Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. SZEPTEMBER 23. Az Észt SZSZK félmilliós fővárosa, a nyolcszáz éves Tallinn szeptember közepén már igazi esős-borongós, 10—15 Celsius-fok ikörüli napi átlaghőmérsékletű, hami­sítatlan balti ősszel fogadta az odalátogatót, amely a mi hirtelen jött és szeptemberben szokatlan kánikulánk után szinte hihetetlennek tűnt. I Az időjárás egyébként sem volt kegyes az észtek­hez ebben az évben; nem is emlékeznek ennyire esős és hűvös nyárra, mint az idei. így aztán legföljebb csak a tűző alföldi napsü­téshez szokott magamfajtá­nak volt furcsa, hogy most aratnak. Igaz, rendes körül­mények között legkésőbb szeptember első hetében vé­geznek a betakarítással, most viszont annyira föl­ázott a föld, hogy a kombáj­nok nem tudnak mindennap rámenni a táblákra, így az árpa és a búza majd fele még lábon áll. Pedig az idő sürget, hi­szen most van a burgonya- szedési csúcs is. és nemso­kára beköszönt a még hűvö­sebb és esősebb északi tél- elő, amely végképp lehetet­lenné teszi a földeken ma­radt termés betakarítását. Nem csoda tehát, hogy ha most akad két esőmentes nap, a harmadikon már mindenki a földeken szor­goskodik. aki hadra fogha­tó. Ezt tudva azonnal érthe­tővé vált, hogy miért talál­tuk üresen a tallinniak büszkesége, az 1980-as moszkvai olimpia vitorlás- és kajak-kenu versenyeinek lebonyolítására épült sport- központ atlétikai termeit. Ezekben máskor délutánon­ként a pedagógiai főiskola hallgatói tornásznak, kosár­labdáznak, most viszont a fiatalok is egytől egyig a burgonyaszedésben segéd­keznek. Az óváros varázsa Tallinn egyébként ősszel is éli megszokott, hangula­tos, nyugodt életét. Az em­berek munkába, haza vagy vásárolni sietnek, s közben megállnak a számtalan ká­vézó valamelyikénél, fel­hajtanak egy csésze frissítő feketét, megbeszélik napi dolgaikat. Az észt főváros­ban sok a fiatal, s ez külö­nösen délután tűnik fel a szemlélődőnek. amikor a ta­nítás végeztével elözönlik az utcákat és a parkokat, vagy végigsétálnak az óváros zeg­zugos, elmondhatatlanul kedves és hangulatos ut­cácskáin. Tallinn óvárosát és neve­zetességeit leírni lehetet­lenség, a legszebb jelző sem képes maradéktalanul kife­jezni a látottak élményét. Mert hogyan is lehetne pusztán szavakkal lefesteni az ősi észt faházépítés re­mekeit, s a középkor góti­kus és a századforduló klasszicista épületeit őrző óvárost; a 13. századi Euró­pa egyik legnagyobb apáca- kolostorának, a Piritának a lenyűgöző romjait, ahol most nyaranta hangverse­nyeket tartanak; Katalin cárnő pompás barokk palo­táját, a Kadriorgot. amely ma az Észt Képzőművésze­ti Múzeum otthona: vagy a Viru Hotel és az Olimpia Szálló húszemeletes imno- záns épülettömbjét — me­lyek mind Tallinn történel­mének és mai arculatának egy-egy meghatározó voná­sát jelentik. S akkor még nem említet­tük a várat, a Kövér Margit bástyával és az öreg Tamás toronnyal, vagy az Olaf szé­kesegyházat. amely Európa legmagasabb templomtor­nyával „iránytű” volt a ha­jósok számára, vagy az épü- lő-szépülő három hatalmas lakótelepet, amely ma már az itt élők több mint felé­nek ad kényelmes otthont; s a Balti-tengert és a Finn- öbölt, amelyek nélkül Tal­linn nem lett volna, s ma sem lenne az, ami! A múlt és jelen tehát tel­jes harmóniában fonódik itt össze. De a tallinniak, az észtek számára ma érzékel­hetően a jelen és a jövő a legfontosabb. Erről, a teen­dőkről és a korábban szo­katlan nyilvánosság jóté­kony hatásairól beszélnek legtöbbet. Mondják, néhány évvel korábban még elkép­zelhetetlen lett volna ilyen nyíltan és nyilvánosan szól­ni a gondokról, a hibák okairól, vezetési mulasztá­sokról, a rossz döntésekről vagy a nemzeti hagyomá­nyok ápolásának fontossá­gáról, mint most. Bizalom és fololőssóg Bizalomnak, a döntésekbe való beavatásnak és a fele­lősség ésszerű megosztásá­nak érzik azt, hogy az SZKP és a szovjet állam vezetése a sajtóban és a televízióban minden lényegi kérdésről és eseményről őszintén szól. és ezek hátteréről is részlete­sen tájékoztatja az embere­ket. Ennek is köszönhető, hogy nem váltott ki különö­sebb visszhangot, s nem bolygatta fel a város és a köztársaság életét az az au­gusztus 23-i háromszáz fős megmozdulás sem, amely­nek lényegéről még aznap este részletes tájékoztatást kaptak a moszkvai tévé Vremja című híradójában. Ezzel elejét vették a talál­gatásoknak és pletykáknak, az emberek pedig megbecsü­lésként fogták fel mindezt, mert az új politikai vezeté­si gyakorlat a szokatlan je­lenségek befogadására is érettnek tekinti őket. Megnőtt a sajtó súlya Az viszont már élénk és helyeslő visszhangot váltott ki a tallinniak körében is, hogy a balti köztársaságok­ban lezajlott tüntetések után a Pravda részletesen elemezte az események oka­it, s rámutatott, hogy a he­lyi lakosság egy részének elégedetlenségét nem leiiet csak az ellenséges erők te­vékenységével magyarázni. Az SZKP lapja határozot­tan bírálta azokat az itt élő orosz nemzetiségű lakoso­kat, akik nem tanulják meg e köztársaságok nyelvét, nem ismerik történelmét, kultúráját, de csodálkoznak, ha a bolti eladó nem érti meg oroszul a feltett kérdé­süket. Az is a nyilvánosság jó­tékony hatása egyik jelének fogható fel, hogy Észtor­szágban is megnőtt a sajtó súlya és jelentősége — nem­csak a tájékoztatásban, ha­nem a közösségi érdek a személyiség és az egyéni jo­gok védelmében is. Leg­utóbb például az Észt Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának észt nyelvű na­pilapja. a Rahva Hääl — egy panaszos levél nyomán — kiderítette egy bíróság elé állított agronómus ügyé­nek hátterét. A lap cikkso­rozatának h'O-'xsára az ille­tékes ügyészség perújrafel­vételt kezdeményezett, amelynek során reálisan tisz­tázódott minden, a koráb­ban igazságtalanul elmarasz­talt agronómust rehabilitál­ták. s ma már az egyik me­zőgazdasági nagyüzem veze­tő munkatársa. Az is jelzi a politika és a sajtó iránti bizalom növe­kedését, hogy az utóbbi hó­napokban megsokszorozó­dott azoknak a leveleknek a száma, amelyeket az olvasók, az állampolgárok írnak a szerkesztőségeknek; támo­gatásukról biztosítják az új gyakorlatot, felhívják a fi­gyelmet a még feltáratlan visszásságokra, és javasla­tokat fogalmaznak meg a kibontakozás gyorsítására. {Folytatjuk) László Gyula Védők és képviselők Munkásőrök a kibontakozás szolgálatában Elgondolkodtató tényről hallottam a minap a mun­kásőrség Tatabányán tar­tott sajtótájékoztatóján. Bor­bély Sándor, a testület or­szágos parancsnoka említet­te többek között, hogy Őz- don, ahol sokezer embernek kell szakmát, illetve munka­helyet változtatni, egyetlen ember sem lépett ki a mun­kásőrségtől. Sőt, kiemelke­dően magas, 97 százalékos a foglalkozásokon való meg­jelenés aránya. Bizonyság ez arra, hogy a munkásőrök jól tudják: egy-egy vállalat biztonságán nem múlik az ország politikai biztonsága. Ezért vallják magukénak a párt által meghirdetett ki­bontakozási programot. És mivel a munkásőrök megtalálhatók az élet min­den területén, meggyőző, utat mutató szavuk széles körben érvényesül, és kell is érvényesülnie. Nem arról van szó, hogy mindegyikük minden intézkedést kristály- tisztán ért, de az bizonyos, hogy tisztában vannak az­zal, hogy a társadalmi válto­zásokat nem kívülről kell szemlélni és hittel vallják: a párt politikája képviselhető és védhető politika. Tudják azt is, nem az eddigi mód­szereket, hanem a szocialis­ta vívmányokat kell védeni, lépést tartva a kor követel­ményeivel melyek gyorsan, néha a vártnál gyorsabban változnak. Néhány évvel ez­előtt például a Komárom megyei kőolajfeldolgozó fej­lesztése idején ki gondolta volna, és ha valaki mondta volna, élénk derűt váltott volna ki az, hogy nem is olyan sokára sört fognak gyártani a kőolajfinomítás helyett. És ezt hozta az élet. A kőolajosok most az or­szág többi részén tanulják a sörfőzés tudományát, hogy új szakmával térjenek visz- sza a rövidesen elkészülő új sörgyárba. Nem olyan egyszerű, köny- nyen magyarázható tehát a világ, mint amilyennek né­hány évvel ezelőtt tűnt. És mivel a párt ereje nem a fegyverekben rejlik, hanem sokkal inkább a tagok és a fegyverhordozók meggyőző szavában, a munkásőrség er­kölcsi ereje kisugárzásának jobban kell érvényesülnie, mint korábban. Ki tagadná például, hogy a változások visszaélésekre, a protekció burjánzására is lehetőséget nyújtanak, A munkásőrök­nek ezért kell őrködni a köz­élet tisztasága felett, harcol­ni a hatalommal visszaélők ellen, erősíteni a kisember biztonságát, hogy érezze: a nép hatalom az ő érdekét szolgálja. És reálisan kell szembenézniük a tényekkel, szembeszállni a megalapo­zatlan dicsekvéssel. Tiszte­lettel kell adózniok újkori történelmünk egy-egy jeles sorsfordulójának, de figyel­müket sokkal inkább a je­lenre és a közeljövőre szük­séges összpontosítaniuk, hi­szen az élet a korábbinál ke­vesebb nevetésre, ugyanak­kor több gondolkozásra kész­tet mindannyiunkat. Mindez felveti a kérdést: elégséges-e a munkásőrség erkölcsi-politikai ereje, kisu­gárzó hatása érvényesül- het-e? A tényeket tekintve egyöntetű igen a válasz. Szi­lárdult a testület erkölcsi­politikai helyzete, erősödött mozgalmi jellege. Bizonyság erre az, hogy az idén a fog­lalkozások 75 százaléka a szabad idő terhére esik. Ez képletesen azt jelenti, hogy a testület 130 ezer munka­napot adott vissza a népgaz­daságnak, ami hozzávetőle­gesen 2,5—3 milliárdos ter­melési értéket biztosít. Na­gyon kevés a testületben a rendkívüli esemény, sok vi­szont a kiemelkedő teljesít­ményt végző munkásőrök száma. A foglalkozásokon a személyi állomány 90—96 százaléka vesz részt. Ilyen tények alapján mondható: a kibontakozási program való- raváltásának egyik szilárd bázisa, segítője a munkás­őrök népes serege, melyre már nemcsak a párt iránti elkötelezettség, hanem a kel­lő felkészültség is jellemző. Az állomány negyvennyolc százaléka például közép­vagy felsőfokú képesítéssel rendelkezik. Sok munkásőr több szakmát is elsajátított. A korábbinál hozzáértőbben tudnak tehát meggyőző, ne­velőmunkát kifejteni, főleg a fiatalok körében. Lényegét tekintve ez az országos kép jellemző megyénkre is. Az utánpótlást tekintve nemcsak a jelenre, hanem a jövőre nézve is érvényes a jelen mérlege. Az országban néhány kivételtől eltekintve — a vártnál többen jelent­keztek a testületbe. Köztük sok a pártonkívüli és a je­löltek tíz százaléka nő. Az utánpótlási bázis nem szű­kült le a munkásokra. Száz­nál több egyetemista is kér­te például felvételét a testü­letbe. A fiatalok felvételével még frissebb erővel érvénye­sülhet mindaz a tulajdonság, mely jellemző a testület tag­jaira, így a párt iránti hű­ség, az emberi értékek — köztük a becsület, a közös­ségi szellem — őrzése és erő­sítése. S. B. Jó hír a földhivataltól Kevesebb utánjárás, .gyorsabb ügyintézés Az elmaradt tulajdonjog rendezését, az ezzel kapcso­latos ügyintézés egyszerűsí­tését szolgálja az a felmérés sorozat, amit a Geodéziai Vállalatok végeztek, végez­nek. A részben már befeje­zett, vagy a befejezéshez kö­zeledő felmérések kiterjedtek Jászberény városon kívül 5 település — Jászárokszállás, Jászfényszaru, Pusztamonos­tor, Jászágó, Jászfelsőszent- györgy — külterületére (zártkertjeire). Az új Egységes Országos Térképrendszer újszerű fel­adataiból adódó követelmény azoknak a térképeknek a fo­lyamatos készítése, amelyek a földhivatal nyilvántartási munkájához nélkülözhetetle­nek. Bár az új térképek a tényleges állapotokat tartal­mazzák, a helyszíni mérések sok esetben korábbi időkből származó jogi-területi elté­réseket tárnak fel. A leg­gyakoribb eltérések: a tulaj­don közösség megszünteté­se, a hagyatékból való ki­maradás, a tulajdonjog ren­dezésének az elmaradása, de telekhatár önkényes kiigazí­tása is előfordul. Eltérések esetén az érde­keltek értesítést kapnak és meghívást a földhivatalba ahol, a hivatal dolgozói a konkrét ügyek ismeretében felvilágosítást, hasznos ta­nácsokat adnak, és segítenek az elmaradt ügyek rendezé­sében. A rendezés kiterjed az egyéni táblákra, zártkerti ingatlanokra és tanyaterüle­tekre. Az eltérések, az elmaradt ügyek rendezése érdekében az ügyfélnek a korábbiaktól eltérően nem kell ügyvéd­hez vagy különböző fóru­mokhoz fordulni. A bemuta­tott okmányok átvizsgálása után, vitás ügyeknél a felek közötti megegyezés esetén a földhivatal egyszerűsített ügyintézéssel maga rendezi az eltéréseket okozó elma­radt- ügyeket. Az említett, az idők folya­mán bekövetkezett változá­sok okozta eltérésekről az úgynevezett közszemle útján is tudomást szerezhetnek az érdekeltek. Ez a helyi szoká­soknak megfelelően lehet hirdetés, hangos bem ondó. kifüggesztés, megfelelően lá­togatott hivatalos helyeken (tanácsnál). Aki így értesül az őt érintő eltérésről 30 napon belül tehet észrevételt, kérheti a helyesbítést, az ügy rendezését. A földhiva­tal a tennivalókról, vagy a megtett intézkedésekről ér­tesíti az észrevételezőt. Helytelen, hogy az állam­polgárok közül csak kevesen élnek a törvény adta joguk­kal, a földhivatal által biz­tosított lehetőségekkel, elő­nyös kedvezményekkel. — illés — Felújította a megyeszékhe­lyen, a Kun Béla körút ele­jén lévő két futballpályát a VT Közterületfenntartó In­tézmény. A kerítést hétfőn nagy igyekezettel festették társadalmi munkában a Szolnoki Papírgyár kétsze­res kiváló Varga Katalin Szocialista Brigádjának tag­jai. örülnek a környék la­kói, hogy újra lehet spor­tolni, ám egy aprócska szépséghibára azért felhív­ják a figyelmet: a gyalogos Zagyva-hidra itt vezetett egy betonkockákból kirakott út, amit a pálya kerítése most elzár a gyalogosok elől. Ha jön az esős, lucskos ősz, a kerítés mentén, sárban tudják csak megközelíteni a pályától a hidra vezető sza­kaszt (Fotó: K. £.) Észtországi jegyzetek 1. Az olimpiai vitorlásversenyek lebonyolítására épült impo­záns sportközpont

Next

/
Oldalképek
Tartalom