót! Erre valóban „megijedünk” — nincs fertőtlenítés? A mosogatónő látja, rosszul szólt, javítani próbál. — Hát az ultrás vízbe. Erre még jobban elszörnyedünk (az ultra és a hypó semlegesíti egymást), ezért újabb variációval szolgál: — „Hát az öblítővízbe”. A magyarázkodás általános nevetésbe fullad. Egyéb szabálytalanságot is tapasztaltunk a Márka konyháján: a húsvágó deszka gidres-gödrös, tehán nem lehet rendesen lemosni. Az egyik asztalon ételmaradékok, piszok, néhány légy. A fekete mosogató a főzőtérben kapott helyet. Erre nem lehet mit mondani, a tárgyi feltételek nem megfelelőek, nem az éttermiek telhetnek róla. — Azért időnként el lehetne mosogatni, — jegyzi meg dr. Pazsa Jelena, és előkap valahonnan egy zsíros, tojásrántotta vagy palacsintamaradvánnyal „ékeskedő” palacsintasütőt. Itt is szabálysértés történt, a birság nyolcszáz forint. Amikor ..kőrútunk” végén arra kérem a főorvosnőt, mondja el, milyen tapasztalatai, eredményei vannak az ellenőrzéseknek, így foglalja össze: A hanyagság az ok Igaz, hogy nem fogadnak bennünket kitörő örömmel, de a jól képzett dolgozók általában elismerik, ha hibáztak, és megígérik, hogy javítani fognak. Javítanak is, ezt tudom, mert visszatérek az egységekbe. Az általános kifogás, amely az éttermek jórészében felmerül az, hogy nincs'kellő rend és tisztaság. A kisösszegű (ötsizáz forintos) bírságnak nem nagyon van hatása. Aki nagyobb összeget kifizet, az legközelebb jobban meggondolja, hogy ügyel a beosztottaira. A szabálytalanságok egyik oka, hogy az egységekben nincs meg a karbantartás, hiányos a felszereltség. Én a tárgyi feltételek miatt nem szoktam büntetni, csak ha hanyagságot, mulasztást veszek észre. Márpedig az esetek nyolcvan százalékában a szemlélettel van baj. Paulina Éva Mit kívánnak a vezetőtől? HÁRMAS KÖVETELMÉNY- HANGSÚLYVÁLTÁSSAL „Szakirányú felsőfokú végzettség, legalább két idegen- nyelvi vizsga, legalább ötéves vezetői gyakorlat, legfeljebb 47 éves életkor” — sorakoznak a feltételek. Ezeknek kell megfelelnie a leendő kereskedelmi igazgatónak. A másik újsághirdetésben ügyvezető igazgatói Ügy tűnik, az utóbbi évek hangsúlyeltolódásokat hoztak egy sokat vitatott kérdésben: a vezetők kiválasztód) ásában. Azt is mondhatnánk: ebben is eltolódtak a hangsúlyok, mint ahogy sok egyéb, a gazdaságot érintő kérdésben, tevékenységben, megítélésben. Hosszan lehetne sorolni, miért; ám fölösleges, hiszen tanúi vagyunk a folyamatoknak, a változásoknak. Ha egy szóban kívánnánk összesűríteni azt a tényezőt, amely a vezetökiválasztásra hatott, talán azt mondhatnánk: teljesítménykényszer. A teljesítménykényszer az, ami a vállalatokra mind közvetlenebbül hat: a bőrükön érzik ezt, sőt néhol már-már húsbavágó követelmény. A kényelmesség, a szlntelenség, az állóvíz elfogadhatatlan a mai világ számára. Mozgással, kezdeményezéssel, újdonságok életre hívásával, sokszínűséggel lehet a felszínen maradni. Ezekhez pedig elégtelen a túlzottan „higgadt, megfontolt”, mindig a följebbvalók „eligazító szavát” váró vezető. Legyen szó akár művezetőről, akár osztályvezetőről, akár igazgatóról —, hogy csak a gazdaság berkein belül maradjunk. Ami az utóbbi, mintegy egy, másfél évtizedben látható előnyös változásokat illeti : alapjuk egy fölismerés. Nevezetesen az, hogy a politikai alkalmasságot — melynek elsődlegessége ma is vitathatatlan — nem szabad egyoldalúan értelmeznünk. A megváltozott, fejlettebb emberi, társadalmi, gazdasági föltételek között önmagában a lojalitás aligha pótolhat egyéb erényeket, A szakmai, emberi alkalmasság esetleges hiánya éppen poállást kínálnak. A követelmények hasonlóak: szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 10 éves szakmai gyakorlat, német felsőfokú nyelvismeret (több nyelv ismerete előny), külföldi tárgyalási tapasztalat, vegyipari termelési tapasztalatok. Változásra utaló jelek már hosszabb ideje mutatkoznak. Az utóbbi másfél évtized fejleményei a vezetőkiválasztás hagyományos — felsőbb testületi — módszerét is finomításra szorították. A sokat emlegetett hármas követelmény — a politikai, a szakmai és az emberi alkalmasság — magasabb színvonalra emelkedett, egységesebb lett. Ennek áttekinthető okai vannak. Két és fél, három évtizeddel ezelőtt, kiélezett történelmi körülmények között a politikai alkalmasság egyoldalú értelmezése kapott hangsúlyt. Ennek mércéje a politikához való elkötelezettség, illetve a kiválasztó testülethez való lojalitás volt. A szakmai felkészültség, az emberi alkalmasság — melyen a beosztottakkal való bánni tudást, a szervező-, irányító- készséget kell érteni — háttérbe szorult. Nem mintha ez utóbbiak nem lettek volna már akkor is hivatalos kiválasztási szempontok. Ám a legtöbb jelölt erényei között való mérlegeléskor általában úgy találtatott: az egy vagy két követelménynek való kiemelkedő megfelelés pótolja a másik egyben, kettőben mutatkozó esetleges hiányosságokat. litikai természetű nehézségeket okozhat. Ezért gyakorlati rangra emelkedett az a „papíron” egyébként régebben is hangsúlyozott — igény, miszerint a hármas követelményt egységesen keli vizsgálni. Magyarán: a szakmai, emberi alkalmasság éppen politikai követelmény ma a vezetői beosztáshoz. A szakmát jól ismerő, ezzel tekintélyt kivívó, valamint az emberekkel közös hangot találó, környezetére pezsdítőleg ható egyéniség alkalmas politikailag is arra, hogy kollektívákat felelősen irányítson. E fölismerés eredményeként sok jó. rátermett, teljesítményelven gondolkodó ember került irányítói posztra az utóbbi időben a kiválasztás hagyományos módján is. Minőségileg új elemeket hozott a kiválasztásba e tevékenység decentralizálása. Azaz; az igazgatóknak a vállalati tanács által történő, meghatározott időre szóló kinevezése. Ennek révén a döntés azok kezébe került, akik a jövőben saját munkahelyi hangulatukon, pénztárcájukon érzik majd e döntés hatását, jó vagy rossz következményeit. Kell-e mondani, hogy így mérlegelésük. megfontolásuk jóval alacsonyabb, felelősebb, mint ha ugyanerről a kérdésről egy, a vállalattól távol lévő testület határoz. S rá kell mutatni, hogy a meghatározott időre szóló kinevezés magát a vezetőt is más minőségű produkcióra készteti, mint ha megbízatása beláthatatlan ideig szólna. Alapozza meg a jövőt A vállalati tanács mindenekelőtt jó teljesítményt vár a vezetőtől, hiszen ezáltal nyílik biztos jövő a kollektíva előtt, így jutnak nagyobb jövedelemhez a dolgozók, köztük — s ez korántsem utolsó szempont — maguk a vállalati tanács tagjai. Teljesítményt pedig attól várhatunk, akinek tarsolyában ott a színvonalas szaktudás, a nyelvismeret, a közvetlen szakmai gyakorlat. Mint ezt a bevezetőben idézett hirdetések árfeltételeként felsorolják. A nehezebben adminisztrálható erények: a kezdeményezőkészség, a vállalkozókedv, a kockázatvállalás csak később mutatkozhatnak meg. Fényt decit ezekre némileg a korábbi életpálya, a beszélgetéskor feltáruló karakter. Hogy ezek hozama a jövőben mi lesz, erről biztosat senki nem mondhat. Ám demokratikus kiválasztási módszerrel a döntés helyessége sokkal valószínűbb! Molnár Pál Legyen önálló és kezdeményező A vezető bizonyítson Ezüstérem Poznanból Szo/noki fodrásznő siketre Augusztus végén a lengyel- országi Poznanban rendezték meg a szocialista országok részvételével a 25. fodrászkozmetikus Barátság Kupa versenyt. A magyar válogatott keretben helyet kapott Medráné Biri Márta, a Szolnok Megyei Fodrász Szövetkezet szolnoki leányvállalatának dolgozója is, aki májusban a Szolnokon megrendezett országos versenyen a férfi összetettben magyar bajnok lett. A poznani találkozón két számban indultak a férfifodrászok: egy modem frizurát kellett fésülni, és a különböző korok frizuradivatjából lehetett tetszés szerint választani. Biri Márta XIV. Lajos korabeli rokokó frizurát készített, amellyel 3. helyezést ért el, összetettben pedig ezüstérmet nyert. Holnap Budapesten., az Intercontinental Szállóban bemutatót tart a magyar válogatott, Poznanban jártunk címmel, amelyen természetesen az ezüstérmes szolnoki fodrásznő is részt vesz. Jubileumi KSH-kiadvánr Hetven év változásai A nagy októberi szocialista forradalom közelgő 70. évfordulójára a Központi Statisztikai Hivatal jubileumi kiadványt áhított össze a Szovjetunióban az etapúlt hét évtizedben:, illetve a II. világháború óta elért eredményekről. változásokról. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fejlődésére, az életszínvonal alakulására vonatkozó adatok mellett több olyan információt publikálnak, amely a közelmúltig nem, vagy csak elvétve szerepelt nyilvános kiadványban. Ilyen adatokat tartalmaznak például a csecsemőhalandóságot, a születéskor várható átlagos élettartamot, vagy az alkoholtartalmú italok értékesítését bemutató táblázatok. A kiadványban a Szovjetunió 15 szövetséges köztársaságáról a megszokottnál némileg bővebb adatállomány szerepel. A kiadvány többek között elmondja, hogy a forradalmat megelőző években a foglalkoztatottak háromnegyede a mezőgazdaságban, 9—9 százaléka az ipar-építőiparban, illetve a kereskedelmi ágazatokban dolgozott.
